Kelet-Magyarország, 1976. március (33. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-25 / 72. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1976. március 25. Hetvenegy továbbtanul Pályaválasztók Or oson Ebben a tanévben 63 tanuló fejezi be a nyolcadik osztályt az Orosi Általános Iskolában. A tanulók 26 százaléka gimnáziumban, illetve szakközépiskolában, a többiek szakmunkásképzőben tanulnak tovább. A Jelentkezési lapok elkészültek az Orosi Általános Iskolában. összeült a családi tanács Lendvai Mariann a Nyíregyházi Széchenyi István Közgazdasági Szakközépiskolába kérte felvételét. Jó képességű, szorgalmas kislány. Eddig minden osztályt kitűnő eredménnyel fejezett be. — Csillagász szerettem volna lenni — közli. — Ezen mindenki csodálkozott. Butaságnak tartották, még ki is nevettek miatta az osztálytársaim. Aztán valahogy elment a kedvem ettől a pályától. Mariann leginkább a matematikát, a fizikát szereti. Tevékenyen vesz részt az irodalom, a kémia és a matematika szakkör munkájában. Valamennyi iskolai szaktárgyi versenyen indult — eredményesen. — Legelőször a barátnőmtől hallottam a közgazdaságiról. Mikor megkaptuk a jelentkezési lapot, otthon öszszeült a családi tanács. Dönteni kellett a Szakközépiskola és a Krúdy Gimnázium matematika tagozata között. Végül az előbbit választottam. így a négy év után nem csak érettségim, de szakmám is lesz. Ha jól megy a tanulás, szeretnék egyetemre jutni. Péntek László az egyik, aki nem tanul tovább. Tanárai, társai alig tudnak róla valamit, ugyanis a család néhány hete költözött Orosra Gulácsról. „Dolgozni megyek... M — Gyenge tanuló vagyok, nem nagyon szeretek tanulni — sorjázza érveit. — Részben átlagom miatt, részben mert kell a fizetésem, azért megyek el dolgozni. — László szelid arcú, nyílt tekintetű fiú. Túlkoros. Tartózkodó modora, udvarias beszéde, egész viselkedése ellentmondásban áll szavaival. — Tudom — folytatja —, hogy egyedül én vagyok felelős a hibáimért. Sokat kikaptam hanyagságomért, mégsem szakítottam ott, Gulácson a barátaimmal. Megbántam. Elsősorban az édesanyám miatt. Nagyon jó, Szülők fóruma Hagyomány már, hogy a nyíregyházi pedagógiai hetek keretében óvodás és általános iskolás gyermekek szüleinek fórumot rendeznek, ahol választ kaphatnak az iskolai oktatással, a gyermekneveléssel kapcsolatos pedagógiai és pszichológiai jellegű kérdéseikre. Ezt a programot március 25-én tartják a nyíregyházi úttörőházban. A 9 órakor kezdődő eseményen először tájékoztatót hallhatnak a szülők az elmúlt öt év oktatáspolitikai eredményeiről és a következő öt év feladatairól, majd előadások hangzanak el a család és az iskola, illetve az úttörő6zövetség és család kapcsolatáról. Az előre, írásban beadott kérdésekre a szülők az óvodák és az iskolák közvetítésével kapnak választ. Jubileumi kiállítás a színházban Szerdán este a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban nyílt meg az Állami Déryné Színház megalakulásának 25. évfordulója tiszteletére rendezett színháztörténeti kiállítás. A bemutató feleleveníti az országjáró társulatok elmúlt negyedszázados munkájápak kiemelkedő művészi eredményeit, felidézi az emlékezetes alakításokat, a művészek és az együttesek legsikeresebb produkcióit. A Színháztörténeti Múzeum anyagából több mint nyolcvan dokumentumfotó illusztrálja a 25 év krónikáját. A színház emeleti társalgójában két héten át tekinthetik meg a színházbarátok az érdekes kiállítást. Amatőr együttesek Minősítő Nyíregyházán A minősítéssel még nem rendelkező amatőr irodalmi színpadoknak és színjátszó együtteseknek rendez bemutatót a megyei művelődési központ március 25-én 8 órától Nyíregyházán, a Móricz Zsigmond Színházban. A minősítő bemutatón délelőtt hét Szabolcs-Szatmár megyei együttes lép fel. Ezután a Népművelési Intézet a legjobb produkciót nyújtó színpadoknak és együtteseknek minősítő oklevelet, illetve pénzjutalmat ad át. hogy végre elköltöztünk onnan. Nyolcadik után az állatkórházban leszek segédmunkás. Ez nagyon kevés, én érzem is. De talán még nem késő. Szakmát, tisztességes munkát szeretnék. Az a célom, hogy villanyszerelő legyek. Még nem ismerem eléggé Lacit — veszi át a szót az osztályfőnök. Szabó György. — Talán még tényleg nem késő. Megpróbáljuk rendezni a sorsát. Ha a következő hetekben komolyan veszi a munkát talán sikerül őt is felkészítenünk a továbbtanulásra. Jó közepes tanuló Hornyák Mária szintén Nyíregyházára, a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző Intézetbe jelentkezett. ö felszolgáló szeretne lenni. Jó közepes tanuló és rendkívül tevékeny kislány. Gyors, figyelmes, lelke a társaságnak. Neki nehezebb volt a választás. Eredeti terve' szerint óvónőnek készült, de gondolt arra is, hogy gyors- és gépíró lesz. Ez utóbbiról gyengébb helyesírása miatt le kellett mondania. — Édesapám segédmunkás a SZÁÉV-nél — mondja — édesanyám háztartásbeli. Hatan vagyunk testvérek, bizony minden fillérnek helye van. Szüleim rám bízták a pályaválasztást s csak annyit kértek, hogy tanuljak tovább. Végül a szakmunkásképzőt választottam. Hiszen így, ha minden jól megy, három év alatt befejezem az iskolát és akkor anyagilag is segíthetek az otthoniaknak. Dönteni a sok segítség ellenére is nehéz így, tizennégy évesen. A különféle pályaválasztási tanácsadásokon és kiállításokon sokféle szakma, foglalkozás csábítja az iskolásokat. A lehetőségek közül a legtesthezállóbbat kell kiválasztani. Ez a döntés a legtöbb ember esetében egy életre szól. (h.) Milliók a háztájiból Külön ágazat — Állat, tej, zöldség Dzsungelgyüinölcsös — A tarpai gyakorlat Elöljáróban elmondta, hogy a szatmár-beregi térségben a háztáji és kisegítő termelésnek nagy hagyománya a szarvasmarha-tenyésztés, -tartás. Ellentétben más területekkel, ott az elmúlt évben sem csökkent, sőt növekedett a szarvasmarha-állomány, több mint 15 százalékkal, ezen belül a tehénlétszám 12 százalékkal. A tarpai termelőszövetkezet területén három községben — Tarpán, Gulácson, Tivadaron — az állománynövekedés még nagyobb mértékű volt. Ennek hatására a háztájiból közös gazdaság útján értékesített áru — hízott marha, tej — értéke már meghaladta a 10 millió forintot. A tarpai termelőszövetkezet gazdálkodási terve komplex módon tartalmazza a háztáji termelés segítését. Fő feladatnak továbbra is a szarvasmarhatartás körülményeinek javítását tartják. Jelentős gazdasági döntés, hogy a háztáji gazdaságot a termelőszövetkezet ágazati szintre emelte. Ez azt jelenti, hogy más termelői ágazatokkal azonos szintű, felelős vezetője van. A szervezeti módosítás a jobb takarmányellátást biztosítja. Minden állattartó az igényének megfelelően kap szálas, 'lédús takarmányt. Ezenkívül a termelőszövetkezeti tagok betakaríthatják a csatornák, utak partjainak fűtermését. Az elmúlt évben ilyen kaszálási lehetőséget csak azok kaptak, akiknek szarvasmarhája volt. Idén nem tesznek ilyen kivételt. Jelentős segítség a háztáji A múzeumok pályázati felhívása A Magyar Munkásmozgalmi Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum — a Hazafias Népfront honismereti bizottságának támogatásával — az 1976. évre országos pályázatot hirdet pályamunkák megírására az új- és legújabbkori magyar történelem (a XVIII. század elejétől napjainkig) témaköréből. A pályaművek felölelhetik a jelzett időszak bármely tárgykörét (politika, munkásmozgalom, helytörténet, gazdaság-, társadalom-, művelődéstörténet, életmód). Pályázni a közgyűjteményekbe be nem gyűjtött forrásokra támaszkodó művekkel lehet. A pályázaton részt vehetnek mindazok, akik múzeumi gyűjtéssel hivatásszerűen nem foglalkoznak, s pályaműveik kiadatlanok, illetve nem állnak kiadás alatt. Megyénk pályázói műveiket 1976. július 30-ig a Megyei Múzeumok Igazgatóságához (Nyíregyháza, Benczúr tér 21.) juttassák el — két példányban. Pályázni három kategóriában lehet: — ifjúsági (18 évig); — felnőtt egyéni; — csoportos (iskolai és helytörténeti szakkörök, szocialista brigádok stb.). Az 1977. április 4-i eredményhirdetésen mindhárom kategóriában 1 db első (5000 Ft), 2 db második (3000 Ft), és 3 db harmadik (2000 Ft) díjat állapítanak meg. A nemzetiségi nyelven írt pályamunkákat különkategóriában díjazzák. A pályázaton kiemelten kezelik az alábbi témákat: — helyi kiemelkedő személyiségek életútja, pártok, társadalmi szervezetek helyi története; — városi társadalmi osztályok és rétegek életmódjának alakulása, története; — helyi kulturális csoportok, egyletek tevékenységének története; — a városi és a falusi kézműiparnak, illetve a kisipar szervezeteinek (céh. ipartestület, KIOSZ) tevékenysége ‘ és története; — ipari és mezőgazdasági üzemek fejlődésének története. A fenti témákhoz a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum szakmai segítséget nyújt. állattartóknak, hogy a termelőszövetkezet a terményforgalmi vállalattal bizományosi szerződést kötött és ennek alapján a tsz szállítja, forgalmazza a tápot. Az elmúlt évben Tarpán több mint 20 vagon tápot adtak el így. Idén a közösből történő tápértékesítést Gulácsra is kiterjesztik. A szarvasmarhatartásnál alapvető, hogy megfelelő rétlegelő álljon a tagok rendelkezésére. A termelőszövetkezet több évre szóló legelőfelújítási tervet készített, s ezt a munkát folyamatosan végzi. A legelők felújítása, műtrágyázása nagy összegbe kerül. Kedvezmény viszont a tagoknak, hogy a legelőbér a korábbihoz viszonyítva nem változik. A termelőszövetkezetben úgy tervezik, hogy a háztájiból történő értékesítés 1976- ban eléri a 15 millió forintot. Nem csupán a szarvasmarhát, tejet értékesíti ezután a tsz, de a tagok gyümölcsét, zöldségét is. Tarpán több, mint 700 hold a háztáji zárt kert. Gond, hogy ezekben a kertekben úgynevezett dzsungelgyümölcsös van. A kultúrkert ma még alig haladja meg a 40 holdat. A termelőszövetkezet ösztönzi tagjait, hogy minél többen- létesítsenek kultúrkertet. Ehhez többek között 3000 facsemetét is biztosít. Megszervezték a háztáji gyümölcsösök növényvédelmi munkáját. Ehhez speciális kerti traktort vásároltak és egy brigádnak csak az a feladata, hogy a házikertek vegyszerezési munkáját végezze. A termelőszövetkezet tagjai annak ellenére, hogy a közös nem foglalkozik sertéstenyésztéssel, a hizlaláshoz is megfelelő támogatást kap nak. ösztönzi a termelőszövetkezet a tagokat a kisállattartásra is. többek között baromfinevelésre. A tsz sa ját keltetővel rendelkezik, s a BOV-nak több mint 400 ezer csirkét értékesít. A termelőszövetkezet tagjai eddig évente 20—30 ezer naposcsibét kaptak, most úgy tervezik, 50—60 ezret értékesítenek a háztájinak. Rágalmazó levelek Egy nyíregyházi tanárt hosszú idő óta névtelen levelekkel rágalmaznak. Az évtizedeken át szakmai tekintélynek és közmegbecsülésnek örvendő tanár a hazugságokra épülő levelek és fenyegetések súlya alatt idegessé vált... Találóan jegyezte meg az üggyel foglalkozó egyik jogász: „A haditechnika óriásit fejlődött az évtizedek során, de a lélektani hadviselés fegyvere mit sem változott. Most Í6 primitíven és orvul támadnak vele ...” Egy másik jogász hangsúlyozta: azért még sem lehet egy kalap alá venni a névtelen levelek íróit. Vannak, akik társadalmi gondokat, súlyos mulasztásokat igyekeznek feltárni aláírás nélküli levelükkel. Szerencsére az intézkedést sürgető névtelen levelek száma a minimumra csökkent, amelyből bizonyos kedvező következtetésekre lehet jutni... Nőtt viszont azoknak a leveleknek a száma, amelyek személyes okokból igyekeznek célba találni. Sajnos, gyakran találkozni hamis aláírással is. A mátészalkai járásban például egy igazgató kinevezését akarta megakadályozni valaki úgy, hogy más nevében írogatott rágalmazó leveleket. A vizsgálat megállapította, hogy a levelek hamis vádat tartalmaztak, a mégis kinevezett igazgató szilárd a posztján és jó vezető hírében áll. A legveszélyesebbek a rágalmazó, a becsületsértő névtelen levelek, az olyanok, amelyeket sorozatban gyárt valaki az említett nyíregyházi tanár ellen. A tanár munkaadója és felesége is kapott a „fekete” tollal íródott levelekből. Ki fogja ezt a fekete tollat? Egyelőre nem tudni. Az „ügyes” levélírót nehéz megtalálni. A magát felfedő és alapos érveket felsorakoztató levélírónak törvényes úton orvosolnák a sérelmeit. De nyilván nincsenek alapos érvei, ezért süllyedt a névtelenség homályába. Ha fény derül kilétére, a bíróság szigorúan megbünteti. Nábrádi Lajos IRÁNY NAGYFÁRA az alkoholisták kőtelező gyógyintézetébe Néhány hónappal ezelőtt barátságos hangú levél érkezett a Vásárosnaraényl Járási Ügyészségre az Alkoholizmus Elleni Orszábos Bizottságtól. A levél írója egy másik cikk nyomán kérdésként tette fel: „Mit tesz az ügyészség a társadalomellenes alkoholisták megelőzésére? Hol tart a járás az 1914. évi 10. sz. tvr. alkalmazása terén.” Valóban fontos társadalmi ügyről van szó. és ha tesz valamit az ügyészség, akkor érdemes azt szóvá tenni. Talán még mindig kevesen Ismerik azt a jogintézményt, amelynek születését 1974. év június 6-án a Magyar Közlöny hozott nyilvánosságra. Kötelező gyógyintézeti kezelést kell elrendelni azoknak az alkoholistáknak, akik rendszeres és túlzott alkoholfogyasztásból eredő magatartásukkal a kiskorú gyermekek fejlődését, környezetük biztonságát veszélyeztetik, vagy a közrendet, illetőleg a munkahelyet Ilyen magatartásukkal ismételten súlyosan zavarják. Az ilyen eljárás megindítását a tanácsok végrehajtó bizottsága egészségügyi szakigazgatási szervénél, bármilyen állami vagy társadalmi szerv, illetve érdekelt személy kezdeményezheti. Az eljárás lefolytatása után az Iratok az illetékes ügyészséghez kerülnek, ahol a törvényességi feltételek ellenőrzése után ügyészi indítvány elkészítésére kerül sor. Végül is a bíróság határoz abban a kérdésben, hogy sor kerülhet-e ilyen gyógykezelés elrendelésére. A napokban három ilyen ügyet tárgyalt a Vásárosnaményl Járásbíróság, ügyészi indítvány alapján. Érdemes néhány kérelemből idézni. 42 éves aranyosapáti lakosnak az édesatyja ilyen kérelemmel fordult a helyi tanácsi szervhez. „Fiam kényszermunkára való elvitelét sürgősen kérem. A fiam kevés ital hatása alatt is tör, ront, a tepnapi napon feleségemre, aki jelenleg ágyban fekvő beteg, nyugalomra, pihenésre lenne szüksége, a betegágyában az ajtót borította rá. Az éjjel én és feleségem kint a nyári konyhában húzódtunk meg, mivel valósággal üldözött bennünket. Félünk, hogy egyszer agyonüt mindkettőnket. A feleségem 69 éves, én 10 vagyok, korunknál fogva tehetetlenek vagyunk a védekezésre, több gyermekem nincs, aki.■ megvédhetne bennünket.” A. K. 54 éves, tarpai lakos édesatyja a helyi tanácsnál azt panaszolta: „A helyzet most már odáig fajult, hogy a fiam lopást visz véghez a saját lakásomon is, engem pedig teniegességgel fenyeget. Nem egy esetben előfordult, hogy ittas állapotban kést vesz élő, fenyegetőzik, napokon át kocsmában tartózkodik, hozzám csak éjjel, ittas állapotban kerül haza.” P. A.-né vásárosnaményl lakos a férjével kapcsolatban adta elő, hogy a férje „állandóan iszik, üldözi családját, a családban állandóan idegfeszültségben élnek.” Ki hitte volna, hogy az alkohol így megsemmisíti az embert? Sorsok, családok mennek tönkre. Most eljött az Ideje, hogy az érdekeltek felemelhetik szavukat azok érdekében, akik saját erejükből már nem képesek megszabadulni az alkoholista életmód összes bajától. Szinte utolsó reményt keltő lehetőségekről van szó. Ilyen reményekkel indította útnak a Vásárosnaményl Járásbíróság M. F. aranyosapáti, A. K. tarpai, és P. A. vásárosnaményi lakosokat a Nagy fai Munkaterápiás Gyógyintézetbe. A társadalomnak ilyen gondoskodása nem lehet hiábavaló. Különösen akkor, ha teszünk is érte annyit, hogy a rászorulók gondozás alá kerüljenek. Dr. Koplányl Mihály járási vezető ügyész
