Kelet-Magyarország, 1976. január (33. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-07 / 5. szám
2 KELET-MAGYARORSZAG 1976. január 7. Közegészségügyi „csendélet" Őrjárat boltokban, éttermekben Aligha gondolná valaki, hogy Szabolcs-Szatmár megyében mintegy 3 és fél ezer olyan egységet tartanak nyilván. ahol az élelmezés-egészségügyi vizsgálatokat rendszeresen végezni kell. Üzletek. ABC-áruházak, tej- és húsboltok, éttermek és gyárak tartoznak e körbe. A felsorolás korántsem teljes, azt ki-ki egészítse ki saját tapasztalataival, hiszen minden üzlet. ahol élelmiszer kerül forgalomba. ide tartozik. Ezek ismeretében különösen is kiemelkédő az a munka, amit a közegészségügyi szolgálat kifejt, az a hétezerre te-, hetö vizsgálat, amely állandóan szem előtt tartja ezeket az. egységeket. Az élelmezés-egészségügyről írott tanulmányában d»'. Zsirkó Edit osztályvezető főorvos. a megyei KÖJÁLL tapasztalatait elemezve abból indul ki, hogy az elmúlt évek során sikerült elérni, hogy igen szigorú kontroll alatt állnak az üzletek, üzemek, stb.. és ami talán még fontosabb, minden itt dolgozó átesik a kötelező szűrővizsgálatokon és vizsgázik általános egészségügyi ismeretekből. Ez a kép bár így szép, az eredmények nem állnak ezzel egvenes arányban. A legtöbb probléma forrása az, hogy még korántsem alakult ki a megfelelő higiénés szemlélet. Csupán néhány példa nem ritka, hogy egyegv konyhai feldolgozóasztalon együtt áll a földes áru, a mosatlan tojás, a kész étel. Egv másik ..csendélet’’: a földes áru előkészítőben mosatlan edénv. nyers hal. használaton kívüli tárgy díszük. Nem ritka az sem. hogy á modern nagymedencés mosogatóba kisméretű tálakat helyeznek el és így két ..kétes lében" folyik az edények „tisztítása”. Az ezek után már nem is meglepő, hogy sok helyen az ételmintát nem steril edénybe teszik el. illetve el sem Vizsgálat a KŐJÁLL felvétele) teszik. A vendéglátóegységekben — kis kivételtől eltekintve — gyakorlat, hogy a maradék ételt másnap eladják. Pedig komoly veszélyforrás a maradék levestészta, köret is. különösen akkor, ha ez a hűtőben a nyers hús szoros társaságában lapul. Nos, ez nem jellemző az élelmiszerrel foglalkozókra. A vizsgálatok tanúsága szerint a legkorszerűbb körülmények között is hiányzik a minimális felelősségérzet. Igv viszont nem sokat ér a csillogó csempe, a hűtővitrin. A zsebkendőhasználat, a nagyon gyanús tisztaságú kendőkkel történő kéztörlés számos fertőzésforrást rejt magában. Jóllehet rendelet írja elő. a hiányos ellenőrzés, a bolti dolgozók nemtörődömsége teret enged a lazaságnak. Sajnos. az esetenkénti KÖJÁLL-ellenőrzés nem jelentheti a teljes megoldást. A vásárlókon is sok múlna, ha laborban. (Gaál Béla komolyan vennék azokat a jogokat, melyek az egészséges kiszolgálással kapcsolatban is megilletik. De a vevő elfogad csomagolatlan árut. nem kifogásolja a bolti dolgozó, vagy éppen pincér kezének tisztaságát, a piszkos körmöt, a szakszerűtlen tárolást és így tovább. Pedig ha következetesebb lenne a vevő. meggyorsíthatná a rendcsinálást az élelmiszer-kereskedelemben, a vendéglátásban. A megyei tapasztalatok egyértelműen azt bizonyítják: nem elég a korszerű üzletek. éttermek kialakítása, ne;n mindig csak a jó és modern felszereléseken múlik az élelmiszer-egészségügy. Lényegesen javítani kell a dolgozók szemléletét, a higiénés ellenőrzést a vállalatok belső ügyévé is kell tenni. Csupa parancsolómód. És ez itt érthető. Százezrek egészségéről van szó. (bürget) A Krúdy-művek reneszártszának újabb jeT lentős példáját tanúsíthatják azok a televíziónézők, akik megtekintették vasárnap este a „Napraforgó”-t, nagy írónk 1918-ban írt regényének magyar—olasz koprodukeiós tévéfilmváltozatát. A koprodukció ötletét tán az adhatta. hogy a főhős „nyírségi Falstaff’, Pistoli feltehetően olasz ősei, mint kiderült, még Anjou-királyainkkal jöttek az országba „együttműködni”, sőt új hazára lelni — a kóbor kalandorok délies vérmérsékletét és csapongó fontáziáját temperálta Pistoliban élveteggé, illetve kötötte földhözragadtá a megtartva megőrző múltbéli táj-, vagy tévéfilm készítésének és forgalmazásának gazdasági-gazdaságossági előnyei. Akárhogyan is van, a közös produkció sikeresnek bizonyult. Pedig az alapmű, a „Napraforgó” a múltba süllyedt nyírségi tájban (ebből a tévéfilm a tiszadobi kastély, a mai gyermekotthon épületét és francia parkját jól felismerhetően fel is villantotta) gyökerezik, ennek a földnek a megtisztító, megőrző erejéről való prózai költemény, különös hősei múlt századi nyírségi figurák, grófok vagy legalább kurtanemesek, műlovarnő és fogadósné, álhuszár és lecsúszott kártyabolond. És persze maga Pistoli, a feledhetetlen Krúdy-hösök egyike, aki mégis legalább igazi férfi, akiben a legtisztább költészet a legvaskosabb parlagiassággal elegyedve hoz létre groteszk disszonanciát, s akit nőket gyalázó és alázó (s persze értük rajongó) élete ellenére is rokanszenvesnek érezhettünk. Közös ezekben a múlt periférikus árnyalakjaiban, hogy valamennyien másképpen élnek, é's főleg Szeretnének élni, mint a társadalom „közönséges” tagjai, ám szembeállásuk gyümölcse voltaképpen csak a magány. A legtárgyiasabb valóság a tiszta költészet hangján szólal meg Krúdy-regény példabeszédében a dzsentrivilág pusztulásáról. A film híven ódézte a miliőt, a hangulatot és a mondanivalót. Horváth Z. Gergely, a némileg összefogott forgatókönyv írója és a „Napraforgó” rendezője a mű lírai képsorokká fogalmazásával és az egységes színészi játékstílus megteremtésével érdekes, Krúdyhoz méltó transzponálást végzett, melyben bizonyára Benedek Katalin dramaturg is részes. Merkovszky Pál Az óév búcsúztatásának előkészületei, nagy nyüzsgése és ulórezgései annyira szilveszteri műsor központuak, hogy szinte nem is illik másra figyelni, egyéb adásokra reagálni, pedig a múlt héten — vagyis az óév utolsó és az új év első napjaiban — több olyan rádióműsor hangzott el, melyről érdemes legalább néhány mondatot lejegyezni. Mándy Iván hangkomédiája, a Ha köztünk vagy, Holman Endre nem az alapötletével lepett meg, hisz’ sok olyan regény, hangjáték ismeretes, amelynek egyik-másik szereplője a láthatatlanság tulajdonságának birtokában meglesi az embereket, rokonait, barátait. Ez a kíváncsiság örök az emberben: hogyan folyik az élet nélkülünk! Mint kiderül Mándy hangjátékából: zavartalanul, olyannyira, hogy a már a túlvilágon bolyongó két „szellem” minduntalan földi dolgokkal foglalkozik akarva, akaratlan. S ebbe végül is belefáradnak. Az ember életkedvének, éle tszeretet ének tükre ez a fordított világ.amelyben sok minden lehetséges. Az a jó ebben a hangjátékban, hogy a hallgató a legtermészetesebben elfogadja ezeket a képtelen helyzeteket. Az viszont öreg hiba, hogy semmi komolyabbat nem találni ebben a „tündéri komédiában”, pedig a műfaj ezt nem tiltja, sőt kötelezővé tette mindenkor. Ha rangsor — s nem az időrend — szerint vettem volna a megemlítésre szánt, nem szilveszteri műsorokat, akkor a Váci Mihály életéről és munkásságáról szóló dokumentumműsorról, A sokaság fiáról szóltam volna legelőször. A harmadik (gondolom, befejező) részt hallhattuk vasárnap délelőtt, kár. hogy ennek közlése időben távolesett az első két résztől. Ez legalább annyira sajnálatos, mint az, hogy egy egész évet késett ez a költő jelentőségéhez méltó, szép műsor Váci Mihály a miénk — írta róla 1965-b'en Sípkay Barna. Úgy volt a miénk, s ezt Sipkay is tudta, hogy mindenkié is volt, az országé, a világ mindahány szegény emberéé. Ezt ennek a lebilincselő, Váci Mihályos hevületével magával sodró műsornak a hallatán éreztük csak igazán igaznak. Képeinek ere jét, érzéseinek forróságát, szavainak lendületét a műsor hangulata, tempója híven tükrözte. Seregi István Az új szövőüzem. SZÖVŐNŐK a Nyírségben A szövőgépek ütemes csattogásától hangos a Magyar Posztógyár nagykállói üzeme. Megyénk legfiatalabb gyárát építették itt fel a szabolcsi ipartelepítési program során. Néhány hónapja kezdték meg a termelést az első üzemekben. A közelmúltban újabb résszel a szövődével egészült ki a könnyűipart gyár, jó munkalehetőséget kínálva a helyi és környékbeli elsősorban nődolgozóknak. A nagy csarnokban negyven korszerű szövőgépet állítanak a termelés szolgálatába. Ebből huszonnégy gép próbajáratását most végzik, de ez alatt az idő alatt is szövetanyagot készítenek bérmunkában. A tervek szerint az új üzem felfutása a második negyedévben várható, amikor száz új dolgozó munkába állásával a Magyar Posztógyár nagykállói gyárának munkáslétszáma meghaladja az 570 főt. Elek Emil képriportja Porcellán Ilona laboráns szakítószilárdságmérést végez. Kreisz Józsefné munkamódszerátadó Budapestről. Ismerkedés a keresztcsévélő géppel. Az új üzem termékéből tavaszikabátok lesznek. Bérmunka és szolgáltatás A gyermek, lányka és női felsőruházati cikkeket gyártó Nyíregyházi Divatruházati Vállalat az elmúlt évben 105 ezer darab terméket állított elő, melyből 40 ezer darab export bérmunka volt. Ez idő alatt 54 millió forintos termelési értéket értek el, ami 3 százalékos tervtúlteljesítést jelent. A vállalat tevékenységében fontos szerepet tölt be a szolgáltatás. 1975-ben a lakossági szolgáltatás értéke 6 millió forint volt. 1976. évi kapacitásuk már lekötött: 48 százalékában egész évre szóló exportszállításra vonatkozik.
