Kelet-Magyarország, 1976. február (33. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-17 / 40. szám
Gazdaság és politika Szabolcs-Szatmár megye 394 ipari és mezőgazdasági üzemében, vállalatánál tartották pártnapi tájékoztatót gazdaságpolitikánk időszerű kérdéseiről. A most befejeződött eszmecserék — joggal nevezhetjük így a kétoldalú tájékoztatás-sorozatot — nagy száma is jelzi, hogy pártunk igen fontosnak tartja a gazdaságpolitikai célok és gondok sokoldalú megismertetését. Nem csoda: munkánk, mai és holnapi életünk nagyrészt azon múlik, hogyan tudjuk erőssé, hatékonnyá, szervezetté tenni a gazdaságot. A gazdaságpolitika társadalmi súlya megnövekedett. Ami a megye minden részét átfogó pártnapi tájékoztatóikat illeti, azokon sok ezer résztvevő — s általuk Szabolcs-Szatmár szinte minden felnőtt lakója — hallhatta, s gondolhatta át újból, mi az, amit ebben az esztendőben, illetve az ötödik ötéves terv éveiben elvár tőlünk az ország, mit kell elsősorban tennünk azért, hogy a jövőben is hasonló ütemben fejlődjék szűkebb hazánk, lakó- és munkahelyünk. A pártnapok közelebb vitték a szabolcsi dolgozókat annak megértéséhez, hogy az országos és a megyei célok nagyon is összhangban vannak, hogy az országos feladatok jobb megoldása egyúttal megyei, lakóhelyi, vállalati s egyéni érdek is. Aztán fordítva: a dolgozó jól felfogott és legközvetlenebb érdeke, hogy a maga helyén mindennap és minden órában jól végezze a munkáját. Mint azt Németh Károly, a Központi Bizottság titkára legutóbb a nyíregyházi pártaktiva ülésén mondta: fejlődésünknek nincs egyetlen olyan területe, amely ne függne a legszorosabban össze a termeléssel, a gazdasági munka színvonalával. A gazdasági feladatok össznépi, nemzeti feladatokat is jelentenek egyúttal. Természetes tehát, ha pártszerveink és szervezeteink, de társadalmi és tömegszervezeteink legkénzenfekvőbb feladata is, hogy össznépi üggyé tegyük ötödik ötéves tervünk maradéktalan megvalósítását. Az egész társadalom ügyévé viszont csak a kommunisták, az ifjú kommunisták, aktivisták személyes ügyén keresztül válhat a gazdaság ügye. Akkor, ha először egységre jutottak a kommunisták. Ezután juthatnak egységre a pártonkívüliekkel. Megyénk pártszerve etei vált ián nagy figyelmet szentelnek a gazdaság kérdéseinek. A pártnapokon is őszintén szóltak a gondokról, mert tudják, hogy csak úgy lehet segítséget kérni a megye lakosságától, ha először nyíltan tájékoztatják őket. Most jó a hangulat, sok a javaslat és a kezdeményezés. Ez nem utolsósorban a pártnapok, de az év végi beszámoló taggyűlések és a szövetkezeti zárszámadások gyümölcse is. Ezek jó alkalmat adtak a megértésre, s következhetnek a tettek, jöhet a végrehajtás. Mindenütt tudják, mit kell tenni a munka megjavításáért, a jó munka jobb megbecsüléséért, s a még sok-területen tapasztalható fegyelmezetlenség megszüntetéséért. Azt is tudják, hogy nem lesz könnyű a jövőben, mert mind az iparban, mind a mezőgazdaságban és a gazdálkodás egyéb szféráiban is az intenzív fejlesztés lehetőségeihez kell nyúlnunk. Ezzel élni már csak tudatosabb, előrelátóbb módon lehet. Ám az erőnk is, a belső tartalékaink is nagyok, a siker most már rajtunk múlik. Kopka János Kelet-Ü VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! agyarország AZ MSZMP SZABOLCS-SZATMÁR MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XXXIII. évfolyam, 40. szám ÁRA: 80 FILLER Magyar-csehszlovák tárgyalások Budapesten Alois Indra a szövetségi gyűlés elnöke 1976. február 17., kedd Közlemény a KGST és az EGK tanácskozásáról Luxemburgban közös közleményt adtak ki a KGST és az EGK képviselőinek találkozójáról. Gerhard Weiss, a KGST Végrehajtó Bizottságának elnöke az NDK miniszterelnök-helyettese a KGST, valamint az abban résztvevő összes tagország kormányának megbízásából látogatást tett Gaston Thomnál, az EGK miniszteri tanácsa elnökénél, Luxemburg miniszterelnökénél és külügyminiszterénél. Gerhard Weiss átadta Gaston Thornnak, a KGST-nek az EGK-hoz intézett levelét azzal a javaslattal, hogy kössenek megállapodást egyrészt a KGST és az abban részt vevő országok, másrészt az EGK és tagállamai között a kölcsönös kapcsolatok alapjairól. Gerhard Weiss átnyújtotta a javasolt megállapodás tervezetét. • A KGST tanácsa javasolja, hogy a legközelebbi időszakban Moszkvában vagy Brüsszelben folytassanak erről tárgyalásokat. Gaston Thom elnök átvette a levelet, illetve a javaslattervezetet és közölte, hogy azonnali megvitatásra továbbítja azt az EGK miniszteri tanácsának. Apró Antalnak, az MSZMP PB tagjának, az országgyűlés elnökének meghívására hétfőn hivatalos baráti látogatásra Budapestre érkezett a Csehszlovák Szövetségi Köztársaság szövetségi gyűlésének küldöttsége. A delegációt Alois Indra, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága elnökségének tagja, a szövetségi gyűlés elnöke vezeti. Hétfőn a Parlamentben megkezdődtek a tárgyalások a magyar országgyűlés és a csehszlovák szövetségi gyűlés Budapesten tartózkodó küldöttsége között. A magyar delegációt Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke vezette. A küldöttség tagja volt Péter János és Irtokat János, az országgyűlés alelnöke, dr. Prieszol Olga, az országgyűlés jegyzője, Boza József, dr. Kaposvári Júlia, Palóczy Lajosné, dr. Tóth János országgyűlési képviselők A csehszlovák küldöttséget Alois Indra, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága elnökségének tagja, a szövetségi gyűlés elnöke vezette. A delegáció tagja volt Václav Dávid, a szövetségi gyűlés alelnöke, a népi kamara elnöke, Lőrincz Gyula, a szövetségi gyűlés elnökségének tagja, a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Egyesületének elnöke, Anna Blisková, Vincencia Cambalová, Josef Grolmus, Pándy Ildikó és Zdenek Vomastek, a szövetségi gyűlés képviselői. A szívélyes, baráti hangú eszmecserén — amelyen jelen volt Václav Moravec, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete — Apró Antal tájékoztatta a vendégeket az ország politikai, gazdasági helyzetéről. Ismertette az országgyűlés és az állandó bizottságok tevékenységét. Alois Indra válaszában méltatta a két parlament eredményes együttműködését. Kifejezte azt a meggyőződését, hogy a jövőben tovább erősödik népeink barátsága, a két törvényhozó szerv együttműködése. Ezt követően Alois Indra átadta Apró Antalnak, a szövetségi gyűlés ajándékát: Március 11-én könyvtáruk birtokában lévő, 1847—48. évi országgyűlési törvénycikkek eredeti kötetét. A kötetben eredeti pecsét és Batthány miniszterelnök, valamint Ferdinánd császár aláírása látható. E kötet a Csehszlovák Köztársaság megalakulása után a Bécsből viszszaszármaztatott pozsonyi levéltár anyagából került Prágába. Apró Antal viszonzásként az Országházat ábrázoló plakettet nyújtott át. Megkezdődtek a falugyűlések és a népfrontválasztások Hétfőn megkezdődtek megyénkben a falugyűlések, amelyekre a következő egy hónapban megyénk valamennyi településén sor kerül: 250 rendezvényen lesz szó a közügyekről. A falugyűlések szerepe most kettős: ezeken a fórumokon a legszélesebb körben ismertetik az V. ötéves tervet, közelebbről az illető települést érintő fejlesztéseket, lehetőségeket. (A helyi ötéves tervek még nem véglegesek, de az elképzelések megvan-Népszavazás Kuba új alkotmányáról A kubai nép a vasárnapi népszavazáson óriási többséggel elfogadta az ország új szocialista alkotmányát és az úgynevezett átmeneti törvényt, amely az országgyűlés megalakításáig és az új kormány megválasztásáig tartó időre szabályozza az állam működését. A helyi idő szerint hétfőn hajnal fél négykor nyilvánosságra hozott adagok szerint a népszavazás eredménye így alakult: szavazott 5 602 337 lakos. Érvényes szavazat: 5 554 933, igennel szavazott: 5 472 867, nemmel szavazott: 54 066. Kuba legmagasabb hegysége, a nehezen járható Sierra Maestra csúcsai felett postagalambok indultak a lapályos városi központok felé: a népszavazás eredményeit vitték egyes igen magasan fekvő körzetekből. A mintegy tizenhétezer kubai körzetből nyilván alig néhányból jutottak el az eredmények ilyen módon a centrumokba. Sőt, abban is biztosak lehetünk, hogy ma, a helikopterek korában technikailag korszerűbb eszközökkel is megoldható lett volna a továbbítás — még a nagy hegységből is. Ezek a felröppenő galambok azonban több szempontból is jelképnek tekinthetők. Nemcsak Picasso-i értelemben. Vagy a még ősibb jelentéstartalom szerint — a fehér galamb mindig a béke madara volt —. hanem úgy is hogy emlékeztettek arra. honnan indult, nem is olyan régen, az új Kuba. Ma már történelem, hogy a fiatal ügyvéd, dr. Fidel Castro, akit Fulgencio Batista diktátor rendőrsége és hadserege halálra keresett. Tizenheted magával vette be magát éppen a Sierra Maestra rengetegébe. Itt, „ahol csak a galamb járt”, növekedett villámgyorsan a népi ellenállás, hogy aztán a népakarat lavinája lezúduljon a lapályra — és meg se álljon Havannáig. Azóta sokminden történt, a Szovjetunió, a szocialista országok segítségével a hős kubai nép sikeresen küzdötte le a veszélyes szomszéd, a legnagyobb tőkés hatalom minden támadását. A nehéz, harcos esztendők nagyszerű eredményeit rögzíti — a Kubai KP első kongresszusának szellemében — a kontinens első olyan alkotmánya, amely a nép hatalmán alapul. „Ez az alkotmány — jelentette ki a havannai 25-ös népszavazási körzet 540-es -sorszámú szavazója Fidel Castro — azokat a jogokat foglalja össze, amelyeket a kubai nép tizenhét év alatt kivívott magának”. Hosszú volt az út a nagy hegység rengetegeitől 1976 tavaszáig — erre emlékeztetnek a népszavazás örömünnepén a Sierra Maestra postagalambjai. nak, ezekről adnak tájékoztatást és kérnek véleményt.) Ugyanekkor tájékoztatást adnak a leköszönő népfrontbizottságok négyéves munkájáról, s megválasztják az új népfrontbizottságokat. A körzeti, nagyközségi, járási székhelyi, városi népfrontbizottságokat népfrontgyűléseken, küldöttértekezleteken választják. A nagyobb lélekszámú településeken — elsősorban nagyközségekben és városokban — a helyi tanácsi tervjavaslatok megtárgyalására lakossági ankétokat, fórumokat hívnak össze. A gyűlések politikai, szervezeti előkészítését már hetekkel ezelőtt megkezdték. A népfrontbizottságok a tanács, a politikai, társadalmi és tömegszervezetek segítségével, személyes beszélgetésekkel járultak hozzá, hogy a lakosság minél szélesebb körben vegyen részt a gyűléseken, mondjon véleményt a tervekről és a leendő népfrontbizottságok tagjairól. Hazánkba látogat a holland külügyminiszter Púja Frigyes külügymi niszter meghívására február 17-én hivatalos látogatásra Magyarországra érkezik Max van Dór Stoel, a Holland Királyság külügyminisztere. HÍRMAGYARÁZÓNK ÍRJA: Magyarország és Hollandia között a politikai kapcsolatok — a második világháborút követően — hosszabb ideig stagnáltak. 1968-ban Budapestre látogatott az akkori holland külügyminiszter, Josef Luns, majd 1970- ben Péter János külügyminiszter viszontlátogatására került sor Hollandiában. Kapcsolatunkban azóta — magas szintű politikai eszmecserék és találkozók hiányában — csaknem kizárólag gazdasági vonalon került sor. magasabb szintű érintkezésekre. Ezen események közül kiemelkedett Dimény Imre 1969. évi és Gáspár Sándor 1974-ben tett látogatása Hollandiában. Gazdasági téren Hollandia tőkés partnereink között a hatodik helyen áll. 1970 és 1975 között a magyar—holland kereskedelmi forgalom dinamikusan növekedett. Jól érzékelteti ezt, hogy 1970— 74-ben a magyar export majdnem kétszeresére nőtt. Jól fejlődött gazdasági kapcsolatainkat 1975—ben több kedvezőtlen — elsősorban nemzetközi — tényező vetette vissza. Ugyanakkor az elmúlt esztendőben parafálták a magyar—holland gazdasági együttműködés kiszélesítéséről szóló megái-Összeül a XI. VIT nemzetközi előkészítő bizottsága Vasárnap, záróközlemény kiadásával véget ért Budapesten az a tanácskozás, amelyet a DÍVSZ székházában tartottak 15 nemzetközi és regionális ifjúsági és diákszervezet részvételével. A tanácskozás résztvevői elfogadták a kubai kommunista ifjúság javaslatát, hogy a XI. VIT nemzetközi előkészítő bizottságának ülése 1976. március 11—15 között vitassa meg Havannában az 1978- ban sorra kerülő XI. Világifjúsági és Diáktalálkozó jelszavát. Válassza meg a bizottság koordinációs titkárát, határozza meg a VIT-et előkészítő szolidaritási akciók témáját, hozza létre a nemzetközi szolidaritási pénzalapot, és intézzen felhívást a világ ifjúságához a nemzeti VIT előkészítő bizottságok megalakítására, és a nagy nemzetközi seregszemle előkészítésére. A küldöttek hangsúlyozták a XI. VIT egyetemes jellegét, és annak jelentőségét, hogy színhelye, Kuba a nyugati földrész első szocialista állama. — A következő VIT azoknak a fiataloknak és diákoknak a világméretű széles és egységes seregszemléje lesz, akik az imperializmus, a kolonializmus, a neckolonializmus, a fajgyűlölet és a kizsákmányolás minden formája ellen a békéért, a nemzeti függetlenségért, a demokráciáért és a népek haladásáért harcolnak. A tanácskozás résztvevői egyetértenek abban, hogy elő kell segíteni valamennyi ifjúsági- és diákszervezet lehető legszélesebb részvételét nemcsak a XI. VIT-re utazó nemzeti küldöttségekben, hanem a VIT előkészítését szolgáló valamennyi további tanácskozáson is — szögezi le a vasárnap befejeződött nemzetközi ifjúsági és diákkonzultáció záró közleménye. lapodást, valamint a tíz évre szóló gazdasági, ipari és műszaki kormányközi megállapodást. Szintén 1975-ben Magyarországra látogatott Lubbers holland gazdaságügyi miniszter. Magyarország és Hollandia között 1968 óta 28 kooperációs megállapodás jött létre. 1965-ben pénzügyi, 1967- ben gazdasági, 1969-ben kamarai együttműködési, 1970- ben közúti fuvarozási megállapodást írtunk alá. 1972 óta kulturális, illetve kulturális-tudományos együttműködési munkaterv aláírására került sor. Jók az idegenforgalmi kapcsolatok is. Hollandia — Ausztria után — egyike azon nyugat-európai országoknak, ahonnan a legtöbb turista érkezik Magyarországra. II TOT-elnökség ülése A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége hétfőn Szabó István elnökletével ülést tartott, és egyebek között a termelőszövetkezetekben dolgozó női agrárszakemberek foglalkoztatásáról és életkörülményeiről tárgyalt. Az elmúlt időszakban jelentősen bővült a felsőfokú képzettségű szakemberek, köztük a női szakemberek foglalkoztatása. Jelenleg a tsz-ekben dolgozó diplomás szakembereknek több mint 20 százaléka nő. Számuk várhatóan tovább növekszik. Mivel az elkövetkezendő négy-öt évben 2500 nő szerez agrárdiplomát és közülük minden harmadik termelőszövetkezeti gazdaságban kezdi meg munkáját. Továbbra is fontc* feladat biztosítani a nők fokozottabb részvételét a vezetésben. Ez nemcsak a szövetkezetek választott testületéibe való részvételre vonatkozik, hanem a felsőfokú képzettséget igénylő vezető munkakörökre is, mert itt jelentős aránytalanságok tapasztalhatók; az üzemgazdászi és a főkönyvelői munkaköröket több száz szövetkezetben női szakemberek töltik be. Addig a főmezőgazdászok és főállattenyésztők között csak elvétve találni nőt.
