Kelet-Magyarország, 1976. március (33. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-17 / 65. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1976. március 17. KÉPERNYŐ RÁDIÓ ELŐTT Érdekes keretbe foglalta szombaton este a tévé a színészi pálya néhány, a nagyközönség érdeklődésére mindig bizton számot tartó alapkérdését a „Tízéves találkozó”han. Igaz, hogy ezek a kérdések vagy viszonylag könynyen eldönthetők (legalább is összhangba hozhatók), vagy örökzöld vitatémák maradnak. A tíz éve végzett tizenhárom színművész osztálytalálkozója az egyes pályaképek felvillantásaival is sok kellemes percet szerzett a nézőknek, csakúgy, mint a hírneves külföldi „vendégprofesszorokkal” készített riportok az elvi-elméleti, többségükben véglegesen eldönthetetlen témákról. A kötetlen beszélgetésekben elhangzott egy felettébb izgalmas kérdés is a pályatársak barátságának alakulásáról, s őszinte feleleteket kaptunk arról, hogy a második főiskolás év végén a kezdeti sikerek vízválasztóján hogyan repedezett-töredezett az addig egységes osztályközösség. Ugyancsak az őszinteség volt a megkapó az újrakezdésre adott válaszokban. Vasárnap este „A sas meg a sasfiók” címmel valóban „egységessé komponált” két tévéjátékot láttunk szívesen. Szabó Lőrinc „A ^tőkevény” c. egyfelvonáspsa a költőóriás tudatos spí-sválla_ lását mutatja meg, a népinemzeti közösségért való élet értelmét, éles ellenpon. tozásban a befeléfordulóval. egy valószerűtlen, de mégis megtörténhetett éjszakán Petőfi Sándor halála előtt. A tévéjáték nem volt mentes a patetikus elemektől, de el kell ismerni, hogy a költő megjelenítésével óriási feladatot vállalt, s oldott-meg becsülettel. A Krúdy Gyula „Zoltánkájá”-ból készített adaptáció nagy érdemének véljük, hogy az alkotók biztos ízléssel- kerülték el az érzelgősséget, s világosan érzékeltették, hogy ami a sasnál, a költőóriásnál egyetlen lehetséges létforma volt, emberi és művészi igazság, a sasfiók Zoltánkánál eredeti tehetség nélküli, külsőséges utánzássá silányult, s egészében véve anakronisztikus volt. Ettől függeltenül az 6 esett embersége, szomorú sorsa a nézők rokonszenvét is kiváltotta. Merkovszky Pál MELLETT Nincs könnyű dolguk a Könyvpárbajban vetélkedő szocialista brigádoknak, már az elődöntőkre is alaposan fel kell készülniük. Ezt a második elődöntő csak megerősítet- te. Annak a brigádnak van esélye a továbbjutásra, amelynek versenyzői gondosan, figyelmesen elolvassák a kijelölt műveket. Olvasnivaló pedig volt és van elegendő, mint a Rádió- és Televízióújság e heti számában közölt irodalomjegyzékből láthatjuk. így a jó. Akkor van értéke, rangja egy versenynek, ha már az elődöntők is fokozott erőkifejtésre késztetik a résztvevőket. A jó színvonalra törekvő igényesség mellett annak külön is lehet örülni, hogy a legújabb magyar irodalomban való friss tájékozottság is követelmény. Köszönet illeti a műsorújság szerkesztőit, hogy közölték a vetélkedő olvasmányjegyzékét, biztosan lesznek szép számmal olyanok a hallgatók között, akik ebből fogják összeállítani olvasási programjukat. Kedves kis hangjátékot mutatott be az ifjúsági Rádiószínpad, Azok a korai fagyok címmel. A szerző, Ivan Bongyin egy tajgai faluba viszi el a hallgatót, fiatalok közé, serdülőknek való ártatlan történet keretében. Szokatlan műsorszerkesztői tett, hogy ezt a nagy természetszeretettel, de egyben nagy naivitással iS megírt játékot, amely inkább gyermekekhez, mint felnőttekhez szól, esti főélőben adták. Hat nappal ezelőtt. Es merre van a gumigyár? — kérdezi a rendőr. „Még nem tudom” — válaszol cinikusan. Előállítják a rendőrségre. A rendőrség egy országos közbiztonsági akció keretében most nagy apparátussal ellenőrzést tart Nyíregyházán és a nyíregyházi járás néhány községében. Az ellenőrzés meglepetésszerű, ilyenre bármikor számítani lehet. Ügy látszik, még nem számított az ellenőrzésre az a két férfi, aki ellen elfogató parancs van kiadva. Az egyiket hivatalos személy elleni erőszak miatt idéztek a bíróságra, de Lehetséges, hogy valaki hangjának karaktere szatirikus? Ha igen, akkor a Major Tamásé az. Erre gondoltam több ízben is, miközben Kopányi György eseményjátékát, A földönfutó filozófust hallgattam, Voltaire-rőL, a XVIII. századi nagy iró-filozófusról, a francia felvilágosodás eszmélnek zseniális képviselőjéről, terjesztőjéről. A Voltaire-re oly jellemző szatíra, a maró gunv kelt életre Major Tamás hangjában, az a bölcs öregember, aki saját magát se kímélte időnként, bár a legjobban önmagát szerette. Nem hiszem, hogy lenne másvalaki, aki Voltaire-ebb tudna lenni Majornál. Nemcsak a szövegnek, hanem sokkal inkább neki tulajdonítható, hogy az író-filozófus valóban nagy egyéniségként marad meg a hallgató emlékezetében. A Szombat délelőtt a legtöbször valami érdekességet is tálal a hallgatónak. Legutóbb Tóth Gáspár mesterember nevét és azt a tettét ismertük meg, amely Petőfi irodalmi mecénásává avatta. Arról, hogy hosszas, kitartó búvárkodás után egy nyug. díjas főiskolai tanárnak sikerült Tóth Gáspár kilétéi felderítenie — az jut eszembe, mennyire meg kell becsülni a történelem „névtelen kisembereit”, akikről eddig nem tudtunk, vagy csak a nevüket ismertük, s hogy ezért milyen sokat tehet a helytörténeti kutató szenvedély. Hasznos, újabb tettekre sarkalló, hogy a rádió nyilvánosságot ad időnként e munka eredményeinek. Seregi István nem jelent meg. Most elővezetik. A másik körözött személy megjelent a bíróságon, el is ítélték, csak nem volt hajlandó a börtönbe bevonulni. Most bevonultatják. Az átfogó, sok munkával járó akciónak vége. A rendőrtisztek összesítőt, mérleget készítenek. Harmincnyolc személyt kellett előállítaniuk, közülük tizenötöt őrizetbe is vettek. Főleg a közveszélyes munkakerülőket sikerült „kiszűrni". Négyen hosszabb idő óta közveszélyes munkakerülők, ők is gyorsított eljárással kerülnek a bíróság elé. Nyolcán „csak” rövidebb idő óta idegenkednek a munkától, őket szabálysértés címén vonják felelősségre. A nem említett bűnözők és szabálysértők egy kicsit később felelnek tetteikért... (n. 1.) fuvola: Csősz Sándomé, a hegedű: Pálkövi Mária, dr. Marssó József és a zongora: Dvorszky Magdolna, Dávid Géza megszólaltatói komoly művészi teljesítményt nyújtottak. Minden egyes szám szép és értékes volt, de még ezen felül is ki kell emelni Siposné Fesztóry Ágnes zongora-, Molnár Éva énekszámait, valamint Babka József stílusos zongorakíséretét. Külön érdekessége volt a hangversenynek a befejező Gershwin-szám, melyet Sára Jenő szólaltatott meg zongorán az ifjúsági fúvószenekar és a szimfonikus zenekar egy részlegének közreműködésével. A művet vezénylő Tonté László hangszerelte és tanította be a hatásos számot. Megérdemelték az ismétlést kívánó tapsot. Vikár Sándor esett szemű lányt igazoltatnak a rendőrök, H. I.-nek hívják. Az esztergomi leánynevelő intézetből szökött meg néhány nappal ezelőtt és azóta csavarog. Beletörődik, hogy vissza kell mennie és megígéri, hogy többé nem lesz rossz kislány. A megyeszékhely egyik szórakozóhelyére érkeznek a rendőrök. Itt Italozik Sz. F. budapesti fiatalember. Nincs munkahelye. Komolyan állítja, hogy Szabolcsba jött munkát keresni, a nyíregyházi gumigyárban segédmunkásként kívánja keresni kenyerét. S hogy mikor jött? 1. Nagykálló központjában 12 lakásos OTP-házat épít a Nyíregyházi Építő és Szerelő Vállalat. A lakások alatt a földszinten a lakosság ellátását legjobban szolgáló üzleteket alakítanak ki. 2. Mátészalka belvárosában a régi kis földszintes házak helyén korszerű eljárással emeletes házakat építenek. 3. Űj óvodát adtak át a közelmúltban Gávavencsellőn. A létesítmény 75 kisgyermek kényelmes elhelyezését biztosítja. Két iskolai hangverseny 361 sikerült iskolai hangversenyek gazdagították a nyíregyházi művészeti és pedagógiai hetek programját. Március 13-án este 6 órakor a Vasvári Pál Gimnázium rendezte meg ünnepi hangversenyét a megyei művelődési központ nagytermében, 15-én pedig az Állami Zeneiskola tanárai adtak hangversenyt ugyanott, a város megyeszékhellyé válásának 100. évfordulója alkalmából. A Vasvári Pál Gimnázium énektanára Belényesiné Ferenczi Erzsébet igazolta Schumannak azon mondását, hogy „lelkesedés nélkül a művészetben semmi jó nem születik.” Az ő lelkes, fiatalos és hozzáértő munkája „szólaltatta” meg a gimnázium leánykarának választékos műsorát, kitűnő előadásban. Közreműködött a 4. sz. zenei tagozatú általános iskola kórusa is Szabó Dénes vezetésével. A hangszeres növendé-HÁZI KIÁLLÍTÁSON mutatkozott be vas kisplasztikái munkáival Dankó Pál lakatos a SZÁÉV Széchenyi utca 43. sz. alatti KISZ-klubjában. A gazdag fantáziáról, jó formaérzékről tanúskodó munkákat legközelebb március 18-án tekinthetik meg az érdeklődő klubtagok. kék gondosan fölkészített produkciója az Állami Zenekola jó munkáját dicséri. Március 15-én este 6 órakor az Állami Zeneiskola tanárainak volt színvonalas hangversenye. Valaki egyszer azt írta a zeneiskola emlékkönyvébe, hogy ez az iskola a zenei ismeretterjesztés fellegvára. Valóban így van! Tanítással, hangversennyel, előadásokkal, közreműködésekkel egyaránt a zene megismertetését, terjesztését, megszerettetését szolgálja az iskola, annak tanári kara. A fúvósegyüttes tagjai, mint Szabó Dénes, Szitha Miklósné, Bálint József, Gebri József, a négykezes mű előadói: Szántóné Éles Júlia és Babka József, valamint a Gyorsan és cikcakkban hajt kismotorjával egy fiatalember — és éppen az urh-s gépkocsi előtt. A rendőrök csodálkozására ledobja motorját a nyíregyházi katolikus templom előtt és gyors tempóban a Korona < terembe siet. Máris inni a' ’r az ismerősök poharade igazoltatják. A neve í. F. és Őrösről karikázott be. mert ott már bezárt a kocsma. Az ital után rohanó, ittas fiatalembert gyorsított eljárással (hat napon belül) bíróság elé állítják. Az újabb helyszín a nyíregyházi vasútállomás. Ber Utravaló tizenéveseknek mm Ünnepélyes pillanatokra készül több ezer szabolcs-szatmári fiatal. Az Állami Ifjúsági Bizottság határozata alapján minden év tavaszán a tizennégy éves fiataloknak ünnepélyes keretek között adják át a személyi igazolványt, a 18 éves fiatalokat pedig a nagykorúvá válásuk alkal. mából köszöntik a társadalmi szervek, valamint az iskolai, vagy munkahelyi vezetők. Az ünnepségek elsősorban azt fejezik ki, hogy államunk nagyobb gondot fordít a fiatalokra, s egyben nagyobb mértékben támaszkodik rájuk. Nem a nehézkes paragrafusokat ismertetik a fiatalokkal az említett két fórumon. S az lenne jó, ha fiatalos, vidám formában kapnának útravalót az ünnepeltek a később megrendezésre kerülő összejöveteleken is. Valóban nagy esemény az a gyermek életében, amikor tanárai, szülei és barátai előtt a rendőrtiszttől átveszi a népköztársaságunk címerével díszített személyi igazolványt, amit az ember tükrének is szoktunk nevezni. A friss, még nyomdaszagú igazolvány nemcsak egyfajta tekintélyt jelent a tulajdonosának, hanem egy sor kötelezettséget is. A 14 éves kor ugyanis jogilag határeset az ember életében. Ekkor válik cselekvőképessé a gyermek, ami azt jelenti, hogy cselekedeteiért egyénileg is felelős. Az lenne a jó ha az ünnepélyes átadással még nem érne véget a fiatalok felkészítése. Eredményes lehetne, ha az osztályfőnöki órákon továbbra is szó esne a munkára nevelésről, a viselkedési szabályokról és a törvény tiszteletéről. A 18. életév betöltése újabb küszöböt jelent a fiataloknak. Ennek a jelképes küszöbnek az átlépése után nagykorúvá válik az ember, ami tovább növeli a jogokat és a kötelezettségeket. A nagykorú fiatal katonai szolgálatot teljesíthet, házasságot köthet, külföldre utazhat... A megyei tanács jail vaslata szerint a községi tanácsoknak az iskolákkal és az üzemekkel közösen ajánlatos megszervezni a 18 évesek köszöntését. Igaz, a fiatalok az ünnepségeken egy könyvecskét kapnak, amely ismerteti az alkotmány és az ifjúsági törvény fontosabb előírásait, De az emberi szónak, a jól megfogalmazott útravalónak más az akusztikája. Hasznos lenne, ha a legtöbb községben a forradalmi ifjúsági napok rendezvénysorozatával egybekötnék az említett fiatalok köszöntését. Nábrádi Lajos Késve érkezett a börtönbe
