Kelet-Magyarország, 1976. február (33. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-11 / 35. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1976. február 11. Népművelőjelöltek a szabolcsi falvakban A legszükségesebbekre A tanácsok milliárdjai Ebben az évben első alkalommal vesznek részt a már hagyományosan téli népművelési gyakorlaton a nyíregyházi tanárképző főiskola népművelés szakos hallgatói, akik az elmúlt év szeptemberében kezdték meg a tanulást. A főiskola húsz hallgatója ezekben a napokban Szabolcs-Szatmár és Hajdú-Bihar megye községeiben más felsőoktatási intézmények hallgatóival együtt végzi népművelő tevékenységét. A népművelés szakos hallgatókkal együtt történész, földrajzos és magyar szakos fiatalok is részt vesznek a művelődési házak és ifjúsági klubok munkájában. Tanítási gyakorlaton a tanárképzősök Á nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskolán február 2-án megkezdődött a második félév. 187 negyedéves tanárszakos és 60 harmadéves tanítószakos hallgató az eddigi előadások és konzultációk helyett Hajdú, Borsod és Szabolcs megye általános iskoláiban végzi egyhónapos tanítási gyakorlatát. A pedagógusjelöltek tanáraik felügyelete mellett nemcsak az oktató-nevelő munkával ismerkednek ez idő alatt, hanem az úttörő- és szakköri tevékenység gyakorlatával is. Munkájukat a főiskola tanárai rendszeresen segítik és ellenőrzik. Vizsgamérleg a mezőgazdasági főiskolán A Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola a napokban zárta kilencedik vizsgaidőszakát. Négyszázhuszonöt hallgató jelentkezett vizsgára és kezdte el beszámolóit 1975. december 15-én. Az elmúlt vizsgaidőszak legjelentősebb eredménye az utóvizsgák számának további csökkenése. Legdicséretesebben az üzemszervező első, az üzemszervező második és a repülőgép-vezető harmadik évfolyam fejezte be a tanév első félévét. A főiskolán magas a fizikai dolgozók gyermekeinek száma. Ezért is jelentős az az egy-két tizedes pozitív átlagkülönbség, amelyet ezek a hallgatók elértek. Több év tanulmányi átlagát figyelembe véve megállapítható, hogy az alapozó tárgyak vizsgaeredményei alacsony átlagot mutatnak, viszont a felsőbb évfolyamokon tanult szaktantárgyak eredményei alaposabb és lelkiismeretesebb tanulásra utalnak. Ismét egy vizsgaidőszak van a tanárok és diákok mögött. Néhány napos pihenés után február 2-től 16-ig folyamatosan kezdenek az évfolyamok a tanév második felének — írja tudósításában Sáfrány Tivadar. Az idén 2,8 milliárd forinttal gazdálkodnak megyénk tanácsai. Ez rekordösszeget jelent, de így is csak jól szervezett, ésszerű, takarékos gazdálkodással érhető el, hogy SzaboIcs-Szatmárnak az előző években tapasztalt dinamikus fejlődése tovább folytatódjék. Ehhez jó alapok vannak: rendelkezésre állnak a megye hosszú távú fejlesztési koncepciói, a megyei pártbizottság jóváhagyta a gazdasági építőmunka ötödik ötéves tervi feladatait, a megyei tanács pedig az idei költségvetést és fejlesztési tervet. Már 1976-ban érvényre juttatják a középtávú terv főbb elgondolásait: a gazdaságpolitika a megye további jó ütemű fejlesztését célozza: az eddiginél arányosabb területfejlesztést valósítanak meg; s változatlanul a fontos feladatok közé tartozik a szociális, kulturális, kommunális, egészségügyi ellátásban és szolgáltatásban meglévő területi különbségek felszámolása. Lényeges helyet foglal el a tervekben a lakásépítés további fejlesztése: szervezettebbé teszik az állami és magánlakás-építést, s megkülönböztetett figyelmet fordítanak a nagycsaládosok indokolt lakásigényének kielégítésére. Egészség ügyre 320 millió Mindez sokoldalúan jelentkezik a megye tanácsainak idei költségvetésében és fejlesztési tervében. Jellemző, hogy a megyei központi költségvetés összkiadásainak csaknem felét irányozták elő egészségügyi feladatok megvalósítására. Ez több, mint 320 millió forintot jelent és tartalmazza azokat a kiadásokat is, amelyeket az 1976- ban átadásra kerülő létesítmények üzemeltetése jelent majd. Egyebek között azt, hogy a kórházi ágyak száma csaknem háromszázzal emelkedik, bővül a szakorvosi és üzemegészségügyi ellátás, orvos- és nővérszállást adnak át, a bölcsődei helyeket mintegy 170-nel növelik. Az egyes területek közötti ellátási különbségek feloldását 21 millió forintos állami támogatás is segíti az idén — hasonlóan a korábbiakhoz —, ennek öszszege 21 millió forint. Óvoda, iskola, diákotthon A költségvetés kiadásainak sorában a kulturális ágazat foglalja el a második helyet: minden harmadik forint kulturális célokat szolgál. Ez összegszerűen 230 millió forint. A már meglévők mellett szeptember 1-től tovább bővítik az óvodai, iskolai, napközi otthoni hálózatot: többek között 475 új óvodai hellyel, hatvanöt általános iskolai napköziotthonos, 25 tanulószobás csoporttal és 1100-zal több általános iskolás kisdiák veheti igénybe a menzák ebédjét. Működni kezd az új mezőgazdasági tanulóotthon és 150-nel több középiskolás diákot helyezhetnek el kollégiumban. A kulturális ágazatban szintén jelentős összeget — 27 millió forintot — költenek az ellátási szintkülönbségek csökkentésére. Az idei lakásépítési terveket csak több esztendő összefüggésében lehet értékelni, hiszen az idén beköltözhető lakásokkal — a többszintes építkezésre alkalmas területek kiválasztásával és a közműszükségletek felmérésével — már 1973-ban foglalkoztak. Lakás és környéke Tanácsaink hatszázötven célcsoportos lakást építenek 1976-ban, elsősorban a városokban és néhány gyorsan fejlődő nagyközségben. Ehhez a kormány állami támogatásként 370 millió forintot állapított meg, a célcsoportos beruházásokra megyénkben igénybe vehető 440 millió forint tekintélyes részét. Különösen fontos, hogy ebben az összegben a célcsoportos lakások költségén felül a telepszerű többszintes társasházépítkezésekhez kapcsolódó terület-előkészítési és közművesítési költségek is szerepelnek. A lakásépítés és a közműellátás összhangja érdekében a mostani középtávú tervben és már 1976-ban is olyan alapközműveket kell létesíteni — főként a városokban — amelyek igen sokba kerülnek. Ezek közé tartozik például a távhőszolgáltatás és a vízművek kapacitásának növelése. Csak Nyíregyházán kb. 150 millió forint szükséges a hőerőmű bővítéséhez. Kisvárdán és Mátészalkán is időszerű a végleges fűtőművek kiépítése, amely együtt 100 millió forint körüli összeget igényel. Fegyelmezettebb gazdálkodást! Amikor három fontos ágazatot említve szólunk a tanácsi gazdálkodásról, ki kell emelni: nem egyszerűen pénzek felhasználásáról van szó, a gazdálkodás szó szerint értendő. A különböző állami támogatások mellett a megye tanácsainak 1976. évi költségvetésében a bevételek több, mint 70 százalékát a saját és átengedett bevételek jelentik. Ez egyben azt is jelzi; a feladatok megvalósítása jelentős mértékben azon múlik, hogy a tanácsok teljesítik-e bevételi előirányzataikat. Ezért is fontos, hogy működési területén minden tanács törekedjen a fegyelmezett, hatékony gazdálkodásra és ésszerű takarékosságra, érvényesítse az állami felügyeletet, fokozza ellenőrző tevékenységét. Mindezekkel elérhető, hogy az idén tanácsaink rendelkezésére álló 2,8 milliárd forint felhasználásával folytatódjon a korábbi évek egyenletes fejlődése. Marik Sándor Oktatófilmeket forgattak a 110. sz. szakmunkásképzőben A Nyíregyházi 110-ee számú Széchenyi István Ipari Szakmunkásképző Intézet műszaki felszereltsége országos szintű. Az intézet szakembereinek egy része megyei, sőt országos jellegű pályázatokon is rendszeresen részt vesz, eredményesen. Az 1975. évi Szakoktatási Pedagógiai Intézet által kiírt pályázaton két pályamunka ért el kiemelkedő helyezést, amelyek alkotója Szőcs Ferenc. Pályaműveit megvásárolta a MAFILM Intézet Tudományos Stúdiója. Az alkotó kérésére, hogy a 110-es hírnevét ezzel a ténnyel is öregbítsük, az iskolavezetés irányító, szervező és segítő céltudatos szándékát ilyen irányban is ismertebbé tegyük —, a megvásárló „cég” szívesen vállalta a forgatás helyi viszonylatban történő lebonyolítását. A MAFILM- stúdió egy stábja február elején egy héten át forgatta az intézet két éve átadott, kétszintes, tökéletesen berendezett mérőszobájában Szőcs szaktanár „Laboratóriumi mérések a fémiparban” és „Kézi és gépi csavarmenetkészítés” című oktatófilmje it. A rendező Kelemen Ferenc, a tudományos stúdió helyettes vezetője. A filmek forgatásában közreműködnek az 1975-iben oktató tanárokból alakult 30 fős „Szamuely Tibor” szocialista brigád tagjai. A szocialista brigád tervei között szerepelt többek között a pályázatokon való aktív részvétel. A tudományos hitelű oktatófilmek forgatásánál közreműködtek még az 1/4 gépszerelő osztály jobb manuális készségekkel rendelkező tanulói is... Szőcs Ferenc szaktanár hat éve végez speciális módszertani munkát. Korábbi eredményeinek könyvelhető el, — faliképek, projektorábrák készítése; — az 1975-ben szintén a fémipari alapképzés témakörén belül készült és a Budapesti MAFILM-Laboratóriumban forgatott két oktatófilmje, amelyek témái „Hántolás” és „Dörzsárazás”. E két filmet azóta az ország ipari szakmunkásképző intézeteiben való vetítések nyomán magas fokú szakmai jelzőkkel illetik. Reméljük, hogy az idén forgatott filmjei is maximális mértékben elérik céljukat. Suba Ernő tanár A KÉPERNYŐ ELŐTT Csehov novelláinak erejét sűrített gondolatok, érzések adják. Sok esetben nem is azok, amelyeket az író vagy a szereplők kimondanak, sokkal inkább azok. amelyeket a több érzelmi, gondolati réteget hordozó szövegben az olvasók, a hallgatók fölfedeznek maguknak. Ezeket képpé átfogalmazni, szinte a lehetetlenséggel határos. A színésznek kell átvennie — már amennyire ez lehetséges — azt a funkciót, amit az olvasónak az író szavai töltenek be. Különösen fontos tehát, hogy az átdolgozó és a rendező helyesen értelmezze az írásmű alaphelyzetét és alakjait. Névnap című elbeszélése a hazugságok hálójában vergődő hősöket — egy vidéki fiatal emberpárt — állítja középpontba. Nem személyes hazugságokról van szó, hanem a társadalom, az életforma hazugságairól, amelyben mindenki másnak akar látszani, másnak mutatja magát, mint amilyen valójában. Ez a valóban jobb vagy jobbat akaró emberekben — itt Pjotr Dmitricsben és Olga Mihajlovnában — feszültségeket kelt, még egymás ellen is. Szeretik egymást, mégis fal épült közéjük. Olgát személyében is sérti, bántja férjének magatartása, ahogyan a társadalmi érintkezésben az emberekkel bánik, úgy érzi: férje különcködni akar csupán, ezért hazugságnak tartja gesztusait. Azt szeretné, ha férje olyan lenne, mint a többi ember. Pjotr azonban nem különcködni akar, ő valóban nem érzi jól magát az ostoba, lapos, szokásokkal terhelt vidéki életben, de maga se igen tudja, mit akar, csupán az emberek képmutatása bántja-e vagy valami más is. Igényes, talán tehetséges is, de a puszta elvágyódáson kívül nincs benne célratörő akarat. Vergődik tehát és ellenkezik, sokszor nem szavakkal, csak magatartással. Olyanokat sért meg, akik közvetlenül nem okai az ő rossz közérzetének, olyanok gesztusait veszi fel, akiket ő maga is utál vagy elítél, pózol. A liberális többségű környezetben konzervatív eszméket hangoztat,, azért hogy ellenkezhessen velük, bosszúságot okozhasson nekik. Bizonyos, hogyha a többség konzervatív nézeteket vallana, akkor ő liberalizmusával bosszantaná őket. Mindez azonban csak az elbeszélésből tűnik ilyen világosan elő. Ott érzékelhető, hogy a rossz társadalmi közérzet és talán saját tehetetlenségének tudata bántja Pjotr Dmitricset, hogy ellenkezése tartalmatlan, mert nincs célja, kon-' cepciója. A novellából készített tévéjáték — Horváth Z. Gergely munkája — adós maradt ezzel az értelmezéssel. A képernyőn látható Pjotr (Kozák András) nem a novellabeli erőtől duzzadó, a természetességre vágyódó ember, aki mindenekelőtt tenni szeretne valami értelmesebbet, mint amire kényszerült. Egy törékeny alkatú álmodozót látunk, s ezért nem érezzük a tehetetlenségéből fakadó belső feszültségét olyan erősnek, mint a novellabeli Pjotr esetében. Rendezői tévedés (vagy kényszerhelyzet) volt ez a szereposztás, de az még inkább, hogy Horváth Z. Gergely egy öngyötrő álmodozót formáltatott meg Kozák Andrással. Bodnár Erika viszont csaknem teljesen úgy keltette életre Olgát, ahogyan Csehov novellájából elénk vetül. Olga, tanultsága ellenére is, szimplább lelkialkat, nem gyötrik a megoldatlan ellentmondások. Bodnár Erika Olgája férje szerelmét félti, s minden olyan valami gyűlöletes neki, — az eltitkolt gondolatok is — ami elválaszthatja férjétől. Itt a rendezés és a színészi munka is jobban közvetítette Csehov gondolatait. Seregi István [Trádió MELLETT Az eredeti — kommentárt aligha igénylő —, önmagukért beszélő dokumentumokat sorakoztatta föl szembesítően Grósz András, a kritikusok 1975-ös díját méltán elnyert, „Emlékek két szólamra” c. dokumentumjátékában, a rádiónak a felszabadulást közvetlenül megelőző néhány évnyi történetéről és az 1945. május 1-i első szabad adásnapjáról. A rádió felszabadulás utáni első elnöke, Ortutay Gyula, az egykori hírszerkesztő Bozin Endre és mások szintén dokumentumszámba menő visszaemlékezései élményszerűen egészítették ki ezt a kétszólamú szembesítést. A műsor különösen jó bepillantást nyújtott a hírszerkesztés (a legérzékenyebb politikai barométer) 1945. előtti műhelytitkaiba, pontosabban a tárgyilagos tájékoztatás nem egyszer erőszakos torzításába és elferdítésébe a népellenes háborús célok, s a németek érdekében. (Ezért is hangzott így az első mondat a felszabadult rádióban — Bajcsy-Zsilinszky Endre kívánságának posztumusz teljesítéseként —: „A magyar rádió végre magyar!") Mindennél beszédesebb volt a dokumentumjátékban az egykori hírek szembeállítása, pl. az egyik 1943-as februárié, amikor berlini jelentés alapján tudósítottak egy Budapest fölötti légiharcról, — az 1945. május elsejeiékkel. Ugyanígy nem kellett fölös magyarázat a haláltánc korszakból a nyilas Muráti Lili hangján felbúgó „Csak egy nap a világ...” olcsó slágerének az első szabad adásnapon a felszabadult életörömöt kifejező, Ferencsik János vezényelte Beethoven Leonora-nyitányával való ellenpontozásához,.. A Rádió Kabarészínházának februári műsora ar átlagostól sikerültebb volt. Köszönhető az annak is, hogy a szerkesztők Vitray Tamás személyében „belevaló” szóvivőt nyertek meg a soros adásnak^ Vitray szellemes nyitókonferanszában kihasználta a bennfentes poénlehetőségeit a rádiós-tévés szomszédvári csipkelődésről, ám igazi kollégiális szolidaritással, közvetlen baráti szeretettel. Ezenfelül övé volt a műsor kimagaslóan legjobb száma, a téli olimpia sporthíreinek álcázott aktuális külpolitikai megjegyzések. (PL a korcsolyázó Nixon, aki elbukott a dupla watergete-ben...) Ugyancsak jó mulatsággal szolgált Kern András és Verebes István hírszerkesztési paródiája, a „Bemondom az életemet”. Szívesen emlékszünk még a „Kutyanyelvészkedés”-re, Sinkó Péter írására (Bee...) az egymást túllicitálásáról, s Lukács Sándor „társulati” bemutatkozása is sikeresnek mondható a zenei műsorokról szóló számban. Kevésbé tetszett (és hosszúra is nyúlt!) a Szilágyi—nfartonkettős műhelyparódiája a „Sámson és Delila” történet viszontagságos felvételéről, bár ebben is akadtak jó humorú pillanatok. . Merkovszky Pál
