Kelet-Magyarország, 1976. március (33. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-07 / 57. szám
1976. március 7. KELET-MAGYARORSZÁG 3 ZÁRSZÁMADÁSOK UTÁN Á gazdaságosság alapjai Megyénk termelőszövetkezeteiben befejeződtek a zárszámadó, és megkezdődtek a tervtárgyaló közgyűlések. Zárszámadást az 1975. évi gazdálkodás után 158 termelőszövetkezet, 26 szakszövetkezet, két halászati szövetkezet készített. Mérleget vont ezenkívül négy építőipari társulás, hat állattenyésztési társulás, két kertészeti társulás, de számot adtak az eredményekről az iparszerű termelési rendszerek gesztor gazdái is. A termelőszövetkezeti zárszámadási közgyűlések jó légkörben, az eredmények és hibák elemző értékelésével zajlottak. Jellemző volt az ünnepélyesség. A legtöbb helyen már hagyomány, hogy a zárszámadás a község, vagy községek ünnepe úgyis, hogy szavalatok, köszöntők, népi táncok teszik emlékezetesebbé az év végi számvetést. A termelőszövetkezetek az elmúlt esztendőben nagy többségében jó eredménnyel gazdálkodtak. A negyedik ötéves terv végére, 1970-hez viszonyítva a termelési érték helyenként megduplázódott. Kitűnt a közgyűlési beszámolókból, hogy tovább szilárdult és erősödött a termelőszövetkezeti mozgalom, jelentősen gyarapodott a közös vagyon, javult a szakember-ellátottság és nem utolsósorban növekedett a termelőszövetkezeti tagok közösből származó jövedelme. Megyénk termelőszövetkezetei jó eredményeket értek el a gyümölcskertészetben, a gabonatermesztésben, a kukoricatermesztésben, a takarmánynövények termesztésében. Teljesítették azt a népgazdasági elvárást, hogy a tervezettől nagyobb területen termeltek cukorrépát, zöldséget, dohányt, napraforgót. Az ellenőrző bizottsági beszámolók általában hangsúlyozták, javult a szövetkezeti tulajdonvédelem, erősödött a szövetkezeti demokrácia. A megye termelőszövetkezeteiben a 2árszámadó közgyűléseken több mint kétezer termelőszövetkezeti tag szólalt fel, mondta el véleményét. Legtöbb helyen a felszólalás a sikerek elismerése mellett bírálatot is tartalmazott. Bírálták az üzem- és munkaszervezés fogyatékosságait, a közép- és felsőbb vezetők kisebb-nagyobb hibáit és több helyütt azt, hogy a háztáji gazdaságok támogatása nem volt megfelelő. Néhány termelőszövetkezetben a kritikai hang a gazdálkodás eredménytelenségéhez mérten jogosan erős volt. em kétséges, hogy a termelőszövetkezeti tagság tudásához és erejéhez képest szorgalmasan, becsületesén dolgozott. Ennek ellenére különböző okok miatt — döntő szerepe volt a kedvezőtlen időjárásnak és a kedvezőtlen termőhelyi adottságnak — 31 termelőszövetkezet és szakszövetkezet mérleghiánnyal, alaphiánnyal zárt. A mérleg- és alaphány együttes összege megyei szinten 140 millió forint. Egyet kell érteni azokkal a felszólalásokkal, akik az alapvető és személyektől független okok mellett a gazdálkodás fomindenütt pozitívak legyenek, de a feltételek, ahhoz már mindenképpen biztosítottak, hogy a veszteség mértéke ne legyen ilyen nagy. A veszteséges termelőszövetkezetek szanálása megkezdődött. Ez együtt jár azzal, hogy a jövőben szigorúbb pénzgazdálkodással, következetesebb és takarékosabb munkával a veszteséget ki kell gazdálkodniuk. z elmúlt évi eredmények — néhány termelőszövetkezet rossz gazdálkodását leszámítva — megfelelő alapot teremtettek az 1976. évi gazdálkodáshoz. A tervtárgyalások már megkezdődtek. A tervek készítésénél és jóváhagyásánál termelőszövetkezeteinknek az üzemi sajátosságok mellett figyelembe kell venni a megyei, népgazdasági feladatokat, elvárásokat is. Mindenütt az országban, de nálunk is érvényes; azt kell termelni, amire a népgazdaságnak szüksége van. Szabolcs- Szatmár megye az a tájegység, ahol egyes kultúrák termesztésének, — burgonya, dohány, napraforgó — nagy hagyományai vannak. Ugyanígy nagy az elvárás a sertés-, a szarvasmarha-tenyésztéssel, hizlalással és tejtermeléssel kapcsolatban. A most folyó szerződéskötések az említett termékekből még korántsem igazolják vissza azt a rnenynyiséget, amire szükség van. A tervezésnél, szerződéskötéseknél a termelőszövetkezeti vezetők, szakemberek igen helyesen gazdasági számításokat végeznek. A döntésben a hatékonyság, a jövedelmezőség a legfőbb érv. Nem biztos azonban, hogy a számításoknál a tartalékokat, a lehetőségeket mindenütt alaposan felmérik. A gazdaságos termelést általában nem a felvásárlási ár nagysága határozza meg, inkább az, hogy a termelési ráfordítás menynyisége és minősége milyen. Szövetkezeteinknek a tervezésnél erre is figyelemmel kell lenni. Napjainkban kivétel nélkül minden fórumon sok szó esik a háztáji és kisegítő gazdaságok helyéről, szerepéről, támogatásáról. A tervkészítésben a háztáji gazdálkodásra külön is nagy figyelmet kall fordítani. A háztáji és kisegítő gazdaságok árutermelése, önellátási és jövedelemkiegészítő szerepe jelentős. Az a helyes, ha a termelőszövetkezetek a háztáji és kisegítő gazdaságokat nem nyűgnek tekintik, hanem úgy veszik, mint a tsz-ek egyik jelentős üzemágát. Fontos, hogy minden termelőszövetkezetnek kimunkált, konkrét terve legyen, a háztáji gazdálkodás segítésére. A terv tartalmazza az árutermelés segítése mellett a felvásárlás javítását, a szövetkezet minden feladatát a jobb feltételek megteremtéséhez. Termelőszövetkezeteink 1975-tel sikeres évet zártak, sikeresen teljesítették a negyedik ötéves tervben meghatározott feladatokat. 1976- laí nemcsak egy új év. egy új ötéves tervidőszak is kezdődik. Az ötödik ötéves terv-A Nyíregyházi Konzervgyárban szovjet exportra készül a zakuszka. (Hammel József felvétele) „A TÖBBI A Ml DOLGUNK...” Vélemények a Nyíregyházi Konzervgyárból A Nyíregyházi Konzervgyárban arról beszélgettünk, hogy a termelés különböző szintjein ki, mit ért „a mi dolgunk” alatt. m Uj viszony Rudi Béla igazgató: a korszerű termeléshez minden feltételünk megvan, tehát mondhatom — a többi a mi dolgunk. Ennek értelmezésében és végzésében van gyakorlatunk, hiszen évek óta saját erőből gazdálkodunk. Ez nem jelenti, hogy ebben — bármilyen vonatkozásban — a lehetőségeink határához értünk. Ismerünk és naponta felismerünk lehetőségeket a szocialista brigádmozgalomban, a takarékoskodásban, az anyagokkal és eszközökkel való takarékos gazdálkodásban, a termelékenység emelésében, a minőség javításában, a termékek korszerűsítésében. Vannak biztató lehetőségek még a technikában, a munka- és üzemszervezésben, nem is szólva a legfontosabbról, az ember kibontakoztatásának lehetőségeiről. Arról van szó: a mi A gyárat nem tekinthetjük csupán javakat termelő egységnek, hanem olyan szervezetnek is, amely társadalmi nevelőmunkát végez, és öszszeköti az embereket a szocialista viszonyok rendszerének egészével. Ügy is mondhatom hát: el kell érnünk, hogy a gyár a társadalmi tulajdonhoz, a munkához, mint a mi dolgunkhoz való szocialista viszony jó iskolája is legyen. A gyár 800 dolgozója tanul különböző iskolákban, tanfolyamokon, jól dolgozik a KISZ — a fiatalok munka- és szabadideje egy részének tartalmasabbá tételén, a gyári könyvtár az olvasást, a képzést segíti, a gyár dolgozói közül 111 ember kapott lakásépítési kölcsönt — 1975- ben 40 dolgozó 1 millió 321 ezer forintot —, a IV. ötéves tervben összesen 2,5 milliót. Ezek mellett rendszeresen és sokan kapnak jutalmakat, prémiumot magas teljesítményért. Gyarapodó számú törzsgárdánk van: 342 ember több, mint öt éve, illetve ebből 281 tíz évnél régebben dolgozik gyárunkban. Á termelékenység növelése nagyobb teljesítményt a gépek jobb kihasználásával, a munka jobb szervezésével értük el. Ez a mi dolgunk, ennek elősegítése pedig belőle az én dolgom. Teljesíteni a tervet Gyimesi László gyümölcsüzemi csoportvezető: 1975- ben a legjobb minőséget mi értük el. 1974-ben a mi üzemünk kiváló üzem volt. A mi dolgunk elérni és tartani ezt a szintet. Termékeink 75 százaléka exportra megy. A minőség tartásával meg kell tartani a piacot. Ez gyakorlatban azt jelenti, hogy állandóan javítani kell a minőséget — megállás nincs. Ebből adódik az én dolgom: a munka szervezésével, az eszközök, anyagok jó elosztásával, a munkaidő kihasználásával, a technológiai fegyelem megtartásával teljesítsük feladatainkat. A mi dolgunkból ez az én részem, hiszen a vállalatvezetéstől a gyatékosságát, a szervezetlenségre, az át nem gondolt tervezésre, a munkaerő- és munkaidőalap kedvezőtlen felhasználására is visszavezették. Körülményeink és adottságaink nem tették ugyan lehetővé, hogy az eredmények ben a megye mezőgazdasági termelése 18— 20 százalékkal növekszik. Ennek eléréséhez az alapokat most kell leraknunk, és úgy, hogy a termelés fokozása mellett javuljon a minőség, állandósuljon a gazdaságosság. Seres Ernő dolgunk létrehozni mindazt, ami ahhoz szükséges, hogy dolgozóink a munkát ne csupán pénzkeresetnek tekintség, hanem közösségük tevékenykedése nélkülözhetetlen részének. Íaci, a helyzetfúrós úgy őrizte a titkot, mint egykor a kínaiak a porcelángyártás receptjét. Volt ebben némi önzés, sóvárgás minden fillér után, hiszen úgy kuporgatták össze a filléreket a kis családi házra. No meg a rátartiság is! Felvágott a srácok előtt, hogy csak ő képes azt a precíz masinát irányítani. Laci hajtott. Csak akkor fogta vissza magát, amikor megtudta, nem őt jelölték a versenyre, ahol meg kell mutatni több szakmában is, ki minek mestere, hanem a kis Bakost, aki ügyes kezű lakatos, de hol van az ő hozzá. Laci megsértődött, duzzogott, nem maradt benn túlórázni. „Nem érek most rá.” „Segíteni kell otthon az asszonynak”. „Rám bízták a gyereket, siétnem kell haza”. Mindig talált valami kifogást. Pedig a gyár sürgős megrendeléseket kapott,, export munkára, s már elmaradásuk volt. Egyik műszakon hivatta a művezető a kis Bakost. Ott volt a szerszámszerkesztő csoportvez'ető, a technikus is. Leültették, s Lingár, a dadogós, jófejű technikus eléje tett egy geometriai példát, hogy a rajzgéppel oldja meg. Persze nekik könnyű volt, mert előtte már kiszámították. Ha megoldja, gondolta a művezető, akkor tanulásra fogják, s beállítják Laci gépére. Ne hordja fenn az orrát, ne tőle függjön, hogy a sürgős megrendelés késik-e, vagy idejében elkészül. A kis Bakos először azt hitte, viccelnek vele, de amikor látta, hogy fele sem tréfa, nekilátott a meg-A clubi oldásnak. Lingár csak ámult, amikor kidobta a furatméreteket. Nem kérdezgette, hogyan jött rá, de elkönyvelte magában, hogy ez a srác született tehetség. Megfelel, mondta a művezetőnek, aki közölte a kis Bakossal, hogy holnaptól kezdve — ha kedve tártja — Laci műszakjának a végeztével megpróbálhatja, mit tud a helyzetfúrón? Kis Bakos örült is, meg tartott is attól, mit szól Laci, ha megtudja. Márpedig ez nem marad titokban. Másnap a művezető és Lingár felügyelete mellett kezdte szelídíteni a gépet. Először csak próbadarabokon gyakorolt, de amikor látták, hogy megy a fiúnak, a művezető ennyit mondott: édes fiam, te leszel a jövő héttől Laci dubiőze, olyan első számú tartalék. Érted ugye?! Ügy is fáradt szegényke, sajnáljuk, még megtalálja szakítani magát... Egy hét alatt belejött az új munkába. Persze erről mit sem tudott Laci. Csak azon csodálkozott, hogyan lehet az, nem szólnak, nem könyörögnek most neki. Egyszer aztán hivatták az irodába. A művezető közölte vele, hogy a jövő héttől váltással dolgozik ő is. Laci csak nézett. Hogy lehet az? „Szabadságra is elmehetsz édes fiam. Rád fér egy kis pihenés. Majd csak megleszünk valahogy nélküled.” Laci leforrázva ment vissza a műhelybe. Nem volt már olyan nagy hangja. F. K. Gábor Gyula üzemvezető: a mi üzemünk — a főzeléküzem — első lehetett volna a versenyben, ha a csoportérdeket és az egyéni érdeket követjük. Volt azonban egy lehetőség: ha más üzemrészeket jobban segítve termelünk, akkor nem leszünk ugyan elsők, de első lesz a gyár. Az utóbbit választottuk. Közelebbről: na például a töltősúlyra nem ügyelünk, akkor elérhetünk magas teljesítményt, de a csomagolást végző részlegnél fennakadást okoz a pontatlanságunk, ők lemaradnak. Más példa. A zöldborsószezonban mi öt úgynevezett „vonallal” dolgoztunk. Rájöttünk azonban, hogy ha a gépek kapacitását jobban kihasználjuk, a munkaerőt ahhoz megfelelően szervezzük, akkor többre jutunk és elég négy „vonal”. Az idén csak 4 „vonalunk” lesz, azok teljesítménye azonban felér 8 olyan „vonallal”, mint a múlt évben volt. A terveket első kézbe mi kapjuk, csoportvezetők. Ellenőrizni a minőséget Kozma Pálné gyártásközi ellenőr: a tervet teljesíteni többféle módon és minőséggel lehet. A mi dolgunk, azaz, hogy az én dolgom■ ellenőrizni a termékek minőségét. Ez is többféle módon végezhető: lehet elnézőnek lenni, a hiba határáig elengedni valamit, lehet hanyagul végezni az ellenőrzést, stb. A minőség tartása, állandó javítására kettős okunk van: anyagi és erkölcsi. A sorrend változhat, de mindkettő jelentőségét mindenki érzi, ismeri. Megvannak a technológiai és minőségi követelmények mérőszámai, szigorúan ragaszkodom ezek legmesszemenőbb betartásához. Ez az ő dolguk, pontosabban valamennyiünk dolga. Szabó György