Kelet-Magyarország, 1976. március (33. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-12 / 61. szám

2 KELET-MAG YARORSZÁG 1976. március 12. OLCSÓBBAN, ÉSSZERŰBBEN Több sertést Szabolcsból Tanácskozás Nyíregyházán a lehetőségekről „Lehet, hogy megszürkültünk ? ” PÉNTEK EZ A REGGEL IS AZ­ZAL KEZDŐDŐIT, hogy hamarabb észre­vették, aki hiányzik, mint iki megérkezett. Papp Mik­­ósné csütörtökön délután lefejezte a hetet, kivett két lap szabadságot. Disznóölés esz Nyírturán. Klári készíti i toroskáposztát, segít a íurkatöltésben. S közben ti­­;okban abban reménykedik, alán szombatra az ura is megjön. Lacikóné elújságolta, hogy csütörtökön este egészen vé­letlenül találkozott a férjé­vel. Csak öt percre, mert indult a vonat. Végre csen­gett a Lippai Erzsikének szó­ló telefon. Pappné helyére Kádár Margit költözött. Ez a két nap is megéri, jobb a gép. Addig talán rendbehoz­zák az övét. Utána a matri­cákra is ráférne egy kis fel­újítás. Négy napot esett ki Margitka a munkából, s négy napja dolgozik. Bár szokott „normáját” már az első napon teljesítette, erre a négy napra volt szüksége ahhoz, hogy a rutint újra megszerezze. Margitka a brigád egyik legrégebbi dolgozója, tizen­három éve jött a vállalathoz. Hosszabb ideig lakott albér­letben, majdnem tíz évig. Az­tán meggondolta, jobb lesz neki is, édesanyjának is, akit ő tart el, ha visszaköltözik, s újra bejáró lesz. Négy óra­kor már megszokásból ébred fel. Kemecse nincs messze, mégis már akkorra elfárad egyszer, mire beér a gyárba. — Ez a hét meg különösen nehezen indult. Maradtak például Csehszlovákiából ér­kezett vendégeink, akikről én gondoskodtam. Nyolc óra ál­lómunka és két vonatozás Után néha legszívesebben csak leülnék és nem csinál­nék semmit. De most tudtam, hogy a húgom számít rám. Nem mindennapos egy eskü­vő. Elgondolkodik, előbb csendben, arról, hogy a húga ezen a héten új életet kez­dett, majd arról, hangosan, hogy egyszer talán ő is meg­találja az igazit. Kádár Mar­git egész nap csendben van a sarokban. Sohasem volt beszédes. Néha valamelyikük hátrakiabál, hogy Margitka, élsz még, aztán nagy haho­­tázás következik, s utána új­ra elcsendesülnek. Aki csak pásztor janosnétől hall a matricázásról, azt hiszi, az a világ legszebb munkája. Kádár Margitnak ezen a héten a matricaforma okozta a legtöbb bosszúsá­got. Elkopott az egyik sor­ban a kések éle, ami a min­tát vágja a felsőrészen. Hiá­ba eresztette rá kétszer-há­­romszor a gépet, három-négy kis lyukat mindegyiken kéz­zel kellett utánaigazítani. Tegnap 720 fejet készített el, ezzel 90—95 forintot keresett. — Majd szidják a bedolgo­zók a kezemet, ha ezt át .nem lyukasztom. De azt sem sze­retném, ha miattam a szabá­szatra visszahoznának akár egyetlen pár cipőt is. Ezt a munkát rutinmunká­nak tartja, kedvence a sza­bás, mert ahhoz kell egy kis Kádár Margit fantázia, meg érzék. Nem mindegy, honnan vágja a fejét, honnan a szárát, s honnan a nyelvét. — Ezt még nem felejtet­tem el, nemrégen tanultam. Alig egyéves a szakmunkás­­bizonyítványom. Tavaly tíz hónapig tartott az iskola úgy, hogy négy-öt órákat alud­tam, s délelőtt ledolgoztam a délutáni órákat. Déltől kettőig tart rövid szünetet, aki akar. Van, aki, mint Margitka ekkor sem áll meg, van aki időnként ebéd­jegyet vált. Első hallásra meglepő volt, hogy feszített tempójukon az ebédszünet kedvéért sem engednek. Csak egyszer kell azonban a cipő­­gyári konyhán ebédelni, ah­hoz hogy ez érthető legyen. Szilvánéval, a kismamával álltunk sorba. A termet, az asztalokat csak ebéd után ta­karítják. A leves íztelen volt, a hideg krumplihoz járó húst, például egy csirkecom­bot két személynek kétfelé vágják. így gazdaságosabb, de ezen az ennivalón nehéz fizikai munkát végezni nem lehet. Ezért inkább nem is költenek rá, otthon esznek, ki mikor hazaér. SZILVA MIHALYNÉ MOSTANÁBAN min­dig vesz ebédjegyet, ő már nem bírja ki fél háro­mig, háromig. — Ez csak egy kis előleg, Az emberi hiszékenység sokba kerül. Még nap­jainkban is akadnak emberek, akiket jóslással, va­rázslattal kifosztanak, ezért érdemes szóvá tenni az aláb­bi történetet is. Lakatos Dezsőné 48 éves, analfabéta, tiszadadai lakos. Többször volt büntetve erő­szakos és fosztogató cselek­mények miatt. Az elmúlt év tavaszán szabadult a börtön­ből. A munkát messze elke­rülte, ezért a megélhetése ve­szélybe került. Ilyenkor pe­dig az addig Is bevált mód­szer, a jóslás következett. Az ismerős környezetet elhagyva 1975. év december hó 10-én Lakatosné élettársával, a szin­tén többszörösen büntetett Tóth Sámuellel Vásárosna­­mény n. kerületébe utaztak. A módszer ismétlődött. Min­dig akadt náluk eladásra kí­nált áru, ennek ürügyén me­otthon úgyis főzök. Januárban vágtunk egy disznót, a hét végén még egy disznóvágás lesz a családban. Lesz friss húsunk. Dózsaszőllőben la­kunk, van egy kis kertem, abban minden megterem, né­hány baromfit is tartok, le­gyen mihez, nyúlni, ha hirte­len kell. Szilváné Benicsák Katalin ezen a héten is a legváltoza­tosabb munkákat végezte. Élezett, válogatott, számolt. Néha feláll, kinyújtóztatja a derekát, vagy kinéz az ud­varra, nincs-e ott véletlenül a férje. Gépkocsivezető a vállalatnál. Katalin neve egykor isme­rősen csengett a kézilabda­­világban, hosszú ideig spor­tolt. Nem hiányzik a mozgás? — Most már nem. Lehet, hogy ebben a naponta ismét­lődő munkában egy kicsit meg is szürkültünk vala­mennyien, de kinek van ma Szilva Mihályné már arra igénye? Éppen ele­get tornázom én a gép mel­lett. Katika két órakor azt latolgatta, lesz-e még annyi tartalékere­je a hét vécére, hogy szom­baton bejöjjön. Kocsis Erzsé­beten és Apagyi Péternén vi­szont nyoma sem látszott a fáradságnak. Vajon ennek is van valami titka? (Befejezése következik) Baraksó Erzsébet részkedtek be idegen házak­hoz, ha pedig bekerültek, Lakatosné már otthon érezte magát. Az áldozat ezúttal egy beteg ember lett. Laka­tosné ápolás alá vette. Mel­léje ült, kérdezte ki it .t meg a családban, majd • lőadta, hogy ö Szentkutról jött, meg­gyógyítja, mert csak meg van rontva. Kért egy pohár vizet, arra egy kendőt takart, majd a kendőre pénzt tett, a vizes pohárba pedig cérna­­darabokat rakott. Ezután a varázsló megkérte a beteget, A nagyobb tömegű hízott­­sertés-előállítás volt a té­mája annak az előadásnak és tanácskozásnak, amelyet március 11-én Nyíregyházán, a MTESZ székházában az ISV, valamint az állatte­nyésztői felügyelőség ren­dezésében tartottak. Bajor Ferenc, az Iparszerű Sertés­tartó Termelőszövetkezetek Közös Vállalkozásának igaz­gatója az országos tapaszta­latokat kiegészítve a megyei hízottsertés-termelés lehető­ségéről szólt. Szabolcs-Szatmár megye hízottsertés-kibocsátása a nagyüzemekből 140 ezer. A kérdés az, hogyan lehet rö­vid idő alatt, viszonylag ke­vés beruházással a 200 ezer sertéskibocsátást elérni. A megoldás kulcsa a higiénikus, batériás sertéstartás széles körű alkalmazása. A megyé­ben tizenöt szakosított sertés-Meleg, baráti hangulatú ünnepséget rendeztek szerda este a felsősimái , kultúrott­­honban. Eljöttek a környék szlovák anyanyelvű vagy szlovákul még tudó idősebb és fiatalabb lakosai. Filadel­­fi Mihály és Kormos Sándor, mindkettő szlovák származá­sú költő és műfordító is részt vett az irodalmi esten. Eljöttek a tanárképző főisko­la szlavisztika szakkörének tagjai. Ilyen nemzetiségű találko­zóra nem először kerül sor. A kölcsönös baráti kap­csolatok és a két nép hagyo­mánya lehetővé teszi, hogy a hazánkban élő szlovák nem­zetiségűek és a Csehszlová­kiában élő magyarok ha­sonló baráti esten találkoz­zanak. A Nyírség tanyavilágában sok nagyszülő emlékszik még gyermekkora nyelvére, a szlovák dallamokra, a szü­leik által elmondott szlovák mesékre, mondákra. Az anya­nyelvhez való kötődést az unokáknak is megpróbálják tovább adni. Több bokorta­nyán az általános iskola al­só tagozatán szlovák nyelvet, írást, olvasást és dalokat is tanítanak. Az est elején dr. Katona Ottó szlovák néprajzos kö­szöntötte a vendégeket. Majd a két költő műveiből hall­hattunk előadást — magya­rul és szlovákul. A Jakus-bo­­kori iskola gyermekkórusa szlovák népdalokat adott elő. Az idősebbek meghatot­hogy kilenc búzaszemet, és kilenc kukoricaszemet ásson el a kert végébe. Amikor visszament, Lakatosné a be­teg emberrel a vizes poharat a speizablakba tetette azzal a megjegyzéssel, hogy reggelre a víz piros borrá, vagy vér­ré fog változni és akkorra a beteg meggyógyul. Állította Lakatosné, hogy éjfélben x. eg fog jelenni az angyal, aki fel­karolja és ő meggyógyul. A ceremónia alatt a beteg 120« Ft-ot adott hálaként, de eh­hez jó tudni, hogyan véleke­dik a sértett a történtekről. telep van, amelynek névleges kibocsátása 115 ezer hízott sertés. Ezzel szemben a ta­valyi eredmény 86 ezer. A már említett, az ország egyes helyein alkalmazott, higiéni­kus — batériás tartás a ko­calétszám növelésével együtt rövid idő alatt megteremt­heti a szakosított telepek hí­­zottsertés-kibocsátási kapa­citásának tizenöt-húsz száza­lékos növelését. Nem megalapozott véle­mény, hogy jó eredményeket csak a szuperkorszerű szako­sított telepeken lehet kizáró­lagosan elérni. A megyében mintegy harminc szerfás ser­téstelep van, amelynek hí­zottsertés-kibocsátása 50 ezer. Rekonstrukcióval és fejlesztéssel viszonylag olcsón ezek a telepek is rövid idő alatt mintegy 30 ezer hízott sertéssel többet pro­dukálhatnak. Lényegében tan emlékeztek vissza gyer­mekkoruk dallamaira. Ez­után Filadelfi Mihály és Kormos Sándor vallott éle­téről, műveikről — két nyel­ven. A felsősimái Akácvirág citerazenekar játéka nagyon tetszett mindenkinek. Majd egy idős paraszt há­zaspár, Gerhát András és fe­leségé énekelt el néhány na­gyon szép szlovák dalt. Gyakran látunk eldobott papírgalacsint, konzervdo­bozt, csokoládéspapírt az út­testen, a parkban. Sokat han­goztatjuk, hegy kulturáltabb körülmények közt élünk, tisztább, szebb környezetet igénylünk. Csakhogy az igényhez nem mindig társul a tisztaságszeretet. Gyakran vétünk — kényelemből vagy figyelmetlenségből — a köz­­tisztaság ellen. Nyíregyházán például ta­valy is komoly gondokkal küzdött a városi tanács mű­szaki osztálya és az IKSZV hogy a szemétszállítást, a közterületek takarítását el tudják végezni. Tóth Bar­nabás tanácsi főelőadó a munkagépek hiányáról be­szélt : —Tavaly nyolc kuka sze­métszállító kocsink közül 4 — Én abban az időben gyógyszereket szedtem, attól kábult voltam, nem tudtam, mit teszek. Akkor pillanat­nyilag elhittem, hogy ettől meggyógyulok. Különösen az rázott meg, hogy nyomban megmondta a sógorom halá­lát. A feleségem mondta a szomszédban, hogy varázs­lók. Akkor jelenleg nem volt több pénzem, de ha még több pénzem lett volna, azt is neki adom, ha tovább rimánkodik. Van akiben mosolyt fa­kaszt az eset, van akit felháborít a történet. A Vásárosnaményi Járásbíróság pedig a meghozott ítéletében nyilatkozott azzal, hogy 10 hónapi végrehajtható börtön­­büntetést szabott ki csalás vétsége miatt. Ennyit ért La­katosné varázslata. A vádlott enyhítésért fellebbezett. Dr. Koplányi Mihály \ járási vezető ügyész arról van szó, hogy a szako­sított telepeknél, szerfás te­lepeknél mintegy ötvenezer hízott sertéssel lehet növelni a produktumot, ötvenezer hízott sertés előállításához ha új telepeket akarnánk létesí­teni, több mint 500 millió fo­rintos beruházási költségre lenne szükség. A rekonst­rukciós fejlesztér i20 millió forint beruházást igényel, s az eredmény ugyanaz. Szó volt a háztáji és a nagyüzemi gazdaságok kor­szerű kapcsolatának fejlesz­téséről. A háztáji sertéstar­tást és hústermelést segíti majd elő, hogy az ISV úgy­nevezett mintaudvart létesít a megyében és tapasztalat­­cserékkel terjeszti azt a he­lyes módszert' amellyel a nagyüzemek és a háztáji gaz­daságok kapcsolata javítha-. tó. est A műsor után kötetlen be­szélgetés kezdődött, Se vendé­gek megnézték Csertő Kál­mán néprajzi gyűjteményét, amelyben régi szlovák bú­torokat, használati tárgyakat, konyhai eszközöket láthat­tak. A helyi könyvtár szlo­vák nyelvű könyveiből is szép kiállítást állítottak ösz­­sze. (t. k.) volt üzemképtelen és a hat félpormentes gépkocsiból ugyanennyi szorult javításra. A meglevőkkel a napi sze­métszállítást sem tudtuk megoldani a városban, így éjszakai műszakot is beik­tattunk. Természetesen a gé­pek nem bírták a fokozott igénybevételt, és tovább rom­lottak. 1976 elején az IKSZV-nek bővült a gépparkja, most négy üzemképes kuka-, hat új félpormentes kocsi szál­lítja el a szemetet és két új nagy teljesítményű IFA-sep­­rőgép takarítja az utakat. — Mivel ezeket a gépeket még csak most járatják be, nem szabad teljes terhelés­sel használni őket. Az IKSZV legfontosabb köztisztasági munkáit: a szemétszállítást, télen az utak sózását, a köz­területek, az élelmiszerpiac takarítását, a csapadékvíz el­vezetését, a csatornák tisztí­tását viszont ennyi erőgép­pel is el lehet végezni — folytatja Tóth Barnabás. A köztisztasági gondokat növeli az állandó munkaerő­­hiány is. Ezenkívül nagyon sok Nyíregyházán az úgyne­vezett szélcsatornás utca. Ezek az uralkodó szélirányba esnek és így az utca egyik végétől a másikig hordja a szemetet a szél. Nemcsak köztisztasági, ha­nem elsősorban közegészség­­ügyi kérdés az utóbbi időben sajnálatosan elszaporodott „guberálás”. Apró fémtár­gyakat és egyéb „értékeket” próbálnak átmenteni jó néhá­­nyan a szeméttelepről és ez nagyon súlyos, alkalomadtán járványos fertőzés terjeszté­sét is hozza magával, (t. k.) NEMZETISÉGI TALÁLKOZÓ Magyar—szlovák »Reggelre meggyógyul..." A „varázsló“ asszony Kényelem? Figyelmetlenség ? Tegyünk többet a köztisztaságért

Next

/
Thumbnails
Contents