Kelet-Magyarország, 1976. március (33. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-31 / 77. szám
1976. március 31. KELET-MAG Y ARORSZ AG 7 olvasóink leveleiből Postabontás Csalódás Nincs mit titkolni, a tunyogmatolcsi termelöszövetketset asszonyai várták a nőnapi köszöntést. Bensőséges ünnepségre számítottak. Készültek rá, de végül is ... csalódtak. Levelükből tudjuk — melyet névtelenül küldtek — a történteket. Nevüket talán szégyenkezés miatt nem írták alá. pedig nekik aztán igazán semmi okuk erre, sokkal inkább azoknak, akik a csalódásukért hibáztathatok. Március 8-án este 6 órára szólt a meghívás a tágas, szép községi kultúrház nagytermébe. Az asszonyokat azonban zárt ajtó fogadta, csak az előtérbe mehettek be. Nem tudták mire vélni, csak találgattak... Nem értették, miért kell végigállniuk az ünnepséget, amikor a nagyteremben kényelmesen ülve gyönyörködhettek volna az iskolás gyerekek szereplésében. Ez nem csak azért volt kedves és megható, mert nekik szólt és őket köszöntötte, hanem mert gyermekeik szerepeltek, s ez minden anyának külön ajándék volt. Sajnos, a műsor élvezetétől a rossz szervezés megfosztotta őket, csak az első sorban állók láthatták. A műsor is csorbát szenvedett, a citeraszámot nem tudták előadni a gyerekek, mert egyetlen asztal sem volt a helyiségben, amire a hangszerüket letehették volna. Csalódtak az asszonyok, a gyerekek, no meg a pedagógus, aki időt, fáradságot nem kímélve készítette fel őket. A községi tanács válaszleveléből röviden a következőket tudtuk meg: a művelődési ház a termelőszövetkezetet hibáztaja, hogy későn szóltak. Szokás szerint egy héttel előbb kell a termet elkérni, most pedig az ünnepség délutánján szóltak. Nem volt tehát már idő a terem takarítására, fűtésére és dekorálására. A művelődési ház vezetője pedig ilyen körülmények között nem adta át a termet, félve, hogy magukat járatják le. Csak az előteret nyitották meg az asszonyok előtt. A tanács véleménye, hogy a termelőszövetkezetnek is van erre a célra alkalmas terme, ott is megtarthatták volna az ünnepséget, amit szintén fűteni, takarítani és dekorálni kellett volna. Ezt talán könnyebb volt a művelődési házra hárítani. (Jó lenne ismerni a termelőszövetkezet indokait is, ők talán megint mást hibáztatnak.) A felelősséget ugyanis könnyebb mindenkinek áthárítani, bár ez a történteken mit sem változtat. Egy viszont biztos: a nők napját immár évtiíüedek óta megünneplik, az nem egy váratlan esemény. Időben felkészülhettek volna rá Tunyogmatolcson is, nem pedig az utolsó pillanatban. S ez még pénzbe sem került volna. Soltész Ágnes SÁRTENGER. Kisvárdán a KPM kezelésében lévő Árpád úton a kórház előtt mintegy 20—30 méteres szakaszon kisebbfajta „tenger” borítja a közutat egy kiadós eső után. A víz csak a természetes párolgás következtében tűnik el mert az út megépítésekor a csapadékvíz elvezetését nem oldották meg. A KPM már kártérítést is fizetett az itt lévő lakóépületek tulajdonosainak. A gépjárművek által felvert víz, mely sokszor 20—30 centiméter magasságban borítja az utat, a lakóépületek falát veri. Az évek óta fennálló probléma megoldása sürgős, konkrét intézkedéseket igényel az illetékesektől, — írja Vincze Péter Kisvárdáról. Nyugdíjasok búcsúztatása A baktalórántházi Dózsa Termelőszövetkezet 1976. március 20-án bensőséges ünnepség keretén belül búcsúztatta az 1975-ben nyugdíjba vonult tagjait. Ez alkalommal a termelőszövetkezet párt- és gazdasági vezetése nevében a termelőszövetkezet elnöke meleg hangú szavakkal méltatta a nyugdíjba vonulók eddigi munkáját, kifejezte elismerését a termelőszövetkezeti mozgalomban elért tevékenységükért. 24 nyugdíjas részére oklevelet, törzsgárdajelvényt és pénzjutalmat adományozott. Majd ezt követően az úttörők és a KISZ-esek köszöntötték az ünnepeiteket. Az ünnepség színvonalát növelte, hogy a termelőszövetkezet citerazenekara vidám, szórakoztató műsorral kedveskedett az öregeknek. — írja Nagy Mihályné párttitkár Baktalórántházáról. Lánc, aranylánc... 1975 novemberében aranyláncomat beadtam javításra az Öra-Ékszer üzlet nyíregyházi részlegénél. A javítást hathetes időre vállalták, de érdeklődésemre januárban azt válaszolták, nem érkezett vissza az áru. Közben a beváltó kis jegyzékemet elveszítettem, s február 3-án — mikor ismét megjelentem a láncomért — közöltem az eladóval. Sajnos így segíteni nem tudnak, de felírták a nevemet és a személyi igazolvány számomat, s majd egy hét múlva érdeklődjek. — mondták. Én azóta is mindennap érdeklődöm, de eredménytelenül, mert a láncom még mindig nem került elő, s a válasz mindig egy: „rengeteg a vásárló, ilyen forgalom mellett nincs időnk arra, hogy megkeressük a láncát.” Engem ez nem nyugtat meg, mert még mindig nem tudom, mi lesz a láncommal. Megkapom-e egyáltalán? — kérdezi Huszár Józsefné Tiseatelek, Dózsa György u. 73 szám alatti lakos. Már nagyon tiszta lesz! 1976 január 20-án, egy férfiöltönyt beadtunk tisztításra a Mándoki ÁFÉSZ szolgáltató üzletébe, hogy onnan továbbítsák a Nyírségi Patyolathoz. A ruha vállalási ideje 4 hét volt. Sajnos, azóta már 9 hét telt el és még mennyi fog eltelni, míg végre átvehetjük kitisztítva a ruhát. Azóta rendszeresen érdeklődünk, de csak Ígéretet kapunk. A hirdetésekben többször lehet hallani és olvasni, hogy a Patyolat 24 és 72 órás tisztítást is vállal. Itt már 72 napos tisztításról van szó, s hogy ki a felelős érte, nem tudom? — írja Kovács Andrásné, Mándok, Ságvári Endre u. 34. szám alatti lakos. A viteldí j„távolsági” Nyírszőlős közigazgatásilag most már Nyíregyházához tartozik. így ha valamilyen ügyet el akarnak intézni az itteni lakók, be kell menniük a városba. Nagy örömöt jelent, hogy a városhoz tartozunk, de ugyanakkor bosszúságot is. Ugyanis semmilyen Ígéretet nem kaptunk arra, hogy a Volán Vállalat az autóbusz viteldíján változtatni fog. így még mindig vidéki járatnak megfelelő tarifa van, s bizony ez napi többszöri utazásnál elég sokba kerül. Kérésünk az lenne, hogy a Volán is vegye figyelembe: most már a városhoz tartozunk, s ezen az útvonalon is a városi viteldíjat állapítsák meg, — kéri a lakosok nevében Nagy Sándomé Nyírszőlős, Izabella u. 133. szám alatti lakos. Szerkesztői üzenetek Stefán Istvánná besztercei, Jónás József tiszakanyári, Balogh János geszterédi, Lisovszki Józsefné nyíregyházi, Szászi Jenőné olcsvaapáti, Kovács Józsefné fényeslitkei, Szemán Sándorné nyírteleki, Nagy Lajos kótaji, Wagner Györgyné gávavencsellői, Soós Sán dorné besztercei, Faragó Jánosné tuzséri, Mogyorósi Árpádné nyírbogáti, Hostyisovszki Lászlóné nyíregyházi, Szabó József tunyogmatolcsi, Balogh Józsefné demecseri, Szűcs Zsigmond fehérgyarmati, Berecki Sándor tunyogmatolcsi, Medgyesy Gyula csengeri, Kárász Miklós pátyodi, Ándrási Gyula nagyhalászi, Bale Lajosné nyíregyház^ Tuba Lajosné nyíregyházi, Domoszlai László nyíregyházi, Erdei Andrásné nagykállói, Pádvai Józsefné kisvárdai, Madarassy Zoltánná tunyogmatolcsi, Szászi Ferencné fehérgyarmati, Dobronyi Józsefné ramocsaházi, Győrfi László rohodi, Kocsis Józsefné kisvárdai, Adorján Antal ököritófülpösi, Monori Judit nagykállói, Matolcsy Lajosné sóstóhegyi, Kiss Lajosné számosbecsi, Bocsánszki Lászlóné nyírmadai lakosok ügyében az illetékesek segítségét kértük. Balku Pál kölesei, E. Tóth Kálmán kérsemjéni, Gergely Dezső ilki olvasóink kedves köszönő sorait megkaptuk. örülünk, hogy segíthettünk. «7 > '.* .*/ y,1',', ■'•‘■T*? .*«* *? 7 ■7.V*’iV •* *.v.v*7rn •VT^‘.*?r»V 'Az Hfetéke Űj terv PARAGRAFUS Még egyszer a kármegosztásról Az érdeklődésre tekintettel kénytelenek vagyunk viszszatérni erre a témára és nem kizárt, hogy a jövőben ismételten kell ezzel foglalkoznunk, ugyanis a kármegosztás számtalan esetben és számtalan ok miatt jöhet figyelembe, vagy adott esetben nincs helye a látszat ellenére sem. Kokas Ábel 1976. január 6-án kölcsön adta a tulajdonát képező Zsiguli személygépkocsit, amely kb. másfél éves volt és 26 ezer km-t futott, távoli ismerősének azzal, hogy azt három nap múlva köteles visszaadni, ugyanolyan állapotban, mint ahogy átvette, tele benzintankkal. A kölcsönvevő a második napon a megengedettnél nagyobb sebességgel hajtott egy útkanyarulatban, az útról lecsúszott, egy fának ütközött és a gépkocsiban mintegy 45 ezer forint kár keletkezett. A kölcsönkérő ezt közölte és tanúk előtt ígéretet tett arra, hogy a teljes kárt megtéríti, olvasónk a gépkocsit csináltassa meg. A gépkocsijavítás megtörtént, ekkor azonban a kölcsönkérő közölte, hogy nem hajlandó megfizetni az egész kárt. mert ha olvasónk kellő gondossággal jár el, akkor nem adja át a gépkocsit, ugyanis neki érvényes vezetői jogosítványa nincs és nem is volt a kölcsönkérés időpontjában, ugyanis az esedékes orvosi vizsgálatra nem jelent meg, így a jogosítványa érvénytelen volt. Már a régi, de az új KRESZ is nagyon pontosan sorolja fel a járművezetés személyi feltételeit és kimondja (4. §.), hogy járművet az vezethet, aki a járművezetésre a jogszabályokban meghatározott, érvényes engedéllyel ren-Március 3-án megjelent fényképpel és észrevétellel kapcsolatosan «közöljük: Győröcske—Záhony közötti útszakasz építése során Záhony községi tanács megrendelte üzemigazgatóságunknál az útépítés nyomvonalába eső hálózat és tartóoszlopok áthelyezését. Tekintettel arra, hogy a kérdéses útszakasz nemcsak kisfeszültségű hálózat, hanem 20 kV-os hálózatot is érintett, ezért új tervdokumentáció elkészítése vált szükségessé. 1975. decemberében kijelöltük az új nyomvonalat, s a hálózat oszlopáthelyezési munkáit március 11- én be is fejeztük. Tiszántúli Áramszolgáltató Vállalat, Nyíregyháza Varga Jánosné besztercei lakos kérelmét a községi tanács teljesítette, s így gyermeke óvodai elhelyezése március 1-től megoldódott. Barati József nagyhalászi olvasónknak üzenjük, hogy a termelőszövetkezet alapszabálya szerint betegségi segélyre az jogosult, aki a megbetegedést megelőző évben a nők esetében legalább 100 tízórás, férfiak esetében pedig legalább 150 tízórás munkanapot teljesített. Ez a feltétel a nyugdíjasokra is kiterjed. B. I. nyírkátai olvasónkat tájékoztajuk, hogy a MTV 66. §. 1. bekezdése értelmében a termelőszövetkezeti alkalmazottakat is megilleti a jubileumi jutalom, mégpedig az egyhavi alapbérüknek megfelelő összeg. Közöljük továbbá, hogy az 5/1967. (X. 8.) Mü. M. sz. rendelet 10. §. 2. bekezdése értelmében a tanulóidőből, csak az 1950. január 1. előtti tanoncidőt lehet beszámítani a jubileumi jutalomra való jogosultság elbírálásánál. A jubileumi jutalmakat egyébként olvasónknak attól a termelőszövetkezettől kell megkapnia, ahol elérte a jogosultság időpontját — tehát ahol jelenleg van —, függetlenül attól, hogy mióta dolgozik ott. Türelmet kérnek „Már évek teltek el” címmel a Moszkva utcai lakók panasza jelent meg január 7-én a csatornázással kapcsolatosan. Az utca lakói feltehetően tudnak arról, hogy a Mező utca korszerűsítése 1975. szeptember 17-én fejeződött be. A Moszkva utcából a Mező utcába történő forgalom átterelésének most már akadálya nincs, de ahhoz, hogy a szennyvízcsatorna megépülhessen, pénzügyi lehetőséget is biztosítani kell. Ezért ismételten türelmüket kérjük a Moszkva utcai lakóknak, amíg pénzügyi lehetőségeink a csatorna építésére meglesznek. Városi tanács műszaki osztálya, Nyíregyháza delkezik és a járművezetéstől eltiltva nincs. A KRESZ különösen kihangsúlyozza, hogy jármű átadása alkalmával az üzemben tartó köteles meggyőződni arról, hogy az átvevő rendelkezik-e azokkal a feltételekkel, melyeket a törvény előír és így természetes, hogy ha az ellenőrzést elmulasztja, annak következményeit tartozik viselni. (KRESZ, 4. §. [2.] bek.) Olvasónk elmulasztotta annak ellenőrzését, hogy a kölcsönvevő érvényes jogosítvánnyal rendelkezik-e és ilyen esetekben nem elegendő azt tudni, hogy az illetőnek van jogosítványa, mert mint ahogy az adott esetben is kiderül, az lehet érvénytelen, időközben bevonhatták. Meg kell győződni továbbá arról, hogy a törvényben előírt egyéb feltételekkel rendelkezik-e az illető, például nem ittas, nem áll gyógyszer hatása alatt stb. és csak abban az esetben adható át a jármű. Jogilag tehát a kölcsönvevő bizonyos alappal hivatkozik arra, hogy nem tartozik megfizetni a teljes kárt és szóba jöhet a kármegosztás. Nem lehet azonban figyelmen kívül hagyni, hogy a kölcsönvevő szándékosan elhallgatta azt a tényt, hogy a jogosítványa nem érvényes, bár ő ennek tudatában volt, ezen túlmenően a baleset sem azért következett be, mert a jogosítványa érvénytelen volt, hanem azért, mert az útviszonyokat figyelembe véve nem jól választotta meg a sebességet, tehát ilyen vezetési mód mellett érvényes jogosítvány esetében is bekövetkezik a baleset. A kölcsönvevő álláspontja nagymértékben közel áll a joggal való visszaéléshez', hiszen abból akar tőkét kovácsolni a kártérítés vonatkozásában, ami mindenekelőtt az ő hibája. Mindezek ellenére nem tartjuk kizártnak, hogy per esetén a bíróság minimális kármegosztást alkalmazzon, de a kár túlnyomó részét mindenképpen a kölcsönvevőnek kell viselnie. De meg kell állapítani olvasónk felelősségét is és elvi éllel jelenthetjük ki, hogy ha a gépkocsit a tulajdonosa olyan személynek engedi át használatra, akinek nincs érvényes gépkocsivezetői jogosítványa, vagy más ok miatt nem felel meg a követelményeknek, károkozás esetén a tulajdonos terhére kármegosztásnak van helye. Dr. Juhász Barnabás
