Kelet-Magyarország, 1976. március (33. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-19 / 67. szám

Tartalma: NYOMTATVÁNY MA Tavaszvárás, Rendelkezés téltemetés 01 (2. oldal) (5. oldal) Nyírbátori Báthori A magyar nyelv SC csapatáról hete Nyíregyházán (8. oldal) (2. oldal) A TAVASZI ÜLÉSSZAK ELSŐ NAPJÁN Tanácskozott Az országgyűlés elfogadta a honvédelmi törvényt Csütörtökön délelőtt 11 órakor a Parlamentben megnyílt atz. országgyűlés tavaszi ülésszaka. Részt vett a tanácskozáson I.osonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Huszár István, Németh Károly és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, továbbá a Központi Bizottság titkárai, valamint a Minisztertanács tagjai. A diplomáciai páholyok­ban helyet foglalt a Budapesten akkreditált külképvise­letek számos vezetője és tagja. Apró Antal, az orstaággyűlés elnöke nyitotta meg az ülést. Kegyeletes szavakkal emlékezett meg a február 19-én elhunyt Kovács Pál országgyűlési képviselőről, Békéscsaba nyugalma­zott tanácselnökéről, a Magyarországi Szlovákok Demokra­tikus Szövetségének tiszteletbeli elnökéről. Kovács Pál emlé­kének — amelyet az országgyűlés jegyzőkönyvében megörö­kítettek — a képviselők néma felállással adóztak. Ezt követően az országgyűlés tudomásul vette az Elnöki Tanács jelentését a legutóbbi — 1975 decemberében tartott — ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletéiről, majd Apró Antal bejelentette, hogy a MinisKtertanács megbízásából Czi­­..cge I ajos xezéreziedes, honvédelmi miniszter benyújtotta az országgyűlésnek a honvédelemről szóló törvényjavaslatot, Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter pedig az emberi környezet védelméről szóló törvényjavaslatot. Az országgyűlés elnökének javaslatára a képviselők elfo­gadták az ülésszak tárgysorozatát: 1. a honvédelemről szóló törvényjavaslatot, 2. aid emberi környezet védelméről szóló törvényjavaslatot, 3. Nemeslaki Tivadar kohó- és gépipari miniszter beszámolóját a tárca felkészüléséről az ötödik öt­éves terv és alz 1976. évi terv végrehajtására, különös tekintet­tel a gépiparnak és a közúti járműfejlesztési program végre­hajtásának helyzetére. Ezután Czinege Lajqs vezérezredes, honvédelmi miniszter emelkedett szólásra. Ülésezik az országgyűlés. CZINEGE LAJOS: A haza védelme nemzeti ügy A törvénytervezet szerves része annak a jogalkotási te­vékenységnek — kezdte be­szédét a miniszter — melyet társadalmi fejlődésünk folya­matában végzünk. Jelenleg hatályos honvédelmi törvé­nyünk, az 1960. évi IV. szá­mú törvény — annak idején — megfelelően szabályozta az ország fegyveres védelmé­vel kapcsolatos alapvető fel­adatokat. Az elmúlt több mint másfél évtized alatt — összhangban a társadalmunk­ban végbement általános fej­lődéssel —, a honvédelem te­rületén is lényeges változá­sok történtek. — Hazánkban az elmúlt évtizedekben alapvető — po­zitív '— változás ment végbe. A honvédelem valóban egyre inkább az egész nép ügye; a haza védelméért érzett fele­lősség mélyen -gyökerezik a társadalom minden rétegé­ben. A hon védelme nemzeti üggyé, az egész nép felada­tává, mindennapi munkájá­nak részévé vált. Ifjúságunk­ra az jellemző, hogy becsü­lettel, az áldozat tudatos vál­lalásával teljesíti sorkatonai szolgálatát, s tesz eleget kö­telezettségének a hadsereg­ben és a határőrségnél. Fegy­veres erőink tartalékos állo­mánya — szóra nem érdemes töredék kivételével — becsü­lettel tesz eleget honvédelmi kötelezettségének a tovább­képzéseken és gyakorlatokon. A polgári védelemről szól­va szintén kimagasló ered­ményekről tudunk beszámol­ni. — A honvédelem erejét, ké­pességét nagymértékben meghatározza az állam anya­gi-műszaki potenciálja, illet­ve az, hogy — szükség ese­tén — milyen szervezetten és mennyi idő alatt tudja a hon­védelem közvetlen szolgála­tába állítani. — Az elmúlt másfél évti­zed nagy változásokat hozott a fegyveres erők és testüle­tek életében is. Dolgozó né­pünk áldozatos munkával megteremtette és rendelkezé­sünkre bocsátotta mindazt, ami a haza fegyveres védel­mének — a kor követelmé­nyei szerinti — ellátásához szükséges. — Engedjék meg — foly-Czinege Lajos honvédelmi miniszter beszédét mondja. tatta a miniszter — hogy a Magyar Néphadsereg fejlődé­séről, helyzetéről részleteseb­ben szóljak. Néphadseregünk — a népünk által hozott nem kevés áldozat árán — korsze­rű haderővé vált; harci ké­pessége növekedett; harcké­szültségének színvonala emelkedett. Méginkább ki­bontakozott szocialista jelle­ge. Szövetségi rendszerünk keretében teljesítettük és tel­jesítjük vállalt kötelezettsé­geinket. Haderőnket modern technikával szereltük fel, tö­kéletesítettük szervezeteit, ki­alakítottuk a hátországvéde­lem egységes rendszerét. En­nek jelentőségét az húzza alá, hogy egy esetleges ag­resszió visszaverése esetén magas fokon szervezett vé­delemnek kell működni a hátországban, amely egyaránt kiterjed a terület-, az objek­tumvédelemre és a lakosság közvetlen oltalmazására. Bé­kében a polgári védelem 100 mérőállomása vesz részt fo­lyamatosan a légkör szeny­­nyeződésének ellenőrzésé­ben. Hadseregünk politikai, morális, fegyelmi helyzete szilárd. — Hivatásos állományunk megfelelő felkészültséggel rendelkezik, hozzáértően vég­zi munkáját. Tiszti állomá­nyunk mintegy 50 százaléka rendelkezik felsőfokú (kato­nai főiskola, egyetem, akadé­mia) végzettséggel; 70 száza­lékának közép- és felsőfokú politikai végzettsége van. A tiszthelyettesi állomány 55 százaléka beosztásának meg­felelő iskolai képzésben ré­szesült. Ezt követően részletesen szólt a katonák élet- és mun­kakörülményeiről, majd így folytatta: — Elért eredményeink alap­ján jó lelkiismerettel el­mondhatjuk, hogy néphadse­regünk — a személyi állo­mány áldozatos munkája, le­hetőségeik célszerű felhasz­nálása eredményeként — minden tekintetben erősebb lett. Képes és kész a szov­jet hadsereggel, a testvéri szocialista 'hadseregekkel együttműködve szocialista hazánk, társadalmi rendünk, a szocialista közösség érde­keinek fegyveres védelmére. — Az elmúlt évtizedben végbement fejlődés rávilágí­tott arra, hogy jelenlegi hon­(Folytatás 3. oldalon) a genfi értekezlet Alekszej Roscsin a genfi leszerelési értekezlet csütör­töki ülésén a nukleáris kí­sérletek teljes és általános betiltásának problémájáról beszélt. A Szovjetunió képvi­selője rámutatott, hogy a kérdés megoldása hozzájá­rulna a nukleáris fegyverke­zési hajsza beszüntetéséhez és elősegítené a nukleáris le­szerelés megvalósítását. Roscsin utalt Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP XXV. kongresszusán elhang­zott beszédére, amelyben az SZKP KB főtitkára a prob­léma fontosságát és annak szükségességét hangsúlyoz­ta, hogy mindent meg kell tenni a nukleáris kísérletek teljes és általános betiltásá­ról szóló nemzetközi szerző­dések megkötése érdekében. Ez a szerződés nagyban hoz­zájárulna az egyhülési folya­mat további elmélyítéséhez és a nukleáris konfliktus ve­szélyének kiküszöböléséhez is. A leszerelési értekezlet több résztvevője osztotta a szovjet delegátus álláspont­ját. így például Svédország képviselője rámutatott az ellenőrzési problémák szeiz­mológiai eszközökkel történő megoldásának lehetőségére. Zavar a francia kormánypártokban Szerdán országszerte ülést tartottak a francia megyei tanácsok, hogy a járási vá­lasztások után újraválasszák elnökeiket. A választások eredményeképpen sok he­lyütt a baloldal javára mó­dosult a tanácsok összetéte­le, s így a -baloldal képviselői 14 megyében elhódították a kormánypártoktól az elnöki pozíciót a megyei tanácsok­ban. A 95 mggye közül im­már 39-ben baloldali szemé­lyiség tölti be ezt a helyi vi­szonylatban fontos pozíciót, közülük 26 szocialista, 8 balol­dali radikális, 3 kommunista, kettő • pedig más baloldali pártok tagja. A kormánykoalíción be­lül most a színfalak mögött élénk tanácskozások folynak, hogy milyen új taktikát foly­tassanak a baloldal további térhódításának megakadá­lyozására. A kiszivárgott ér­tesülések szerint élesen meg­oszlanak a vélemények. A kormánykoalícióhoz csatla­kozott „reformerek” vélemé­nye szerint a választási ve­reség fő Oka az, hogy Giscard d’Bstaing — a koalíció kon­zervatív többségének ellenál­lása — miatt — nem képes megvalósítani beígért re­formprogramját, a konzerva­tív szárny viszont magát az elnököt'hibáztatja, s azt han­goztatja, hogy Giscard d’Es­­taing „könnyed, játékos stí­lusa” ártott az elnöki tekin­télynek, reformterveinek hangoztatása pedig elidege­níti a konzervatív választó­kat, éppen azokat a rétege­ket, amelyek az elnöki szék­be segítették. A L’Humanité csütörtöki vezércikkében a megyei ta­nácsokban lefolyt szavazás­sal foglalkozva rámutat: a kommunisták a szavazásokon mindenütt egységesen a bal­oldal jelöltjei mellett foglal­tak állást, a szocialisták vi­szont néhány helyen nem ta­núsítottak hasonlóan lojális magatartást. A BT elítélte Rhodesiát Az ENSZ Biztonsági Taná­csa szerdán este egyhangúlag elfogadta azt a határozati ja­vaslatot, amely elítéli a rho­­desiai fajüldözők Mozambik békés lakossága elleni fegy­veres támadásait. A szovjet sajtó élénk fi­gyelemmel kíséri és kom­mentálja a Mozambik és Rhodesia közötti viszonyt, s ennek kapcsán a zimbabwei nép szabadságharcát. Mint az Izvesztyija írja, a mozab­­biki kormány részéről igen jelentős döntés volt, hogy március 3-án elhatározta rhodesiai határainak lezárá­sát. Mozambik eddig összes valutabevételeinek 20 száza­lékát abból nyerte, hogy le­hetővé tette nyugati szom­szédja számára a mozambiki kikötők és vasútvonalak használatát, s elektromos energiát és kőolajat expor­tált Rhodesiába. A mindösz­­sze nyolc hónapja független afrikai ország bátor döntése. Ez az ország nemzeti érde­keinek védelmén kívül haté­kony támogatást jelent a zimbabwei nemzeti felszaba­dító mozgalom számára is — írja a Pravda csütörtöki szá­mában Fjodor Taraszov, a lap kommentátora. — Rho­desia — afrikai nevén Zim­babwe — mintegy öt és fél milliós őslakossága évek óta harcol a mindössze 270 ezer fehértelepes ellen, nem tűri tovább a fajvédők zsarnoksá­gát. A közélet hírei Lázár György, a Miniszter­­tanács elnöke és Apró Antal, az országgyűlés elnöke be­mutatkozó látogatáson fogad­ta Constant Clerckx-et, a Belga Királyság rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét. A Tunéziai Köztársaság március 20-án ünnepli füg­getlensége elnyerésének 20. évfordulóját. Áz ez alkalom­ból rendezett ünnepségekre Karakas László munkaügyi miniszter vezetésével magyar delegáció utazott Tunéziába.

Next

/
Thumbnails
Contents