Kelet-Magyarország, 1976. február (33. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-17 / 40. szám
1 o Korszerű könnyűipari üzemmé fejlődött a cipőipari szövetkezet O Termékeny évtized Mivel gazdagodtunk az elmúlt öt évben és mit tervezünk a következő fél évtizedre? Tulajdonképpen ezekre a kérdésekre keresünk választ a következő oldalakon, s mutatjuk meg számokban és tényekben a nyíregyháziak- i nak, hogy mivé érett az ország és a megye támogatása, a városlakók szorgos munká- j ja, illetve hogyan raktuk le az alapjait a jövő éveknek. Egy váro6 életében öt év nem nagy idő. Nem nagy idő azért sem, mert sok magyar városnak ezer év volt szükséges ahhoz, hogy elérjen egy bizonyos fejlettségi szintet. Nyíregyháza esetében ehhez nem kellett, de nem is volt ezer esztendő. A szabolcsi megyeszékhelynek csupán egy évszázad, de talán inkább csak egy-két évtized adatott meg ahhoz, hogy behozza az évszázados hátrányokat és utolérje a már korábban fejlődésnek indult társait. Nyíregyháza lakossága 1976 január elsején meghaladta a 91 ezret. Városunk tehát ebben a tekintetben is felvette és állta a versenyt az elmúlt öt év alatt szintén nagy fejlődésen átment, s korábban jól iparosodott városokkal. Szűkebb hazánk tehát — az eddigi fejlődési dinamizmustól alacsonyabb ütemet számolva is — 1980-ra eléri a százezres népesség számot! Anélkül, hogy figyelmen kívül hagynánk a realitásokat, elmondhatjuk: büszkék vanyunk városunkra, eddig elért eredményeire. Büszkék vagyunk azokra az ipart, munkaalkalmakat jelentő új létesítményekre, amelyekben a dolgozók körülményei is merőben másak, mint bármikor korábban. Büszkék vagyunk termelőszövetkezeteinkre. amelyek szintén nagy léptekkel haladtak előre. Büszkék lehetünk intézményeinkre, amelyekben számítástechnikát, üzemszervezést, repülőgépvezetést tanítanak és tanulnak, a művelődés olyan új hajlékára, mint a nyíregyházi megyei könyvtárra, s ki tudná — győzné felsorolni, mi mindenre még. Egy bizonyos: ha egymás mellé raknánk az öt év küzdelmes munkája árán felépült létesítményeket, az már maga kiadna egy virágzó kisvárost. Ám — bár lehetőségeink talán nem lesznek olyan nagyok. mint a korábbi években voltak — okos tettrekészséggel ezt követően is jelentősen gazdagodhatunk, szépülhet tovább életünk. Úgy, mint ahogy a negyedik ötéves tervben megjelölt céljaink döntő többsége megvalósult, a jövőben is minden okunk megvan a bizakodásra. hogy Nyíregyháza gyors fejlődést érjen el. Igaz — mindazok ellenére, amit elmondhatunk — az egy lakosra jutó beruházások értéke nálunk még kevesebb, mint a felsőfokú központoké országos átlagban. S az iparban dolgozók aránya is alacsonyabb. Az eredmények azonban, amelyek nagy erőfeszítésekkel jöttek létre, biztatást adnak ahhoz, hogy tovább közelítsünk a hasonló városok szintjéhez. Hogy ez így legyen, ez az ország és a megye további figyelmén és elsősorban azon múlik, hogy mi, városlakók mennyire tudunk élni saját lehetőségeinkkel. Kereskedelmi és vendéglátóipari szakmunkásképző és szakközépiskola. A megye legjelentősebb ipari üzeme a papírgyár. Városunk lakossága elérte a 91 ezret! A legutóbbi öt évben 16 ezer lakossal gyarapodtunk, s ez a szám nem mindennapi emelkedést mutat. A foglalkoztatottság száma is azt jelzi, hogy a város fejlődő gazdasága nemcsak a nyíregyháziaknak ad munkaalkalmat, de már nagymértékben hozzájárul a környék munkaerőgondjainak a megoldásához is. Tizenegyezren járnak Nyíregyháza iparába és építőiparába a környékről naponta dolgozni. 1970-ben még csupán 36 ezer volt városunkban az aktív kereső, ma pedig több mint 43 ezer. Elmondhatjuk, hogy megoldódott a férfiak teljes foglalkoztatása, s mint azt korábban célul tűzték ki a városi párt- és tanácsi szervek, az elmúlt öt év során négyezerrel növekedett a Nyíregyházán dolgozó nők száma. Korszerű gyárak Lendületesen nőtt iparunk termelése: évente 14 százalékkal. Ez jelentősen felülmúlta reményeinket, de korábbi elképzeléseinket is. Elsősorban az országos hatáskörű üzemek termelése növekedett, több új korszerű gyár kapcsolódott a termelésbe. Ma már Nyíregyházán dolgozik a megye összes ipari foglalkoztatottjának jelentős része. A negyedik ötéves terv éveiben épült fel az új tejporgyár és a városellátó tejüzem, a papíripari vállalat nyíregyházi gyára, a Hajtómű és Festőberendezések új gyáregysége, a KEMÉV anyagtelepe és betonkeverő üzeme. Jelentősen bővült a TITÁSZ-erőmű kapacitása. Korszerűsítették a MEZÖGÉP-et, a faipari vállalatot, a vas- és fémipari szövetkezetét. az UNIVERSIL-t, a VAGÉP-et, a Vörös Október Férfiruhagyárát, az ELEKTERFÉM szövetkezetét, — hogy csak a legfontosabbakat említsük. Ezek eredménye is az, hogy az elmúlt öt évben 29 százalékkal nőtt a foglalkoztatottak és 27 százalékkal a munkások száma. Városunk szocialista iparának állóeszköz-állománya 90 százalékkal több, mint 1970-ben volt! Sokat mondó szám: az egy munkásra jutó villamosenergiafelhasználás 62 százalékkal magasabb, mint öt évvel korábban. Üzemeink 40 százalékkal többet gyártanak külföldre, exportmegrendelésre az összes termelés egynegyedét küldik. Nagy ütemben — az országos átlagnál jóval magasabban — fejlődött az építőipar. Olyan vállalat nőtt ki a földből, mint a KEMÉV, amely 1975 februárjában már félmilliárd forintot termelt. Megnőtt a SZÁÉV és az ÉPSZER teljesítménye is. Mindezek jó alapot adtak ahhoz, hogy tervezett beruházásaink időben és megfelelő színvonalon elkészüljenek. A további iparosításnak is fontos feltétele volt, hogy megjavuljon a vízellátás. A víz- és csatornamű vállalat 1971-ben kezdte meg a II. vízmű építésének első ütemét, s ezzel Nyíregyháza tízezer köbméterrel kap több vizet naponta. Tojásgyár és „fóliasátor" A mezőgazdaságban mindjobban elterjedtek az új termelési módszerek. Közös gazdaságaink ötven százalékkal növelték teljes termelésüket, az öszszes árbevételt pedig ennél is nagyobb mértékben. Ki gondolná, hogy öt év alatt 110 milliót ruháztak be tsz-eink? A Dózsa Tsz-nél száz férőhelyes tehénistáliló, a Ságváriban korszerűsített baromfitelep, fóliasátras zöldségtermesztés, nagy értékű gépek, a Vörös Csillagnál új „tojásgyár” és gépek álltak a termelés szolgálatába. Nagymértékben nőtt a városban megtermelt zöldség-gyümölcs, hús és tojás mennyisége. Ezzel egvűtt sokat javult a tsz-ekben a dolgozók élet- és munkakörülményei is. Út, járda és panoráma Nyíregyháza legnagyobb problémája volt még 2—3 éve is a közlekedés, amely — az óriásira felduzzadt igények ellenére is — szinte százszázalékos fordulatot vett. 130 milliót fordítottak út- és járdaépítésre. Közel tíz kilométeren építettek új utat és majdnem 27 ezer négyzetméteren új járdát. Ugyanakkor 40 kilométeren korszerűsítették az utakat és 17 ezer négyzetméteren a járdákat, öt év alatt építették át a Tanácsköztársaság teret, létesítették a Jókai téri csomópontot, újították fel a Kossuth utcát, s folytatták a Nagykörút Mező utcai szakaszának építését. Igaz, csúcsidőben még ma is forgalmi zavarok keletkeznek, és a helyi autóbuszközlekedés sem zavartalan. Ennek elsőrendű oka, hogy az előző időszakhoz viszonyítva 75 százalékkal nőtt az utasok száma, az autóbuszoké viszont csak 25 százalékkal. Említésre méltó az is, hogy a buszközlekedést ma már korszerű panoráma buszokkal oldják meg. A gondokon sokat enyhít, hogy Nyíregyházán jelentős lépéseket tettünk a lépcsőzetes munkakezdés kialakítására. A vasút villamosítása is közelebb hozta városunkat Budapesthez és az ország más területeihez. Nyíregyháza tehát ipari várossá vált, s fejlődésének lehetőségei adottak. Városunk lakóinak száma 1980-ra eléri a százezer főt. Gazdasága, ipara, kereskedelme, egészségügyi, oktatási és kulturális intézményrendszere ütemesen fejlődik, s mind alkalmasabb lesz arra, hogy betöltse a felsőfokú központ szerepkörét. Lendület, dinamizmus IPARI VÁROS LETTÜNK! NMiáza mm
