Kelet-Magyarország, 1976. március (33. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-31 / 77. szám
1978. március 31. KELET-M AGYARORSZÁG 3 Hatások egy állami gazdaságban A MEGYE MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉSÉNEK növelését 1976-ban 3,5—4°/q-ban irányozták elő: ezen belül az állami gazdaságokban 5,5—6 %-os növekedést kell elérni. A megyei gazdaságpolitikai célokban is megfogalmazódott, hogy az állami gazdaságok, az állami mezőgazdasági üzemek mutassanak példát a korszerű nagyüzemi termelés továbbfejlesztésében. Az 1976. január 1-től életbe lépett közgazdasági szabályozók is a hatékonyság növelésére ösztönzik a nagyüzemeket. A nagy importtartalmú eszközök (üzemanyag, műtrágya, növényvédő szer, fehérjetakarmányok stb.) áremelkedése, a beruházási eszközök támogatási színvonalának csökkenése egyaránt azt igénylik az üzemi vezetőktől, hogy keressék és tanulják meg a takarékosabb, hatékonyabb felhasználás módozatait. Ettől is függ, hogy a termelés további növelésének feladatait milyen színvonalú jövedelmezőséggel, hatékonysággal tudják a mezőgazdasági nagyüzemek teljesíteni. A szabályozórendszer másik fontos célja, hogy pénzügyi eszközökkel is ösztönözni kívánja a termelés fejlesztését. az eszközök hatékonyabb kihasználását. Ugyanakkor a pénzügyi terhek és a támogatások jobb elosztásával csökkenteni kívánja az egyes gazdaságok között ma még meglévő, indokolatlan jövedelemkülönbségeket, nem csökkentve ezzel a termelési-vállalkozási kedvet. Az 1976. évtől életbe lépett közgazdasági szabályozókkal a mezőgazdasági üzemek, állami gazdaságok gazdálkodásukban nagyobb lehetőséget kaptak a népgazdasági és üzemi érdekek összekapcsolására. Az állami gazdaságokat az alábbi új szabályozók érintik és határozzák meg 1976. évtől a jövedelemszabályozásukat: hatósági árváltozások, beszerzési árak változása, termelői árak változása, adózási rendszer változása, alapok képzésének és felhasználásának változása, jövedelemelosztásának változása, állami támogatási rendszer változása, bérszabályozási rendszer változása. A fenti szabályozók várható hatását egy adott állami gazdaságra vonatkozóan mutatom be. Az adott állami gazdaság 1975. évi vállalati eredménye: 11,7 millió forint nyereség. Az 1975. évi eredmény átárazása 1976. évi szintre az alábbiakat mutatja: í. árbevétel-növekedés ezer Ft-ban Takarmánygabona (árpa) Cukorrépa Alma árbev. növekedés Vágómarha Húsliba Tej Vágómarha -f 50 fillér Szőlőterm. árbev. Egyéb gyümölcs árbev. Egyéb állatteny. árbev. q/23 Ft 47 q/15 Ft 959 5% 983 q/150 Ft 451 q/225 Ft 133 1000 lit./600 877 150 7%-a 10 7%-a 24 3%-a 55 Árbevétel-növekedés összesen: 3689 2. KÖLTSÉGNÖVEKEDÉS Üzemanyag 50% 1094 Energia 46.7% 1022 Fuvartarifa 10% 120 Műtrágya 23°,, 742 Növényvédő szer és gyomirtó szer 22,2% 751 Fehérjetakarmányok és premlxek 6,48% 293 Takarmányok árrése 5,02% 227 Egyéb anyagok (fogyóeszköz-felhaszn.) 62,8% 932 Amortizáció 3,98% 237 Földadó — 64 Költségnövekedés összesen: 3. ÖSSZESÍTÉS 1975. évi tényleges eredmény Árbevételi növekedés Költségnövekedés Eredmény a változások után 5360 11 679 3689 — 5360 10 008 Eredményromlás 1671, ami 14,3 %-os csökkenésnek felel meg. A SZABÁLYOZÓK EZ ESETBEN tehát a gazdaság eredményeire csökkenő hatást gyakorolnak. Ez a hatás arra hívja fel a gazdaság vezetésének és a gazdaság egész dolgozó kollektívájának figyelmét, hogy a termelésüket, a termelés szerkezetét úgy alakítsák át, a munka termelékenységét és az eszközök hatékonyságát úgy fokozzák, hogy a szabályozók okozta eredménycsökkenést ki tudják védeni, sőt az ötödik ötéves tervben célul kitűzött jövedelemnövekedést is tudják teljesíteni. Az új szabályozók meghatározzák a vállalati jövedelem felosztásának rendjét is. Ehhez kapcsolódik a nyereségadózás új formája, az alapok képzése és a személyi jövedelem nyereségből képződő része. Ezeknek a várható hatását és alakulását ugyancsak az adott gazdaságon keresztül kívánom bemutatni egy számszerű példa levezetésével. Kiindulási alapunk maradjon az 1975. évben realizált eredmény: 11,7 millió forint nyereség. Tételezzük fel, hogy a hatékonyság fokozásával a gazdaság 1976. évi nyeresége nem fog csökkenni, hanem azonos szinten lesz az 1975. évivel. Ez esetben a nyereség felosztását az alábbi táblázat mutatja be az 1976. évi szabá. lyozók szerint szembeállítva az 1975. évi tényleges felosztással: ezer forintban Megnevezés 1975. évi 1976. évi szabályozókkal számolva Vállalati nyereség 11679 11679 Város- és községfeji. hozzájárulás 701 701 Adóköteles nyereség 10978 10978 Alt. nyereségadó 36% — 3952 Adózott nyereség — 7026 Ebből „R” rész 6162 3325 Ebből ,,F” rész 4816 2647 Progresszív adó ,,R” rész után 3643 1435 Alt. tartalék alapképzés 917 1054 Feji. alapképzés (az ált. nyer. adó 60%-a) — 2371 Képzett „R” alap 2204 1890 Képzett „F” alap 4214 2647 Felhasználható R” alap 2204 1890 Felhasználható ,F” alap 4214 5018 „R”/B %-a 10,7 9,2 A NYERESÉG FELOSZTÁSÁNAK OSSZEHASONLlTASA 1975. évi 1976. évi 1976 Megnevezés szabályozókkal számolva a bázis %-ában Befizetendő nyereségadó 3643 3016 83 Befizetendő város- és közs. 701 701 100 feji. hozzájárulás Tartalék alapképzés 917 1054 115 Feji. alapképzés 4214 5018 119 Részesedési alap • • 2204 1890 ________ 86 Mérleg szerinti nyereség 11679 11679 100 Az összehasonlító táblázat azt mutatja, hogy a tartalék- és fejlesztési alap növekszik mintegy 15—19%-kal, a befizetendő adó csökken 17%-kal, a részesedési alap pedig 14 %-kal csökken. A nyereségből a tartalék- és fejlesztési alapok részarányának növekedése, valamint a befizetendő nyereségadó csökkenése az új szabályozók pozitív hatásaként jelentkezik a gazdaságnál. A RÉSZESEDÉSI ALAP RÉSZARANYÁNAK CSÖKKENÉSE viszont negatív hatás, mivel a dolgozó kollektíva személyes jövedelmének csökkenését idézné elő. Gazdaságpolitikánk ezt nem engedheti meg. Ez nem lenne összhangban az ötödik ötéves terv céljaival. A bemutatott példában a gazdaság vezetésének és a gazdaság egész dolgozó kollektívájának egyértelműen adott a feladata: a munka termelékenységével és az eszközhatékonyság növelésével magasabb jövedelem (vállalati nyereség) megteremtése, ami a reáljövedelmek kitűzött emelkedését biztosítani tudja, a részesedési alap magasabb szinten való képződése útján. Az adott állami gazdaság területén az 1976. évi 5,5— 6%-os termelésnövekedés a rendelkezésre álló eszközök és a munkaidőalap hatékonyabb kihasználásával, az ésszerű, takarékosabb gazdálkodással biztosítható az új szabályozók érvényesülése mellett is. A FENTIEKHEZ KAPCSOLÓDÓAN még szükséges igen megfontolt döntések érvényesítése a fejlesztés terén is, amellyel biztosítható a leghatékonyabb műszaki fejlesztés a termelés technológiájában. Ez végül is magával hozhatja a jövedelem növekedése nyomán a dolgozók személyi jövedelmének emelkedése által az ötödik ötéves terv időszakára kitűzött életszínvonal-politikánk megvalósítását is. Szarka Endre, a megyei pártbizottság munkatársa KIS VÁRD A: korszerű eljárással épülnek az új lakótelepen. (Elek Emil felvétele) lakások a Felszabadulás Nem „hivatásosak", de... HA ÖN Mit tenne, ha munka- és üzemszervező volna? ön, akinek a feladata elsősorban a végrehajtás, az hogy saját üzemében hónapról hónapra teljesítse a kitűzött feladatokat. Ezekről a kérdésekről faggattam — egy üzemlátogatásnak is beillő kalauzolás után — Dobos Tibort, a nyírbátori Növényolajipari és Mosószergyártó Vállalat mosószerüzemének csoportvezetőjét. A fiatal, vegyipari technikumot két éve végzett technikust. — A kérdést úgy tenném fel magamnak, hogy mit teszek, mert szinte nem múlik el egyetlen napom sem munkaszervezés nélkül. No, nem kell nagy dolgokra gondolni! A műszakot mindig úgy kezdem, hogy számba veszem az embereket, itt vagyunk-e mind a harminchétén. Aztán megnézem, tudunk-e egyszerre két terméket gyártani, mint most a Biomixet és a Biopont, vagy csak egy termékkel indulunk. Az alapanyag-ellátás határozza meg ugyanis, hogy melyik dolgozó hová kerül aznap. Ha két' terméket gyártunk, akkor a töltőautomatáknál több emberre van szükség. Naponként rugalmasan — Mindig egy hónappal gazdálkodom, ennyi idő alatt 120 tonna mosószert gyártunk. De az alapanyag-ellátás dönti el a sorrendet. A fő az, hogy a hónap végére mindegyikből meglegyen a kívánt mennyiség. Kisebb átszervezést igényel az is, ha valaki beteg, vagy ha tanulás miatt hiányzik. Ilyenkor nemcsak többet vállal egy-egy ember, hanem egyszerre több reszortot is. Ezért igyekszik mindenki megtanulni 2—3 társa munkakörét. — Az átcsoportosítás azért nem megy ennyire egyszerűen, mint ahogyan elmondtam — jegyzi meg szinte magának Dobos Tibor. Régóta együtt dolgozó gárdával lehet mindezt súrlódások nélkül végrehajtani. Személyes, jó kapcsolatok hiányában nehéz dolgom lenne, mert gondolja csak el, ha mindenkinek el kellene magyaráznom a legkisebb változtatás részleteit is. Nem sokáig bírnám. Dobos Tibor szerint van bőven mit szervezni a mosószerüzemben, pedig itt korszerű, zárt rendszerben dolgoznak. Kötött a technológia, nem tudnak és nem is akarnak változtatni ezen a jól bevált gyártási folyamaton. Itt, ahol a fizikai munkát elvégzik a gépek az automaták, ahol az anyagraktártól a készáruraktárba szinte emberi kéz érintése nélkül kerülnek a mosószeres dobozok. Folyamatosabbá tenni a gyártást De van a Báninak olyan egysége is, ahol még a kézi munka uralkodik, helyhiánynyal, raktári nehézségekkel küszködnek. Ez az egység a M agához hivatott a főnököm és atyai hangon szólt hozzám: — Drága barátom! Névtelen levél érkezett a vállalatunkhoz, amelyben azt írják rólad, hogy a titkárnőddel összeszűröd a levet. Ha nem így van, cáfold meg. Ha így van, — rendezd az ügyedet! Másnap munkába menet, először gondoltam rá, hogy milyen is lehet a titkárnőm, aki legalább egy esztendeje dolgozik mellettem, de eddig jóformán észre sem vettem ... Aztán ezen a napon először figyeltem fel rá. és láttam, hogy minden rendben és minden a helyén van nála ... — Ó .... — jutott eszembe — le kell rendeznem a dolgot! Még aznap estére meghívtam moziba. Másnap pedig egyenesen az anyakönyvvezetőhöz. Megnősültem és élünk boldogan. Csakhogy nemsokára ismét hivatott a főnököm és atyai hangon így szólt hozzám: — Drága barátom! Névtelen levél érkezett ellened ... Azt írják benne, hogy te a vendéglőt igen gyakran látogatod, ott jelentős összeget költesz és egyáltalán, nagy lábon élsz. Ha nem így van, cáfold meg. Ha így van, rendezd le ... Másnap munkába menet észrevettem, hogy valóban, van az utcánkban egy pompás vendéglő. Soha feleségednek érthetetlenül drága bundát vásároltál... Rendezd kérlek, a dolgaidat... Elhatároztuk a feleségemmel, hogy autót veszünk, nyaralót és divatosan fogunk öltözködni. Kényelmesen fogunk élni. összkomfortosán ... Csakhogy ezután ismét hivatott a főnököm. Atyai hangon szólt: — Drága barátom! Ismét névtelen levél érkezett ellened. Azt írják benne, hogy a hivatalomra pályázol. Azt mondod rólam, hogy konzervatív ember vagyok, mindenkinek meséled, hogy alkalmatlan vagyok a vezetésre... Azt hiszem, rövidesen a főnököm helyébe kerülök... meg nem láttám oelülrol■.. —- Ó ... — jutott eszembe, — le kell rendeznem a dolgom mat... És aznap este a feleségemmel elmentünk a vendéglőbe. Nagyon kellemesen éreztük magunkat. Pompás enni-innivalók. Színvonalas zene. Jó hangulat... Csakhogy a főnököm ismét hivatott, mondván: — Drága barátom! Névtelen bejelentés érkezett hozzám ellened. Azt írják rólad, hogy nem élsz valami normálisan. Autót vettél és nyaralót. túlzott divatosan öltözködsz és a Antalfy István fordítása. gyertyaüzem, a vállalat területre és termelésre is legkisebb üzeme. Az itteni munkaszervezési gondokról Kurtyán Illés technikussal beszélgettem. — Valójában egy új üzem segítene rajtunk, de korszerűsítésre nem gondolhatunk, bár szó van a páráim előkészítésének egy másik módszeréről. Mióta én itt dolgozom — 1968 óta — változatlan a technológia, de nem is tudjuk kiszorítani a kézi munkát. Ha üzemszervező lennék, én sem a korszerűsítésen fáradoznék. Inkább a gyártást próbálnám folyamatosabbá, tenni. — Van olyan 3 hónapunk, amikor 5, de van, amikor 80 tonna gyertyát kell készítenünk. Képzelje el mennyire fárasztó és idegölő az a negyedév, amikor 80 tonnát gyárt 43 ember, főleg lányok és asszonyok. Ilyenkor dolgozunk 3 műszakban, mert nem tudunk sokat előre gyártani, raktárhiány miatt. A harmadik műszak — Már többször gondoltam arra, hogy a harmadik műszak bevezetésével sokkal könnyebb lenne mindenkinek a helyzete. Megszűnne a kapkodás, lenne műszakonként egy-egy gépünk. Mert most mi van? Ha elromlik egy, várni kell amíg megjavítják. Nagy termeléskiesés ez. Biztos vagyok abban, hogy a nők vállalnák a 3. műszakot, ha mindenki így dolgozna. Eddig ugyanis csak a mécseskészítő és a 625-ös gyertyaöntő gép kezelője járt éjszaka is. Alaposabb számításokat még nem végeztem, és nem beszéltem erről a megoldásról még egyetlen fórumon sem. De amikor be tudom bizonyítani, hogy így jobb, felvetem a témát a vezetők előtt is. Két, nem hivatásos munka- és üzemszervező mondta el véleményét saját területének szervezési módszereiről, gondjairól, azt, hogy ők hogyan és mit csinálnának ^még jobban, másképpen. Nem arról vallottak, hogy mi a vállalat elképzelése üzemükkel kapcsolatban. A gyertyaüzemben sem azt firtattam, hogy vajon gazdaságos lenne-e ott a három műszak? Inkább arra kerestem választ, mennyire fontos az átfogó intézkedések mellett az üzemen belüli emberi és egyéb technikai szervezésekre is odafigyelni, s ezek felderítésében, megoldásukban hogyan vállalnak kulcsszerepet a csoportvezetők, a technikusok, vagy éppen az automaták mellett dolgozók. Balogh Júlia
