Kelet-Magyarország, 1976. február (33. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-22 / 45. szám

1976. február 22. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Időszerű feladatok a mezőgazdaságban írta: Hosszú László, a megyei pártbizottság titkára A KÖZPONTI BIZOTTSÁG, az ország­­gyűlés, a megyei pártbizottság a IV. ötéves terv, az 1975. évi eredmények értékelésével egyidőben megjelölte az V. ötéves terv, va­lamint az 1976. évi politikai, gazdaságpoliti­kai célokat a mezőgazdaság fejlesztésére is. Alapvető követelmény az ágazattal szemben, hogy a termelés mennyiségben, minőség­ben és választékban biztosítsa a lakosság élelmiszer-, a feldolgozó üzemek nyers­anyag-szükségletét, az exportigények kielé­gítését. A termelés fejlesztését a mezőgazdaság­ban is hatékonyság, a termelékenység növe­lésével, a belső tartalékok feltárásával kell el­érni. Az ésszerű szakosodás mellett tovább­ra is a sokoldalúság, a még rugalmasabb al­kalmazkodó képesség jellemezte az ágazatot. A megye mezőgazdasági termelésének növe­lését 1976-ban 3,5—4 százalékban irányoztuk elő, ezenbelül a termelőszövetkezetekben 5—5,5 százalékos növekedést kell elémt. Termelésfejlesztési céljaink megvalósításá­nál fontosnak tekintjük a háztáji és kisegí­tő gazdaságok termelésének fejlesztését is. A célok megvalósításához szükséges, hogy kiemelt figyelmet fordítsunk az egyéni, cso­port- és népgazdasági érdek összehangolásá­ra, a fontos tájjellegű, valamint a népgazda­­ságilag jelentős növények vetésére, ülteté­sére. Kerüljön elvetésre 8300 hektár cukorré­pa, 18 ezer hektár napraforgó, 21—22 ezer hektár burgonya, 8000 hektár zöldségféle és elpalántázásra 8400 hektár dohány. Céljaink teljesítésének biztosítékát adják: a most fo­lyó zárszámadásokon a reális értékelések, az őszinte, az eredményeket nem túlbecsülő, de elismerő, a hibákat és problémákat nem ta­kargató' állásfoglalások. Fontos, hogy a meg­jelent közgazdasági szabályozók ismeretében megalapozott 1976. évi és középtávú fejlesz­tési tervek készüljenek. A mezőgazdasági üzemek, háztáji és ki­segítő gazdaságok, a felvásárló és feldolgozó vállalatok közötti egyenrangú szerződéskö­tések eredményei várhatóan hozzájárulnak feladataink maradéktalan teljesítéséhez. Mezőgazdasági üzemeink 1975-ben az őszi kalászos gabonaféléket' az előirányzott terü­leten jó minőségben elvetették. Kedvező, hogy a megelőző évinél sokkal nagyobb te­rületen, 95 912 hektáron végeztek őszi mély­szántást megyénkben. A mezőgazdasági üzemek anyagi-műszaki ellátottsága tovább javult. 1975-ben 20 százalékkal több műtrá­gya került megvásárlásra, mint 1974-ben. Előreláthatólag ebben az évben további 20 százalékkal több műtrágya áll üzemeink ren­delkezésére. A traktordarabszám 4—5 százalékkal, míg a traktoregység 14—16 százalékkal növeke­dett az elmúlt évben. Mintegy 15 ezer hek­tárral növekedett a termelési rendszerbe be­vont terület. A társulásban termesztett nö­vényeket is figyelembe véve közel 44 ezer hektáron valósult meg az intenzív, zárt jel­legű termesztés. Termelési rendszer kereté­ben 14 gazdaság termel gyümölcsöt, elsősor-’ ban téli almát, míg társulásban rendszerjel­leggel további 28 gazdaság 5570 hektáron. JAVULT A MEZŐGAZDASÁG személyi feltétele is. Évente mintegy 100 felsőfokú végzettségű szakember helyezkedik el me­gyénk mezőgazdaságában. Tovább javult a vezetés színvonala, gyarapodott a szövetke­zeti tagok, a szakemberek tapasztalata, szak­tudása, a pártszervezetek irányító és ellenőr­ző tevékenysége. Megtörtént a szakosított állattenyésztési telepek benépesítése, jelenleg több és jobb minőségű abrak-, szálas és vizenyős takar­mánnyal rendelkeznek gazdaságaink, mint az előző években. Kedvező a mezőgazdaság­ban dolgozó lakosság hangulata. Nagy fele­lősséget tanúsítanak az értékelő párttaggyű­léseken, a zárszámadó közgyűléseken, az üzemi és szövetkezeti demokrácia, a tömeg­szervezetek és tömegmozgalmak fórumain. A tavaszi, nyári mezőgazdasági munkák­ra való felkészülés igen körültekintő mun­kát, az üzem- és munkaszervezés területén előrelátást, alternatívás terveket, fegyelme­zett, következetes helytállást igényel. Ter­melésnövelési céljaink megvalósítása nag>f mértékben attól függ, hogy tudnak-e üzeme­ink időben megfelelő magágyat készíteni a tavaszi vetések alá. A megye összes szántóterülete 352 252 hektár. Ebiből őszi vetésű növények 11 818 hektár, álló vetések 39 310 hektár, 1976 tava­szán talajművelésre, vetésre váró terület 201 124 hektár. Körülfékíntő, minden ténye­zőre kiterjedő, szakszerű üzem- és munka­­szervezésre van szükség, mert a megye szán­tóterületének 57 százalékán a tavasz folya­mán kell vetni. Ahol a talajviszonyok meg­engedik, be kell fejezni mindenütt az ősziek fejtrágyázását. A megye 35 300 hektár gyümölcsösének 8900 hektár szőlőterületének metszése sok kézi munkaerőt igényel. Azokban az üzemek­ben, ahol jól szervezték a munkát, a gyü­mölcsösökben végzendő mechanikai, trágyá­­zási teendők a befejezéshez közelednek. Több gazdaságban viszont meg kell gyorsí­tani a gyümölcsfák metszését, a gyümölcsö­sök trágyázását. Ahol nem rendelkeznek ele­gendő kézi munkaerővel ahhoz, hogy a tél­végi permetezés megkezdéséig minden gyü­mölcsfát megmetszenek, ott — megfelelő dí­jazás ellenében — kérjék azoknak az üze­mieknek a segítségét, ahol e munkákat már befejezték, vagy befejezéshez közelednek. Ügy kell szervezni a gyümölcsösökben és sző­lősökben a munkákat, hogy a permetezésig minden fa és minden szőlőtőke metszése be­fejeződjék. A KORA TAVASZI MUNKÁKHOZ szük­séges gépeket javítás után azonnal ki kell próbálni, hogy a munka kezdésekor rejtett hiba ne akadályozza a gyors munkát. Ezer hektár termőterületre 8,9 darab traktor, 19,2 traktoregység jut. Ez az erőgép-kapacitás elegendő ahhoz, hogy megfelelő kihasználás mellett a művelésre, vetésre váró területen időben megfelelő magágyat készítsenek. Az erő- és munkagépellátás terén is nagy a differenciálódás a gazdaságok között. Ép­pen ezért már most számításba kell venni minden lehetőséget. Amelyik üzem nem ren­delkezik megfelelő erő- és munkagéppel, vegye meg a nélkülözhetetlen munkagépe­ket, keresse a partneri kapcsolatot olyan gazdaságokkal, amelyeknek esetleg tartalék gépkapacitása van, és kérje bérmunkában a segítséget. A TESZÖV segítse, koordinálja a metszési és a gépi munkában az üzem segít­ségadását. Sürgősen felül kell vizsgálni a vetőmag­­készletet. Csak jó minőségű vetőmagot sza­bad elvetni, a csirázóképességről meg kell győződni. A hiányzó vetőmagot a Vetőmag­termeltető és Értékesítő Vállalattól meg kell rendelni. Lucernavetőmag kivételével min­den vetőmagigényt ki tud elégíteni a vállalat: A tavaszi vetési munkákra való felkészü­lés időszakában gondolni kell a nyári mező­­gazdasági munkák végzésére is. Ezt a mun­kát nagy mértékben megkönnyíti a szaksze­rűen végzett vegyszeres gyomirtás. A rendel­kezésre álló gyomirtó szerek mennyisége és összetétele megfelelő, mintegy 160 ezer hek­táros terület vegyszerrel történő kezelését te­szi lehetővé. A RENDELKEZÉSRE ÄLLÖ növényvédő szerek mennyisége és hatóanyag-tartalma zavartalan védekezést lesz lehetővé. A tőkés import révén beszerezhető gombaölő szerek pótlására szocialista országokból és hazai gyártásból származó, megfelelő hatóanyagú szerek állnak rendelkezésre. A szálastakarmány-betakarítás önjáró gé­peiből az idei várható mennyiség mintegy 105 darab. Az erő- és munkagépek kijavítása után nagy gondot kell fordítani a kombáj­nok javítására. A kereskedelem részéről ez évben a kombájnellátás jónak mondható: 122 darab vár eladásra. A föld nemzeti kincs. Hatékony kihasz­nálása népgazdasági, üzemi érdek. Ezért a tavaszi munkákra, a nyári mezőgazdasági feladatok elvégzésére úgy kell felkészülni, hogy ne maradjon parlag, vetetlen terület megyénkben. A termelő tevékenység, a mezőgazdasági termelés konkrét megszervezése alapvetően üzemi feladat. Ahhoz azonban, hogy me­gyénkben a ftl. pártkongresszus határozatai­ból adódó feladatokat, a megyei pártértekez­let céljait, az V. ötéves terv, az 1976. évi gazdaságpolitikai feladatainkat megvalósít­suk, valamennyiünk összefogására, a mező­­gazdaságban dolgozó vezetők körültekintő', megalapozott döntésére, pártszerveink és -szervezeteink aktív közreműködésére, a konkrét célok és feladatok egyértelmű és mindenki számára érthető meghatározására van szükség. A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG 1976. évi gazdaságpolitikai feladattervére vonatkozó határozat alapján a megye mezőgazdasági termelésének fejlesztésére mind gazdasági­mind politikai értelemben megkülönbözte­tett figyelmet kell fordítanunk. A mezőgaz­dasági üzemek a tavaszi és nyári munkála­tokra történő felkészülése a pártalapszerve­­zetek aktív közreműködésén, a mezőgazda­ságban dolgozók lelkes és szorgalmas mun­káján múlik. A GYÁR „LELKE" Nemcsak200óra... Jól haladnak a Budapesti Finomkötöttáru Gyár mátészalkai építkezésével. (Hammel József felvétele) Szerszámkészítő a HAFE-ban Ügy mondják a munká­sok, a gyár lelke: a szer­számüzem. Ha vége a mű­szaknak, ha csengnek a blokkoló órák egyben azt is jelzi, hogy bizonyos időié megszűnt működni a gyár „lelke”, munkásai utcára léptek. Köztük Németh Mik­lós szerszámkészítő csoport­vezető is. Pihen a gyár, a holt tárgyak arra várnak, hogy holnap és holnapután lelket lehelje­nek beléjük a szerszámké­szítő mesterek. így kelnek életre a monstrumók, a szovjet exportra gyártott konveyorok, elcktroforeti­­kai berendezések, hogy jó hírt vigyenek Nyíregyháza, ról, a HAFE-ból. ök, a szerszámkészítők szellemüket exportálják. Ebből a munkáscsaládból való Németh Miklós. Egy idős a szabadsággal. Halk szavú, mosolygó, az apró sikereknek örülő, korán megőszült kefehajú, pontos­ságáról és szorgalmáról is­mert fiatal munkás. Ibrány­­ból, a barázdák szomszédsá­gából indult a munkássá vá­lás útjára. 1963 óta vallja magát munkásnak. Ekkor kelt szerszámkészítő lakatos segédlevele. Tizenhárom esztendeje múlt. — Hogyan történt? Szer­számkészítőnek tanult? — Igen, de véletlenül let­tem azzá. Nem tudatosan ké­szültem erre a szép szakmá­ra. Kitűnő tanuló voltam, kö­zépiskolába jelentkeztem. Nem vettek fel. Így lettem „inas” a MEZÖGÉP-nél. Az első három hét után önként jelentkezőket kértek erre a szakmára. Legalább vagy hatvanan voltunk tanulók. Ott sorakoztunk a tanmű­helyben. Figyeltem és hallot­tam, amikor a szakoktatónk azt mondja egyik ismerős srácának, álljon ki a sorból. Gondoltam nem akar rosszat neki. Én is kiléptem. így tör­tént. És tizenöten elindultunk ezen a pályán. Csak a jó mesterek... Nehéz volt? — Három esztendeig gyür­­kőztem vele. kitartóan, szor­galommal. Talán annyiból volt nehezebb, mint a többieknek, mert én albérletben laktam a nővéreméknél. Ez jó volt, bár anyagiakban szüleim nem igen tudtak támogatni, szű­kösen éltem, öltözködtem, s nem futotta úgy, mint a töb­bieknek a szórakozásra. — Kik voltak a mesterei? — Tóth Imre bácsi és Nagyfő elvtárs. Sokat tanul­tam tőlük. De a szakma rej­telmeibe, szépségeibe a mes­ter, Kocsmár Mihály vezetett be. Apró, finom dolgokat ta­nított meg, olyan fogásokat, amelyekhez. évekre lenne szükség, s a fiatal szerszám­­készítő jóformán még észlel­­ni-érzékelni sem tudja, mert rutin kell hozzá. Erre csak jó mesterek vezethetik rá az if­jú embert. — Említene egy ilyen fo­gást? — Sok van, de nehéz elma­gyarázni. Megpróbálom. Egyik alkalommal egy síma vágólap-szerszámacél közepé­re (mely maga is tégalap ala­kú volt) egy másik téglalap formát úgy kellett „kiszedni”, hogy a derékszög megmarad­jon. Rosszul rajzoltam, sehogy sem sikerült. Beleizzadtam, ö odajött, rámutatott, „ott kezd az egyik oldalán”. Csak bá­multam, amikor sikerült. — Mit takar a kifejezés, szerszámkészítő ? — A munkadarabok meg­alkotásához szükséges szer­számok elkészítését jelenti. Ez valójában szakma, de al­kotás is, s a szerszámkészítő a lakatos szakma elitje. Ide precizitás, figyelem, pontos­ság, nagy rajztudás szüksé­ges.’ •' ’ — önnek melyik az erős és gyenge oldala? Mosolyog hamiskásan. — Szerintem egyformán „erős” mindegyik. Csoportve­zető vagyok. Velem együtt heten dolgozunk, s a többiek munkáját is figyelemmel kell kisérnem. „Itt nincs sablon" — Hogyan történik a szer­számrendelés, s mennyit „al­kotnak” havonta? — Gyárunkban a technoló­giai osztály rendeli meg a szerszámokat a GYEHO-tól (gyártáselőkészítő). Ez előre, terv szerint történik a szük­séges gyártmányokhoz. Az én csoportom havonta 15—20 szerszámot gyárt. Ezek egy­szerűbbek és bonyolultabbak Van olyan, amelyet 60—70 óra alatt készítünk el. Példá­ul egy fúró készülék. Akad az­tán olyan is, amelyre 250—300 órát áldozunk. Például egy bonyolult több-bélyeges ki­­csípődaraboló szerszám. Vagy említhetném a PCP egyenes­pályához készített 3 méter hosszú lyükasztószerszámot, amely egy lépésben lyukaszt­ja rá egyenlő távolságra a PCP egyenespályára a fúra­­tokat. Ennek a működését látni kell! Érzi az ember az alkotás örömét. Itt nincs sab­lon, s ezért is nagyon szép ez a szakma. Állandó töprengés­sel, okoskodással jár. Itt a szakmának minden szépsége, variációja előfordul. És csak az élevezi igazán, aki látja benne a kiapadhatatlan le­hetőségeket ... — Van-e a szakmában csúcs? Amire azt mondják, hogy ez a plafon, s nincs to­vább? — Apró csúcsok vannak, de innen további emelkedőkön vezet az út még feljebb. És azokat is meg kell „mászni”, mint a jó, kitartó hegymá­szónak. És aki elfárad, annak vége. Én nem mondhatom azt, hogy a csúcson lennék. Sokat kell tanulnom. Ezért is vagyok ott minden BNV-n, s lesem, mi újat hozott a szakma, mit lehet hazahozni, hasznosítani. És a szakirodal­mat is forgatom. Sok ága-bo­­ga van e szakmának. Vannak műanyagszerszám-készítők, odorszerszám-készítők, gu­misütőszerszám-készítők. Ezeket szeretném megismer­ni közelebbről is. Mi a le­­mezszerszám-készítők va­gyunk. Vasas szerszámkészí­tők. Változatos, szép szakma. Század milliméterekben gondolkodunk — Büszke rá? — Örülök annak, hogy ez lehettem. . És annak, hogy hallgattam a mesterre, s ak­kor kiléptem a sorból. — Mikor elégedett? — Ha sikeres a csoport munkája. És ezeket látom is. Ha normális mederben alkot­hatunk, ha nyugodt körülmé­nyek között gyárthatjuk a szerszámokat. Mert ehhez ez kell. Figyelmet, nyugalmat, higgadságot. precizitást igé­nyel. Század milliméterekben gondolkodunk. Itt nem illik tévedni, mert milliókba ke­rülhet. — Megfizetik ezt a szép, fon­tos szakmát? — Úgy érzem igen. Ez ter­mészetesen a szerszámkészítő szaktudásától is függ. Itt ki­tartó szakmunkásokra van szükség, akik tudják, hogy egyszerre nem érhetnek a csúcsra, de érdemesnek tart­ják a küzdelmet. És tudnak örülni az alkotásuknak. Hä rajtam állna csak válogatás után vennék fel erre a szak­mára tanulókat. Ide képessé­gekre van szükség. Mi óra­bérben dolgozunk. Nekem 18 forint az órabérem. Nyíregy­házi viszonylatban ez jó pénz. Mi szükséges ahhoz, hogy valakiből jó szerszámkészítő legyen? — Kiváló rajztudás, nagy kézügyesség, pontosság, pre­cizitás és sok-sok szorgalom. Alko.tó szakma ez. Igazi, sok­oldalúan művelt munkásfia­talokat kíván. * És él a gyár, mert dolgoz­nak a vasba „lelket” lehelő szerszámkészítők, a mesterek, s utódaik. Egy műszak bonyolultsága mindig attól függ. hogy mi­kor, milyen gyorsan, s mi­lyen szerszámigénnyel „lép fel” a termelés a szerszám­üzemmel szemben. Ezeknek a szerszámoknak pontosnak kell lenniök, hogy pontos, a vi­lágpiacon is versenyképes, jó hírnevet szerző és valutát ke­reső termékek készüljenek. Egy szerszám = 200 óra. Vajon hány műszak, hány éj­szakai töprengés, gondolko­dás van mögötte, hogy pre­cíz legyen. Ezt őrzik, ezt vi­gyázzák a Németh Miklósok. Farkas Kálmán

Next

/
Thumbnails
Contents