Kelet-Magyarország, 1976. március (33. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-19 / 67. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1976. március 19. T a vaszvá rás, tél temetés MÁRCIUS 22—28. Nagy a sürgés-forgás a nyíregyházi Ságvári Endre Termelc&sövetkezet fóliasátraiban. A Váci Mihály aranykoszorús szocialista brigád tagjai gondozzák pikérozzák a kis karalábépalántákat. Rongyokban hever már a földeken a márciusi hó, de a nappal képződött tócsákra reggelre még vékony jégréteget varázsol az éjszakai fagy. Nem a tavasz késik, hanem a meleg. Ott van már a hosszabbra nyúlt nappalokban, érezni lehet a levegőben, látni a duzzadó rügyekben. A fagyos földkéreg alatti puha talajban már élednek a gyökerek, színesednek a vesszők, kitörni készülnek a tulipánhagymák csúcsai. Megérkeztek téli szállásukról a vadludak. A télen csendes vadgerle hangos jajongással üldözi már párját. A korán kikelt csibék hangos csipogással türelmetlenkednek a falusi porták nyári konyháiban, vagy az istállók szűk rekeszeiben. A határban puha szőrből készít vackot kölykeinek a vadnyúl, az odvas fákon ébresztőt kopog a harkály: „kifelé, kifelé.” Jólesik á séta az erdőben, a parkokban. Csattog a metszőolló a kertekben, gyümölcsösökben. Nyúlik a sor a vetőmagboltban, a kamrák rejtekéből előveszik a féltve .őrzött magvakat. Szaporodik a munka a hajtatóházakban, a fóliasátrak alatt: szárba szökkentek a korán elvetett, magvak, pikérozzák az erősebb palántákat. Türelmetlen már ember, állat és növény. Még csak néhány nap és hivatalosan is itt van az annyira óhajtott, a természetet újjávarázsoló tavasz. (Házi—Tóth) Tegnap még tojás volt, ma már kiscsibe. A baromfikeltető és értékesítő vállalat nyíregyházi üzemében egész évben folyamatosan keltetik a csibéket. Képünkön: Cservenyák Józsefné üzemvezető-helyettes mutatja a frissen kelt apróságokat. Virágzó szegfűerdőt láttunk a Nyíregyházi Kertészeti és Parképítő Vállalat üvegházában. Á magyar nyelv hete Tizedik alkalopimal rendezi meg a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat a magyar nyelv hetét. Ebből az alkalomból kereste fel dr. Grétsy László nyelvészt, a TIT budapesti szervezete nyelvi szakosztályának elnökét az MTI munkatársa. — Amikor 1967 tavaszán a budapesti szervezet a Kossuth-klubban először vállalkozott nyelvi előadássorozatának megrendezésére, sokan az anyanyelvi ismeretterjesztés új lehetőségeit látták benne — mondotta. Ez a sorozat valóban új fórumot adott a nyelvi gondok, nehézségek megvitatására, megbeszélésére, a nyelvművelés, nyelvi ismeretterjesztés szakembereinek a „közönséggel való találkozásra”. Akkor, az induláskor még nem, most, a jubileumi magyar nyelvi hét küszöbén azonban már elé mondhatjuk: a TIT igen nagy és igen nemes dolgot művelt ezzel a kezdeményezéssel. Nem azért — vagy legalábbis nem elsősorban azért — mert a magyar nyelv hetének előadásait, nyelvhelyességi vitáit általában szívesen fogadja a hallgatóság. Ez is fontos, de ennél sokkal többről van szó. A legfontosabb az, hogy az eltelt tíz év alatt a magyar nyelv hete közügygyé vált. Egyre több megyei szervezet vállalkozott a magyar nyelv hetének gondozására, így az ötödik évtől kezdve már célszerűnek látszott ezt a r,eod,ezyényt szervezetileg is országossá tenni. Oly módon, hogy minden évben egy-egy megyei TIT- centrum legyen a magyar nyelv hete központi előadássorozatának gazdája. Ennek a szerepnek a vállalása ma már rangot, elismerést jelent. Az idén ez a megtiszteltetés Nyíregyházának jutott. Március 22—28 között ott ad találkozót egymásnak a nyelvész TIT-előadók színe-java, s minden remény megvan arra, hogy a nyíregyházi, azaz a szabolcsszatmári hét méltán sorakozik majd a korábbiak mellé. — A magyar nyelv hetének országos mozgalommá szélesedése természetesen korántsem jelenti azt, hogy a bölcső körül, Budapesten min-DR. GRÉTSY LÁSZLÓ NYILATKOZATA AZ ÜNNEPI RENDEZVÉNYSOROZAT ALKALMÁBÓL den maradt a régiben. Szó nincs róla. A fejlődés itt is szembeszökő. Magyarázatul csupán egyetlen adat: amíg az induláskor, 1967-ben a fővárosban öt előadás hangzott el a magyar nyelv hete ünnepén, addig az idei héten mintegy 20 nyelvészeti TIT- előadás lesz Budapesten. Akkor egyetlen helyszínünk volt, a TIT Kossuth-klubja, most tucatnyi művelődési otthon és egyéb intézmény tölti be a házigazda szerepét. A Kossuth-klubon kívül egyebek között a Fővárosi Művelődési Ház, a Csepel Művek munkásotthona, a Marczibányi téri művelődést ház, a Pataki István Művelődési Központ, a Berzsenyi Gimnázium, a Postás Művelődési Ház, a vízművek Fényes Elek utcai kultúrotthona hívta a TIT előadóit. Csatlakozik a rendezvényekhez — saját kezdeményezésére — az Irodalmi Színpad is, ahol Bánffy György mutatja be „Anyád nyelvét bízták rád a századok” címmel új műsorát. A részletes program útismertetését nem tekintem feladatomnak, de néhány előadásra felhívom a figyelmet. A magyar nyelv jelleméről Gulya János tart ismertetőt. Berzsenyi Dániel költői stílusáról Lengyel Dénes beszél. Puszta István a technika és a nyelv kapcsolatát vizsgálja, Rácz Endre időszerű nyelvhelyességi kérdéseket tűz napirendre „Csapdák a mondatszerkesztésben” címmel. Az ünnepi hét közreműködői között találjuk Lőrincze Lajost, Szende Aladárt, Szüts Lászlót, Wacha Imrét, Graf Rezsőt, Balázs Jánost és másokat. — Tulajdonképpen a nyelvi hét eseményei közül nem az előadások száma a legérdekesebb. Sakkal fontosabb az a nagyszerű lehetőség, amelyet a rendezvénysorozat kínál anyanyelvűnk megszerettetésére, ápolására. Módot ad arra, hogy ezer, tízezer és százezer ember legalább ilyenkor ébredjen rá: anyanyelvűnket, ezt a csodálatos eszközt, nemcsak használni kell, hanem gondját is kell viselni. FOTÓPÁLYÁZATUNKRA ÉRKEZETT HEGESZTŐ A VÁRTNÁL NAGYOBB SIKEREK Jó rajzzal középiskolába! Beváltotta a reményeket a Nyíregyházán megrendezett megyei rajzverseny. Részvevői azok a nyolcadik osztályos tanulók voltak, akik a helyi és járási elődöntők után a legjobb rajzokkal nyertek jogot a vetélkedésre. Nagy volt a tét, hiszen a megyei tanács művelődésügyi osztálya az első öt tanulónak azt helyezte kilátásba, hogy a körzeti hovatartozástól függetlenül biztosítja részükre a középiskolai felvételt a megyeszékhelyen, ehhez kollégiumot is ad és biztosítja, hogy képességeik kibontakoztatását művészek, szaktanárok irányításával segítsék elő. Huszonötén nyertek így jogot a részvételre. A nyíregyházi 5. számú iskolában került sor a rajzversenyre Az első feladat az volt, hogy a tanulók másfél óráig életnagyságban rajzoljanak természet alapján férfifejet. Ezt követően a forgástestet gyakorolták. A szakirányítást végző Tóth Sándor szobrászművész és Krutilla József megyei szakfelügyelő ezután a gyermekeket arra szólította fel: rangsorolják az elkészült munkákat. A kritikai érzék jó voltáról tanúskodik, hogy a rajzolók véleménye egy-két kisebb változtatással megegyezett a verseny végeredményével. Az értékelés után a következő sorrend alakult ki. Első lett Molnár Gabriella, a tiszavasvári iskola tanulója, második Földesi Éva Nyíregyháza. A harmadik helyre Molnár Gyula ugyancsak nyíregyházi tanuló került. A negyedik Pintér Katalin újfehértói, az ötödik pedig Sima Tamás nyíregyházi nyolcadikos lett. A további sorrend: Harmati Ilona tiszavasvári, Dankó Zsófia nyíregyházi, Farkas Borbála csemgeri, Berec Angéla gávavencsellői és Bartha Angéla rakamazi tanuló. A művészeti vezetők javasolták, hogy arra tekintettel, hogy az első öt között három nyíregyházi is van, a rajzok igen jó minőségét figyelembe véve a hatodik, hetedik és nyolcadik helyezett értelemszerűen lépjen előre, és szintén részesüljön a pályázati díjban. A nyíregyházi rajzve eny hasznát mi lem bizo; /ítja jobban, mint az a tény: a szülők és a rajzpedagógusok egybehangzóan kérték; legyen rendszeres ez a forma, mely serkentő mind a tanulmányok idején, mind a későbbiekben. Visszaszorul a járvány Kevesebb az influenzás megyénkben A megyei Közegészségügyi és Járványügyi Állomáson dr. Márton Mihály igazgató főorvos jó hírrel állt a sajtó képviselőinek rendelkezésére. Megyénkben az elmúlt hét tapasztalatai azt mutatták, hogy lassan, de biztosan visszaszorult az influenzajárvány. Kétszázzal kevesebb beteget regisztráltak, mint korábban. Ez azt jelenti, hogy jelenleg 3600 influenzást tartanak nyilván. Szövődményes eset 122 akadt, táppénzre vettek 1032 főt. Kórházba kellett utalni 35 beteget. Ami a leglényegesebb, hogy a korábban legbonyolultabb állapotot mutató nagykállói járásban igen szépen sikerült gátat állítani a fertőzések elé, így a helyzet alapvetően megjavult. Jelenleg a kisvárdai körzetben a legrosszabb a helyzet, itt főleg a hat éven aluliak között van nagyobb számú megbetegedés. A jelenlegi fertőzöttség még indokolja, hogy to. vábbra is fenntartsák a kórházakban a látogatási tilalmat. Az egészségügyi szervek a mostani hét helyzetképétől függően döntenek majd arcról, hogy feloldható-e a jelenlegi rendelkezés. A tapasz-' tálatok azt mutatják, hogy a szigor indokolt volt, s a gyógyintézetekben sikerült elszigetelni az influenzát. Nagy elismeréssel kell ugyanakkor szóvá tenni az egészségügyi szolgálat munkáját. A körzeti orvosi rendelők betegforgalma tetemesen megnőtt és igen nagy feladat elé állította ez az orvosokat. Hasonlóan rendkívüli megterhelésnek vannak kitéve a gyógyszerészek is, akik megyeszerte nagyszerűen vizsgáztak hivatástudatból. A megyei egészségügyi vezetés véleménye szerint az orvosok és gyógyszerészek áldozatos 1 munkájának köszönhető, hogy a járvány csak szűk keretekben tudott terjedni, s a megelőzés révén súlyos esetekből nem kell beszámolni. Rákócziünnepség Vaján Vaján március 29-én a nagyközségi tanács és az iskola Rákóczi Ferenc nevét viselő úttörőcsapata, valamint a múzeum együttesen emlékezik meg a fejedelem születésének 300. évfordulójáról. Az ünnepség műsorán szerepel a községi népfrontbizottság köszöntője, Rákóczi és korának értékelése, valamint az iskolások előadásában egy rendkívül gazdag és sokrétű irodalmi műsor. Fellép az iskola énekkara is, kuruckori dalokat szólaltatnak meg a dalosok. A művelődési házban este hat órakor kezdődő ünnepség iránt már most nagy érdeklődés nyilvánul meg, a hagyományápoló vajai lakosság tisztelettel és emlékezőn készül a részvételre. Átadták a tankönyvpályázat pályadíjait Hétfőn délelőtt osztották ki a tankönyvpályázat díjait az Oktatási Minisztériumban. A pályadíjakat dr. Polinszky Károly oktatási miniszter adta át. Tavaly júniusban az Oktatási Minisztérium és a Kultúrális Minisztérium határozata alapján a Tankönyvkiadó hirdette meg tankönyvi pályázatát. A művek elbírálására alakult bíráló bizottságok első díjra, 15 000 forintos jutalomra nyolc, második díjra, 10 000 forintos jutalomra 16, harmadik díjra, 8 ezer forintos jutalomra 11 pályaművet tartottak érdemesnek. A pályadíjas művek szerzői április 15-ig megbízást kapnak a tankönyvek elkészítésére, a munkák 1978-ra kerülnek az iskolákba.
