Kelet-Magyarország, 1976. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-29 / 24. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1976. január 29. ÚJ FÜRDŐK A téli napok mozgalmasan telnek a Ke mécséi Állami Gazdaság vadgazdaságában. Ilyenkor végzik az élővad befogását, az őzek kilövését. Megyénk legnagyobb élővadexportá­ló gazdaságában decemberben kezdték a nyúl hálózását és a tervek szerint február közepé­ig folytatják. Ez alatt az idő alatt 2500 darab tapsifüles kerül a hálóba, majd a MAVAD- on keresztül exportra. Felvételeink Tiszarád határában készültek a nyúlbefo­­gásról. Elek Emil Szopkó Miklós vadász gyógyszert cseppent a tapsifüles sze­mébe. Jobb oldali képünkön: a nyolc hivatásos vadász leg­fiatalabb tagja, Mádi Péter. Kilencven program — fórumok — rendhagyó órák Megyénkben rendezik a magyar nyelv jubileumi hetét TIZEDIK ALKALOM­MAL rendezik meg már­cius 22—27. között a ma­gyar nyelv hetének éven­ként hagyományos rendez­vénysorozatát. A jubileumi program országos, közpon­ti eseményeinek lebonyo­lítására a TIT megyei nyel­vi szakosztályát kérték fel. Az elmúlt napokban meg­kezdődött előkészületekről, a rendezvény céljáról és programjáról Bachát László tanszékvezető főiskolai ta­nártól, a TIT megyei nyel­vi szakosztályának elnöké­től kértünk tájékoztatást. Nem véletlen, hogy Sza­­bolcs-Szatmár megye és a megyeszékhely lesz a jubi­leumi rendezvények szín­helye. A pályázók közül azért esett a választás me­gyénkre, mert már a leg­első ilyen programot is itt tartották, s a megye ezen túl is sokat tett a magyar nyelv ápolásáért. Már az elmúlt év végén megkezdődött a magyar nyelv jubileumi hetének előkészítése. Rendező bi­zottság alakult Lőrincze Lajosnak, a TIT országos nyelvi szakosztálya elnö­kének vezetésével, azzal a céllal, hogy a fő- és társ­rendezők terveit összehan­golja. Gazdag programmal, csaknem kilencven rendez­vénnyel készülnek. Vala­mennyinek az a közös vo­nása, hogy a közélet és az anyahyelv összefüggéseit mutatja be. Napjainkban, amikor a különböző fóru­mokon egyre többen sze­repelnek nagy nyilvános­ság előtt, nem mellékes, hogyan bánnak édesanya­nyelvünkkel. Az úgyneve­zett hivatali nyelv például sok olyan nyakatekert ki­fejezést vezetett be, ame­lyek gyors terjedése nyel­vünk torzulásához vezet. Többek között ezekre hív­ják fel a figyelmet a nyelv hetének rendezvényein. MÁRCIUS 22-ÉN ESTE, a nyíregyházi színházban ünnepi megnyitón emlékez­nek meg a magyar nyelv hete eddigi rendezvényei­nek jelentőségéről. Kultu­rális műsor követi a meg­nyitót, Szülőföld és iroda­lom címmel, neves szín­művészek és a tanárképző főiskola énekkarának köz­reműködésével. A hét programjában nyel­vi ismeretterjesztő előadá­sok, fórumok, beszélgeté­sek, rendhagyó magyar nyelvi és irodalom órák, valamint továbbképzések szerepelnek. A fő témá­hoz kapcsolódva foglalkoz­nak a hivatali, a sajtó- és a reklámnyelv jellegzetes­ségeivel ' és hibáival, az egyes nyelvi rétegek hely­zetével, Szabolcs-Szatmár nagy íróinak, költőinek nyelvi formáival, stílusá­val, a megye nyelvjárásá­val. Nyíregyházán tartják a programok nagyobb ré­szét, a többit a járási szék­helyeken és a nagyobb községekben. Újdonság, hogy a nyelvészek az isko­lákon és művelődési háza­kon kívül ipari üzemek­ben, termelőszövetkezetek­ben, ifjúsági klubokban is tartanak ismeretterjesztő előadásokat, vezetnek fó­rumokat. Az előadók a magyar nyelv legismertebb művelői, akadémikusok, egyetemi és főiskolai taná­rok lesznek. A PROGRAMOK SIKE­RE érdekében ezekben a napokban a megye vala­mennyi fontosabb iskolá­ja, közművelődési intézmé­nye, üzeme megkapja a rendező bizottság tájékoz­tatóját. Ebben arra is fel­hívják a figyelmet; itt az alkalom, hogy a munka­helyek éljenek a központi programok nyújtotta lehe­tőséggel. Vízmű a fél megyének A megyében a szolgál­tató ágazatok fejleszté­sénél kiemelt helyet kap az V. ötéves tervben a víz­ellátás, csatornázás. Ahogy az élmúlt öt esz­tendőben is az egyik leg­gyorsabban fejlődő ága­zat volt. úgy lesz ez a kö­vetkezőkben is. Ennek el­lenére még kell jegyezni — s ez is indokolja a gyors fejlődést — hogy az országos átlagtól jelen­tősei! elmarad Szabolcs- Szatmár megye a közmű­vesítésben. Az 1980-ig megvalósuló beruházások után már csökkenni fog a különbség az országos át­laghoz képest. Egymilliárdos beruházás Napjainkban 45 település vezetékes vízellátása meg­oldott. A tervidőszak végére minden nagyobb községben megépül a vízmű, várhatóan újabb 47 települést kapcsol­nak be a vízellátásba, s ez­zel a megye lakosságának a fele már egészséges ivóvi­zet fogyaszthat. Mindez több, mint egymilliárd forin­tos beruházást jelent. A me­gyei fejlesztési források mellett a vízműtársulatok révén igénybe veszik a la­kosság, a vállalatok, intéz­mények támogatását is. A vízműveket, a csatorna­­hálózatot, a városi fürdőket a Szabolcs-Szatmár megyei Víz- és Csatornamű Vállalat kezeli. Éppen ezért a válla­lat kollektívája a megyei fejlesztési elképzelések ál­tal meghatározott fejlődésre készül fel, ehhez igazítja a vállalati ötéves terv kidol­gozását. Külön figyelmet szentelnek Nyíregyháza víz­ellátásának, hiszen a megye­­székhely további fejlődése újabb beruházásokat igé­nyel. A vízmű II. első üte­mének építése májusra be­fejeződik, de még 1980-ig meg kell építeni a második ütemet, amely újabb napi tízezer köbméter vizet ad a nyírtelek-belegrádi kutak­ból. Ugyanakkor mind ége­tőbbé válik a lényegesen alacsonyabb kapacitásra méretezett városi elosztó há­lózat felújítása. A vállalat­nál már készülnek a tervek a másik új városrész, az Orosi út, Család utca mel­lett felépülő több ezer lakás vízellátására is. A megyében lévő vízművek ’'íztermelő kapacitása jelenleg megközelíti a napi 50 ezer köbmétert. Az új vízművek­kel és bővítésekkel újabb 35—40 ezer köbméteres ka­pacitást hoznak létre. A ter­vek szerint a mostani, évi 10 millió köbméter vízfogyasz­tás helyett 1980-ra 16—17 millió köbméter várható a megyében. (Ez megfelel egy kisebb folyó vízhozamá­nak.) Fürdőkre 50 millió A vízellátással szorosan összefügg a szennyvíztisztí­tás fejlesztése. Amíg öt év­vel ezelőtt csak Nyíregy­házán volt szennyvíztelep, addig ma már hat városban és községben van csatorná­zás. Nagyobb építkezés a következő években nem vár­ható, viszont a nyíregyházi szennyvíztisztító telep bőví­tése szükséges lesz. A SZAVICSAV kezeli a városi fürdőket'. Nyíregyhá­zán — a városi tanáccsal kö­zösen — mintegy 50 millió forintot költenek öt év alatt a fürdők fejlesztésére. Egyrészt a mind nagyobb ha­zai és nemzetközi érdeklő­désnek örvendő Sóstón szükséges a kádfürdő re­konstrukciója, a strand terü­letén az Igrice patak lefedé­se, a járdahálózat kiépíté­se. Környezetvédelmi szem­pontból is fontos — egyben Sóstó nevét, varázsát adja — a tó helyreállítása. A válla­lat szeretné a nyíregyházi üzemeket, intézményeket A tanárnő és a gyerekek arra figyeltek föl, hogy lán­gok csapnak fel az olajkály­ha mellett. Egy tízliteres műanyag olajoskanna állt ott, az borult lángba. Félegy­házi Józsefné, a Nagykállói 2. számú Általános Iskola ta­nára megközelítette az égő kannát, és megkísérelte eltá­volítani a tanteremből, hogy az órán tartózkodó tanulók ne kerüljenek veszélybe. Eközben az égő olajtól a két lábán másodfokú égési sé­rüléseket szenvedett — a nyíregyházi kórházba szál­lították a mentők. A szom­szédos tanteremben órát tar­tó ifj. Földesi Rezső — aki önkéntes tűzoltó, és az isko­lai tűzoltószakkör vezetője — saját köpenyével és a kézi tűzoltó készülékkel eloltotta az egyre magasabbra csapó lángokat. Oltás közben ő is megégett a bal kezén. A gye­megnyemi egy fedett uszoda építésére a Malom utcán. Nyírbátorban ez év nyarán adják át a fürdőt, Mátészal­kán az állandó fürdő he­lyett kívánnak újat építeni. Hibaelhárító szolgálat A vízmű vállalat 1100 dol­gozóval látja el feladatait. Nagy értékű berendezése­ket üzemeltetnek, az eszköz­­állomány értéke meghalad­ja az egymilliárd forintot. Ez az új beruházásokkal az öt­éves terv végére megduplá­zódik. A cél, hogy a bizton­ságos üzemelés feltételeit teremtsék meg mindenütt. Ezért elsősorban a hibaelhá­rító szolgálatot fejlesztik, új, speciális gépeket szereznek be. A tervek szerint évente átlagosan 10 millió forintot fordítanak erre. Kisvárdán, Nyírbátorban és Tiszavasvá­­riban kiépítik az üzemveze­tőségeket, erre 14—15 milliót fordítanak. Folyamatban van a hírösszeköttetés kor­szerűsítése is, ami szintén az üzemzavarok megelőzését szolgálja. Nyíregyházán már kinőtték a központi telepet, ezért új üzemviteli épület építésére kerül sor, a köz­ponti műhely megfelelő el­helyezését, a dolgozók szoci­ális ellátásának javítását a vízmű II. fogadóállomásánál oldják meg. rekek közben kimenekültek az osztályból. A tanár ered­ményes beavatkozásának köszönhető, hogy csak két­ezer forintos kár keletke­zett a tanteremben, és hogy nem történt nagyobb tragé­dia... ★ Nem történt tragédia! Már harmadszor mondhatjuk ezen a télen — ez volt a harmadik eset megyénkben, amikor iskolában keletkezett tűz olajkályhák miatt! A nagykállói iskolában történ­tekért felelős személy kilé­tét még vizsgálják. Az eset azonban világos: egy olaj­jal töltött műanyag (!) kan­nát szorosan a kályha mel­lé állítottak (valószínűleg azért, hogy a dermedt fűtő­olaj fölengedjen). Ennél na­gyobb felelőtlenségre ritkán van példa! (tarnavölgyi) R Rákéczi-emlékév tudományos ülései megyénkben „A Rákóczi-szabadságharc vitás kérdései” címmel az emlékév alkalmából tudomá­nyos ülést rendez Vaján és Nyíregyházán a Rákóczi-em­­lékbizottság tudományos munkabizottsága, a Tudomá­nyos Ismeretterjesztő Társu­lat történelmi választmánya és a Szabolcs megyei Múzeu­mok Igazgatósága. Január 29-én, délután 3 órakor Va­ján kezdődik a tudományos ülés, 30-án, délelőtt 9 órakor a tanárképző főiskolán foly­tatják a kuruc korral össze­függő kérdések megvitatását. FOTÓPÁLYÁZATUNKRA ÉRKEZETT MEGTALÁLTALAK Beküldte: „Napközti fotóklub”, vezetője: Szabó Endre tanár. L. B. Tűz a tanteremben

Next

/
Thumbnails
Contents