Kelet-Magyarország, 1976. március (33. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-28 / 75. szám

1976. március 28. KELET-MAGYARORSZÁG 9 Á csecsemő testi RAKOTT ZÖLDBAB. Hoz. závalók: MIRELIT zöldbab 60 dkg (2 doboz), sonka 25 dkg, trapistasajt 10 dkg, vaj 5 dkg, rizs 20 dkg, tejföl 2 dl, só, bors pirospaprika. El­készítése: a zöldbabot for­rásban levő enyhén sós víz­ben megfőzzük. A rizst meg­pároljuk. Közben kivajazunk egy tűzálló tálat, ledaráljuk a sonkát, lereszeljük a saj­tot. A megfőtt babot leszűr­jük ég felét a kivajazott edénybe tesszük. A sonkát a rizzsel és a fűszerekkel el­keverjük és a babra tesszük, majd betakarjuk a félretett babbal. Tetejére öntjük a tej­fölt, a reszelt sajttal meg­szórjuk. Forró sütőben 10—20 perc alatt pirosra sütjük. RAKOTT KARFIOL TOJÁS­SAL. Hozzávalók: MIRELIT karfiol 90 dkg (1 doboz), vaj 5 dkg, liszt 6 dkg, sajt 5 dkg, tejföl 2 dl, te] 2 dl, tojás 5 db, só, törött bors, morzsa. Elkészítése: a MIRELIT karfiolt rózsáira szedve for­rásban levő, enyhén, sós víz­be tesszük fel főzni. A tojá­sokat keményre főzzük és ka­rikára vágjuk. A tejet, a tej­fölt, lisztet, sót, borsot jól elkeverjük. A megfőtt karfi­olt jól lecsurgatjuk és kiva­jazott, morzsázott edénybe rakjuk a felét, rátesszük a karikára vágott kemény to­jást. A karfiol másik felét a tojásra rakjuk. Az elkevert tejfölt ráöntjük a karfiolra és a reszelt sajttal megszór­juk a tetejét. Pirosra sütjük kb. 35—40 perc alatt. KERTÉSZ KEDVENCE Hoz­závalók : MIRELIT karfiol 90 dkg (3 doboz). MIRELIT marhapörkölt 50 dkg (1 do. boz), rizs 10 dkg, vöröshagy­ma 2 dkg, zsír 7 dkg, tejföl 1 dl, só, törött bors, morzsa. Elkészítése: a MIRELIT karfiolt leforrázzuk, a rizst megpároljuk, a MIRELIT pörköltet felmelegitjük, majd raguszerűen összevágjuk. Egy edényt zsírral megkenünk, morzsával megszórjuk és az előkészített anyagokat rété. gesen lerakjuk. (Alulra kar­fiol, pörkölt, rizs, pörkölt és karfiol.) A tetejét tejföllel leöntjük és sütőben megsüt­jük. fejlődése A legtöbb szülő igen sokat aggodalmaskodik — s tegyük hozzá, legtöbbször feleslege­sen — hogy elég nagy-e, elég gyorsan gyarapszik-e a gye­reke. Az érett újszülött súlya három kiló körüli. Az első napokban rendszerint csök­ken a súlya, azután néhány napig ingadozik, és csak az első hónap közepe táján vagy második felében indul meg az egyenletes gyarapodás. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a csecsemő súlya napról nap­ra azonos mennyiséggel emelkedik. Lehet, hogy egyik napról a másikra 6 dekával emelkedik, a harmadikra pe­dig két dekával csökken, a negyedikre pedig ismét több három dekával. Akkor be­szélünk egyenletes gyarapo­dásról, ha a súlygörbe ki­­sebb-nagyobb ingadozások­kal nagyjából egyenletesen felfelé halad. Sokan félnek naponta mér. ni a csecsemőt, s megijednek, ha nem tapasztalnak napon­ta súlyemelkedést. Nem is kell feltétlenül naponta mér­ni (bár az első hetekben cél­szerűbb), de érheti csalódás a hetenként mérőket is: le­het. hogy az egyik héten ép­pen hirtelen súlykiugráskor mérték, amit a következő napokban kis stagnálás vagy ingadozás követett és a kö­vetkező héten a vártnál ki­sebb a gyarapodás. Ilyenkor nagy az aggodalom: „Nem hízott a héten a gyerek.” Nem kell búsúlni: a gyerek nyugodt, békés viselkedése és a néhány nap múlva mért újabb gyarapodás megnyug­tathatja a szülőket. A csecsemők az első év folyamán havonta átlagosan fél kilót híznak. Az első fél évben rendszerint többet, a második fél évben általában kevesebbet. Legtöbben öt­hathónapos koruk körül megkétszerezik, egyéves ko­ruk körül megháromszoroz­zák születési súlyukat. Ez azonban nem szabály. A na­gyobb születési súllyal szüle­tett gyerekek általában ké­sőbb érik el a születési sú­lyuk kétszeresét. Egyéves korra ugyanis a legtöbb cse­csemő nyolc-tíz kiló csaknem függetlenül attól, hogy meny­nyit nyomott újszülött korá­ban. A második évben erő­sen lelassul a gyarapodás tempója: a legtöbb gyerek második évben nem hízik többet két vagy három kiló­nál. Nem kell arra törekedni, hogy gyorsan és minél töb­bet hízzon a csecsemő. A fel­hizlalt, kövér gyerek nem mindig egészségesebb, mint a vékonyabb. Sok helytele­nül táplált csecsemő gyor­sabban hízik, mint a helye­sen táplált. A tápszerrel tápláltak például rendszerint kövérebbek a szopósoknál, s később is a sok darát, lisztet fogyasztók súlya nagyobb, mint azoké, akiknek egészsé­ges táplálék, főzelék, gyü­mölcs a fő eledelük. Abba azonban nem kell, sót nem szabad belenyugod­ni, ha a csecsemő súlya he­teken át semmit sem emel­kedik. A megoldás azonban nem az, hogy többet akar­junk vele megetetni. mint amennyit szívesen elfogad. Ezt soha, semmilyen körül­mények között sem szabad megtenni. Lehet, hogy más­fajta táplálékra van szük­ség, de még gyakoribb az, hogy az életmódján kell vál­toztatni, például keveset van levegőn, keveset mozog, vagy éppen keveset alszik. E hibák kiküszöbölésével leg­többször eredményt érünk el. A hossznövekedésben is nagy egyéni különbségek vannak. Születéskor a leg­több újszülött 50 centiméter. Az első életévben körülbelül 24—28 centit nő a csecsemő. Dr. Fáik Judit KERESZTREJTVENV 1881. március 28-án halt meg Muszorgszkij M. Petrovics, a nagy orosz zeneszerző. Fő műve Puskin drámája nyomán készült. Beküldendő sorrendben a vlzsz. 1., függ. 12. és a függ. 18. sqr. VT ZS 12. Lent. 13. ÖÖÖÓ! 14. Nik­kel vegyjele. 15. Zötykölő. 16. Hírszolgálati Irodánk. 17. Ezt a „várost” nyomják a ma­gyar kabaréban. 20. Német névelő. 21. Neve közepe! 22. Ilyen film is van. 23. Város Borsod megyében. 24. A tete­jére. 25. Mocsár. 27. Gálád. 30. Kutyafajta. 31. Vissza: Győr- Sopron megyei község. 33. Vissza: H-val az elején gyor­san beszélt. 34. Ember lati­nul. 35. Szerencséje volt. 37. Az ENSZ angol rövidítése. 38. Színművészünk (Dezső). 39. Pusztít. 40. Hibáz. 41. Alanyi kérdőszó. 43. ZMA. 44. PCS. 46. Fagyasztott édesség. 49. Papírra vetni. 50. Kezdetleges hangszer. 52. Állj angolul. 53. Ez dönti el a labdarúgó­mérkőzés eredményét. 54. Má­tyás király hadvezére. 56. És németül. 57. Asztatin vegyje­le. 58. Száraz, meleg szél. 59. Becézett női név. 60. végtelen hatvan perc! 61. Kétjegyű mássalhangzó. 63. Kiáltó. 66. Fa része fordítva. 67. Ilyen telefon is van. 69. Egymást előző betűk. — 70. Ausztráliai íutómadár. 71. Belső szervem. FÜGGŐLEGES: 2. Nemes fajtával beoltott fa. 3. Király franciául. 4. Re­pülőgéptípus. 5. Dobált. 6. Folyó a SZU-ban. 7. Egy, ro­mánul. 8. ____ da Urbinó a XVI. század legjelentéke­nyebb majorika festője. 9. Váró egynemű betűi. 10. Az ügyész képviseli. 11. „A” za­mat. 17. Aki betűi. 18. Mu­szorgszkij egyik operája. 19. Mondat része. 26. Elhunyt amerikai költő, író. 28, Porté­ka. 29. Állami jövedelem. 30. Ilyen hangsor is van. 32. Bűn­ügyi film. 34. Befolyás. 36. Trombltahang. 38. Üzemi be­rendezés. 42. Dunántúli hegy­csúcs. 43. Zenélő egynemű betűi. 44. Pásztoristen a gö­rög mitológiában. 45. Téli sportot űz. 47. Összevissza túr. 48. A textiliparban sok mű­ködik. 50. Hajrá a sportban + Z. 51. Zsoltár latinul. 54. A középpontjától minden egyes pontja egyenlő távolságra van. 55. Tejipari mellékter­mék. 62. Igen angolul. 64. Vissza: ilyen támadás is van. 65. Férfinév. 66. Né velős fone­tikus mássalhangzó. 68. Hely­határozó rag. 71. Közepén ke­ni! A megfejtéseket április 5-ig kell beküldeni. CSAK LEVELEZŐLAPON BEKÜLDÖTT MEGFEJTÉSE­KET FOGADUNK EL! Március 14-i rejtvénypályá­zatunk megfejtése: ... a munkás­­osztály és a dolgozó nép fel­szabadításának szentelte. Nyertesek: Balogh József, Kléninger József, Kövér End­re, Magyari Béla, Ormos An­­talné nyíregyházi, Eördögh Jenőné demecseri. Cserhalmi Dezső kemecsei, Zelenyánszki László pócspetri, Kovács Ká­­rolyné tlszalöki és Tardi And­­rásné újfehértói kedves rejt­­vényfejtőink. A nyereménykönyveket pos­tán elküldtük Most H divat Á kabátról tudni kell KOZMETIKA A kikészítésről A kikészítés kor. egyéni­ség és ízlés szerint változó. Lényege: kihangsúlyozni az arc szépségét, elrejteni az esetleges hibákat. A kikészí­tés műveletét folyékony ala­pozóval kezdjük, amelyet gondosan eldolgozunk az ar­con, nyakon, eltüntetve a ki­sebb borhibákat. Az arcot kevés pirkrémmel színez­zük, majd egyéniségünkhöz illő porpuderral könnyedén behintve, hamvassá tesszük a bőrt. A legújabb párizsi divat szerint, az arcra több színű pudert használnak. Az arc középső részét, az orrot, a száj körüli vonalat és az állat fehér púderral világosít­hatjuk, a járomcsontokat és az arc szélét egyéniséghez illő, sötétebb színű púderral színezhetjük. A szem szépségét, színét kiemelhetjük a kikészítéssel. Az idősebb korosztályba tar­tozó nők részére a szolidabb színeket és kikészítési formá­kat ajánljuk. Arra azonban a fiatalok­nak is vigyázniuk kell, hogy a szem kiemeléséhez hasz­nált szemhéjfesték színe összhangban legyen a ruha, a haj és a szem színével. Az alsó és a felső szemhéjat erős színnel, egy vonallal kell kihúzni, majd ugyanezt a színt, de világosabb árnya­latokban. a szemöldökig kell satírozni. A szemöldök alatt azonban egy kis részt fehé­ren kell hagyni. Ehhez a ki­készítéshez nem folyékony, hanem puderfesték szüksé­ges, mert satírozni csak ez­zel lehet. Ez a „keleties” szemfestés. Érdekessé teszi az arcot, ha a szem külső csücskétől a szemöldökig vo­nalat húzunk, a szemhéj szí­nezéséhez használt színnel. A szemöldököt nem sza­bad elvékonyítani, — a leg­újabb divat szerint, — csak igazítani. A szemöldök vona­lának kihúzásánál nagyon vi­gyázzunk az előnyös formá­ra. mert a lefelé, fölfelé íve­lő, vagy az egyenes vonalú szemöldök megváltoztatja az egész arc karakterét. Utána következik a szem­pillák festése. A száj apróbb formai hi­báit rúzzsal korrigálhatjuk, de csak akkor folyamodjunk ehhez, ha a hibák túlságosan zavaróak. Az egyéni vonalú ajak a divatos forma. Di­vatszínek: rozsdabarna, pi­pacsvörös, rézvörös és a tompább árnyalatú vörös rúzs. A kozmetikában egyre na­gyobb tért hódít a „lelki koz­metika”: vagyis ha szórakoz­ni indulunk, át kell hango­lódnunk jóhangulatra. A mosoly, a leghatásosabb ter­mészetes szépítőszer. S ha mindennel készen vagyunk, ne feledkezzünk meg a dezodor és kölnivíz használatáról sem. Minden olyan felsőruhát, amelyet a szokásos öltö­zeten felül viselnek, ka­bátnak, köpenynek nevezünk. Fő célja az időjárás viszon­tagságai elleni védelem. Ko­rai megjelenési formái a gö­rög himmation — téglalap alakú szövetdarab, köpeny­ként hordták — és a római tóga. Hosszú út vezetett a mai női és férfi télikabátokig, felöltő­kig, esőköpenyekig — a fel­sőkabátokig. Az ókori és középkori kö­penyek többnyire ujjatlanok voltak, négyszögletes, kör, vagy körszelet formájüak. Elől vagy vállon csukódtak díszes csatokkal, pántokkal. Ha az eleje zárt volt, a kar és a fej számára nyílást vág­tak rajta. Bizánc a komor pompájú öltözködést képviselte. Leg­jellegzetesebb példa Theodo­ra császárnő ünnepi öltözéke (1). A nehéz kelméből félkör alakban szabott köpeny sú­lyos, nagy redőkben hull alá. Vállát díszes csat fogja össze. A köpeny vállrészére pazar pompájú, drágakövekkel éke­sített körgallér borul, mint­egy megkoronázva az ünne­pélyes megjelenést. Az anyagok minősege, dí­szítettsége, nemkülönben a színe az öltözködésben min­den korban az anyagi, társa­dalmi helyzet kifejezője is volt. A középkor sajátos ruhada­rabjai a XI—xn. században jelennek meg. Uj formák ala­kulnak ki az öltözködésben. A ruhák követték a test vo­nalát, de a ruha fölötti kö­peny dúsan redőzött. A XVI. századig a ruha szű­kítését a ruha oldalán levő gombolással oldották meg, ekkor Jelent meg a szabás. Ezzel lehetőség nyílt az egé­szen testre alakított ruhák elkészítésére. A szűk öltözé­kek fölött a férfiak rövid, vagy csípőig érő, prémmel, hímzésekkel gazdagon díszí­tett kurta köpenyt viseltek. A női köpeny bő kelmezuha­­tagban omlik alá. A XV. szá­zadi német táblaképekről va­ló női köpeny rajza (2.) jel­legzetes formát mutat. A fej­re borul és ujja is van. Szé­lein arany hímzéssel díszített, a bélése vörös színű. A következő századokban a nők továbbra is köpenyt vi­selnek. Bő szabású, többnyi­re földig érő, uszályos válto­zatokban az egyszerűtől a legpompásabbakig (3.). Megjelenik a pelerin forma — ujjatlan köpeny. Elnevezé­se a francia pélerin — ván­dor —, illetve a latin pereg­rinus szavakból ered. A spa­nyol reneszánszban is visel­tek rövid pelerinfajtát. Ké­sőbb a biedermeier női és férfidivatban ismét feltűnik. A xvn. századi angol fér­fidivat — amely már nélkü­lözi a túlzott díszítést — erő­teljesen befolyásolja a női divat alakulását is. Különféle kabátformák alakulnak ki. A ranglánkabát — sport- és esőkabát az ujjával egybesza­bott vállrésszel. Kényelmes­sége miatt máig is hordják. A spencer rövid, szűk felső­kabát. A xvm. század 80-as éveiben jött divatba, amikor a vékony ruhaanyagok és az elégtelen alsó ruházkodás mi­att szükséges volt melegebb felső ruhadarabokra, melyek egyszerre voltak ruhák és ka­bátok. A redingot a XVIII. század közepén alakult ki Angliá­ban, lovagláshoz ajánlották. Hamarosan elterjedt Francia­­országban, a nők is átvették, de nem lovagláshoz, hanem nappali kabátnak. Dereka karcsúsított, kihajtós gallér­ral, egy- vagy kétsorosán gombolódik. A XIX. század folyamán az öltözködés alap­típusa volt. A kosztümkabá­tok 1912 körül átveszik a fér­fiak zakójának vonalát. Az 1920-as években a felső­kabátok főleg egyenes vona­­lúak. A forradalmi divatvál­tozások, a nők fiús, külseje, ruházkodása a kabátokon is éreztette hatását. Sokszor alig lehetett megkülönooztetni a női kabátot a férfikabáttól. Ez az egyenes forma csak lassan oldódott (4—5.). Az 50-es évek körül ennek éppen az ellenkezője alakult ki, lágy, nőies formák kerül­tek előtérbe, megjelentek a hosszú, bő kabátok. Ez a ruhadarabunk is, mint annyi más, a divat változásá­val szabásában, színeiben számtalan változáson ment keresztül. Fodor Eta F. K.

Next

/
Thumbnails
Contents