Kelet-Magyarország, 1975. december (32. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-14 / 293. szám

1975. december 14 KELET-MAGYARORSZÁG — VASÁRNAPI MELLÉKLET 7 A nevelőtestületek előtt __ _______ A világnézeti nevelés A szocialista világnézet formálásában és terjesztésében döntő szerepe van az oktatási intézményeknek. A XI. párt- kongresszus megfogalmazta, hogy az iskola egész munkásságával szolgálja jobban az aktív, közösségi életet élő, a szocialista vi­lágnézet és erkölcs befogadására fogékony személyiségek nevelését, és kiemelte a vi­lágnézeti nevelés erősítésének igényét. Hangsúlyozta, hogy minden szinten javítani kell, a világnézeti oktatás és nevelés tartal­mát és formáját. Uj hangsúlyt kapott ezzel a pedagógiamunkában a politikai és világ­nézeti nevelés. November hónapban valamennyi alsó és középfokú oktatási intézményben neve­lőtestületi értekezleteken vitatták meg a vi­lágnézeti, erkölcsi és politikai nevelés hely­zetét és feladatait, összefüggésben egymás­sal, mert a pedagógiai gyakorlatban a világ­nézeti, politikai és erkölcsi nevelés nem vá­lasztható szét. Érzelemgazdag eszmerend­szer formálásáról, kialakításáról van szó, amely meghatározza a személyiség egész magatartását. Ismeret és meggyőződés, tu­dás és elkötelezettség egysége a szocialista világnézet. U egalapozása akkor kezdődik, amikor a gyermek ismereteket kezd sze­rezni a körülötte lévő világról. Az alsó tago­zati tanulóknak még csak képük van a vi­lágról, de a világnézeti nevelés tennivalói intenzíven jelentkeznek. Fogalmaik gyak­ran hiányosak, bizonytalanok és helytele­nek. Információk korrekcióra szorulnak. Felső tagozatban méginkább megnöveked­nek a feladatok. A pubértás személyisége nehezen áttekinthető, bonyolult és ellent­mondásokkal telített. Viszonya a külvilág­hoz és önmagához is változik. A közpiskolás tanuló igényli a társadalom életébe való te­vékeny bekapcsólődást. Az abban való ak­tív részvétel, és a politikai élet eseményei­nek vizsgálata nagymértékben segíti a ma­terialista nézetek kialakulását a társada­lomról. A világnézeti nevelés áthatja az oktató­nevelő munka egészét. Formálásában fontos szerepe van az iskolának, a pedagógusok világnézetének, a pedagógustestületek egy­ségének, s nem utolsósorban a szülői ház­nak. A könyv, film, színház, hangverseny, rádió és televízió szerepe is felbecsülhetet­len. A tudomány és technika gyors fejlődé­se is nagyobb hatást gyakorol az ifjúságra. Ki kell emelnünk az ifjúsági szervezetek (KISZ- és úttörőmozgalom) fontos szerepét, A pozitív hatások erősítésében a különböző társadalmi szervezetek, közösségek is köz­rejátszanak, mert társadalmunk közösségi jellegének és szocialista demokratizmusának kifejezői. A személyiség formálásában fontos té­nyező a világnézet és az erkölcs kapcsolata. Erkölcsi fogyatékosságok világnézeti torzu­lásokat is takarnak. A világnézet esztétikai állásfoglalással is jár. A középiskolában már tisztázódnak a világnézet, politikai, er­kölcs és esztétika összefüggései. A tetszés és •nemtetszés intervalluma egyre inkább a természetről és a társadalomról vallott né­zetek függvénye. A megye iskoláiban most véget ért nevelőtestületi viták számbavették az eddigi eredményeket, és kijelölték a leg­fontosabb tennivalókat. A pedagógiai gya­korlat keresi a világnézeti politikai-erkölcsi nevelés eredményesebbé tételének lehetősé­geit. Az eredmény és az út nem közömbös számunkra. Dr. Tóth László Amatőr munkák művészi szinten Kerekre csiszolt tükör, dúsan hímzett bőr­tokban, mellette a búsuló juhász támaszkodik botjára, egy vitrinnel odébb pedig ősi nyír­ségi mintákat őrző térítők díszítik a falat. A miskolci Molnár Béla Ifjúsági és Űttörő- házban a napokban bőrből, fából készült használati tárgyakat, fából faragott kisplasz­tikákat, nyírségi keresztszemes hímzéseket bemutató kiállítást nyitott meg dr. Szabad- falvy József, a Herman Ottó Múzeum igaz­gatója. Dr. Puskásné Oláh Júlia régi nyírsé­gi archívanyag alapján tervezte munkáit, melyet avatott kezek hímeztek házivászonra. Makra László ékszeres kazettái, bőrfoglalatú falitükrei, lengyel motívumokat ábrázoló válltáskái magas művészi szintet tükröznek. Tófalvi Mihály főként juharfából készült ivócsanakjai, gyümölcsös tálai, dúsan fara­gott szuszékja, ősi művészeti motívumokat őriz, a modem kifejezési formákkal egyesít­ve. Barna György juhar-, topolya-, hársfából készített kisplasztikái az idős emberek falu­si életét, a pusztai pásztorélet mozzanatait örökítik meg. Képünkön Nagy Ildikó, nyolcadikos kora óta foglalkozik hímzéssel. Egyike azoknak, akik dr. Puskásné keresztszemes hímzéster­veit vászonra vitték. Sólymos László ezeket nekem össze kellett szedni és egy mentőládikóba hajtogatni. Utcai holmikba öltözött Józsi úr, és távozás előtt csokor­nyakkendőt kötött. Kilépvén, szivart is du­gott a szájába és égre fújta a füstöt. — Le a rolóval! — mondta, aztán az égről a cipőjére fordította tekintetét. Én nem mertem odanézni, mert mindig röhöghetné- kem támadt, valahányszor Józsi úr túlzottan kifelé álló lábfejére esett pillantásom. — Kisérjen el, ha ráér — ajánlotta, — nem árt, ha ismerkedik kicsit az élettel. Megszerettem Józsi úrat, mert nem élt vissza a hatalmával. Noszogatás helyett in­kább a lassú munkára ösztökélt, „a mun­ka mindig megvárja az embert. Nem med­ve, hogy elszaladjon. Mit ugrál? Nem isme­ri a közmondást, hogy a munka nem esik jól?... Azt hiszi megvan ez magának fizet­ve? Csak a naccságát gyarapítja! A jogaira ügyeljen inkább és ne hágyja magát kizsák­mányolni. Hallom, fát vágott tegnap a nacs- cságánál. Látszik magán, hogy paraszt volt. Olyan süketen él, mint tetű a matrac alatt. Nyílhatna már egy kicsit a csipája. Sose lesz magából rendes ember, ha így ugrál a tulajok előtt”. Néhány hét elmúltával, egyik reggelen, szokása szerint átlépkedett Józsi úr az ital­mérésbe. Alig tűnt el, a tulajdonosnő libbent be, még agyi rendetlenségben. Saját házá­ban volt az üzlet, s pongyolában osont elő a hátsó bejáraton. A fejéről lebontott kendő alól óriási, fekete kóctömeg tűnt elő. A tü­kör elé állt és hosszasan nézegette magát. — Józsi úr? — kérdezte a tükörből. — Beteg — rebegtem ijedten és imád­S9HSpunBflB8F9KZ3i koztam, hogy csak most ne jöjjön férfiven­dég. — Elment a patikába . .. — Szegény — mondta az asszony, de éreztem, hogy máson jár az esze. — Maga hogy halad? összébb húzta a pongyolája övét, mi­által előre feszültek és majdnem felrobban­tak óriás keblei. — Kipróbáljuk, mennyire haladt, jó? Lesz szíves a fejemet megmosni, igen? Rákvörös voltam és nem mertem rá­nézni. Ügy ugrottam, mint akit farba rúgtak, hogy előkészítsem az edényeket. A fejmosó kagylóhoz igazította tarkóját és legyező alakban szétterítette a haját. — Ne féljen tőle, dörzsölje csak jól. .. Hátra nyúlt, a feje fölé, megfogta a csuklómat és mutatta, hogy milyen erővel dörzsöljem. Közben folyton kacarászott. — Erősen csavarja ki belőle a vizet, le­gyen szíves... Gyakran láttam otthon, hogy miképpen csavarja kezére a haját anyám fejmosás után és hasonlóképpen cselekedtem. Csak­hogy nekem kérges, széles, erős markom volt, s amint tekertem egyet a kezemre hur­kolt haj fonaton, menten elvisantotta magát az asszony. A kezemhez kapott és félájultan ej­tette fejét a kagyló gumiperemére. — Hagyja — intett bágyadtan, — majd én. Ügy látom, nem megy ez még magának. Pedig azt gondoltam, hogy ha maga beta­nult, Józsi úrat kirúgom ... — Azt tetszett mondani, hogy ... — Jó-jó. Nincsen semmi baj... Menjen át a kocsmába Józsi úrért, igen? És máskor ne hazudjon nekem, igen? Olyan ügyefogyottan álldogáltam, any- nyira csepegett rólam a kétségbeesés, hogy megszánt az asszony. A Bóni égbenyúló beton silótornyainak szomszédságában, a város peremén 700 ci­gány él szétszórtan kialakított kis házikókban. A lakók számát tekintve egy kis falunak is beillene a telep. Közülük 251 fiatal már a mai világgal, a tudományok alapjaival ismerkedik, ők már iskolások. Nyírbátorban működik 1972 óta az or­szágban első önálló cigányiskola. A gyerekekkel tizenhat szolgálatkész fiatal pedagógus foglalkozik. Szerencsére nem maradnak magukra nehéz munkájukban. Támogatást kap­nak a megyei és városi tanácsoktól, a helyi üzemektől, vállalatoktól, a határőrségtől, de a fővárosi üzemek, egyetemek segítsége is eljut ide. Nem hasztalan ez az áldozat, mertaz iskolából legutóbb öt olyan fiatal került ki, akik közül egy kislány óvónőképző szakkö­zépiskolában, négy fiú szakmunkásképző intézetben folytatja tanulmányait. > Az iskola nyolcadikos tanulóit arra kértük, válaszoljanak egy kérdésünkre: hogyan képzelik el életüket húsz év múlva? Hat tanuló válaszát jegyeztük fel. Elek Emil összeállítása VARGA KÁROLY: Asztalos szakmunkás­ként szép bútorokat fogok készíteni, Buda­pesten egy kétszoba, összkomfortos, szépen berendezett lakásban fogok élni a családom­mal... PÄSKULY TIBOR: Valószínű a cigányte­lep helyén egy új. modern gyárat építünk, mert én kőműves leszek s házakat, gyárakért fogok építeni. Nyírbátort olyan nagy város- óak képzelem el, mint most Nyíregyháza... WMIIBHW M—llHII"» ll— III1BW 11 II iHI I I —TI — Különben maradjon. Hozza ide a csi- peszes dobozt. Pattantam és úgy nyújtottam át a kért holmit, mintha a szívemet nyújtanám. — Hát ez még nem megy magának, — mondta később enyhültebben. — Azt hi­szem, nehéz a keze. Miért nem krémezi? ' Józsi úr úgy röhögött, hogy majd kiesett a nadrágjából. — Hallom, (ismerkedett a hölgyfodrá­szattal ... Bosszantott az öröme, ezért megjegyez­tem: — A naccságos asszony tudja, hogy Jó­zsi úr a kocsmába jár. — Persze, hogy tudja — bólintott a se­géd, továbbra is vigyorogva. — Pedig látja, magát is idehozta, hogy engem kirúgjon. Pe­dig nekem nagy családom van. öt olyan gyerekem van mint maga. Csakhogy engem nem tud nélkülözni. Nem olyan könnyű eb­ben a háborús időben jó szakembert kap­ni. Magát akarta, de maga lenyúzta a fejbő­rét! Megtépte, mint a libát szokták a pa­rasztok. Paraszt maga, hallja, hiába üsmer- kedik itt a városi élettel. Győzelemittasult volt és tánclépésekkel lejtett végig az üzleten. Hirtelen megsajnáltam. Nekem aztán nem kell az ő kenyere, gondoltam. Azért, hogy még'jobb kedvet csináljak neki, én is elvigyorodtam és azt mondtam: — Megtéptem a naccságát, mint a li­bát ... örültem, hogy örömet okozhattam a vi- hánckoló Józsi úrnak. Később azonban fél­revonultam és sírdogálni kezdtem, mert ma­gamat is megsajnáltam. VARGA JŰLIANNA: Akkor már harmihc- ; éves leszek, itt fogok élni ebben a szép vá­VARGA JŰLIANNA: Akkor már harmihc- öt éves leszek, itt fogok élni ebben a szép vá­rosban, mert én itt születtem. Két gyerek édesanyja leszek. Szeretnék eljutni sok nagy­városba, természetesen Budapestre is... rosban, mert én itt születtem. Két gyerek édesanyja leszek. Szeretnék eljutni sok nagy­városba, természetesen Budapestre is... VARGA GIZELLA: Úgy képzelem, hogy Budapest legszebb rózsáit én fogom neme­síteni. Én kertész szeretnék lenni, virágokat fogok ótani és ott is fogok élni... mU# WF wir»»:: HORVATH ISTVÁN: Most még nem tu­dom, miiyen az esztergályos szakma, de 1995- ben valamelyik nagy gyár esztergályosaként fogok dolgozni, gépeket fogunk gyártani. Emeletes házban fogunk élni... SZILÁGYI ISTVÁN: Harmincnégy éves koromban Nyírbátor szép nagy város lesz. Sok nagy gyára is lesz, mert a gyárak adnak munkát és megélhetést az embereknek. Én autószerelő leszek. Nekem is lesz saját ko­csim, sokat fogunk a családommal kirándul­ni, színházba és moziba járni. W < '' • * * V , , v, ’ ' %'*. ’ . . fM- ;«*F Cigányok — húsz év múlva

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents