Kelet-Magyarország, 1976. március (33. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-13 / 62. szám
1976. március 13. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Együttműködéssel Záhony fejlesztése Záhony kommunális fejlesztéséről tanácskoztak a nagyközség, a járási pártbizottság és tanácsi hivatal vezetői a nyíregyházi beruházási vállalat kezdeményezésére. A „vasutas város” az elmúlt ötéves tervben jelentősen fejlődött, a termelői beruházásokat azonban arányaiban nem mindig követte a községfejlesztés. Többek között ezért is az ötödik ötéves terv éveiben jelentős beruházásokat valósítanak meg. Már épül a vasútforgalmi szakközépiskola 46 millió forintos összeggel. Kivitelezője a SZÁÉV. Ugyancsak hozzákezdtek egy 9 millió forintos értékű szolgáltatóház létesítéséhez. ezt a munkát a KEMÉV dolgozói végzik. Tervben van a nyolc tantermes általános iskola bővítése négy tantermes iskolával. Tartalmazza a terv a korábbiaknál jóval nagyobb arányú célcsoportos lakásépítést. öt év alatt 114 ilyen lakást kell felépíteni, mintegy 60 millió forint értékben. Gazdagodik Záhony község vízművel, és az ehhez kapcsolódó csapadék - és szennyvízcsatorna-hálózattal. A községi vízmű csapadék- és szennyvízcsatorna-építésének előkészítése már megkezdődött, az első a nagyméretű kút fúrását májusban kezdik meg. A vízműhálózat eláő ütemében közvetlenül a községet látja el, később a térséget is. A tervegyeztető tárgyalásra azért volt szükség, hogy a beruházások ..menetrendjeit” meghatározva egy-egy területen a vállalatok jobb együttműködésével elősegítsék a gyors, határidőre történő megvalósítást. Feltétlenül szükséges például, hogy a vasútforgalmi szakközépiskola 1977 szeptemberére elkészüljön. Ettől is nagyobb gondot jelent a lakásépítés. A lakásépítés üteme nem olyan, mint az az ötödik ötéves terv előírásában meghatározott. Eddig csak tizenkét OTP-lakás építéséhez kezdtek hozzá. Szükséges, hogy a községben a terület kijelölése meggyorsuljon, illetve a kijelölt területen a kisajátítást minél előbb elvégezzék. Már történt kisajátítás, ezen a területen az építés előkészítéséhez, illetve az építéshez kell sürgősen hozzálátni. • , (s. e.) Á dohánytermesztés fejlesztése A nyírtassi példa • _ egkönnyebbülten n/M lélegzett föl a Ifi ház. amikor X- ék elköltöztek, összeférhetetlen, kötekedő, rátarti embereknek ismerte őket mindenki. Az öreg, aki utánuk családjával beköltözött, több ezer forintot adott a lakásért, melyet elhanyagoltan, testetlenül hagytak ott a régiek. Csinosította a kertet, rendületlen szorgalommal takarította a házat és bizony napokba tellett, míg sikerült rendbehoznia a szerelőaknát az udvaron. X-ék gyakran visszavisszajártak. Először a rózsákat, a kis gyümölcsfákat, majd a tulipánokat vitték el. Mérhetetlen irigységükben még az udvar végében árválkodó két ibolyatövet is kivették Megyénkben a Nyírtassi Állami Gazdaság volt a dohánytermesztés korszerűsítésének úttörője, 1972 óta foglalkoznak a gépesített termesztéssel. Ebben a gazdaságban olyan nagy hagyománya volt a dohánytermesztésnek, hogy a legkritikusabb években sem mondtak le róla. Igaz, 1972 előtt már 40 hektárra csökkent a termőterület. A súlyosbodó gondoknak csak a gépesítéssel tudták elejét venni. Azóta több mint négyszeresére — 174 hektárra — növelték a dohánnyal beültetett területet. Nyírtass bemutató gazdaság lett. Ismeretes, hogy az egy hektárra kombájnnal kiültetett palánták száma a kézi ültetéshez képest csökkent. Ennek ellenére tíz-húsz százalékkal növelték a területegységre eső hozamot és javult a minőség is. A gazdaságban az elmúlt években az alacsonyabb árakon sem volt veszteséges a dohánytermesztés. Csökkentették a kézierőigényt A szántóföldi növénytermesztést szakosították, így a termesztés három növényfajra: kalászosokra, zöldborsóra és dohányra csökkent. Ezek jól igazodnak kézimunkaigényben a gyümölcstermesztéshez. A dohánytörés ugyan egy-két héttel belenyúlik az almaszüretbe, de a fehéralma-termesztés elhagyásával és korábbi dohányfajták ültetésével ez is- kiküszöbölhető. Ami a leglényegesebb, a gépesítés révén a dohány eddigi kézimunkaerő-szükségletét 45 százalékkal csökkentették. A gazdaság példáját évek óta figyelik a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok. Mint bemutató gazdaságok sok helyről fogadott látogatókat. A kialakult kapcsolat során egyre több termelőszövetkezet és állami gazdaság igényelte, hogy más növények példájára alakítsanak a dohány termesztésére is társulást. Így került sor a közelmúltban a Felső-szabolcsi Dohánytermelő Társulás megalakítására, amelynek a Nyírtassi Állami Gazdaság lett a gesztora. A társulásba belépett a Debreceni Dohánykutató Intézet és a Nyíregyházi Dohányfermentáló Vállalat is. Ez nagy előnyére válik a társulásban résztvevőknek. A Nyírtassi Állami Gazdaság gyakorlati tapasztalata mellé párosul a kutatók tudományos speciális szaktanácsadása. Segítenek a technológiák kialakításában, adaptálásában és ellátják szuperelit vetőmaggal a termelőket. Nem régen kísérleteztek ki egy új fajtát, aminek a termése több és korábban érik. Ezt a jelenleg ,139-es számmal jelölt fajtát a Nyírtassi Állami Gazdaság az elmúlt években már kipróbálta. A dohányipar jelentős segítséget nyújthat a gépi szárítás közreműködésében, a gépek beszerzésében, a technológia kidolgozásában. Fólia alatt Ebben az esztendőben a társult termelők még nem tudják a már Nyírtasson kialakult korszerű technikát és technológiát teljesen átvenni. Hiszen a dohánytermő terület kiválasztása, a talajvizsgálat, az előkészítés mind az előző év munkája. Gép sem jut az idén még mindenkinek. Nagy segítséget kaphatnak azonban a dohánypalánta-nevelésben és a további munkálatok szakszerű végzéséhez. Például a papi termelőszövetkezet a gazdasággal külön szerződést kötött: két szakmunkás állandóan ott tartózkodik a palántanevelés idején. Fólia alatt biztonságosabb, könynyebb a palántanevelés, de nagyobb szaktudást és fegyelmet kíván. A gazdaság már az előző években kipróbálta a drazsírozott magvetést. Ezzel a módszerrel sokkal életerősebb palántákat lehet előállítani. A talaj táperejét levélanalízissel termesztés közben is meg tudják állapítani. Ha a dohány részére hiányzik valamilyen tápanyag, vagy elem, ezt bizonyos mértékig a növényvédelmi permetezéssel együtt levéltrágyaként pótolni tudják. Segítséget kapnak a társulásba belépők a gépesítés és a helyi szárítás megszervezésében. Mindez már megmutatkozhat az idei termés mennyiségében, minőségében. Szerényen erre az évre mintegy 10 százalékos eredményjavulást várnak. Ez számokban azt jelenti, hogy az ezer hektárnyi terület — amin a társulás az idén dohányt termel — a korszerű termesztés révén annyi termést adhat, mintha száz hektárral többre szerződtek volna. Á gépesítés alapjai Az idén a társulásban egyik cél a gépesítés alapjainak a lerakása. A másik: újra meg kell kedveltetni a dohánytermesztést. Az igényes technológiát követelő dohányt a gépesítéssel a fiatalok növényévé lehet tenni. Hagyományos módon csak az idősebb emberek termelték szívesen. Ha ebben az évben a társulásnak ezt sikerül elérnie, akkor jövőre már sokkal könnyebb lesz a kívánt területet beültetni. Természetesen a nyírtassiak példáját még nem követi, nem is követheti minden dohánytermelő gazdaság. Nincs még annyi gép, sem szakember, hogy egyik napról a másikra mindenütt átálljanak, A mainál azonban a nem társult termelőszövetkezetekben is többre van lehetőség. Itt van például a fólia alatti palántanevelés, vagy a talajvizsgálaton alapuló tápanyag-gazdálkodás Ezek a módszerek hatékonyabbá tehetik a hagyományos termelést is. Az idén az állam újra megemelte a do hány beváltási árát. A szövetkezeteken, állami gazdaságokon a sor, hogy minél nagyobb területen termeljenek dohányt, csökkentsék a népgazdaság gondját — kevesebb dohányt kelljen im portálni. Cs. B. HDK-s fiatalok a tanárképző főiskolán A napokban tíztagú küldöttség érkezett az NDK-ból a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskolára. A zwickau-i testvérintézményből érkezett hallgatókból és tanárokból álló küldöttség a hagyományos cserekapcsolat keretében két hetet tölt a nyíregyházi főiskolán. Megismerkednek a főiskola életével, részt vesznek a gyakorlóiskolában hallgatói tanításokon és a szaktanszéki órákon. sAz akna a földből. A csodálkozó szomszédság ámulva kérdezte : —" Hová viszitek a növényeket? Hiszen bérházban laktok és nincs kertetek. A férfi élesen felelt: — A miénk! Csak nem képzelitek, hogy itt hagyom nekik? Az öreg nem szólt. Szomorúan nézte a pusztítást. A kert. a virágok, a munka az élete. árom hónap is MM elmúlt, amikor WW X-ék ismét eljöttek „látogatóba”, A beszélgetés kedélyesen indult, bár valamilyen feszültség érzett a levegőben. Aztán X. úr rátért a tárgyra. Külön ezer forintot követelt a szerelőaknáért. Az öreg csak nézett rá. majd — talán azt gondolva, hogy rossz tréfa az egész — mosolyogva mondta, hogy nem fizet. „Jól van, dobta oda a szót a férfi. Akkor sem lesz a magáé.” És az aknát, melyet kemény munkával hozott rendbe az öreg, csákánnyal verte szét. Aki látta, nem hitt a szemének. Hát igen. A diplomával nem osztanak emberséget. Házi Zsuzsa A hét végén szabolcsi és szatmári körúton ismerkednek meg a megye történelmi emlékeivel és gazdasági eredményeivel. A következő héten zempléni kiránduláson, többek között Sárospatak nevezetességeit nézik meg. A főiskola KlSZ-bizottsága változatos kulturális programról is gondoskodik, több alkalommal tapasztalatcsere-beszélgetéseken vitatják meg a német és magyar fiatalok a két főiskola hallgatóit érintő kérdéseket. A német vendégek március 22- én utaznak haza, s hamarosan hasonló létszámú nyíregyházi küldöttség utazik viszonzásul az NDK-ba. LEHETNE JOBBAN? Az MSZMP Központi Bizottsága 1974 decemberében határozatot hozott a gazdasági munka színvonalának javítására. Minden ember a maga munkaterületén tudja legjobban, mi az, amin változtatni kell. Ezért kérdezünk meg sorozatunkban vezetőt és beosztottat, ipari és mezőgazdasági munkást: milyen területen lát eddig kihasználatlan tartalékokat. Aki válaszol: Drenyovszky József, a Szabolcs-Szatmár megyei Víz- és Csatortamű Vállalat párttitkára. — Vállalatunk az 1970-es árvíz után jelentős fejlődésnek indult. Ennek szemléltetésére egy adat: 1971- ben 350 millió forint értékű épület, gép, berendezés gazdája volt a SZAVICSAV, 1975-ben ez az összeg meghaladta az egymilliárd forintot. Gazdagodásunk következtében létszámunk megháromszorozódott, ami nem minden esetben volt indokolt. Még akkor sem, ha tevékenységünk a városi fürdők fenntartásával, igazgatásával és a vízművek épülésével bővült, sokrétűbb lett. A számok azt mutatják, hogy nálunk eddig a fejlődés extenzív formája volt a jellemző. — Elhatároztuk, hogy mielőbb áttérünk az intenzív módszerre, növeljük a termelékenységet, a munka minőségét, hatékonyságát a létszám változtatása nélkül. Radikális intézkedéseink nem azt jelentik, hogy munkásokat bocsájtunk el, hanem a vállalaton belüli átszervezés^ végrehajtását. Olyanra gondolok^ hogy eddig községenként egy-egy vízbekötő brigád dolgozott, de ez a felállás nem ösztönzött a gyorsabb, a jobb és a létszámmal való takarékosabb munkára. Ezért az üzemvezetőségeken szervezünk csoportokat és mindenhol az fogja ellátni több községben a bekötési munkát. Ezenkívül lehetővé válik a teljesítménybéresek számának emelése is. — Véleményem szerint nagy feladat erősíteni a dolgozókban a tulajdonosi szemléletet, formálni világ-VÁLASZOL; Drenyovszky József nézetüket. Miért mondom ezt? Mert megszaporodtak a gazdaságosságra törekvő részintézkedések. Márpedig nem kellene a kis részleteket is tervbe, utasításba venni, ha a dolgozók jobban magukénak éreznék a vállalatot. Hiszem, hogy akkor minden intézkedés nélkül takarékoskodnának a kicsivel. A szemlélet megváltoztatásán fáradozunk az alapszervezetekben, a szakszervezettel és a KISZ-szel közösen. Beszélhetnénk sok próbálkozásról. Például arról, hogy jelenleg is 220-an vesznek részt a tömegszervezetek tanfolyamain és évente 15—20 dolgozónk végzi el a nyolcadik osztályt. — Ez azonban még kevés. Az emberekkel többet kell találkoznunk és beszélgetnünk. Az idén kilenc olyan szaktanfolyamot szerveztünk, ahol 10—12 órában politikai oktatásra, vitafórumokra is lehetőség van. , Ép is vezettem már foglal- , kozást és ott derült ki, hogy például az érdekviszonyokról mennyire fontos most beszélnünk. Az egyéni érdekek megfogalmazásával nincs probléma, de amikor azt egyeztetni kell a csoport- és a társadalmi érdekkel, az már sok és hoszszú vitát vált ki. A szaktanfolyamokon 150 emberrel próbálunk szót érteni és az eddigi tapasztalatom szerint nem eredménytelenül. Az emberek őszinték, és azon kell lennünk, hogy javaslataikat mielőbb valóra tudják váltani. Harmincmilliárd az építőipar korszerűsítésére Az építőipar és a lakosság folyamatos és zavartalan ellátása érdekében az ötödik ötéves terv az építőanyagipari termelés 30 százalékos növelését irányozta elő. A termelés bővítésének 85—90 százalékát a hatékonyabb munka- és üzemszervezés, a műszaki fejlesztés és korszerű gyártástechnológia alapján a termelékenység emelkedésével fedezik. Ugyanakkor a tervidőszakban 29— 30 milliárd forintot fordítanak az építőanyagipari üzemek állóeszközeinek korszerűsítésére, új termelési kapacitások létrehozására, korszerű termékstuktúra kialakítására. Különösen dinamikusan növelik a vállalati beruházásokat, 17,6 milliárd forintot irányoztak elő erre a célra. A vállalati beruházásokkal megvalósuló rekonstrukciók és új létesítmények eredményeként többi között évi 200 000 tonna mészhidráttal, 2,7 millió négyzetméter falburkoló csempével, il,2 millió négyzetméter padlóburkoló lappal és 590 000 négyzetméter feldolgozott síküvegtermékkel kell bővíteni a termelést. //. Rákóczi Ferenc Szabolcs és Szatmár vármegyékben A közelmúltban jelentette meg a megyei levéltár dr. Balogh István kandidátus, nyugalmazott levéltári igazgató munkáját — az 1703. július és október közötti időből őrzött, a levéltárban megtalálható tudományos értékű korabeli iratok repertóriumát. Szabolcs megye levéltára igen gazdag a Rákóczi-felkelés első heteinek, hónapjainak eseményeit tükröző iratokban. Ezekből a felkelés előzményei, a legizgalmasabb kezdő három hónap társadalmi kérdései, az események időrendjében szinte napról napra nyomon követhetők. Ezért adja közre a megyei levéltár a fejedelem születésének háromszázadik évfordulója alkalmából — a hiányok pótlására. Az eredeti iratokat a levéltár előcsarnokában kiállításon is megtekinthetik az érdeklődők. Többek között a Rákóczi által kiadott á szabolcsi nemességhez szóló parancsokat, a nagykállói, a nagyecsedi vár korabeli rajzát, a vetési mezőn kiadott pátenst és egyéb eredeti iratokat. Eddig több szocialista brigád is megtekintette a Rákóczi-dokumentumokból rendezett kiállítást. A levéltár vezetői remélik, hogy a fejedelem nevét viselő, vagy a kuruc kori hagyományokat ápoló brigádok megnézik a kiállítást.
