Kelet-Magyarország, 1976. január (33. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-01 / 1. szám
8 KELET-MAGYARORSZAG 1976. január 1. Á mondabeli * Nagy emberek diákévei A magyar irodalom nagyjai közül kétségkívül Petőfi Sándor nevéhez fűződik a •legtöbb monda és emlékezés. Nagy népszerűségét mindenekelőtt a szabadságharcban betöltött szerepének köszönheti. 1843 ugyanis az a történelmi esemény, amely az íratlan szájhagyományban máig is a legelevenebben él. Ez a hagyománykor a múlt század közepe óta száll nemzedékről nemzedékre, bővül, terebélyesedik. A napi- és hetilapok tanúsága szerint a költő „szibériai utóéletéről” még napjainkban is születnek új változatok. A hagyománykörben műfajilag mondák és emlékezések váltják egymást. A mondák között akadnak szépen megformáltak és sután, vázlatosan odavetettek. Az emlékezések a valóságot csak elnagyoltan érintik. A mondabeli Petőfinek kevés köze van az élőhöz. Á halhatatlan Petőfi A legtöbb monda — az európai hagyó- ■ mánykörbe illően — a költő születésével, halálával és álruhás megjelenésével foglalkozik. Petőfi halálhírét nemcsak a magyarok, de a szomszéd népek is 'elutasították. A szlovákoknál mondák terjengtek álruhás megjelenéséről, szibériai fogságáról. A szerb Vreme c. belgrádi lapban megjelent egy cikk, amely szerint Petőfi nem halt meg, hanem Románián keresztül Törökországba, majd Szerbiába menekült. Petrus álnéven sekrestyésként évtizedekig élt Crna Travában. Verseket is írt, amelyeket maga fordított le szerb nyelvre. Az európai folklórban a „jó királyok” álruhában győződnek meg arról, hogyan bánnak az urak alattvalóikkal. A felismerés leggyakoribb formája: a hős írást hagy hátra, ebből tudják meg kilétét. Köztudomású, hogy nálunk ez a mondakör elsősorban Mátyás király alakját övezi, de rajta kívül is sok más hőst felruháztak e cselekménytípu«sal. A Petőfi-mondakör egyik leggyakoribb motívuma is az álruhás megjelenés. Ezeknek a mondáknak az alapgondolata, a költő egy a néppel, együtt eszik-iszik velük, gondjaikkal .ionosul. A felismferés formája a, hátrahagyott írás. Hogy ez a monda a múlt század második felében mennyire elterjedt volt, bizonyítja az, hogy szélhámosok Petőfinek adták ki magukat s hetekig élősködtek a hiszékeny emberek nyakán. Az egyik váltósat a bécsi besúgók füléhez is eljutott, 1850 júliusában jelentik Bach-nak, hogy Kossuth ügynököket küldött Magyarországra, köztük a költőt: „Petőfi Sándor, az ismert magyar költő nincs Párizsban, hanem juhásznak maszkírozva a Muraközben, éspedig annak horvátországi részén taitózKodik.” < -■‘A számtalan változat közül, amely máig fennmaradt, egyet közölnék csupán: „Petőfi nem esett el a segesvári csatában ... megmenekült, aztán álruhában bujdosott az országban, és a pajták, meg a pincék ajtajára írt verseket, hogy tudják az emberek, hogy él még Petőfi Sándor”. (Hajdú megye.) Á szabadságharc hőse Gyakoriak a? olyan emlékezések is, amelyek a költő életének valóságos eseményeiből nyernek inspirációt, a valóságos kiindulópont azonban többnyire a felismerhetetlenségig kiszínezve, eltúlozva ölt testet. Az ilyen emlékezések legnagyobb csoportja Petőfit a szabadságharc kiemelkedő hősének, vezéregyéniségének ábrázolja. Ezekben az emlékezésekben legszembetűnőbb a valóságban bonyolult események egyszerűsítése. » A legtöbb emlékezés Petőfi és Kossuth barátságáról szól. Lelkes szónoklatokkal, versekkel megindítva a harcot eltöröltek a nemesi kiváltságokat, kivívták az egyenlőséget, kiverték az osztrákokat. „Petőfi Sándor barátja volt Kossuthnak. Együtt csinálták a szabadságharcot, Kossuth szóval, Petőfi írással”. — „Kossuthnak a katonák önként álltak be. Az elnyomók ellen mindenki állt be, lóháton. Petőfi járt faluról-falura, lelkesítette a népet.” Az emlékezések másik nagy csoportja Bem tábornokhoz fűződő bensőséges kapcsolatról szól: „Bein apó igen féltette, egy kicsinyt gyöngébb egészsége vót. Mondta neki: Fiam, neked csak a szüved nagy, ám úgy gyönge vagy! De szavaival úgy fellelkesítette a csapatot, hogy erősebb volt, mint akármilyen vezérlet alatt... Petőfi őrnagy volt. Amerre ment, mindenfelől elhajtották az ellenséget.” Az „özvegyi fátyol” eldobása Számtalan variációban máradt fenn a múlt század második felének nagy pletykája, • Szendrey Júlia hűtlenségéről. Ez a monda különösen az Alföldön és Erdélyben terjedt el. A monda a társadalom különböző szintjein más-más formában fogalmazódott meg: „Én úgy tudom, hogy Petőfi nem jól élt a feleségével, aztán elterjedt a híre, hogy ő meghalt volna, az asszony meg nem gyászol, hanem elment a bálba. A tisztékkel még táncolt is. No már most, akárhol is volt Petőfi, megtudhatta ezt és ezért nem jött vissza.” — „Petőfiről azt mondják, meghalt a segesvári csatában. De nem halt ám meg, csak megsebesült. Az oroszok elvitték és felápolták. Hazajött, de meghallotta, hogy felesége Szendrey Júlia elhagyta, bánatában visszament Oroszországba.” A Petőfi-mondakör kialakulására nagy »Hatással voltak legnépszerűbb versei. A „feleségek .felesége” hűtlenségéről szóló mondákra a „Szeptember végén” című költemény. Az ilyen közismert sorok: „Talpra magyar, hí a haza!” — Rabok leszünk vagy szabadok!” — „Ott essem el én a harc mezején” — ha csak egy-egy kifejezés erejéig, de minduntalan visszatérnek. „Az úr jó dóga akkor szűnt meg, amikor Petőfi azt mondta, hogy Talpra magyar!” — „Jött Petőfi, akkor felszabadult a nép, és . attól kezdve nem vitték el tőle azt, amit termel. Attól kezdve jobban mertek beszélni az uraikkal, .azok is jobban bántak a cselédekkel, attól kezdve kommenciót mértek. Petőfi fáin gyerek volt, úgy tudott az beszélni, hogy az egész magyar népet mind felrázta. A Talpra magyar-t Petőfi tanáta ki, a maga eszitől”. — „Petőfi is de marha egy ember volt, mikor erővel kiment a frontra. Mondta is neki egy tábornok, hogy .poétának nincs itt semmi helye’. — Ott essem el én, a harc mezején”. A ponyvák és olajnyomatok hatása is érezhető bizonyos fokig, különösen az Altöl-] dön a parasztság felső rétegének emlékezéseiben: „Petőfi? Talpig magyar (!) volt. Híres költő korában halt meg Segesvárnál. Volt egy kép a községházán, rajta volt félig fekve Petőfi, megsebesülve és a saját vérével írta egy kőre, vagy mire, hogy Hazám”. ★ Mindmáig Petőfi az a költő, akinek emléke a néphaigyományban a legerősebben él. Rajta kívül Csokonaihoz fűződnek még Debrecen környékén anekdoták és mondák. Mivel az iskolai, írásos műveltségtől viszonylag füg-1 gellen szóhagyomány egyre jobban elhalványul, beleolvad a közkultúrába, lehetséges, hogy Petőfi az utolsó költőnk, akinek emlékét országszerte nópmondák őrzik. • 1823 szilveszter éjszakáján született Petőfi Sándor <d) Hordozható színes képfelvevő A különféle elektronikus képátalakítók fejlesztésére néhány évvel ezelőtt még csak ígéretes lehetőséget kínáltak azok az újfajta, ún. töltéscsatolt (CCD) elemek, amelyekből „lépésenként” vándorolnak ki a villamos töltések. Nemrég viszont már elkészültek a vákuumcső nélküli első hordozható tv-kamerák, és gyökeres átalakulás várható számos más képérzékelő és adattároló készülékben is. Az egyik nagy japán híradástechnikai vállalat hozza forgalomba a hordozható színes tv-kamerát, amely mindössze 6,8 kilogramm súlyú. Élő közvetítésre és az események rögzítésére egyaránt alkalmas. Az újfajta kamerával való színes felvételkészítésnél nincs szükség az eddigi rendkívül erős megvilágításra. Sőt, megfelelően „érzékenyítve” még sötétben és ködben is használható a kamera. A kamera „lelke” egy kb. 5X6 mm méretű, különlegesen elkészített szilíciumlapocska (CCD-kristálylap), arra vetíti rá az átalakításra váró képet a szokásos gyűjtőlencse. A jelenlegi tv-kamerákban elektronsugár tapogatja le a képet, az új kamerához viszont nem kell elektronsugár, az ún. léptető áramkör helyettesíti a letopogatást. A zsenik az iskolában is zseniálisak voltak — ez az egyik elmélet. A másik ezzel szemben azt állítja: a híres emberek átlagosan, vagy rosszul tanultak, osztályt ismételtek, sőt, elég gyakran kicsapták őket az iskolából. Az igazság — mint rendszerint — valahol a középen van. Kutatók állítása szerint sok nagy ember volt rossz tanuló, persze nem azért, mert buta lett volna. Jellemük, egyéniségük nem állta a merev iskolai kereteket. Két érdekes és jellemző példa bizonyítja egyebek között, hogy híres politikus is lehetett csapnivalóan rossz tanuló. Nevük: Bismarck és Churchill. „Az iskolai évek: szomorú, szürke folt az életemben — írta Churchill. — Csupa szenvedés, megaláztatás, kényszer, unalom és értelmetlenség”. Franz Kafka is sokat szenvedett az iskolában: „Éjszakánként ma is kísértenek a velem foglalkozó tanári értekezletek” — írja naplójában. Hadd áruljuk el: nagy nehezen csúszott át egyik osztályból a másikba. G. B. Shaw, aki szinte betegesen félénk természetű volt, ezeket írta az angol iskolarendszerről: „Az egész nevelési rendszer egy nagy csalás. A tízéves oktatás végén még anyanyelvemet sem ismertem jól. Legföljebb derék sportolókat nevelnek, de minden erkölcsi tartást kiirtanak az emberből...” A fentiekkel ellentétben kitűnő tanuló volt Descartes, Voltaire, Kant, Hegel, Lenin, Richard Strauss, Erich Kästner. Descartes-ról ismeretes, hogy nyolcéves korában tökéletesen beszélt latinul, matematikai tudása pedig bámulatba ejtette tanítóit. Kant az ötödik osztálytól kezdve osztályelső volt, és végig az is maradt. Hegel évről évre kitüntetést kapott az iskolában, tízéves korától tizennyolc éves koráig. Tizenötéves korában latinul írt naplót. Zseniálisnak azonban egyáltalán nem látszott. Barátai egyike így nyilatkozott erről: — Nem számítottunk arra, ami később lett belőle. Lenin kitüntetéssel végezte az iskolát. Érettségi bizonyítványába bejegyezték : „Rendkívül tehetséges, szorgalmas és alapos. Sem az iskolában, sem az iskolán kívül, sem szóval, sem tettel soha nem adott okot tanárainak st. megrovásra .. Annál több volt a baj Darwinnal. De nem ő, hanem az angol iskolarendszer volt a hibás ebben, amely megtörte a tanulók jellemét, a többi között súlyos testi fenyítéssel. Dokumentum van arról például, hogy Churchillt annyit- verték az iskolában, hogy emiatt egy ideig dadogott és selypített. Tallózva híres emberek életrajzában, meglepő dolgokra bukkanhatunk. Ki gondolná ugyanis, hogy rossz tanuló volt Albert Einstein, a relativitáselmélet atyja, Richard Wagner, a zseniális zeneszerző, sőt Mahatma Gandhi is. Tizenöt éves koráig igen rosszul tanult Napóleon. Egyszerűen nem ismerte a helyesírást, a francia nyelvet pedig — egyik tanára szerint — „barbár módra használta”. Ragyogó tehetségnek bizonyult azonban a katonaiskolában: az előírt három év helyett egy év alatt elvégezte az iskolát. Komoly sikereket értek el az iskolában Friedrich Schiller, a két Grimm testvér, Gustave Flaubert, Emile Zola, Marx Károly és Ho Si Minh. Még egy pár rendhagyó eset ide kívánkozik, melyek szerint rendkívül tehetséges tanulók voltak — bár nem jártak iskolába — Nagy Sándor, Julius Caesar, VIII. Henrik, Morus Tamás és Rotterdami Erasmus. Kevesen tudják, hogy Mark Twain csak elemi iskolát végzett, akárcsak Jack London. Alberto Moravia 60 éves korában érettségizett, akkor is csak azért, hogy megkaphassa hivatásos újságírói igazolványát. Honoré de Balzac állandóan különféle büntetéseket kapott az iskolában. Majakovszkijt tizenhat éves korában kicsapták az iskolából; tizenkilenc éves, amikor bejut a képzőművészeti főiskolára, de a rutinszerű foglalkozások hamarosan untatni kezdik és otthagyja az iskolát. Befejezésül még egy rendhagyó példa: William Faulkner amerikai regényíró csak két évig járt középiskolába. Apja jó kapcsolatai révén, érettségi nélkül bejutott ugyan az egye?, temre, de ott egy évig sem bírta ki. Mégis Nobel-díjas író lett belőle ... (1) KERESZTREJTVÉN V 1823. január 1-én született Petőfi Sándor, legkiválóbb költőnk. A vízsz. 38. sorban szereplő költeményéből idézünk a vízsz. 1. és függ. 1. sorokban. A vers címével együtt ezeket kell beküldeni. VÍZSZINTES: 13. Férfinév. 14. Északi pénz. 15. Szintetikus műszál. 16. Forrásmunkából, kútfőből vesz valamit. la. Szanatórium rövidebben. 20. Mímel. 21. A Tisza balparti mellékfolyója. 23. A cselgáncs pontozási egysége. 24. Balkezesek. 25. Erdélyi városból való. .27. Harcsa része! 28. Római hatos és kötőszó. 30. Meghatározott időpontra. 32. Azonos magánhangzók. 33. Zavaros kor! 34. Kas betűi. 36. Roham, támadás a monarchia hadseregében. 37. A mélybe. 39. Határban van! 40. Igazságügyi dolgozó névelővel. 41. Zákány, Somogy megyei község egyik fele. 42. KAM. 43. UUUU. 45. Névelős római ruhadarab. 47. . . .-concours, versenyen kívül, franciául. 48. Egykori portugál gyarmat Indiában. 50. Város Svédországban. 51. Hajadonok félhold alakú díszes fej éke. 52. Angliában és az USA-ban protestáns egyházi vezetéssel működő ifjúsági szervezet nevének rövidítése. 54. ZTU. 55. Rugalmas műanyag borítás atlétikai pályákon. 56. Ünnepi köszöntő. 59. A tenger vizének naponta kétszeri apadása. 60. Szigetcsoport a Mexikói-öbölben. 62. Nem használ. 64. Női név. 65. Angol férfinév névelővel. FÜGGŐLEGES: 2. Részeire. 3. Izzadság. 4. Cicomázás. 5. Vásznat készít. 6. Megjött a levele. 7. Igekötő. 8. Einsteinium vegyjele. 9. Sízése egynemű betűi. 10. Cukorkaféleség. 11. Város Mexikóban. 12. L-el, női név. 17. Thaiföldi város a Ping folyó mentén. 18. Minden kéznél lévő mértékegység, névelővel. 21. Tejipari melléktermék. 22. Számítógép része. 26. Puszitok. 29. Daedalos fia a görög mondában. 31. AAL. 34. Háztartási kellék. 35. Földtávol a csillagászati nyelvben. 38. Királyunk (Sámuel). 39. Belső lényege. 42. Irodalmi folyóirat. 44. A Honvéd egykori labdarúgója (Imre). 46. Női énekhang. 47. Veszekedős asszony. 49. Ravasz ötlet, névelővel. 51. Apa betűi. 53. AZNT. 57. TAA. 58. Az energia mértékegysége rövidítve. 61. Aláírások után olvasható. 62. Dátumrag. 63. Személyes névmás. A megfejtéseket január 8-ig kell beküldeni. CSAK LEVELEZŐLAPON BEKÜLDÖTT MEGFEJTÉSEKET FOGADUNK EL! December 21.-i rejtvénypályázatunk megfejtése: Ellenfelei s a premier kintrekedt közönsége botrányba fullasztották az előadást. Nyertesek: Janka Sarolta, Kulimár János, Lengyel Arpádné, Lengyel Margit, Periinger Imréné nyíregyházi, Szilvássy László kemecsei, Enyedi Istvánné nyírbátori, Vadon Sándorné tunyogmatolcsi, Kiss Mária tyukodi és Mokri László vásárosnaményi kedves rejtvényfej tőink. A nyereménykönyveket postán elküldtük. A karácsonyi számban előfordult technikai hibáért valamennyi kedves rejtvényfej tőnk szíves elnézését kérjük.
