Kelet-Magyarország, 1976. február (33. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-17 / 40. szám
LAKÁS, LAKÁS, 6368 család új otthonban Üj város épült a homokdombokon. Sokszor elmondjuk, hogy a városfejlesztés legszembetűnőbb példája Nyíregyházán a lenyűgözően szép Jósaváros. Itt — az új, házgyári technológia alkalmazásával — szinte egyik napról a másikra magasodnak az új emeletek, s az év szinte mindegyik szakában találni itt boldog új lakástulajdonosokat. Ugyanakkor azt is tudjuk: Nyíregyháza egyik legégetőbb gondja még ma is a lakáshiány. Öt év: 22 százalék A célként kitűzött 7200 lakás megvalósítását a városi tanács 1971-ben — az anyagi lehetőségek ismeretében — 6546 lakásra mérsékelte. A valóságban még ettől is kevesebb lakás készült el úgy, hogy túlteljesítettük a magán- és az OTP-szervezésű lakásszámot, de jelentős elmaradás volt az állami lakásépítésben. (összesen 6368 lakással gazdagodott Nyíregyháza öt év alatt.) Az elmaradás okai igen összetettek: közrejátszott ebben a technológiai arányeltolódás, az építőanyagok árának változása, az alapközművek hiánya és a szervezőmunka fogyatékossága is. Mindezek ellenére a lakások száma ma 22 százalékkal több, mint 1970-ben volt. Az elmúlt tervidőszakban végre megkezdődött a városközpont rekonstrukciója is! Nagy örömünkre a negyedik ötéves terv során Nyíregyházán ismertté vált a munkáslakásépítési akció. A lakásproblémák megoldása érdekében 1972-től kedvezményes feltételek mellett csaknem félezer munkás, fizikai dolgozó családja költözhetett új, összkomfortos lakásba Nyíregyházán. Az akció bővítése érdekében a Rákóczi út—Árok utca és a Búza tér térségében egy újabb, 600 lakást magába foglaló lakónegyed építése kezdődött, ahová az újabb munkáscsaládok első csoportjai már az idén megkezdik a beköltözést. Nyírszőlős, Borbánya, Sóstóhegy Hasonlóan kedvező helyzetet teremtett, hogy a tervidőszak végére a Ságvári telepen több száz, családi ház építésére alkalmas, közművesített telket alakítottunk ki. Mindezek ellenére a lakásellátás nem javult, az igényeket nem tudtuk kielégíteni. Az iparosítás, a városba áramlás és a népesség számának ugrásszerű növekedése eredményeként a tervidőszak végén több volt a lakásigénylő, mint öt évvel korábban. Éppen ezért a mostani ötéves terv célja továbbra is döntően a mennyiségi lakáshiány mérséklése, az ellátás színvonalának javítása. Ennek eléréséhez az szükséges, hogy a lakások többsége telepszerűen, többszintes formában valósuljon meg. A családi házak építésére elsősorban Nyírszőlős, Borbánya, Sóstóhegy, a Ságvári telep és a fejlesztésre kijelölt más külterületi részeken nyílik lehetőség. Ez ismét felveti a jó terület-előkészítést, a kisajátítási eljárás meggyorsítását. Ugyanakkor változatlanul szükséges folytatni a munkáslakás-akciót, s nemcsak az OTP szervezésében, hanem más formák igénybevételével is. Változatos formák A rendelkezésre álló anyagi források szerint Nyíregyházán 1980-ig 6200—6300 lakás megépítése a reális feladat. Ebből célcsoportos állami lakás 2300— 2400 darab, OTP-lakás 1100— 1200 darab, a lakásszövetkezetek közel 700 lakást építenek, míg magánszervezésben 350 lakás készülhet. Emellett másfél ezer családi ház elkészülésére nyílik lehetőség. A gazdaságosság, a jó területkihasználás azt parancsolja, hogy a legcélszerűbb technológiát és épülettípusokat alkalmazzuk a lakásépítésben. A mostani ötéves tervben lehetőség nyílik a telepszerű magánlakás-építés előkészítésének és kapcsolódó létesítményeinek központi forrásokból történő támogatására, amelynek összege lakásonként közel 120 ezer forint. Ügyelni kell arra, hogy a lakás alapterületeiben ne legyenek nagy szélsőségek: épüljön sok egyszoba plusz két félszobás lakás. Alapterületben lehetőleg tartani kell lakásonként az 52—53 négyzetmétert. Sok lakásigényt lehet kielégíteni okos és rugalmas cserékkel, akár többlépcsős elosztással is. Ennek során nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy soron' kívül jussanak lakáshoz a három és annál többgyermekes családok. Az ötödik ötéves terv egyik fontos feladata: megépíteni a nyugdíjasok házát Nyíregyházán. A HAFE panorámaképe. Művelődés Város és Aki öt-hat évvel ezelőtt járt Nyíregyházán s a múzeum, ' levéltár, városi kiállítóterem és más kulturális létesítmények iránt érdeklődött, nem valami biztató képet kapott. Ha mostanában idelátogat, jócskán van csodálkoznivalója. Ideális helyen található ittlakók és vendégek számára egyaránt a sokáig áldatlan körülmények között lévő Jósa András múzeum és a megyei levéltár. Van már városi művelődési központ, kiállítőterem, hírlapolvasó, a Képcsarnok Benczúr-terme, átadták rendeltetésének a megyei könyvtár új épületét. A lakóterületi közművelődési igények kielégítését eredményesen szolgálják a párt- és művelődési házak, a különféle társadalmi, szakmai és tömegszervezeti klubok. De nagy lehetőségeket rejtenek még az olyan létesítmények, mint a szabadtéri színpad, a Sóstó, ahol viszont az utóbbi években elkészült az ifjúsági park. Mindez jó és örvendetes — mondhatja a városlakó, de még a mai napig sincs Nyíregyházának egy minden igényt kielégítő kulturális centruma. S ez valóban így van. Régi igény teljesül, amikor a következő években megépül a megyei művelődési és ifjúsági ház, amely jórészt a városban lakó emberek legalapvetőbb művelődési alapellátását igyekszik majd ellátni. Érthető a türelmetlenség, hogy már azt szeretnénk, ha rövidesen kopogtathatnánk a jelenleg csak maketten látható kulturális centrum ajtaján. Erre még várnunk kell, de már elérhető közelségbe került, hiszen aki a Selyem utca környékén jár, láthatja a nagyszabású építkezés körvonalait. Az új városnegyedek is követelik a maguk kulturális létesítményeit. Művelődési termek, könyvtárak, klubok létesítése válik sürgetően szükségessé, hogy ezek a negyedek ne váljanak alvó városrészekké, hanem nyújtsanak segítséget a művelődésben, a szabad idő hasznos el-Tudja-e ? pereme töltésében, a barkácsolásban, a szépérzék fejlesztésében. A gondokat csak növeli: ma már nem biztos, hogy kielégíti az igényeket a régi értelemben vett művelődési ház, terem. Meg kell találni azt a formát, amelyek egyaránt otthont tudnak adni a kisebb csoportok, rétegek érdeklődését kielégítő szakköröknek, kluboknak és filmvetítésre, előadásokra, találkozókra is alkalmasak. Egyszerre kell bent, a város szívében, és kint a peremrészeken fejleszteni a művelődési szolgáltatásokat. A város szívében elég kevés a lehetőség (a létesítendő új művelődési centrumon kívül) kisebb helyiségek kialakítására. De itt is elérhető némi előrehaladás. Üj, jobb körülmények közé kerül a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, amely sokrétű tudományos, világnézeti, idegennyelv-tanulási, iskolapótló tanfolyamai révén megőrizte népszerűségét. De a műszaki tudományokat ápoló szervezet, az MTESZ is kezdi kinőni a régi épületét, ezért a székház bővítése szükséges. De a művelődési létesítmények nem koncentrálhatok teljesen a város belterületére, hisz Nyíregyháza sajátos települési viszonyait, a nagy külterületet nem lehet.figyelmen kívül hagyni. Ezért a felszabaduló iskolai tantermekből fokozatosan művelődési klubokat alakítanak ki. Nem maradt ki a számításból a kedvelt kirándulóhely, Sóstó sem, ahol folytatódik és átmenő beruházásként megnyitásra kerül a falumúzeum, amely értékes látnivalót ígér az idelátogatóknak. Vagyis, aki öt éve járt Nyíregyházán, az is sok kedvező változással találkozhat, s aki mához öt évre jön hozzánk, szintén elgyönyörködhet majd az új kulturális létesítményekben, s lemérheti ezzel is a nagyvárosiasadást, amit a szellemi értékek gyarapodása, a lakosság kulturális alapellátásának megoldása, a pezsgő művelődési élet jelez a legjobban. ... hogy 1970-ben 1606 embernek volt Nyíregyházán személygépkocsija, s 1975 végén már 5954-nek... ... hogy 1970-ben 13 592 nyíregyházi családnak volt rádiója, s 1975-ben már 14 529-nek ... ... hogy 1319 helyett ma már 1918 nyíregyházinak van motorkerékpárja... ... hogy öt év alatt négyezerrel lett több a televíziókészülék városunkban, s ma már 17 ezer család ül esténként a képernyő előtt ... ... hogy a munkások évi átlagbére az 1970-es 22 939 forintról 29 254 forintra emelkedett 1975-re? ... hogy az öt évvel ezelőtti 14 677 napilap helyett 18 978 újságra fizetnek elő a városlakók. S, hogy a heti és képeslapok, folyóiratok száma 16 762-ről 23 784-re növekedett... ... hogy Nyíregyházán a Sóstón a lengyel újságíróknak és rádiósoknak állandó üdülőjük van, ahol évente mintegy százötvenen fordulnak meg a testvérvárosokból?
