Kelet-Magyarország, 1976. március (33. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-17 / 65. szám
1976. március 17. KELET-MAGYARORSZÁG 3 A parlament napirendjén Honvédelem Áz utóbbi években többet és gyakrabban hallunk a hadseregről, a polgári védelemről, a honvédelemről — pontosabban a tévénéző, rádióhallgató, újságolvasó is gyaikrabban pillanthat be a hadsereg alakulatainak életébe, ismerkedhet azzal a fejlődéssel, ami az utóbbi években végbement. Ezekben a hónapokban a hivatalos fórumok előtt is többször került szóha az új honvédelmi törvény tervezete: a Minisztertanács, több országgyűlési bizottság, a megyei képviselőcsoport ülésén tárgyaltak a honvédelmi nevelés kérdéseiről, a honvédelemről. Az új honvédelmi törvénytervezetről nyilvánosságra hozottakból is egyértelműen kitűnik, hagy az új törvény megalkotása a legteljesebb összhangban van kormányunk következetes nemzetközi és honvédelmi politikájával. Az elmúlt 15 év fejlődése azonban lehetővé és egyben szükségessé tette, hogy honvédelmünk jogi szabályozását társadalmi rendszerünk általános fejlettségi fokához, a mai kor követelményeihez igazítsuk. A honvédelemmel kapcsolatosan az 1960. évi IV-es volt az első szocialista jellegű törvény, amely az ország védelmével kapcsolatos alapvető kérdéseket szabályozta (fegyveres erők, hadkötelezettség polgári védelmi kötelezettség, rendkívüli intézkedések stb) abban a keretben, amely megalkotásának időszakában szükséges volt. Hosszú időn át jól betöltötte feladatát: jogi alapot teremtett ahhoz a mélyreható fejlődéshez, amely a fegyveres erőknél és a honvédelem valamennyi területén az elmúlt 15 év alatt végbement. Ezek közül jó néhányat a közvélemény is ismer: kialakult a honvédelemre való felkészülésnek az egész országot átfogó rendszere; a fegyveres erőket korszerű fegyverekkel és haditechnikával szerelték fel, amelyeket a budapesti díszszemléken is láthattunk; emelkedett a kiképzés színvonala, hatékonyabbá vált a katonafiatalok eszmei és kulturális nevelése. A fegyveres erők fokozottabb mértékben vesznek részt a népgazdasági feladatok megvalósításában; javultak a katonák szolgálati és életkörülményei,, fokozódott a katonai szolgálatot teljesítők és hozzátartozóik társadalmi megbecsülése. Az évek során azonban több módosításra volt szükség, a honvédelem terén is sok lényeges tapasztalat halmozódott fel, ami jogi szabályozást igényel, és több magas szintű jogszabály is megjelent — a módosított alkotmány, az új tanácstörvény, az ifjúsági törvény és mások — amelyekkel a honvédelem alapvető szabályait ugyancsak összhangba kell hozni. Olyan törvényalkotásról van szó, amely változatlan a társadalmi és politikai alapok, az alkotmány honvédelmi rendelkezéseire támaszkodva, a mai kor követelményeinek megfelelően szabályozza a honvédelem egész rendszerét. “ • - - •“”* ■ Környezetünkért A környezetvédelmi tudatot, reflexet kellene ki- ÉL alakítani, fejleszteni — mondta legutóbb a megyei képviselőcsoport ülésén a környezetvédelmi társadalmi bizottság vezetője —, s tucatnyi érvvel erősítette a megállapítást: növekszik a por-, zaj-, füstgázártalom, csökken a víz- és erdőfelület ; észre sem vesszük, s károsodik tüdőnk, fülünk, szemünk. Külön figyelemre méltó, hogy a környezetvédelmet az emberek többsége ma még legfeljebb a városokra szűkíti, talán azért mert itt az ártalmak nyilvánvalóak. De a talaj, a levegő, az élővilág azonban a városokon kívül is ki van téve az egyre intenzívebb termelés, a mezőgazdaságban bevezetett termelési rendszerek számos kedvezőtlen hatásának is — s ezzel is számolni kell. Nyíregyházán egy éve folyik levegővizsgálat. A város nyolc mintavételi helyén a mérések azt mutatják, hogy a levegő szennyezettségét az ipar kevésbé, a közlekedés és a fűtés már jobban, a természetes eredetű szennyező anyagok a legnagyobb mértékben befolyásolják. Ki gondolná például, hogy az ülepedő por Nyíregyházán éves átlagban is meghaladja a megengedett 150 tonna/négyzet'kilométer határértéket. Közismert, hogy a fa milyen fontos szerepet játszik áz- ember környezetében. Fel kell figyelni például arra is, hogy öt év alatt a mezőgazdasági termőterületeket szegélyező fasorok negyedét kivágták. Helyettük újabb telepítés alig történt. , Az utóbbi öt évben addig nem tapasztalt fejlődés ment'végbe megyénk városaiban. Uj város- és gyárnegyedek nőttek ki a földből — s az urbanizációs ártalmak a létesítményekkel együtt nagymértékben nőttek. A fejlesztésekkel ugyanis, sajnos, nem tud lépést tartani a környezetvédelem: fásítás, parkosítás, így egyes ártalmak ezekben a városnegyedekben fokozottan érvényesülnek. Szintén a környezetvédelmi társadalmi bizottság felméréséből tudjuk: csak Nyíregyházán az új lakónegyedekben kb. 15 ezer facsemete kellene a közterületi fásításhoz, hogy számottevő javulást érhessünk el. A környezetvédelem rendkívül költséges dolog. Ismertek a nagy városok üzemeinek milliós kiadásai a gyárkémények „filterszűrőiről”, a víztisztító berendezésekre költött milliók és más olyan erőfeszítések, amelyeket az ember tesz, hogy az élővilág számára elfogadhatóvá mérsékelje a környezeti ártalmakat. De hozzá kell tenni: nemcsak a milliók segíthetnek. Az embereknek általában többet kell foglalkozni a környezetvédelemmel, valóban szükség van arra, hogy már az iskolákban alakítsák a gyermekek környezetvédelmi reflexét, hogy védjük a parkerdőt, s tegyünk még többet a tiszta, virágos városokért, településekért. A környezetvédelem azonban mindennél is bonyolultabb. A tennivalók sürgetők, s ezekhez minden bizonnyal jobb lehetőséget nyújt majd az új környezetvédelmi törvény is, amelyről mo6t dönt majd a parlament, s amely várhatóan hamarosan sokrétűen segítheti majd az emberi környezet védelmét. Marik Sándor AVOSZT VARO TRAKTOROSOK Kombájnosok. A nyár, a búza és a kenyér jut róluk az esz&nkbe. Tiszteljük őket, mert a technika felhasználásával 30— 40 kaslztás helyett is dolgoznak. Dolgoznak éjjelnappal, de csak a két-három hétre rövidült aratási szezonban. Milyen munkát végeznek, hogyan keresik kenyerüket később, vagy most, amikor a zöld búza még alig ágaskodott a göröngyök fölé? — Ezt kérdezzük a nyírbogáti Rákóczi Tsz műhelyéiben. Koda Mihály erős, piros arcú ember. Nem kombájnosnak, traktorosnak vallja magát. Traktort vezet immár huszonkét éve. A sok por, a rázkódás nem megtörte, hanem megedzette. Először kormoson — A körmös traktorra 1954. ben ültem először. Azóta soha nem voltam munka nélkül, mindig megvolt a kenyerem télen is. Persze az újabb és újabb technikát el kellett sajátítanom. Az új gépeken egyre jobbak a munkakörül mények, talán ezért is ilyen jó az egészségem. Ha vége a szezonnak, más munkára osztanak. A múlt héten például fákat metszettem. Ez aránylag könnyű munka, még ki kapcsolódásnak is jó. A tél közepén már nehezebb volt a tuskózás. A tsz erdészetében a kivágott fák tuskóját emeltem ki a T—100-as traktorral. Egyébként már 13 nyarat arattam kombájnnal. — Elevenítsük fel a legutóbbi aratást. — Ahogy az időjárás en gedte, dolgoztam hajnaltól. Délben kihozták az ebédet tsz konyhájáról, a jó, kalóriás ebéd után hajtottam késő éjszakáig. A búza is jól fizetett, a tsz is. Volt olyan nap, hogy 600 forintot kerestem. — Mit csinált a cséplés nélküli aratás után? — Szántottam, vetettem, permeteztem. Aztán segítettem a szerelőknek a karbantartásnál, a főjavításnál. Volt egy kis műtrágyázás, aztán meg elmentem szabadságra. A mi tsz-ünk hat nap pótszabadságot ad a traktorosoknak a zaj és a por miatt. Már jöhetne a tavasz, alig várom, hogy az ekét ismét a földbe akasszam. Koda Mihály a havas lánctalpon. (Gaál Béla felvétele; Felnéznek rá Morong Mihály traktoros szintén hatalmas termetű ember, szinte betölti a traktor fülkéjét. 37 éves, de fiatalabbnak látszik, a két évtizedes mezőgazdasági munka, a sok rázkódással járó traktorozás nem hagyott rajta nyomot. Az egyre javuló munka- és szociális körülmények bizakodóvá tették. Jobb munkára és tanulásra serkenti, hogy tavaly egy 10 órás munkanapra 128 forintot fizetett a tsz. Azért is irigylik (jó értelemben), azért is néznek fel rá. mert délutánjait, téli estéit tanulással tölti. — A nyíregyházi gépészeti szakközépiskolába járok, most vagyok másodikos. Tanulmányi szabadságot és pótszabadságot is kapok, ezzel is elte* lik két-három hét a télből, á többi napokon meg ugyanazt csinálom, mint a többi traktoros. A traktoros tanfolyam után elvégeztem a növényvédő tanfolyamot is, hogy nagyobb hasznomat vegyék a gyümölcskertészetben. A metszésen kívül ~ a fák egyéb ápolásához is értek. Hogy jelent-e rangot? Már volt arról *zó, hogy a tsz-ben a traktorosokat nem betanított munkásoknak, hanem szakmunkásoknak ismerik el. — Az érettségit is adó iskolának itt hogyan veszi hasznát? — Minden tanulásnak hasznát veszem. Szeretem a gépeket és ha tanulok, jobban el tudok igazodni a bonyolult szerkezetükben. Sokféle munkagépe és erőgépe varr a tsznek, nem dicskevésképpen mondom, hogy akármelyikre ráültethetnek dolgozni. A műhely és az egész gárda hasznát veheti tanulásomnak, mert érettségi után még kétéves gyakorlat kell és technikusi vizsgát tehetek. De ez még messze van. A kisebb munkák és a tanulás mellett most arra várok, hogy felengedjen a föld. Ha elindulnak a telepről A műhely melletti telepen szép sorjában áll hét kombájn és 25 traktor. A szerelők és a traktorosok a főjavítás végéhez közelednek. Üzemképes, megbízható minden gép. Ha elindulnak a telepről, zsong majd a határ. Nábrádi Lajos Vizsga Nyírmadán Március 11-én 52 dolgozó tett osztályozó vizsgát a Nyírmadai Általános Iskolában. Közülük ötvenen fizikai munkások, termelőszövetkezeti tagok. A dolgozók iskolai osztályozó vizsgára előkészítő tanfolyam szervezője a nyírmadai művelődési ház volt. A nyolcadik osztályba beiratkozott hallgatók mindegyike eredményes vizsgát tett. A hetedik osztályba beiratkozott 19 dolgozó közül 17-en fejezték be eredményesen a tanévet. Különösen dicséretes a 8. osztályból vizsgázók teljesítménye. ök három éven keresztül folytatott tanulmányuk után kapták meg végbizonyítványaikat. Ezelőtt három évvel még mindanynyian csak az általános' iskola 4. vagy 5. osztályával rendelkeztek. Együtt fejezték be először az 5. és 6. osztályt, tavaly a 7-et, s az idén általános iskolai tanulmányaikat. Akkor 32-en kezdtek, a kezdők közül senki nem maradt le, sőt újabbak csatlakoztak hozzájuk. A helyi termelőszövetkezet egy, az állami gazdaság pedig két tanulócsoport működésének teljes pénzügyi fedezetét biztosította. A gazdaságok munkaidőkedvezménnyel, tanulmányi szabadsággal is segítették az iskolába járó dolgozóikat. Munkabeosztásukat úgy szervezték és irányították, hogy a foglalkozásokra időben érkezhessenek. A tanfolyam ideje alatt az üzem vezető beosztású dolgozói többször meglátogatták az iskolai tanulmányaikat végző beosztottaikat. Ilyenkor kötetlenül elbeszélgettek a résztvevőkkel, de egy-egy tanítási órát is végighallgattak. A vizsga napján a gazda sági vezetők, vizsgázók és tanárok együtt izgultak a jó érdemjegyekért. A vizs gát követő kötetlen beszélgetés során mód nyílt a to. vábbí tervezgetésre is veze tők és munkások között. A 8. osztályt végzők részére gyümölcstermelő szakmunkásképző tanfolyam szerve zését tervezik, de felmerült kihelyezett gimnáziumi ősz tály nyitása is — írja Balogh Ferenc, a művelődési ház igazgatója. Vizsla az oldalkocsiban z asszony csak a látszat kedvéért ejtett egy-két ellenző szót. Tudta, hogy úgyis meglesz az ember akarata. Tíz éve sincs, hogy egybekeltek, de mai szóhasználattal mondva: szépen állnak. A sátortetős ház körül takaros porta. A fiú után már a kislány is iskolába került az óvodából. Az asszony a férjével együtt a közös gazdaság kertészetében dolgozik, nagy szorgalmukat ismerik a szövetkezetben. Mindamellett megtanulták hasznosítani a háztáji adta lehetőségeket. Az ember csaknem évente ad át a felvásárlónak két hízott bikát, több kövér sertést. Az asszony baromfit, tojást, tejet értékesít. Kiss Gábor él egy szenvedélyének, a vadászatnak. Ma gépkocsival, motorkerékpárral s legfeljebb biciklin indulnak szerencsét próbálni a vadászok. Gyalogállásban csak lőnek vagy kört fognak. S messzire kihat a terület: tíz-tizenöt kilométerre is. Ha a kutyás vadász az állatot futtatja odáig, jócskán elfárad az. Inkább leül, a nyelvét lógatja, minthogy cserkészéshez volna kedve. Kiss Gábor nemegyszer megsajnálta a vizsláját, miután kiért a területre. Motorkerékpárral versenyt futva. „Tenni kellene a kutya javára valamit” — gondolkodott el ilyenkor. így született meg — s majdnem fölkiáltott akkor örömében — oldalkocsi kellene. Abban hordhatja a kutyát. (Nem beszélve arról, hogy az oldalkocsi más egyébre is jó lehet.) Megtörtént a vétel, a felszerelés, a vizsgáztatás. De a szelíd, másrészt ügyes vizsla előbb vonakodott a masinában helyet foglalni. Minduntalan visszaugrott belőle. De Kiss Gáborban — a cél érdekében — megvolt a türelem, a szoktatáshoz. Még azt a módszert is igénybe vette, hogy egy ideig a kutya ennivalóját az oldalkocsiba tette. S míg evett a jószág, ráhúzta a kocsi fedelét, és kis köröket csinált a géppel az udvaron. Hűséges állatként, már a gazdája intésére, magától beugrott a vizsla az oldalkocsiba. Engedelmességében talán az is tett valamit, hogy meglátta gazdája nyakában a puskát? Az meg behúzta a kocsi fedelét és elindította a gépet. Meg sem álltak az egyik távolabbi kis erdő sarkáig. A kutya frissen, „munkára készen” ugrott ki az oldalkocsiból és vidáman ficánkolt gazdája körül. Azóta így jár Kiss Gábor vadászni. Sok mindent látott és lát ebből a kutyamotoros históriából az idősebb szomszéd. S a maga tömör fogalmazásában mond véleményt: „Mi dolgokat érünk meg? Helyre egy világ! A kutya se jár gyalog.” Asztalos Bálint
