Kelet-Magyarország, 1976. január (33. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-08 / 6. szám
1976. január 8. KELET-MAG YARORSZÁG 3 REFLEKTORFÉNYBEN AZ V. ÖTÉVES TERV o 2. A szocialista tervgazdálkodás fölénye A SZOCIALISTA TERVGAZDÁLKODÁS FÖLÉNYÉT nemzetközi méretekben is számos tény igazolja. Napjaink valóságára a békés egymás mellett élés. a szocialista és a tőkésgazdaság versenye jellemző. Ez a több évtizedes harc mind sokrétűbb eredményét hozza felszínre nemzetközi méretekben is annak, hogy a tervgazdálkodás, a szocialista gazdaságirányítási rendszer, a szocialista integráció lehetőségei magasabb fokú gazdálkodást tesznek lehetővé. Napjaink világgazdaságának egvik legfontosabb jellemzője a tervgazdálkodást folytató szocialista államok — ezen belül a KGST-országok — világpiaci tekintélyének. befolyásának növekedése. A világnak szinte valamennyi országa szívesen es készséggel létesít kereskedelmi kapcsolatot a szocialista államokkal. Az iparilag fejlett tőkésországok között egyre elesebbé válik a szocialista piacokért folytatott verseny. E fontos világgazdasági jelenség magyarázata a szocializmus gazdasági erejének, megbízhatóságában. dinamikus fejlődésében van. Világviszonylatban a KGST-államok a leggyorsabban fejlődő országok. A nemzeti jövedelem növekedésének üteme lényege-, sen gyorsabb, mint az iparilag fejlett tőkésországokban. Az Egyesült Államokban 20 évre volt szükség a nemzeti jövedelem megkétszerezéséhez, a Szovjetuniónak elegendő volt ennek az időnek a fele. Az elmúlt húsz évben az egy főre jutó nemzeti jövedelem — amely a gazdasági fejlődés legfontosabb mutatója — Csehszlovákiában. Magyarországon és Lengyelországban 2.5- szeresére a Néniét Demokratikus Köztársaságban 4-szeresére, Bulgáriában és Romániában több mint 4.5-szeresére és a Szovjetunióban több mint 3,5-szeresére nőtt. A szocialista világgazdaság a legutóbbi ötéves tervek időszakában a fejlődés magasabb szintjére, a növekedés intenzív szakaszába lépett. Gazdaságpolitikán általában a népgazdaság irányítására és fejlesztésére vonatkozó nézetek, főbb célkitűzések, illetve a követendő irányok összefüggő rendszerét értjük, amelyek a hosszabb távra szóló gazdasági cselekvés alapját képezik. A gazdaságpolitika legfőbb elemei tehát a hosszú távlatú célkitűzések, melyek a gazdaságpolitikai koncepció magvát képezik és fő vonalaiban meghatározzák a gazdaságpolitika rövid lejáratú célkitűzéseit is. A GAZDASÁGPOLITIKAI CÉLOK ÉRVÉNYRE JUTTATÁSÁBAN különösen nagy a szerepük a középtávú — ötéves — népgazdasági terveknek, mivel a célok megvalósításához az ötéves tervidőszak lényegesen nagyobb mozgási lehetőséget biztosit. mint az éves terv. Az ötéves tervek kidolgozását —•' éppen az említett összefüggés miatt — mindig megelőzi két fontos mozzanat: a gazdasági helyzet elemzése és a követendő gazdaságpolitikai irányvonal meghatározása. A két mozzanat időben nem válik el egymástól, közöttük igen szofos a kapcsolat, hiszen a tényleges gazdasági helyzetből lehet következtetni az alkalmazott gazdaságpolitika helyességére, illetve a változtatás szükségességére. Mikor tekinthetjük helyesnek a gazdaságpolitikai irányvonalat? A gazdaságpolitika akkor helyes, ha az élet, vagyis a gyakorlati gazdasági tevékenység eredményei igazolják. A gazdaságpolitika eredményességét mindenekelőtt a gazdasági növekedés üteme, az újratermelési folyamat zavartalansága, a gazdasági élet és az életszínvonal általános előrehaladása jelzi. • A gazdaságpolitikai irányvonal pedig akkor érvényesül, ha a gazdaságpolitikai koncepció Jő vonásai, a hosszú távlatra szóló és a gazdaság jellegét, a fejlesztés általános irányát megliatározó fő célkitűzések a gazdasági életben érvényesülnek. A gazdasagpolitika egyéb — kisebb jelentőségű és viszonylag szükebh kölcsönhatásokat kiváltó — elemeinek ideiglenes háttérbe, vagy előtérbe kerülése tehát nem jelenti a gazdasagpolitika érvényesülésének hiányát, és nem indokolja a gazdaságpolitikai irányvonal esetleges megváltoztatását. Az ötödik ötéves terv kimunkálása során sokoldalú elemző munka folyt annak érdekében, hogy feltárják a gazdaságpolitikai célkitűzések .érvényesülését, összehasonlítsák a gazdaságpolitikai célokat az eredményekkel, feltárják a gazdaságban érvényesülő főbb folyamatokat, s megállapítsák melyek szolgálják a gazdaságpolitika fő céljait, s melyek ellentétes hatásúak. MIT MUTATNAK A TAPASZTALATOK? Népgazdaságunk fejlődését juttatja kifejezésre a nemzeti jövedelem egyenletes, a tervezettet is meghaladó növekedése. A nemzeti jövedelem növekedési üteme a IV. ötéves terv egészében a tervezett 30—32 százalék helyett eléri a 35 százalékot. Gazdaságunk fejlődésének pozitív vonása. hogy a termelés hatékonysága — tartalékaink fokozott hasznosításával — a tervezettnél is kedvezőbben alakult. A termelékenység kedvező alakulását egyaránt előmozdították a termelés technikai színvonalának javítására hozott intézkedések, az intenzivebbé váló munka- és üzemszervezési tevékenység, a dolgozók műveltségének. szakmai képzettségének gyarapodása, valamint az a széíes körű, hatékony munkaverseny, amely a XI. kongresszus, felszabadulásunk 30. évfordulója tiszteletére széles körben kibontakozott. Az említett tényezők együttes hatásának eredménye, hogy a termelés növelésének 96 százaléka a munka termelékenységének emeléséből származott. A nemzeti jövedelem dinamikus növekedése megalapozta a tervezett beruházások végrehajtását, a fogyasztás növelését. A központi fejlesztési programok végrehajtása kedvező irányba befolyásolta a termelési szerkezet átalakítását. Gazdaságunkon belül az ipar egészét jó irányú fejlődés jellemezte. Az ipar termelése a IV. ötéves terv időszakában a tervezett 32—34 százalék helyett 37—38 százalékra emelkedik. A termelés növekedésének pozitív vonása, hogy a legkorszerűbb ágazatokban — a vegyiparban, energiaiparban, kőolaj-feldolgozásban. timföldgyártásban, műtrágyatermelésben — az országos átlagot jóval meghaladja a termelés emelkedésének színvonala. Jól haladt a járműprogram és az olefinprogram végrehajtása is. (Folytatjuk) ekem meg nem sikerült olyan szállodát látnom, ahol üres, kiadó szobák is lettek volna . . . — Jó napot kívánok — mondom hajbókolva. A felelet — hallgatás. — Engedje meg, hogy itt töltsem az éjszakát! — Sprechen sie deutch? — Nein. — Parlez cous francais? — No. — Do you speak englisch? — No. — Tehát maga nem turista? — Nem. — Akkor elképzelhető, hogy tud olvasni oroszul? — Természetesen. — Olvassa! Es a komor adminisztrátor ujjával rábökött a „Minden hely foglalt" feliratra. — No de, hol töltsem az éjszakát? Egyetlen rokonom, de még egyetlen ismerősöm sincs a városban. — Minden eshetőségre számítva, hagyja itt az igazolványát! Hátha felszabadul egy szoba. Gyorsan bedugtam a személyi igazolványomba tíz rubelt, és letettem a portás asztalára. Az ügyeletes kinyitotta az igazolványt, és elégedetten mondta: — Rendben van. Most még szeretnem megnézni a kiküldetési papírjai. Odaadtam a kiküldetési igazolványomat nyolc rubellel együtt. — A szolgálati igazolványa? Azt is átnyújtottam belecsusztatva egy öt rubelest. — Nagyszerű! Most a szakszervezeti igazolványát! Rendszerint az irodámban tartom a szakszervezeti dolgaimat, de nem vagyok már anyagira kezdő. Az útra készülődvén magamhoz vettem, hogy most letehessem elébe három, rubel kíséretében. — Igazán figyelemre méltó iratai vannak. Az embernek kedve támad újra és újra elolvasnia. A katonai igazolványa véletlenül nincs önnél? — De igen, véletlenül nálam van. Az örömtől a fejéhez kapva kiáltott fel az adminisztrátor. — Hát akkor adja ide!! Adja ide minél hamarabb. hadd nézzem meg!! Abba csak két rubelt tettem. — Hat ... mit kellene még öntől kérni? Még valami hivatalosat ...? Oh .. igen, az olvasójegyét legyen szíves. Nem akaródzott az utcán éjszakázni. ezért hát ezzel együtt egy újabb rubelem úszott el. V. Kotyenko: AZ IRATOK A Nyíregyházi Élelmiszeripari Szakmunkásképző Intézetben húsfeldolgozó, konzervgyártó és sütőipari szakmunkasokat képeznek, jelenleg nem éppen kedvező körülmények között. Könnyíti majd az oktatást a 104 személyes kollégium, amelynek építését nemrég kezdte el az ÉPSZFR Vállalat. Az építkezés télen sem szünetel, így az új létesítményt már a kővetkező tanév elején birtokukba vehetik a diákok. A 13 millió forintos beruházással épülő — szobánként 4 ágyas — kollégiumban tanulószoba, orvosi szoba és könyvtár is helyet kap. (Gaál Béta felvétele) JAVULÓ GAZDÁLKODÁSI FEGYELEM Milliók nyomában A vállalatok, szövetkezetek jó gazdálkodásuk után nyereséget érnek el. Ebből telik a beruházásokra, ebből emelik a béreket. Ugyanakkor adók, egyéb befizetési kötelezettségek formájában az államkasszába is befizetnek, hiszen a nem termelő ágazatok fejlesztését, az ott dolgozók fizetését, a szociális kiadásokat élőből az összegből fedezik. Éppen ezért fontos az állami ellenőrzés, amit a Pénzügyminisztérium bevételi főigazgatóságának megyei hivatala valósít meg. Márton ton Lajossal, a hivatal vezetőjével beszélgettünk az utóbbi évek tapasztalatairól. Valódi-e a mérleg? — 1975-ben 229 gazdálkodó szervnél terveztünk pénzügyi revíziós vizsgálatot — sorolja a hivatal vezetője. A rendelet a két évenkénti vizsgálatot írja elő, nálunk azért nagyobb a szám, mert a szanált termelőszövetkezeteknél. az egyesült gazdaságoknál külön ellenőrzést tartunk. Emellett részt vettünk 203 témovizgálatban is. ahol többek között a. belső ellenőrzés, a leltározás. az árképzés, az üzemszervezés helyzetéi vizsgáltuk. Egy-egy revízió kiterjed az adott gazdálkodó egység — tanácsi vállalat, fogyasztási, Elragadó! Remek! Mi kell még nekem ...? Aha. Ha önnél lenne, mondjuk, a lakónévjegyzék — mondta álmodozóan. De aligha gondolt arra, hogy ezt is magammal hozom. — Miért ne? Tessék. Búcsúzóul még egy rubel ott lapult a névjegyzék lapjai között. — Ügyes dolog. Egyszerűen nem találok szavakat. Nincs még valami más igazolvány önnél? — Nincs. — Kár. Akkor adjon csak úgy, egyszerűen! Megváltam az utolsó félrubelesemtől. És ő elegánsan besöpörte kabátujjával a zsákba. — Vegye úgy, hogy már nálunk lakik. Gyorsan kiállította nekem a hivatalos papírokat. — Pakoljon le, helyezkedjen el. Mindössze hatvan kopeket kérek a fekvőhelyért. Végigtapogattam az üres zsebeimet. Mégis az utcán kellett halnom. Fordította: Laczik Mária I ipari es tervelöszövetkezet. a szövetkezetek társulásai és vállalkozásai, vízmű- és vízi társulások — teljes elszámolási rendjére, a mérleg valódiságának vizsgálatára, figyelemmel kísérve, hogy a vonatkozó rendeleteket, utasításokat mennyire tartották be. A lezárt vizsgálatok alapján 1975-ben 31 millió forint be nem vallott adóhiányt és 12.7 millió adótöbbletet állapítottak meg. A mérleg szerinti eredményt 68 millióval kellett növelni és 84 millióval csökkenteni. Tévedések két irányban — Vagyis mindkét irányú tévedést vizsgálunk — mondja Márton Lajos. — A vállalatoknál általában kevesebb az eltérés, a szövetkezeteknél vannak nagyobb hiánvosságok. A mérlegered menyek számításánál viszonylag csökkenő az eltérés, nem megnyugtató viszont, hoav az adóhiányoknál emelkedő tendencia van. A revizorok általában igyekeznek az okokat is feltárni. A szándékos csalásoktól eltekintve többnyire a szakemberek hiányára, gyenge felkészültségére vezethető vissza a legtöbb hiba. Különösen az ipari és a termelőszövetkezeteknél gyakori, hogy kis képzettséggel rendelkező, a pénzügyi utasítások szövevényében magát kiismerni nem tudó főkönyvelők is irányítanak több tízmilliós gazdaságot. Addig, amíg 5—to felsőfokú végzettséggel rendelkező szakember irányítja a termelést, előfordul. hogy a pénzügyi gazdálkodást nyolc általánost végzett. v.agv érettségizett könyvelők vezetik. Az ..elszámolás” megjelenési formái többfélék. Az iparban, építőiparban előfordul, hogy a szebb eredményekért a még be nem fejezett építkezéseknél többet számláznak le, mint amennyi valóban elkészült. Itt merül fel a munkákat elismerő műszaki ellenőr felelőssége, mint ahogy az ezzel manipuláló Tiszavasvári Vegyesipari Szövetkezetnél a vizsgálat után lezajlott bírósági eljárásnál a műszaki ellenőrt is elmarasztalták. Hány nap egy év? Egy most zajló vizsgálat szerint például a sényői. Bú■akalász Tsz-ben a göngyölegek ieltárában több százezer forintos hiány volt. amit 1975-ben egyszerűen kiselejteztek, mellőzve mindenféle vizsgálatot. Ám ugyanitt fordult elő az is. hogy a vállalkozóknak és a tagoknak utólagos elszámolásra több ezer forint előleget adtak ki. aminek a helyes felhasználása utólag már nehezen ellenőrizhető. Ez az eset egyben rávilágít a bizonylati fegyelem fontosságára is. Sajnos, igen sok szövetkezetnél nem pontosak a nyilvántartások, nem elég szigorú a számviteli rend. az okmányfegyelem. A termelőszövetkezeteknél fordul elő. hogy a munkanapok nyilvántartása nem pontos. A tiszábezdédi tsz Budapesten (?!) működő árudájánál és takarító részlegénél személyenként közel 600 munkanap került elszámolásra egv év alatt az ott dolgozóknál. A következmény: t millió forint befizetési kötelezettséget állapított meg a revízió. A bírság: 7,5 millió Ugyanis a felfedett hiáP nyosságoknál mindig következik a felelősségre vonás. Egyrészt a hivatal elsőfokú adóhatósági határozatokat hoz a befizetési kötelezettségek elmulasztása miatt. Az Í975-ben határozatilag lezárt ügyeknél például 7.5 millió forint a bírság összege. Mivel sokszor nem tanulnak egyes vezetők a vizsgálatokból, ezért az ismételt ellenőrzéskor p felelős vezetőkre az újra előforduló szabálytalanságokért 3—5 ezer forint, személyre s'zóló pénzügyi szabálysértést is kiróhatnak. Miután a bevételi hivatal * vizsgálatai a pénzügyi előírások megtartására vonatkoznak, ezért megtörténik, hogy a társadalmi tulajdont ért sérelmek alapos gyanúja miatt továbbadja az ügyet a nyomozó szerveknek, vagy fegyelmi felelősségre vonást kér a törvényességi felügyeletet ellátó szervtől, illetve gazdasági bírság kiszabására tesz javaslatot. Ugyanakkor sokszor az említett szervek is megkeresik a hivatalt — legutóbb a Nyíregyházi ELEKTERFÉM Szövetkezet volt erre a példa —. hogy folytasson le részletes vizsgálatot, — Ilyen esetekben nem biztos, hogy szívesen fogadnak bennünket — mondja Márton Lajos. — De hogy nem mindig a „mumus" szerepét töltjük be. azt bizonyítja. hogy többször a gazdálkodó szervek vezetői- kérik a vizsgálatot, vagy annak előrehozását, hogy tisztábban lássák a helyzetüket. L. B.
