Kelet-Magyarország, 1976. március (33. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-28 / 75. szám

8 KELET jM AG YARORSZ ÁG — VASÁRNAPI MELLÉKLET 1076. március 28. Egyszer beteg lettem... Eminens tanulónak tart­ják Ferencz Líviát, a nyírbátori szakközép­­iskola elsőéves hallgatóját. És az is. Az általános iskola ■ mind a nyolc osztályát kitű­nő eredménnyel-, végezte el, a szakközépiskolában az el­ső félévet szintén kitűnően zárta. Szorgalmát, felnőttes komolyságát mindenki elis­meri. Tisztelik még szervező­­készségéért és „közéleti” munkájáért. Az idézőjelet lassan el is hagyhatjuk... Lívia szinte könyvek közé született, a tudniakarást. a folytonos tanulást pedig örökölte. Apja a Szatmárcse­­kei Általános Iskola igazgató­ja, édesanyja pedig a csekei iskolában tanítónő. A példa­mutató tanulást és viselke­dést már gyermekkorában kötelességének érezte. — Félig igaz az állítás, mert nemcsak kötelességből tanultam, szerettem és sze­retek tin ülni. A közösségi élethez hamar hozzászoktam. Voltam őrsvezetőig majd csa­pattitkár lettem. A tanulás mellett mindig volt társadal­mi megbízatásom, elfoglalt­ságom. A társaságtól is ta­nul az ember. — A szakközépiskolában mit tanul legszívesebben? — Biológia tagozatra járok, a biológiára és a kémiára kü­lönös gondot fordítok. Ugyan­is gyermekorvos szeretnék lenni. — Miért éppen az? — Egyszer beteg lettem és bevittek a fehérgyarmati kórház gyermekosztályára. Láttam az orvosok lelkiisme­retes és életbevágóan fontos munkáját. Akkor határoztam el, hogy ha sikerül elvégez­nem az egyetemet. & legjobb tudásom szerint segítek a be­teg gyermekeken. Szabolcs­ban kevés a gyermekorvos, az is Miét. hogy éppen a fe­hérgyarmati kórházban vál­lalok gyógyító munkát. Per­sze addig még majdnem tíz évnek kell eltelnie... Az idén KISZ-tag lett Lí­via. Röviddel később a váro­si diákparlamentbe is bevá­lasztották. Aktív résztvevője lett a politikai előadásoknak, sőt egyszer — szinte lámpa­láz nélkül — a katedrára is kiállt, mert arra kérték, hogy 5 tartson előadást. A tanköny­vek és az egyéb olvasmá­nyok mellett újságokat és különböző propagardaanya­­gokat is olvas. A logika fej­lesztésére, a sakkozásra is szentel időt. Társadalmi mun­kája, önként vállalt plusz­munkája várhatóan csak nö­vekszik a tanévek múltával. Most nagy eseményre ké­szül. — Iskolánk hagyományá­nak megfelelően április 3-án ünnepélyes fogadalomtételt teszünk arra, hogy KISZ-tag­­hoz méltóan élünk, tanulunk és dolgozunk. A Himnusz és a rövid kultúrműsor is em­lékezetessé teszi a fogada­lomtételt. Kívánjuk, hogy az orvosi fogadalomtétel után éberen vigyázzon a szatmári gyere­kek egészségére. FOGADALMAT TESZNEK zép hagyomány, hogy minden év tavaszán az ifjú KISZ-tagok fogadalmat tesznek. Egy év­tizede Immár, hogy a fagadaiomtételi ünnep­ség a forradalmi ifjúsági napok egyik leg­szebb, az ifjúsági szövetség tagjainak iegbensőbb ün­nepi eseménye, amelyen részt vesz az a fiatal kollek­tíva, amely közösen részese a mindennapok terveinek, sikereinek, néha kudarcainak. A fogadalomtétellel mindenképpen újabb időszak kezdődik a fiatal életében: tagja lesz egy olyan közös­ségnek, amely megsokszorozhatja az erőt, amely éppen azokban az esztendőkben segíti, fogja össze a fiatalo­kat, amikor életük egy mérföldkövéhez értek; kilépve az általános iskolából, az úttörőcsapat megszokott, sze­retett környezetéből dolgozni kezdenek, középiskolás diákok, szakmunkástanulók lesznek. A KISZ-hez tar­tozás a fiatalok legjobbjait éveken át alakítja, fejlesz­ti. Az ifjúsági szövetség is hozzájárul a kibontakozás­hoz; a közösségi munka, a közélet első sikereinek szín­helye, amely a beilleszkedés évelt könnyíti, a tovább­lépést segíti. Sokat változott az utóbbi években az ifjúsági szö­vetség. Fiatalosabb, lendületesebb lett, rendezvényei, mozgalmai jobban alkalmazkodnak napjaink felgyor­sult életének követelményeihez. Megyénk ezerkétszáz KI SZ-sz érv esetének nagy többsége pezsgő ifjúsági élet kezdeményezője, egyben a gazdasági építő munka se­gítője. Amikor a fogadalom elhangzik, az ember önkén­telenül is arra gondol, mi minden változik az ifjúsági szövetségbe belépő fiatalok életében. De a következő gondolatban mindjárt arra is, hogy mindez természe­tes, az ifjúság leg jobbjai tói elvárható. Az. hogy legjobb tudása és tehetsége szerint álljon helyt a munkában. tanulásban és a haza védelmében, fejlessze szellemi és fizikai képességeit, legyen aktív a közélet minden területén — ma már természetes. 8 azt gondolom, hogy a mai körülmények, hazánk harminc szabad esztende­jének eredményeit naponta tapasztaló ifjú embernek megtisztelés, ha az ifjúsági szövetség azt kéri: sajátítsa el és hirdesse a párt eszméit, politikáját, minden kö­rülmények között álljon ki értük és vegyen részt a megvalósításban; váljon szocialista hazafivá interna­cionalistává, ápolja a forradalmi hagyományokat. Akik most tesznek .fogadalmat, egy Ifjúságpolitikai eseményekben ís gazdag időszak részesei: ifjúságunk, társadalmunk készül a KISZ IX kongresszusára. Fo­gadalomtevő ifjaink is ismerik az ifjúsági szövetség Központi Bizottságának kongresszusi levelét, amely méltóan reprezentálja a KISZ mai életét, munkáját. Távlatokat, tényeket, lehetőségeket, kérdéseket tartal­maz ez a levél, eszmecserére, együttes gondolkodásra hiv fel. Talán nem is lehetne szebb, értékesebb első feladata új KISZ-tagjainknak, hogy válaszoljanak azok­ra a kérdésekre, amelyek alapján nem kevesebb múlik, mint az: a KISZ hogyan mozgósíthatná eredményeseb­ben a fiatalokat az ötödik ötéves terv céljainak megva­lósítására, a párt kongresszusán társadalmunk — ben­ne az ifjúság — elé állított célok valóra váltására. Amikor a KISZ Központi Bizottsága így fogalmaz: „a párt programnyilatkozatának távlata a mi távla­tunk, a program a mi programunk, s ez olyan mérték­ben valósul meg, amilyen mértékben dolgozónk érte”, egyben azt is jelzi, az ifjúsági szövetség készen áll ar­ra, hogy kivegye részét a jövő feladataiból. S ebben a munkában kipróbált jelszava vezeti: „Hűség a néphez, hűség a párthoz!” Mindezekhez csatlakoznak azok a fiatalok, akik ezekben a hetekben tesznek, vagy tettek fogadalmat a KISZ zászlaja előtt. Pista ötven órája A nagy kallói Virágzó Föld Tsz műhelyében erősen suhog a he­gesztőpisztoly lángja. Há­rom-négy fiú körülállja Bi­hari Istvánt és figyelik, hogy pisztolya alatt miként visel­kedik a vas. Persze úgy vi­selkedik, ahogy a fiú akarja. Pedig nem is hegesztő a szakmája, a karosszérialaka­tos szakmából szerzett bizo­nyítványt. De két dologról nevezetes: az egyik az, hogy több mesterséghez ért, a mű­helyben sok mindent rá le­het bíznL — Tavaly szereztem a szak­munkás-bizonyítványt a nyíregyházi 110-es sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet­ben. De mindvégig itt voltam tanuló, itt ragasztották rám a szakma fogásait. Fontos, hogy a gépeknek a karosszé­riájuk is jó legyen, de csu­pán karosszériajavításból nem tudnánk megélni. így aztán konyítanom kell a töb­bi vasas szakmához is. Több féle mester dolgozik a mű­helyben, mindegyiktől elles­tem valamit, mindegyik meg­tanított valamire. Persze nem vagyok univerzális a vasasok között, ennyi fajta mezőgaz­dasági gép között ilyen rövid idő alatt nem is lehet min­denes a fiatal. Gyakorlat te­szi a mestert, és én sokat gya­korolok. — Születésnapjáról is ne­vezetes. — Pontosabban születés­napom kapcsolódik egy ne­vezetes történelmi dátumhoz. Az elmúlt év november 7-én töltöttem be a 18. születésna­pomat. A november 7. tehát nekem mindig kettős ünnep. Hogy mire emlékszünk és mit ünnepelünk ekkor, azt na­gyon is megtanultam. Igaz, a történelmet egyébként is szerettem. — A szakmán kívüli mun­kák közül melyiket szereti legjobban? — Traktort szeretek vezet­ni, a gépkocsivezetést pedig mindennél jobban szeretném megtanulni. A gépkocsik ka­rosszériájához értek, a moto­rok működtetése sem isme­retlen számomra, főleg a KRESZ-t és a vezetést kell elsajátítanom. Gondolom, egy-két éven belül bevonulok katonának és ha mód lesz rá, katonáéknál megszerzem a jogosítványt. Pista a közelmúltban lé­pett be a KISZ-be. A gyűlé­sen egyhangúlag elfogadták jelentkezését. Mint kevés beszédű fiatalember az ünne­pi hangulatban nem vállalt látványos dolgokat. Csak azt mondta, hogy egy kicsit job­ban, egy kicsit többet akar. És persze nemcsak a mun­kából, a szórakozásból, a ki­­kapcsolódásból is. A tag­könyvet a közeli napokban veszi át Pista. Utána gondol­kodik, hogy miként teljesítse az egyik konkrét vállalását. — A példamutató termelő­­munka mellett vállaltam, hogy ebben az évben ötven túlórát dolgozom. Lehet, hogy később nem ebben a mű­helyben dolgozom majd. de legyek bármelyik műhelyben, vállalásomat teljesítem. A vékony, kék köpenyes fiatal lány kissé elfo­­gódottan ereszkedik a székbe. Türelmetlen is talán. Váratlanul hívták el a mé­teráruosztályról — és ilyen­kor sok a vásárló a máté­szalkai Kraszna Áruházban. Kovács Katalinnal, az áru­ház első éves tanulójával né­hány nappal az új KISZ-ta­­gok fogadalomtétele előtt be­szélgettünk. — Nem régen kapta kézbe a tagsági igazolványt, s most majd „egészen” KISZ-tag lesz. Mit érez? — ...semmi különöset! Örülök, hogy ezután teljes jogú tagként járhatok a KISZ-szervezet rendezvé­nyeire! — Eddig is járt? — A többségre igen. Per­sze a taggyűlések kivételével. De ha politikai vitakör vagy klubrendezvény volt, általá­ban ott voltam... — Hogyan került a politi­kai vitakörbe? — ősszel, amikor ide ke­rültem, szóltak: akarok-e járni rá. Én igent mondtam... Érdemes! Havonta egyszer tartják. A múltkorin hozzá is szóltam! — És máshonnan tájéko­zódik a politika, a közélet kérdéseiről? — A rádióban, a tévében rendszeresen hallgatom a hí­reket. Újságot már ritkáb­ban veszek kézbe — ahhoz több idő kellene... — Elfoglaltnak érzi ma­gát? — Sokszor igen. Reggel fél hétkor indulok otthonról, Nyírmeggyesről, délután né­gyig dolgozom, és ötkor megy vissza a vonat. Ha valami­lyen rendezvény van. akkor a későbbivel megyek haza... Meg hát tanulni is kell időn­ként. — Milyen időközönként jár iskolába? — Havonta kétszer. Ez van az első két évben, aztán har­madikban a tokaji SZÖ­­VOSZ-iskolába megyek bent­lakónak. .. — Szereti a kereskedő szakmát? — Nagyon! Igaz, még csak ismerkedek vele — most a méterárun vagyok, aztán me­gyek a konfekcióra, a kötött­árura... Sorra járom a két év alatt a ruházati szakma min­den ágát. — Mi késztette arra, hogy felvételét kérje a KISZ-be? — Egy mondatban nem le­het erre válaszolni... Hát, először is... kell, hogy tartoz­zék valahová az ember. Meg aztán éreztem és érzem a KISZ-esek segítségét. Ami­kor munkába áUtam. az osz­tályon kaptam egy patronáló KISZ-tagot. Pető Irént bíz­ták meg a segítésemmel... So­kat számít! ö is fiatal, több­ször volt kiváló dolgozó... Jól megértjük egymást. Ha vala­mi gondom van, vagy nem értek valamit, akkor bátran fordulók hozzá. Árak, anyag­­ismeret, minőségi kérdések — meg a tanulásban is se­gít... Mit mondhatok még?! Nagyon sokat jelentett a po­litikai vitakör, meg az, hogy hívtak és vártak mint KISZ- en kívülit is a rendezvények­re. .. Még többet tenni Beállítja a gépet az újabb dobozok ragasztásá­hoz. — Nem hagyha­tom itt különben néhány percre sem a gépet, — mondja Turóczy György, a nyíregyházi papírgyár be­állítólakatosa. Nem most lépett a KISZ- koro6ztályba, igaz, még fia­tal, 25 éves. Talán eddig kevesebb alkalma volt részt venni a mozgalmi munká­ban. — Korábban egy termelő­­szövetkezetben dolgoztam, majd idekerültem a papír­gyárba. Ezután honvédség, majd 1973 végétől már itt vagyok lakatos. Hogy eddig nem voltam KISZ-tag? El­jártam az előző munkahe­lyemen és itt is az ifjúsági rendezvényekre, sport- és kulturális eseményekre. Vi­szont úgy érzem, hogy szervezettebb mozgalmi élet­hez elengedhetetlen a KISZ- tagság. Turóczy Györgyöt nagyon fiatalon választották meg a Petőfi Sándor szocialista brigád vezetőjének. Ez a brigád alkotja a mozgalmi életben azt a KlSZ-alapszer­­vezetet, amelynek ő is tagja lesz. — Nehéz is lenne így ket­téválasztani a munkát. Na­gyon sokszor előfordul, hogy a gép mellett beszéljük meg valamelyik rendez­vény időpontját, vagy a munka után vitatkozunk a szakszerűbb, jobb gépkihasz­nálásról. Ma már a leendő KISZ- tagok nem ismeretlenül ke­rülnek az alapszervezetekbe. Jó néhány feladatot rájuk bíznak, hogy minél több is­meretük legyen a mozgalmi munka hangulatáról, jelle­­gérőL A másik cél pedig az, hogy a leendő KISZ-est is megismerjék a többiek. — Eddig a kulturális és sportvonalon vettem részt a szervezési feladatokban. A társadalmi munkaakciók le­bonyolításában is igyekszem még többet tenni. A fogada­lomtétel után is ezen a terü­leten tevékenykednék. Az egyéni vállalásaim között pedig a Kossuth Lajos Szak­­középiskola gépész szakának befejezése áll, ahol mo6t va­gyok másodikos. Kevés leendő KISZ-tag mondhatja el magáról, hogy két 14 hónapos iker kislánya van. — Most Rakamazról járok be naponta, és a kicsikkel is 6ok az elfoglaltság. Elég gyakran segítek otthon, a házi munkát sem akarom tel­jesen a feleségemre hagyni. Meg kell tanulni beosztani az időt, a munkahely, a csa­lád, a tanulás, a brigádgyű­lések és a KlSZ-rendezvé­­nyek között is. Jó munkáját bizonyítja az is, hogy a vállalattól mun­káslakást kapott, nemsoká­ra beköltöznek az Ungvár sétány egyik szép lakásába. Az oldal írásait készítet­ték: Marik Sándor, Náb­­rádi Lajos, Tarnavölgyi György, Tóth Kornélia. Fotók: Gaál Béla.

Next

/
Thumbnails
Contents