Kelet-Magyarország, 1976. január (33. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-08 / 6. szám
4 KELET-MAGYARORSZÄG 1978. jamtór 8. A Pentagon Képtávírón érkezett rekordja Az Egyesült Államokban immár ki tudja, hányadik esztendeje minden új katonai költségvetés olyan tetemesen túlszárnyalja a , megelőzőt, hogy megdönthetetlen rekordnak tűnik. De csak a következő költségvetésig... így 1970-ben a katonai költségvetés 77,8 nriilliárd dollár volt, 1973-ban elérte a 85,2 milliárdot, 1975-re már 104,7 milliárdot irányoztak elő, 1976-ra pedig a Pentagon 120,9 milliárd dollárt kért! Ugyanekkor a meghökkent nyárspolgárral megpróbálják elhitetni, hogy a katonai előirányzatok szédületes növekedése csupán az infláció következménye. A fegyverkezés és a reá fordított kiadások szintje — úgymond — változatlan, sőt még csökken is! A helyzet azonban merőben más: „A kormány tavaly 14 milliárdos növekedést javasolt. Ennek az összegnek körülbelül a fele írható az infláció számlájára, a fennmaradó résznek a védelmi program „reális növekedését kell biztosítania” — közölte 1975. október 3-án a New York Times. Az amerikai kongresszus képviselőháza az 1975. júliusától 1976 októberéig terjedő időszakra nagy szótöbbséggel jóváhagyta a hallatlan „védelmi” előirányzatokról szóló törvénytervezetet. Az összeget azonban 112 milliárd dollárra „korlátozta”. A gyakorlat tanúsága szerint azonban az Egyesült Államok tényleges katonai kiadásai mindig nagyobbak a kongresszus által elfogadott költségvetésnél. A „pótkiutalások” módszerével rendszerint nemcsak, hogy helyreállítják, hanem meg is tetézik a megnyirbált összeget. Az amerikai hadiipari cégek nagy megrendeléseken dolgoznak: 1. Folyamatban van a Minuteman interkontinentális ballesztikus rakéták „első és második nemzedékének” felváltása a „harmadik nemzedékhez” tartozó, külön célokra irányítható, többrobbanófejes rakétákkal (MIRV). 2. Folytatódnak a Pogeidon-rakétákkal felszerelt Trident-rendszerű új atomtengeralattjárók létrehozásával kapcsolatos munkála-r jók. Minden tengeralattjáró' körülbelül egymilliárd-háromszázmillió dollárba kerül. 3. Uj „B—I” stratégiai bombavetőket építenek. Egy-egy ilyen repülőgép mintegy 80 millió dollárba kerül. Felújítják a vadászrepülőgépek állományát, ezek darabonként 8—14 millió dollárba kerülnek. A felsorolt adatokból kitűnik. hogy a fegyverfajták közül egyesek ára hihetetlen magasságokba emelkedett. Ez azonban egyáltalán nem igazolja a katonai kiadások általános növelését, hiszen az áremelkedésben elsősorban és főleg a minőségi fegyverkezési verseny jut kifejezésre. Márpedig ez végső soron semmivel sem kevésbé növeli a háborús veszélyt, mint a mennyiségi verseny. Tetemes összegeket hasítanak ki számos ország — a Pentagon állandó és új kliensei — „katonai segélyezésére”, így például a kormány szükségesnek tartja, hogy Izraelnek 2,3 milliárd dollárt folyósítson. A Pentagon megnövekedett igényeinek — vezetőinek elgondolása szerint — „példaképül” kell szolgálniuk az Egyesült Államok szövetségesei számára és arra kell ösztönözniük őket, hogy fokozzák a katonai előkészületek növelését célzó erőfeszítéseiket és kiadásaikat. Szvjatoszlav Kozlov Oskar Fischer, az NDK külügyminisztere, mint már jelentettük, kedden kétnapos hivatalos látogatásra Párizsba érkezett. S kedden délután megbeszélést folytatott Sauvagnargues francia külügyminiszterrel. A két külügyminiszter szerdán délután újabb megbeszélést tartott. Hétfő óta tart Madridban a metrósztrájk. A földalatti vasút járatainak leállása miatt a sponyol főváros felszíni forgalma rendkívül nehézkessé vált. Edward Gierek Varsóban fogadta a Nyugatnémet Szociáldemokrata Párt parlamenti frakciójának vezetőjét, Herbert Wehnert. (Kelet-Magyarország telefoto) — Miért? — A magyarázat kézenfekvő. ön azt is említette, hogy a biorezgésszám-változtatás bárki számára könnyűszerrel megoldható. — Pontosan ez a helyzet. — Beszélt már valakinek erről a műveletről? — Még nem. — Nagyszerű. Kérem, ne is tegye. Gondolja meg, ez veszélyeztetné egész ügyintézési rendszerünket. Értelmét veszítené az a hatalmas regisztrációs munka is, amelyet eddig végeztünk. Meginogna, felbomlana a gazdasági, szociális és egyéb irányú menedzselés. Kezdve attól, hogy kétségessé válna egyszerű telefonkapcsolatok megteremtése, közönséges üzenetközvetítés, az egyéni szolgáltatás, egészen a nagy volumenű kereskedelmi és más ügyletek gyors, megbízható, írásos bizonylatok nélküli lebonyolításáig. Amennyiben kérésünknek eleget tesz, csak velünk közli a módszerét, nem ismerteti senkivel sem szóban, sem írásban, hogy anyagi kár ne érje, kiutaltatom önnek azt a honoráriumot, amelyet a he lyi lap fizetne érte. ötven koronát. Nos? Hát a Törpére sok mindent lehet mondani, de hogy könnyelműen szórná a közpénzt, azt semmiképp. Egy Európa legnagyobb ruhagyára VARRÓGÉPEK ÉS ÖLTÖNYÖK. Lássuk a gépgyártó vállalatot. Egy kis kacskaringós utazás Brnoból és csodálatosan szép fekvésű városkába érkeztünk. Boskovicébe. A Minerva Varrógépgyárat a hivatalos iratok szerint 1938-ban alapították. Ez az évszám azonban csak azt jelzi, amikor megszervezték a tőkés nagyvállalatot. A Minerva múltja, illetve a boskovicei varrógépgyártás több mint szász esztendőre tekinthet vissza, hiszen 1871-ben már híressé vált az itt gyártott varrómasina. A Minerva (Pállasz Athéné latin neve, aki a görög mitológiában az ipar, a művészet és a tudomány istennője) név, márkajelzés ma már ismert Csehszlavákia határain túl is, elsősorban a konfekcióipar szakembereinek körében. A gyár főmérnöke szívesen bemutatja a boskovicei gyárat, amelynek meghatározó fellendülése az 1958— 1960-as nagyobb méretű beruházások megvalósítása és profiltisztítása volt. Eleinte csak az ismert házi varrógépeket gyártották a boskovicei üzemben, majd növelték a mennyiséget és hamarosan elérték az évi 160 ezer darabos szériát és ehhez még hozzá lehet számítani 18 ezer darab ipari varrógép elkészítését is. Később aztán, 1960-as beruházások elkészülte után orientáltak az ipari varrógépek felé. Átvették ezt a profilt a gottwaldovi gyártól és 1968-ban végleg megszüntették a házivarrógépek gyártását. A BOSKOVICEI GYÁRBAN 2300 ember dolgozik és összesen negyven féle típusú gépet készítenek. Elsősorban konfekcióiparnak, a cipőgyáraknak, a bőrruhakészítő iparnak és különféle vászonáruk (sátrak, hátizsákok stb.) varrására alkalmas masinákat találhatunk a gyártmányok között. Boskovicében is tapasztalhattam, hogy a gyár menynyire együttél a városkával, mondhatnánk úgy is, hog" a település gondja és öröme a gyár gondja és öröme, s megfordítva is pontosan így van. A Minerva gyár az elmúlt ötéves tervidőszakban 72 lakást adott dolgozóinak és anyagilag ösztönzik, támogatják a magánházat építő dolgozókat. Nemrégiben készült el a városka fedett uszodája, amelyet teljes egészében a varrógépgyár finanszírozott. A főmérnök, aki maga is boskovicei születésű, elmondta, hosszúujjú férfipulóver árán venné meg zseniális felfedezésemet! Ez a fukarság viszont megkönnyíti számomra, hogy nagyvonalú Grálllovag lehessek., — Nem tartok igényt a honoráriumra — jelentem ki. — Elvi szempontból. Magyar újságíró csak olyan pénzt vesz fel, amelyért keményen megdolgozott. — Felnézek a mennyezetre, nem repedt meg, hja, a szolid dán építőművészet. — A biorezgésszám megváltoztatásának módszerét díjmentesen magyarázom el önnek. És önön kívül csak egyetlen aarlesi lakosnak. Úgy, hogy az illetőnek előbb szent esküjét veszem, miszerint a titkot csak akkor hozza nyilvánosságra, há ön nem tartaná be a feltételeimet. Személyes ellenőrzést nem gyakorolhatok, hat óra húszkor ugyanis elpöfögök a menetrendszerű hajóval. All az alku? — Milyen feltételei vannak Kopra úrnak? — Feltételeim a következők: először is... az uszodát végeredményben a dolgozóik és azok gyermekei, rokonsága használja. S így sokkal jobban érzik magukat a szülők az üzemben és később, amikor felnőnek a gyermekek természetesnek tartják, ~ hogy követik őket a gyárba. Az üzem mellé építették az óvodát, amelynek „nyitvatartási ideje” a műszakkezdéshez és befejezéséhez igazodik. A gyári klubot is bárki látogathatja belépő nélkül. Azt mondják, elképzelhető, hogy egy fiatal így kezdi: megismerkedik a klubbal, az ott zajló élettel, haverokat szerez, akik a varrógépgyár ifjúmunkásai, s a következő, belép a barátok munkahelyére, velük együtt dolgozik. Van ebben valami. A 7200 DOLGOZÓT FOGLALKOZTATÓ PROSTEJOVI RUHAGYÁR jelenleg kontinensünk legnagyobb konfekcióüzeme. Az O. P. Prostejov viszonylag új üzem, tehát a legkorszerűbb üzemszervezési megoldásokat alkalmazhatták létesítésekor. Csillagformájú az épületkomplexum, a legideálisabb technológiai sorrendet alakíthatták ki az üzem- és munkaszervezési szakemberek. Éltek is a lehetőségekkel. A szerkesztő kolléga kalauzolt el a nagyvállalat kereskedelmi igazgatójához, s közben „ijesztgetett", hogy ebben a központi gyárban a munkatermeket összekötő folyosók hossza pontosan tizennyolc kilométer. Látta arcomon a csodálkozást, s megnyugtatott, nem kell végiggyalogolni ezt a távolságot. A kereskedelmi igazgató bő választékot kínál: kutatóintézetüket, varrodai részleget, szabászatot, tervezőket, szociális létesítményeiket, divatbemutató termeiket, raktáraikat és így tovább. — Hány napig marad? — nézett rám kérdőn. Mondtam, hogy másfél óráig. — Akkor csak futólag lehet valamit megnézni. Csak futólag. Férfiöltönyöket és női ruhákat, felöltőket készítenek igen nagy mennyiségben. Évente 4,2 millió darab öltöny készül, amelynek felét külföldön adják el. Az ötvenszázalékos export megoszlása: a Szovjetunió 27, a tőkésországokba 23 százalék kerül. Ebben a központi üzemben 5200-an dolgoznak, míg 2000 ember kisebb üzemeikben talál munkát. A szabászat a központban van, a fióküzemekbe a kiszabott anyagot viszik. Mint római katona a vártán, úgy áll őrt Kis Erik a fészer oldalánál. Lábánál a fedeles kosár, a zsákot a melléhez szorítja feltehetően azért, hogy a két hatalmas dogg, Gorm és Helga ne köthessen közelebbi ismeretséget a cicával. — Minden rendben? — kérdem. — Mindes rendben. — Tessék, itt vannak a daxli gyerekek. Mind a három állatot épp oly ügyesen, ahogy elloptad, most gyorsan visszaszállítod. És ami történt, szigorú titok. Nem kérem rá a becsületszavadat, bátor és szilárd jellemű fiatalembernek ismertelek meg, fogadkozás nélkül is bízom benne, hogy nem árulsz el. Újból felizzanak a maxiszeplök az arcán, tekintetéből árad a boldogság és a büszke öröm. Azt gyanítom, hogy ez a mai nap tulajdonképpen nem is az én nagy napom, hanem inkább az övé. (Folytatjuk) VÉGIGNÉZTÜNK EGY VARRODAI SZALAGOT. Különösképpen nem tér el semmiben a nálunk is ismert ruhagyári műhelyektől. Ami mégis több, az a szó szoros értelmében a többet jelenti, vagyis összesen 7200 dolgozót. Persze van újdonság a technológiai sorrendiségben. Mindent praktikusan elő tudnak készíteni, az időt és gépeket maximálisan kihasználják, s nem utolsósorban a ma ismert legkorszerűbb technikai berendezésekkel rendelkeznek. A sokféle és fajta Minervagépek mellett nem ritka az angol, NSZK-, belga gyártmányú speciális varrógépek száma sem. A vasalóberendezésekről nem is beszélve. Az alapanyag, a szövetek eredete zömmel hazai gyártás, de importból is varrnak öltönyöket. Fölsorolni szinte nem is érdemes, hogy ennek a korszerű nagyvállalatnak milyen óriási előnyei vannak a régi üzemekkel szemben. Más itt a konyha, a klub, az orvosi rendelő, a saját fűszerüzlet, a sportkombinát, az ellátottság, a lehetőségek. A kereskedelmi igazgató megjegyzi, hogy kénytelenek is magas színvonalú szociális ellátást garantálni, hiszen a vállalat dolgozóinak 80 százaléka nő és irigylésre méltóan fiatalok, mivel az átlagos életkor mindössze huszonhat év. Érdeklődtem a munkaerőhelyzetükről, hiszen azt tudtam, hogy a vállalat székhelye Prostejov nem valami nagyváros, s persze más üzemek is vannak a településen és környékén. — Fájós pontra kérdezett — nézett vissza elgondolkodva az igazgató. — Arról nem is szólva, hogy jelenleg 1200-an vannak odahaza gyermekgondozási segélyen. De ennél a kérdésnél álljunk meg egy pillanatra. Aki ugye második gyerekét szüli, és a 24 hetes fizetett szabadság után még két évig odahaza marad, havi 500 korona fizetéssel, annak mi lehetővé tesszük, hogy az általa megfelelő szabad idejében bejárjon négy-öt órára, vagy amennyit akar dolgozni. Ezt sokan igénybe is veszik, vagy a nagymama kisegít, esetleg a férj átveszi néhány órára a kisbaba ellátását, őrzését. Ezenkívül kihasználják a környező falvak fiataljainak elhelyezkedési vágyát. Mert amíg a kislányok, s a fiúlc is az általános iskolába járnak, a gyár képviselői gyakran fölkeresik őket, üzemlátogatásra invitálják az osztályokat, esetleg kirándulásaikat szervezik és anyagilag is támogatják. Nem hiszem, hogy rosszízű csábítás, csalogatás volna ez, csak így lehet elképzelni a munkásutánpótlást. Az életbe kilépő ifjak inkább mennek oda, ahol már ismerik a körülményeket és őket is ismerik, szeretettel várják. A PROSTEJOVI RUHAGYÁRBAN az üzemi termelési tervek mellé éppen olyan körültekintően és kötelezően elkészítik a szociálpolitikai terveket is. Ebben szerepel a tanulás, a szakmai továbbképzés, a szakmunkás-tanulók képzése, az orvosi ellátás helyzete, üdültetés, kulturális tennivalók, lakásépítés. Sok lakást fölépítettek a gyár számlájára, de amint mondják, nem is elsősorban anyagi gond náluk a lakásépítés, hanem építőanyag és építési kapacitás gondja.- Az év közepén adtak át egy negyven lakásos házat és épül újabb 200 lakás, amelyet 1976-ban adnak át dolgozóiknak. A ruhagyárban 2100 korona az átlagkereset és évente 400— 600 korona nyereséget fizetnek. Az is igaz, hogy a gyárban három másodpercenként készül el egy öltöny. Gazdagh István
