Kelet-Magyarország, 1976. február (33. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-21 / 44. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1976. február 21. A betegek is régen látják, most az orvosok is megfogalmazták: Nyíregyházán is teljesen formális valami a főorvosi felülvizsgálat. A táppénzes betegek ugyanis összegyűlnek egy-egy ilyen alkalomra a hét bizonyos napján, terjesztik töményen a fertőzést, várnak órákat. Ha jön a felülvizsgáló akkor sem történik semmi különös. A felülvizsgáló ugyanis csak pecsétel. Néha felteszi a kérdést: akar már dolgozni? S a beteg ilyenkor nyilatkozik. Ha nem jön, akkor a betegeket elküldik, a körzeti orvos pecsételtek hiszen stempli nélkül nincsen táppénz. A felülvizsgáló főorvosok többségükben nyugdíjas, idős bácsik, akik számára ez a Tomika is fárasztó. Végzik erejükhöz mérten, hiszen ezt a szisztémát egyszer kitalálták, s azóta nem akadt, aki ezen változtatna. Egy városi orvosi értekezleten is megfogalmazódott ez, de a Társadalombiztosítási Főigazgatóság is szóvá tette akkor, amikor a hihetetlenül magas táppénzes létszám okait vizsgálta. Valami kontroll biztos kell. De hogy nem ez, az tény. Lehetne több bizalmat előlegezni a körzeti orvosnak, több hatáskört adni neki. Ha elismerjük, hogy egy betegséget meg tud állapítani, úgy higgyük el, a gyógyulást is tudja konstatálni. Ha neki is kételyei vannak, úgy mindig lehet konziliáris segítséget kérni, sőt, a négyheti táppénz után a bizottság is megfelelő fórum. A mostani felülvizsgálati rendszer lasSítója és gátlója a gyógyító munkának. Fölösleges járkáltatása, várakoztatása a betegnek. Hasztalan formája a táppénzes ellenőrzésnek. Csak a pecsét varázsa tartja életben. Az egészségügy szervezése, jobb szervezése a hatékony gyógyítás egyik eszköze. A mostani sok fölösleges pecsét helyett egy ilyen intézkedésre kellene már ráütni a bélyegzőt. (bürget) mikor végre rámkerült a sor, kinyílt az ajtó és a titkárnő bájos mosollyal szólított: — Alekszandr Vasziljevics várja önt! Nagyon siettem, a munkakezdésig mindössze néhány perc maradt, ezért szinte berohantam a dologozószobába. Alekszandr Vasziljevics elém jött és nyújtotta felém baráti jobbját: — Üdvözlöm, kedves ügyfél! — Jónapot kívánok. Azzal a tiszteletteljes ... — Kerüljön csak nyugodtan beljebb. Foglaljon helyet, itt, ebben a karosszékben, — szakította félbe mondókámat. — Vagy jobb lesz itt a díványon? — Köszönöm, de én ... — Ügy bizony. Nagyszerű. Helyezze magát kényelembe, mint otthon. Teát kér, vagy ásványvizet? — Nem, de talán ... — Egy perc türelmet kérek. Zinocska, — kiált ki a titkárnőnek, — hozzon nekünk, kérem, egy üveg ásványvizet és még valamit a saját ízlése szerint. Nálunk — fordul felém ismét Alekszandr Vasziljevics — alapszabály, hogy mindent meg-Fotópályázatunkra érkezett NEMCSAK A MESÉBEN A legkisebb lány szerencséje Ilyenkor az anyósa ügyel a kisfiúra. Az idős asszonyt említve jegyzi meg a következőt: „Édesanyámnak és nagymamámnak munkája is alig akadt a faluban. Bizonyára ők álmodni sem merték, hogy 1976-ban ezen a helyen, itthoni munka mellett, gyermekgondogási segély mellett női szakmát is lehet szerezni”. Nagy a vizsgadrukk a családban. Február végén Széki István a helyi vegyesipari szövetkezetben kőműves szakmunkásvizsgát tesz. Bíznak benne, hogy március elején két, frissen írt bizonyítvány kerül az asztalra Az üzemben már látjuk az egyik modern fazonú ruhát, amelynek elkészítése a közeli vizsgán várható. Lehet. hogy ezt a ruhát svájci, vagy éppen francia lány ölti magára. Csinos lesz majd benne... Nábrádi Lajos A FEHÉRGYARMATI BÖLCSÖDÉBEN Fotó: Falcsik Ferenc, Fehérgyarmat. Az ISG mátészalkai gyárában ez év elejétől főfoglalkozású asszisztens segíti az üzemi orvosi rendelést, valamint az egészségügyi feladatok ellátását. (Elek Emil felv.) A Nyírség Ruházati Szövetkezet tiszavasvári üzemének dolgozói minden eddiginél izgatottabban várják a tél végét és még izgatottabban a tavaszt. Tél végén, pontosabban február 25-én véget ér számukra a szakmunkásvizsgák időszaka, tavasszal pedig új és korszerű üzembe költöznek. Néhány hét alatt minőségi változás, ugrásszerű változás következik be életükben. A délelőttös műszakban dolgozók rendszeresen itt maradnak munka után, hogy előadást hallgassanak, hogy szorgalmasan jegyzeteljenek. A vizsgára nem készülők is, ki-kinéznek a régi épület ablakán a szünetekben: kíváncsian, kissé türelmetlenül figyelik azokat a mestereket, akik az utolsó simításokat végzik az új üzem építkezésén. Az üzemvezető bemutatja a malterszagú, hatalmas csarnokot, amelyben már mindent a helyére lehet képzelni. A régi üzemből áthozzák, és két-három sorba állítják majd a japán gyártmányú gépeket, amelyeken szebbnél szebb és divatos női ruhák készülnek a nyugati piacra. Az új szociális létesítmény kényelmesnek és tágasnak látszik. Az épület végén kijelölték a klub helyét, itt lehet majd feloldani a munka okozta feszültséget. Az épület 3,5 millió forintba kerül, ennek jelentős része központi támogatás: A csakhem M Sí,ér lelkes nagyközség részben azért kapott támogatást és új üzemet, hogy újabb munkalehetőséghez jussanak az itt élő lányok és asszonyok. Kezdetben nyolcvan, később százhúsz nődolgozója lesz az üzemnek. De mikor is lesz a kezdet? — kérdezzük az üzem vezetőjétől. Mint mondja, az ünnepélyes avatót április 4-én szeretnék tartani. EGY ÁLLOMÁS Ebben a községben az új üzem nem 3,5 milliót ér, hanem sokkal többet, értéke, jelentősége számokkal nem is mérhető. Először Nagy Irén, ez a tizenhét éves lány méltatja az üzem jelentőségét. Egy éve dolgozik az üzemben és éppen látogatásunk napján kapta meg a KISZ-könyvét — ünnepélyes keretek között. Mint mondja, egy állomás ez a munkássá válás hosszú folyamatában. ö nincs a vizsgára készülők között, hiszen vizsgára csak az mehet, akinek több éves gyakorlata van. Már beosztották az egyik brigádba, ami a korlátok és kötelezettségek mellett büszkeséget is jelent neki. Kissé viccesen mondjuk, hogy nemcsak a mesében, a valóságban is a legkisebbnek a legjobb az élete. Irénék nyolcán vannak testvérek: hat lány és két fiú. Nővérei szintén a könynyűiparban dolgoznak, de a fővárosban. Sok évi ingázás után két nővére Budapesten ment férjhez és ott is telepedett le. Harmadik nővére kéthetente most is ingázik. Neki már nem kell füstbe és éjszakai sötétségbe burkolózott vonatokon utazni munkáért, pénzért és szórakozásért. TERVRAJZ DIVATLAP SZERINT A középső gépsoron dolgozó Juhász Lászlóné már megszabadult az elméleti vizsga terhétől. Munka közben és munka után a gyakorlati vizsgára készül. A vizsga nem lesz könnyű, hiszen ott nem szalagszerűen, a már beidegződött részmunkát kell végezni. El kell készjtSRte egyedül' és önállóan egy női ruhát. Ez azt jelenti, hogy 18, vagy 20 kiszabott darabot varr össze — tervrajz és divatlap szerint. Alapító tagja az üzemnek, vagyis 8 éve dolgozik itt, munkakönyvét csak egyszer látta. Mégsem tartja formaságnak a vizsgát, mert számos új szakmai és általános ismeretre tett szert. Tanult matematikát, történél, met, anyagismeretet és technológiát. Számos idegen kifejezéssel is megismerkedett és ez külön öröm számára, hiszen az üzem termékei idegen országokba, pontosabban nyugati exportra kerülnek. A tudás és a rang mellett annak az elismerésnek is örül, amelyet a nyugati megrendelők előtt szerez. A nyugati cégek képviselői ugyanis néha megfordulnak az üzemben, és nyilván más szemmel néznek a szakmunkásokra, s a minőségileg jobb termékekre. VIZSGA—GYESEN Szintén 1968 óta dolgozik a régi üzemben Széki Istvánné. Lakásán találjuk kétéves kisfia, és apósa társaságában. A szőke fiatalasszony gyermekgondozási szabadságon van, mégis biztosították neki a tanfolyamon való részvételt, és a_ vizsgára való felkészülést. lövőre már szakmunkásként ül a gép mellé az új üzemben. Itthon van egy saját táska varrógépe, ezen gyakorol, ezen végzi el a családtagoknak szükséges szabóvarró munkát. Asztalán a Kötés-horgolás című könyv, ráérő idejében ujjgyakorlatokat végez. Az előadásokra, a gyakorlati fogások elsajátítására persze átjár az üzembe. tegyünk a kedves ügyfeleinkért. Nem azt akarjuk, hogy felidegesítsék magukat, hanem pont az ellenkezőjét. Arra törekszünk, hogy itt mindenki megnyugodjék, pihenje ki magát testileg és lelkileg egyaránt. Közben figyeljen fel a falak színére, és élevezze összhangjukat. Vlagyimir Pesztrjákov: Ügyfélfogadás Alekszandr Vasziljevics a hatás kedvéért itt szünetet tartott. Ezt akartam én kihasználni ügyem előadására: — Mindez kolosszális, de nekem... — Tökéletesen igaza van, barátocskám, — helyeselt vendéglátóm. — A színek úgy lettek összeválogatva, hogy összhatásukban emeljék a hangulatot, biztosítsák az idegrendszer feszültségeinek a feloldását. És a világítás? A lakberendezők különösen ajánlották ezeket a világító testeket, mondván, hogy velük tökéletes a színek harmóniája. Ezt követően Alekszandr Vasziljevics a függönyökről beszélt, amelyek a látogatóban azt az érzést keltik, mintha otthon lenne a saját lakásában. Szóba hozta a rejtett kapcsolókat, a tengeri csigákból faragott hamutartókat ... Végül is úgy döntöttem, hogy nem hallgatom végig locsogását: — Elnézést kell kérnem, — szakítottam félbe. — Nekem azonnal kezdődik a munkaidőm. Viszont látásra! — Hogy?! ön már elmegy? Nagyon sajnálom! Nem tudtam önnel részletesen ismertetni, hogy mi mindent megteszünk a kedves ügyfélért. Mielőtt bezártam magam mögött az előszoba ajtaját, halottam, amint az utánnam következő páciensnek Alekszandr Vasziljevics már nyomta a szöveget: — Érezze magát otthon nálunk. Teát, vagy ásványvizet hozhatok? Fordította: Sigér Imre Síd k m u h k á scrlr4© s zn e k Tanfolyam a kertészeknél Nyolc-tíz évi szünet után 1975. decemberében újra megkezdték a dolgozók házon belüli képzését a Nyíregyházi Kertészeti és Parképítő Vállalatnál. Égető gond megoldását szolgálja a tanfolyam: ugyanis a szakemberek száma rendkívül alacsony. A parkfenntartó részleg 100 dolgozója közül például egy rendelkezik szakmunkás-bizonyítvánnyal. A tanfolyamra 17-en járnak: 14-en a kertészeti vállalat, 3-an a nyíregyházi tanárképző főiskola, illetve a temetkezési vállalat dolgozói. A tárgyi és személyi feltételek biztosítottak. A vállalat saját költségein folyik a képzés, munkaidőben. A közismereti tárgyakat — matematika, fizika "— általános iskolai tanárok, a szaktárgyakat a vállalat mérnökei oktatják. Az első három hónap eredményesen zárult. A 25 —32 év közötti résztvevők közepesnél jobb eredményt értek eL A képzés rövid nyári szünet beiktatásával 1977 februárjában ér véget. Ekkor a 17 tanuló vizsgát tesz a tiszaberceli szakmunkásképző intézet tanári bizottsága előtt, s szakmunkásbizonyítványt kap. így a szakképzettek aránya 25—30 százalékra emelkedik. A következő, 1976/77-es tanévben a tiszaberceli bázisiskolában egy kertészeti szakmunkás évfolyam indítását tervezik. Ide általános iskolát végzett fiatalok jelentkezését várják, akik a három éves tanulás befejezése után állhatnak munkába a kertészeti vállalatoknál. Httsfftbs kezdeményezés Sertéstenyésztő szakcsoport alakult Kedvezményes takarmányértékesítési felár A Mátészalkai ÁFÉSZ szervezésében sertéstenyésztő szakcsoport alakult. A város iparosodása és más okokviszszaszorították az állattartás lehetőségét, s a szakcsoport létrehozásával az ÁFÉSZ a sertéstenyésztői kedv növelését kívánja szolgálni. A szakcsoport tagja lehet a városban, illetve a járásban élő minden sertéstartó 150 forintos tagdíj ellenében. A szakcsoporttagság az érvényben lévő kormányrendeletek alapján bizonyos határokig adómentes jövedelmet biztosít. A jövedelemadó-kedvezményen túl a sertéstenyésztő szakcsoport a tagság a tartáshoz, a tenyésztéshez további előnyöket biztosít. A szakcsoport tagjai kedvezményes tápanyagellátásban részesülhetnek, — ezt az ÁFÉSZ-ek biztosítják. A sertések • értékesítése a korábbinál jóval kedvezőbb, mivel a szakcsoport a húsipari vállalattal szerződéses viszonyban áll. A kedvezőbb értékesítési feltételekhez hozzátartozik, hogy minden 1 kilogramm értékesítés után 1 forint felárat kapnak az állattartók. A Mátészalka városban működő tejüz,em a szakcsoport támogatásra felajánlotta, hogy a rendelkezésre álló savót megvételre a szakcsoporttagoknak kínálja fel. A szakcsoport vezetősége hatékonyan közreműködik abban, hogy a mesterséges megtermékenyítés javuljon, főleg több inszemináló alkalmazásával. A sertéstenyésztői szakcsoport megalakulása minden bizonnyal elősegíti, hogy Mátészalka városban, a járás egész területén a háztáji, illetve kisegítő gazdasági állattartás fellendül — írja Zsoldos Barnabás.
