Kelet-Magyarország, 1976. március (33. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-10 / 59. szám

1976. március 10. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Fejlődés fokozatosan Néhány évvel ezelőtt a különböző tar­tályok gyártásával, nehéz- és közép­­vasszerkezetek készítésével ért el eredményeket a Nyíregyházi Vas- és Fém­ipari Szövetkezet. Aztán következett egy ko­operációs munka az NDK-beli schönebeoki traktorgyárral alkatrészek gyártására. Mind eredményes tevékenység volt, mégis abba­hagyták a gyártását, s újabb gyártmányokat vezették be. Miért? — Nem kereskedők vagyunk mi, hanem iparosok. Inkább munkaerőt adunk, mégpe­dig mind bonyolultabbat, s ezzel akarunk eredményt elérni — mondja a szövetkezet elnöke. — Néhány évvel ezelőtt a termelésen belül az anyagérték meghaladta a kéthar­madot, ma viszont a 40 százalék alatt van. Az egyszerűtől haladtak a mind bonyo­lultabb felé a szövetkezet munkásai. A vi­szonylag kevés szakértelmet kívánó vasipari munkától jutottak el a nagy pontosságot kí­vánó ipari hűtőradiátorokig, a transzformá­torállomások és olajedények gyártásáig. De ugyanezt az utat járta be a Csepel nyírbá­tori gyáregysége is, ahol negyedszázada még tűzhelyeket készítettek, hogy utána motor­kerékpár-alkatrészek gyártását, tanulják meg, ma pedig a szerszámgépgyártásra ké­szülnek fel. A Szabolcs Cipőgyár munkásai szegezett talpú férfi félcipőkkel kezdték, a Szatmár Bútorgyárban húsz évvel ezelőtt még kis­ipari módszerekkel készültek az azóta divatból kiment fényezett hálószobabútorok. Mind­egyik példa a szabolcsi iparfejlődés egyik útját példázza, amikor az akkori színvonalon is kevésbé korszerű gyártmányokkal kezdődött meg a termelés, hogy kamatoztatva a meg­szerzett gyakorlatot, a mind nagyobb szak­mai szakértelmet, immár nagyobb feladatok­ra vállalkozhassanak a gyárakban. A másik útra, korszerű gyártmányok szabolcsi meghonosítására is sorolhatnánk a példákat a Mátészalkáról exportra kerülő szemüveglencséken át a Nyíregyházi Papír­gyár kiváló termékeiig. Az egyik a fokozatos fejlődésre, a másik a gyors ipartelepítésre jellemző. Á fokozatos fejlődés haszna a mind nagyobb üzemekben is megmutatko­zik. A bevezetőben említett vasipari szövetkezet országos méretekben is a közép­üzemekhez tartozik. Kis tanácsi vállalatból lett komoly gyár Nyírbátorban és Mátészal­kán. Saját erőből és a megyei szervek tá­mogatásával jutottak el a mai fejlettségi szintre, amit még tovább lehet fokozni. Hi­szen éppen ez a fokozatos fejlődés az, ami bizonyítja, hogy nem feltétlenül szükséges azonnal új gyárakat építeni, hanem a ter­melés modernizálásával, a gyártmányszer­kezet fokozalos átalakításával is lehet új eredményeket elérni. Ahol megvan a lehe­tőség, a szellemi energia, hogy továbblépje­nek, ott érdemes segíteni a fejlődésben. L. B. »» NYÍRSÉG'1 SZÖVETKEZET Másfél milliárdos forgalom ÜLÉST TARTOTT A MÉK IGAZGATÓ TANÁCSA Fokozzák a nyugati i Mérlegzáró részközgyűlést tartott a Nyírség Ruházati Szövetkezet március 9-én Nyíregyházán a Szövetkezeti Ifjúsági Házban. Tavaly a termelési érték 3,5, az árbevétel 5,5 száza­lékkal csökkent a megelőző évhez képest. A visszaesés­nek több oka van, köztük a kisszériás termékek arányá­nak növekedése. Az idén — változatlan létszám mellett — 111,4 százalékkal magasabb termelést terveztek, mint 1975-ben. A mennyiségi és a minőségi követelmények fo­kozása mellett fontos, hogy a tőkés- és a szocialista orszá­goknak végzett bérmunka aránya megváltozik. A 14 milliós értékű tőkés export 27 százalékkal emelkedik. Az V. ötéves tervidőszakban a szocialista exportot a szin­­tentartás jellemzi majd. Áprilisban átadják Tisza­­•vasváriban az új üzemet, ahol elsőízben alkalmazzák a csoportos termelést. Ha be­exportot válik ez az üzem- és munka­­szervezési eljárás, a nyíregy­házi központban is beveze­tik. Kemecsei részlegükben fokozatosan áttérnek a tőkés export gyártására. 1980-ban 38 és fél millió forintos termeléssel számol­nak. A szocialista országokba irányuló exportot 4, a kapita­lista exportot 76,4 százalék­kal növelik. A két összeg közötti nagy eltérés oka tu­lajdonképpen egy elfogadott pályázat. A szövetkezet 4 millió 300 ezer forintos hitelt kapott arra, hogy a tőkés ex­port nagyarányú növelésével 275 ezer dollárral több érté­ket tealizáljon a külföldi pi­acon az V. ötéves tervben. A hitelből 3,6 milliót gépek vá­sárlására fordítanak. A közgyűlésen a dolgozók 21 napi bérnek megfelelő nyereséget kaptak. A szövet­kezet tiszavasvári egységé­ben március 10-én, a ke­­mecseiben 11-én ~ tartanak mérlegzáró közgyűlést. Élő nehezék Javítják az útpadká­kat, és ez jó, mert biz­tonságosabb lesz a köz­úti forgalom. Helytelen viszont, sőt felelőtlen­ség, hogy a földgyalun ember a nehezék. Borbányán láttuk: az erőgép által vont föld­gyalun egy ember állt, és hús-vér 70 kilójával igyekezett megakadá­lyozni, hogy a gyalu vá­góéle kiugorjon a ke­ményre döngölt föld­ből. Rossz megoldás. Egy elvétett mozdulat, vagy a földgyalu megugrása egy kemény kövön elég a súlyos, esetleg csonkig Megyénk egyik legnagyobb vállalata, a Szabolcs-Szaí­­már megyei Mezőgazdasági Termékértékesítő Szövetke­zeti Közös Vállalat. Eszkö­zeivel nagymértékben befo­lyásolja a mezőgazdasági termelést, a termékek for­galmazását, a lakosság ellá­tását nem ?csak megyei, de országos szinten is. Ezen túl­menően nagy értékű export­­forgalmat bonyolít. Erről, il­letve az ezzel kapcsolatos munka értékeléséről volt szó a MÉK igazgató tanácsának ülésén. A közös vállalat, amelynek 105 termelőszövetkezet és 32 ÁFÉSZ a tagja. A negyedik ötéves terv időszaka alatt gyorsan és jelentős mérték­ben fejlődött. Ez tette lehe­tővé, hogy ma a közös vál­lalat a megyei árualapok belföldi és exportértékesíté­sében megbízható bázis, öt évvel ezelőtt, amikor a szervezeti korszerűsítés meg­történt, a vállalati árpoliti­ka központi irányelveként határozták meg, — nern a nyereség növelése a döntő, hanem a termelői és válla­lati, illetve a vállalati és fo­gyasztói érdekek megfelelő összehangolása. Az elv meg­valósítását bizonyítják a ne­gyedik ötéves tervben elért főbb gazdálkodási mutatók. Növekvő felvásárlás A szövetkezeti közös vál­lalat burgonya, zöldség, gyü­mölcs értékesítése az 1971. évi 14 ezer 256 vagonról 1975 végére 21 ezer 485 va­gonra növekedett. Az árbe­vétel 908 millió forintról ugyanebben az időszakban 1 milliárd 441 millió forintra emelkedett. A nettó nyereség a bázishoz viszonyítva mér­sékelt volt. A felvásárlás és értékesí­tés fejlődése mellett növeke­dett a bolti kiskereskedelmi forgalom és az ipari terme­lés mértéke. 1975-ben a meg­előző évhez viszonyítva a kis­kereskedelmi forgalom 3,12 százalékkal emelkedett, mér­sékeltebben, mint az előző évek átlagában. Kedvező, ha kis mennyiséggel is, de egy­re több termelőszövetkezet termel zöldségfélét, ez a he­lyi árualapot növelte és nö­veli, a közös vállalat kiske­reskedelmi forgalmát vi­szont csökkenti. A kiskeres­kedelmi forgalom csökkené­sére hatással volt még, hogy a MÉK 1975-ben 100 vagon­nal kevesebb burgonyát ér­tékesített, mint a korábbi évben. Javult az áruellátás A kiskereskedelmi forga­lom megítélésében alapvető, hogy az év minden idősza­kában jó volt az áruellátás, a primőr zöldségfélék a ko­rábbihoz viszonyítva na­gyobb mennyiségben került forgalomba. Mint minden vállalat gaz­dálkodásában a szövetkezeti közös vállalatnál is alapvető a költséggazdálkodás megfe­lelő szintje. A MÉK gazdál­kodására pozitív hatással volt a XI. pártkongresszus, valamint felszabadulásunk 30. évfordulójának tisztele­tére kibontakozott szocialista munkaverseny. A költséggaz­dálkodás jelentős takarékos­ságot irányzott elő. A taka­rékossági intézkedési terv a MÉK Vállalat egységeinek vállalásai alapján készült és ez garanciát jelentett a tel­jesítésre. Végeredményben a tervezett költségekből a vál­lalat dolgozói 10,8 millió fo­ban ellátni. Az alapvető áru­cikkekből; alma, burgonya, zöldség 20 ezer vagon a ter­vezett. Az almát kivéve ez a mennyiség szerződésileg még nem biztosított, éppen ezért szükséges, hogy a tagszövet­­kezetek vizsgálják felül eddi­gi elhatározásaikat. Az alma­export a Szovjetunióba 15,5 ezer vagon lesz. A tervben az egyéb áruk felvásárlásá­nak aránya (mák, bab, ubor­ka stb.) 505 millió forinttal szerepel. A kiskereskedelmi forgalmat 100 millió forint értékkel tervezik. Növekszik a vállalat ipari termelése, eléri a 130 milliót, a szol­gáltatás 200 millió forint * értékű lesz. A vállalat 1976. évi eszközfejlesztési terve a 102 millió forint forrást fi­gyelembe véve lehetővé te­szi a nyírbátori, fehérgyar­mati épülő hűtőházak építé­sének befejezését, megépül Nyíregyházán egy újabb 300 vagonos burgonyatároló és jelentős összegeket fordíta­nak a forgalmazás, a terme­lés gépesítésére, korszerűsí­tésére. Segíteni a háztáji termelést A szövetkezeti közös vál­lalat kötelességei köze tarto­zik a termelés segítése, ugyanakkor a termelőknek is kötelessége, hogy a szerző­dési feltételeknek megfelelően teljesítsék vállalásaikat. A termelés biztonságát és .egy­ben az értékesítés oiztonsá­­gát nem szabad alárendelni az ideig-óráig tartó konjunk­turális lehetőségeknek. Szük­séges, hogy a vállalat eszkö­zeivel és lehetőségeivel se­gítse a háztáji és kisegítő gazdaságok termelését, a fel­vásárlásban a szövetkezeti, állami szektorokkal egyenlő partnerként kezelje. A mezőgazdasági termelés mennyiségi, minőségi növe­kedését alapvető állami és helyi intézkedések segítik. lasos oaiesemez. na meg nem történt meg, meg­történhet. Mondhatná valaki: „ne fessük az ördögöt a falra...” Nem tesszük, de javasoljuk: az élőnehezé­ket helyettesítsék vas­sal, kővel, fával, bármi­vel, ha ez esik le, pótol­ható. (seres) A MÉK alapvető tevékeny­sége a felvásárlási ágazat. A felvásárlásban döntő — mondta beszámolójában Ke­nyeres László igazgató — fel­vásárlás nincs termelés nél­kül, termelés nincs biztonság nélkül. A közös vállalat a termeléshez és értékesítéshez mindenkor igyekezett a leg­nagyobb biztonság megterem­tésére. A partneri kapcsolat, különösen a szerződéses kö­telezettségek teljesítésében, nem mindig volt megfelelő. megtakarítás jelentősége ak­kor értékelhető igazán, ha tudjuk, hogy a felvásárlás növekedésével a szállítás is 10 százalékkal növekedett, az ehhez kapcsolódó Költsé­gek viszont nem növekedtek. Az igazgató tanács tárgyal­ta az 1976. évi feladatokat, illetve az ötödik ötéves terv feladatait. A szövetkezeti kö­zös vállalat 1976-ban válto­zatlan szerkezet mellett igyekszik áruforgalmi felada­tait jobban és hatékonyab-Tefmelést fokozó erő a tár­sulásokban rejlő lehetősé­gek, Minden bizonnyal jó eredményeket hoz majd az az elhatározás, hogy a szö­vetkezeti közös vállalat tiz­­tizenkét termelőszövetkezet részvételével zöldségtermelő társulást hoz létre. Ez hoz­zájárulhat a tervezett felvá­sárlás teljesítéséhez, ezen ke­resztül a jobb ellátáshoz. Seres Ernő rintot takarítottak meg. A Kossuth Lajos nyíregyházi kapcsolata Kossuth Lajosról régebben a nyíregyházi gimnazisták nonoki kirándulásokkal emlékeztek meg. Egyrészt, mert Mo­nok vidéke szép. érdekes, — kirándulásra való. — másrészt, mert Kossuthot közvetlenebb kapcsolat fűzte Nyíregyháza ré­gi gimnáziumához. A nyíregyházi polgárság 1889-ben alapítvány létesítését határozta el a gimnáziumi tanulóifjúság honszeretetének és Kossuth Lajos emlékének ápolására. Az alap kezelésére meg­választott bizottság 1390-ben a Turinban élő Kossuth bele­egyezését kérte ahhoz, hogy az alapítványt róla nevezzék el. Kossuth 1890. szeptember 30-án kelt hosszú levelével vála­széit a kérésre, s köszönettel megadta a kért beleegyezést. A „Kossuth Lajos-emlékalapítvány1’ létrejött. A levél most is megvan Szabolcs-Szatmár megye levéltárában. Fakszimilé­ben sokszorosították is azt. E kapcsolatra való tekintettel ne­vezték el később, 1921-ben magát a régi nyíregyházi ev. fő­gimnáziumot is Kossuth Lajosról. Kossuth nevét a gimnázi­umból később alakult szakközépiskola is megtartotta. Monokon most is megvan átalakítva Kossuth Lajos szü­lőháza. Emlékmúzeum van benne Kossuth-relikviákkal, sza­badságharci emléktárgyakkal. Más látnivalók is vannak Monokon, kirándulásra alkal­mas hely ez. Érdemes volna a megyei középiskoláknak az osztálykirándulások tervezésénél alkalomadtán ezt a lehető­séget is figyelembe venni. Krcskai Miklós 4z apának szembe kel­lett néznie önmagá­val. Mélyen bele ma­gába. Növekvő gyermekei ugyanis a válság szélére ker­gették. Tekintélye kockán, mit kockán, kocka élén forgott. A kérdések, melyekkel szembe­került szokatlanok voltak, s harmincévnyi távolból sej­lettek fel, haloványan. Ült, roskatagon, s ebben a jogi állapotban döntött. Igenis lé­pést tart korával, mármint a gyermekei korával. Meg­újítja magát. Lopva és rejtve olvasgatta a Népsport és a helyi újság hasábjait. Amikor nem volt otthon senki, akkor hallgatta a Csak fiataloknak című mű­sort. Ifjúsági újságokban la­pozgatott, melyeket zakója zsebébe gyűrve hordott ma­gával, laponként. Készült. A nagy napra, amikor kiruk­kol. Amikor hadat üzen ki­sebbségi érzésének, es ki­mondja: Én... Még nem jutott el ide. Az alkalomra várt, hogy amo­lyan jól szervezett spontanei­tással lepje meg Hát és leá­nyát. Kicsit szurkolt, puská­kat készített, hogy meglepe­tés ne érhesse. így ment ez heteken át, egészen az omi­rá, s hangjában csodálat csengett. — És Frankenstein hogyan játszott? Már nem sérült? A fiú már tett egy lépést, de újra megállt. — Nem, nem sérült, lőtt három gólt. Spéci fej. Ha mellette nózus vasárnapig. Fia meccs­re ment. Szinte küldte. — Csak menjél, jó, friss a le­vegő. Nem volt nyugta két óra hosszat, míg a fia haza nem jött. Nem féltette. Az ő főpróbája volt ez. A fiú beállított. Mint más­kor. Ledobta a sapkát az egyik sarokba, a sálat a má­sikba, a kabátot a kabáttartó­ba. Nem figyelmeztette. Új­ságja mögé bujt, s onnan szólt ki: — Ki védett? Mo­corgó II.. vagy 3ajbadur? Leste a hatást. Fia kővé me­redt. — Bajbadur — vágta lenne Holományi, akkor len­ne frankó a csatársor. — De elment. Pestre — fejezte be a papa, aki tettetett kö­zönnyel bújt az újságja mö­gé. A tekintélyszint emelke­dett, érezte a levegőben, s látta, amint fia összeszedi a szétdobált ruhadarabokat. Most már megjött az önbi­zalom. Lányának könnyedén vetette oda, hogy a Chicochu­­mi együttes basszusgitárosa, McHurmogo átment a Sub­­marine-hoz, mert nem bírta a dobost. Kiigazította lányát akkor is, amikor arról volt szó, hogy a Los Gonosoch együttes listavezető számáról volt szó. — Olyan vagy apu, mint egy lemezlovas — hang­zott a döntő ítélet, amit apu úgy vett tudomásul, mint egy kitüntetést. Az apa visszanyerte önbi­zalmát. Észrevette, hogy már akkor is hisznek neki, ha Bachról beszél, hiszen apu jó fej. Aki a Chichumirói és Bajbadurról is tud, aki isme­ri a slágerlistát és aki tudja, hogy a csizma fölé feigyűrt nadrág Mag’ Stumperhan­­thon New Souterfordland-i diáklány ötlete volt, az ké­pes arra, hogy más dolgok­hoz is értsen. Apa tehát te­kintély lett. Most a kazettás magnó barkácsolását tanul­ja, titokban angol slágerszö­vegeket gyakorol, szorgalma­san olvassa az új-halogéniai zsebszínházak diákműsorait. Mert megjött az önbizalma. S egy kicsit fiatalabb is lett. Az egész család nagy örömé­re. (bürget)

Next

/
Thumbnails
Contents