Kelet-Magyarország, 1976. február (33. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-11 / 35. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1976. február 11. Népművelő­­jelöltek a szabolcsi falvakban A legszükségesebbekre A tanácsok milliárdjai Ebben az évben első alkalommal vesz­nek részt a már hagyományosan té­li népművelési gyakorla­ton a nyíregyházi tanár­képző főiskola népműve­lés szakos hallgatói, akik az elmúlt év szeptemberé­ben kezdték meg a tanu­lást. A főiskola húsz hall­gatója ezekben a napok­ban Szabolcs-Szatmár és Hajdú-Bihar megye köz­ségeiben más felsőoktatási intézmények hallgatóival együtt végzi népművelő tevékenységét. A népművelés szakos hallgatókkal együtt tör­ténész, földrajzos és ma­gyar szakos fiatalok is részt vesznek a művelő­dési házak és ifjúsági klu­bok munkájában. Tanítási gyakorlaton a tanár­képzősök Á nyíregyházi Besse­nyei György Tanár­képző Főiskolán feb­ruár 2-án megkezdő­dött a második félév. 187 ne­gyedéves tanárszakos és 60 harmadéves tanítószakos hallgató az eddigi előadások és konzultációk helyett Haj­dú, Borsod és Szabolcs me­gye általános iskoláiban vég­zi egyhónapos tanítási gya­korlatát. A pedagógusjelöltek taná­raik felügyelete mellett nemcsak az oktató-nevelő munkával ismerkednek ez idő alatt, hanem az úttörő- és szakköri tevékenység gya­korlatával is. Munkájukat a főiskola tanárai rendszeresen segítik és ellenőrzik. Vizsgamérleg a mezőgazdasági főiskolán A Nyíregyházi Mezőgaz­dasági Főiskola a napok­ban zárta kilencedik vizs­gaidőszakát. Négyszázhu­szonöt hallgató jelentke­zett vizsgára és kezdte el beszámolóit 1975. decem­ber 15-én. Az elmúlt vizs­gaidőszak legjelentősebb eredménye az utóvizsgák számának további csök­kenése. Legdicséretesebben az üzemszervező első, az üzemszervező második és a repülőgép-vezető har­madik évfolyam fejezte be a tanév első félévét. A fő­iskolán magas a fizikai dolgozók gyermekeinek száma. Ezért is jelentős az az egy-két tizedes pozitív átlagkülönbség, amelyet ezek a hallgatók elértek. Több év tanulmányi átla­gát figyelembe véve meg­állapítható, hogy az ala­pozó tárgyak vizsgaered­ményei alacsony átlagot mutatnak, viszont a fel­sőbb évfolyamokon tanult szaktantárgyak eredmé­nyei alaposabb és lelkiis­meretesebb tanulásra utal­nak. Ismét egy vizsgaidőszak van a tanárok és diákok mögött. Néhány napos pi­henés után február 2-től 16-ig folyamatosan kezde­nek az évfolyamok a tan­év második felének — írja tudósításában Sáfrány Ti­vadar. Az idén 2,8 milliárd fo­rinttal gazdálkodnak me­gyénk tanácsai. Ez rekord­összeget jelent, de így is csak jól szervezett, éssze­rű, takarékos gazdálkodás­sal érhető el, hogy Sza­­boIcs-Szatmárnak az előző években tapasztalt dina­mikus fejlődése tovább folytatódjék. Ehhez jó ala­pok vannak: rendelkezés­re állnak a megye hosszú távú fejlesztési koncepciói, a megyei pártbizottság jó­váhagyta a gazdasági épí­tőmunka ötödik ötéves ter­vi feladatait, a megyei ta­nács pedig az idei költ­ségvetést és fejlesztési ter­vet. Már 1976-ban érvényre juttatják a középtávú terv főbb elgondolásait: a gazda­ságpolitika a megye további jó ütemű fejlesztését céloz­za: az eddiginél arányosabb területfejlesztést valósítanak meg; s változatlanul a fon­tos feladatok közé tartozik a szociális, kulturális, kommu­nális, egészségügyi ellátás­ban és szolgáltatásban meg­lévő területi különbségek fel­számolása. Lényeges helyet foglal el a tervekben a lakás­építés további fejlesztése: szervezettebbé teszik az álla­mi és magánlakás-építést, s megkülönböztetett figyelmet fordítanak a nagycsaládosok indokolt lakásigényének ki­elégítésére. Egészség ügyre 320 millió Mindez sokoldalúan jelent­kezik a megye tanácsainak idei költségvetésében és fej­lesztési tervében. Jellemző, hogy a megyei központi költ­ségvetés összkiadásainak csaknem felét irányozták elő egészségügyi feladatok meg­valósítására. Ez több, mint 320 millió forintot jelent és tartalmazza azokat a kiadá­sokat is, amelyeket az 1976- ban átadásra kerülő létesít­mények üzemeltetése jelent majd. Egyebek között azt, hogy a kórházi ágyak száma csaknem háromszázzal emel­kedik, bővül a szakorvosi és üzemegészségügyi ellátás, or­vos- és nővérszállást adnak át, a bölcsődei helyeket mint­egy 170-nel növelik. Az egyes területek közötti ellátási kü­lönbségek feloldását 21 millió forintos állami támogatás is segíti az idén — hasonlóan a korábbiakhoz —, ennek ösz­­szege 21 millió forint. Óvoda, iskola, diákotthon A költségvetés kiadásainak sorában a kulturális ágazat foglalja el a második helyet: minden harmadik forint kul­turális célokat szolgál. Ez összegszerűen 230 millió fo­rint. A már meglévők mellett szeptember 1-től tovább bő­vítik az óvodai, iskolai, nap­közi otthoni hálózatot: töb­bek között 475 új óvodai hellyel, hatvanöt általános iskolai napköziotthonos, 25 tanulószobás csoporttal és 1100-zal több általános isko­lás kisdiák veheti igénybe a menzák ebédjét. Működni kezd az új mezőgazdasági ta­nulóotthon és 150-nel több középiskolás diákot helyez­hetnek el kollégiumban. A kulturális ágazatban szintén jelentős összeget — 27 millió forintot — költenek az ellá­tási szintkülönbségek csök­kentésére. Az idei lakásépítési terve­ket csak több esztendő össze­függésében lehet értékelni, hiszen az idén beköltözhető lakásokkal — a többszintes építkezésre alkalmas terüle­tek kiválasztásával és a köz­műszükségletek felmérésével — már 1973-ban foglalkoztak. Lakás és környéke Tanácsaink hatszázötven célcsoportos lakást építenek 1976-ban, elsősorban a váro­sokban és néhány gyorsan fejlődő nagyközségben. Eh­hez a kormány állami támo­gatásként 370 millió forintot állapított meg, a célcsoportos beruházásokra megyénkben igénybe vehető 440 millió fo­rint tekintélyes részét. Külö­nösen fontos, hogy ebben az összegben a célcsoportos la­kások költségén felül a telep­szerű többszintes társasház­építkezésekhez kapcsolódó te­rület-előkészítési és közműve­­sítési költségek is szerepel­nek. A lakásépítés és a közmű­­ellátás összhangja érdekében a mostani középtávú tervben és már 1976-ban is olyan alap­­közműveket kell létesíteni — főként a városokban — ame­lyek igen sokba kerülnek. Ezek közé tartozik például a távhőszolgáltatás és a vízmű­vek kapacitásának növelése. Csak Nyíregyházán kb. 150 millió forint szükséges a hő­erőmű bővítéséhez. Kisvár­dán és Mátészalkán is idősze­rű a végleges fűtőművek ki­építése, amely együtt 100 mil­lió forint körüli összeget igé­nyel. Fegyelmezettebb gazdálkodást! Amikor három fontos ága­zatot említve szólunk a ta­nácsi gazdálkodásról, ki kell emelni: nem egyszerűen pén­zek felhasználásáról van szó, a gazdálkodás szó szerint ér­tendő. A különböző állami tá­mogatások mellett a megye tanácsainak 1976. évi költség­­vetésében a bevételek több, mint 70 százalékát a saját és átengedett bevételek jelentik. Ez egyben azt is jelzi; a fel­adatok megvalósítása jelentős mértékben azon múlik, hogy a tanácsok teljesítik-e bevé­teli előirányzataikat. Ezért is fontos, hogy működési terü­letén minden tanács töreked­jen a fegyelmezett, hatékony gazdálkodásra és ésszerű ta­karékosságra, érvényesítse az állami felügyeletet, fokoz­za ellenőrző tevékenységét. Mindezekkel elérhető, hogy az idén tanácsaink rendelke­zésére álló 2,8 milliárd forint felhasználásával folytatódjon a korábbi évek egyenletes fej­lődése. Marik Sándor Oktatófilmeket forgattak a 110. sz. szakmunkásképzőben A Nyíregyházi 110-ee szá­mú Széchenyi István Ipari Szakmunkásképző Intézet műszaki felszereltsége országos szintű. Az intézet szakembereinek egy része megyei, sőt országos jellegű pályázatokon is rendszeresen részt vesz, eredményesen. Az 1975. évi Szakoktatási Peda­gógiai Intézet által kiírt pá­lyázaton két pályamunka ért el kiemelkedő helyezést, amelyek alkotója Szőcs Fe­renc. Pályaműveit megvásá­rolta a MAFILM Intézet Tu­dományos Stúdiója. Az al­kotó kérésére, hogy a 110-es hírnevét ezzel a ténnyel is öregbítsük, az iskolavezetés irányító, szervező és segítő céltudatos szándékát ilyen irányban is ismertebbé te­gyük —, a megvásárló „cég” szívesen vállalta a forgatás helyi viszonylatban történő lebonyolítását. A MAFILM- stúdió egy stábja február elején egy héten át forgatta az intézet két éve átadott, kétszintes, tökéletesen beren­dezett mérőszobájában Szőcs szaktanár „Laboratóriumi mérések a fémiparban” és „Kézi és gépi csavarmenet­készítés” című oktatófilmje it. A rendező Kelemen Fe­renc, a tudományos stúdió helyettes vezetője. A filmek forgatásában közreműködnek az 1975-iben oktató tanárok­ból alakult 30 fős „Szamuely Tibor” szocialista brigád tag­jai. A szocialista brigád ter­vei között szerepelt többek között a pályázatokon való aktív részvétel. A tudomá­nyos hitelű oktatófilmek forgatásánál közreműködtek még az 1/4 gépszerelő osz­tály jobb manuális készsé­gekkel rendelkező tanulói is... Szőcs Ferenc szaktanár hat éve végez speciális mód­szertani munkát. Korábbi eredményeinek könyvelhető el, — faliképek, projektoráb­­rák készítése; — az 1975-ben szintén a fémipari alapkép­zés témakörén belül készült és a Budapesti MAFILM-La­­boratóriumban forgatott két oktatófilmje, amelyek témái „Hántolás” és „Dörzsárazás”. E két filmet azóta az ország ipari szakmunkásképző in­tézeteiben való vetítések nyomán magas fokú szakmai jelzőkkel illetik. Reméljük, hogy az idén forgatott filmjei is maximális mértékben el­érik céljukat. Suba Ernő tanár A KÉPERNYŐ ELŐTT Csehov novelláinak erejét sűrített gondolatok, érzések adják. Sok esetben nem is azok, amelyeket az író vagy a szereplők kimondanak, sokkal inkább azok. ame­lyeket a több érzelmi, gon­dolati réteget hordozó szö­vegben az olvasók, a hall­gatók fölfedeznek maguk­nak. Ezeket képpé átfogal­mazni, szinte a lehetetlen­séggel határos. A színész­nek kell átvennie — már amennyire ez lehetséges — azt a funkciót, amit az olvasónak az író szavai töltenek be. Különösen fon­tos tehát, hogy az átdolgo­zó és a rendező helyesen értelmezze az írásmű alap­helyzetét és alakjait. Névnap című elbeszélése a hazugságok hálójában vergődő hősöket — egy vi­déki fiatal emberpárt — ál­lítja középpontba. Nem sze­mélyes hazugságokról van szó, hanem a társadalom, az életforma hazugságairól, amelyben mindenki más­nak akar látszani, másnak mutatja magát, mint ami­lyen valójában. Ez a való­ban jobb vagy jobbat aka­ró emberekben — itt Pjotr Dmitricsben és Olga Mihaj­­lovnában — feszültségeket kelt, még egymás ellen is. Szeretik egymást, mégis fal épült közéjük. Olgát sze­mélyében is sérti, bántja férjének magatartása, aho­gyan a társadalmi érintke­zésben az emberekkel bá­nik, úgy érzi: férje különc­ködni akar csupán, ezért hazugságnak tartja gesztu­sait. Azt szeretné, ha férje olyan lenne, mint a többi ember. Pjotr azonban nem kü­löncködni akar, ő valóban nem érzi jól magát az os­toba, lapos, szokásokkal ter­helt vidéki életben, de ma­ga se igen tudja, mit akar, csupán az emberek képmu­tatása bántja-e vagy vala­mi más is. Igényes, talán tehetséges is, de a puszta elvágyódáson kívül nincs benne célratörő akarat. Vergődik tehát és ellenke­zik, sokszor nem szavakkal, csak magatartással. Olya­nokat sért meg, akik köz­vetlenül nem okai az ő rossz közérzetének, olyanok gesz­tusait veszi fel, akiket ő maga is utál vagy elítél, pózol. A liberális többségű környezetben konzervatív eszméket hangoztat,, azért hogy ellenkezhessen velük, bosszúságot okozhasson ne­kik. Bizonyos, hogyha a többség konzervatív néze­teket vallana, akkor ő li­beralizmusával bosszantaná őket. Mindez azonban csak az elbeszélésből tűnik ilyen vi­lágosan elő. Ott érzékelhető, hogy a rossz társadalmi közérzet és talán saját te­hetetlenségének tudata bántja Pjotr Dmitricset, hogy ellenkezése tartalmat­lan, mert nincs célja, kon-' cepciója. A novellából ké­szített tévéjáték — Horváth Z. Gergely munkája — adós maradt ezzel az értelmezés­sel. A képernyőn látható Pjotr (Kozák András) nem a novellabeli erőtől duzza­dó, a természetességre vá­gyódó ember, aki minde­nekelőtt tenni szeretne va­lami értelmesebbet, mint amire kényszerült. Egy tö­rékeny alkatú álmodozót látunk, s ezért nem érezzük a tehetetlenségéből fakadó belső feszültségét olyan erősnek, mint a novellabeli Pjotr esetében. Rendezői té­vedés (vagy kényszerhely­zet) volt ez a szereposztás, de az még inkább, hogy Horváth Z. Gergely egy ön­gyötrő álmodozót formálta­­tott meg Kozák Andrással. Bodnár Erika viszont csak­nem teljesen úgy keltette életre Olgát, ahogyan Cse­hov novellájából elénk ve­tül. Olga, tanultsága elle­nére is, szimplább lelkial­kat, nem gyötrik a megol­datlan ellentmondások. Bod­nár Erika Olgája férje sze­relmét félti, s minden olyan valami gyűlöletes neki, — az eltitkolt gondolatok is — ami elválaszthatja férjétől. Itt a rendezés és a színészi munka is jobban közvetítet­te Csehov gondolatait. Seregi István [Trádió MELLETT Az eredeti — kommentárt aligha igénylő —, önmagu­kért beszélő dokumentumo­kat sorakoztatta föl szem­­besítően Grósz András, a kritikusok 1975-ös díját méltán elnyert, „Emlékek két szólamra” c. dokumen­tumjátékában, a rádiónak a felszabadulást közvetlenül megelőző néhány évnyi tör­ténetéről és az 1945. május 1-i első szabad adásnapjá­ról. A rádió felszabadulás utáni első elnöke, Ortutay Gyula, az egykori hírszer­kesztő Bozin Endre és má­sok szintén dokumentum­számba menő visszaemléke­zései élményszerűen egészí­tették ki ezt a kétszólamú szembesítést. A műsor különösen jó be­pillantást nyújtott a hír­­szerkesztés (a legérzéke­nyebb politikai barométer) 1945. előtti műhelytitkaiba, pontosabban a tárgyilagos tájékoztatás nem egyszer erőszakos torzításába és el­ferdítésébe a népellenes há­borús célok, s a németek érdekében. (Ezért is hang­zott így az első mondat a felszabadult rádióban — Bajcsy-Zsilinszky Endre kívánságának posztumusz teljesítéseként —: „A ma­gyar rádió végre magyar!") Mindennél beszédesebb volt a dokumentumjátékban az egykori hírek szembeállí­tása, pl. az egyik 1943-as februárié, amikor berlini jelentés alapján tudósítot­tak egy Budapest fölötti lé­giharcról, — az 1945. május elsejeiékkel. Ugyanígy nem kellett fölös magyarázat a haláltánc korszakból a nyi­las Muráti Lili hangján fel­búgó „Csak egy nap a vi­lág...” olcsó slágerének az első szabad adásnapon a felszabadult életörömöt kifejező, Ferencsik János vezényelte Beethoven Leo­­nora-nyitányával való el­lenpontozásához,.. A Rádió Kabarészínhá­zának februári műsora ar átlagostól sikerültebb volt. Köszönhető az annak is, hogy a szerkesztők Vitray Tamás személyében „belevaló” szó­vivőt nyertek meg a soros adásnak^ Vitray szellemes nyitókonferanszában ki­használta a bennfentes po­énlehetőségeit a rádiós-té­vés szomszédvári csipkelő­désről, ám igazi kollégiális szolidaritással, közvetlen baráti szeretettel. Ezenfelül övé volt a műsor kimagas­lóan legjobb száma, a téli olimpia sporthíreinek álcá­zott aktuális külpolitikai megjegyzések. (PL a korcso­lyázó Nixon, aki elbukott a dupla watergete-ben...) Ugyancsak jó mulatsággal szolgált Kern András és Verebes István hírszerkesz­tési paródiája, a „Bemon­dom az életemet”. Szívesen emlékszünk még a „Kutya­­nyelvészkedés”-re, Sinkó Péter írására (Bee...) az egy­mást túllicitálásáról, s Lukács Sándor „társulati” bemutatkozása is sikeres­nek mondható a zenei mű­sorokról szóló számban. Ke­vésbé tetszett (és hosszúra is nyúlt!) a Szilágyi—nfarton­­kettős műhelyparódiája a „Sámson és Delila” történet viszontagságos felvételéről, bár ebben is akadtak jó hu­morú pillanatok. . Merkovszky Pál

Next

/
Thumbnails
Contents