Kelet-Magyarország, 1975. december (32. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-14 / 293. szám
6 KELET-MAGYARQRSZÁG — VASÁRNAPI MELLÉKLET 1975. december 14. BÁLLÁ KAROLY: Nekem kevés Nekem kevés ételnek a kenyér. Nekem kell a hal s a gomba íze. nekem hiányzik a bors. a paprika, én tudni vágyom, milyen az osztriga, milyen a békacomb s a medvetenyér... Nekem kevé6 ételnek a kenyér. Nekem kevés italnak a víz. Nekem kell még sok-sok íz: édes tej, keserű sör. savanyú bor, gyümölcslé és ősi kumisz, nekem kell íz, még vagy tíz... Nekem kevés italnak a víz. Nekem kevés tüdőmbe a levegő. Nekem kell az ózon s a benzingőz, nekem hiányzik a trágyabűz s a parfümillat, ismerni vágyom szagát a rothadt avarnak, s tudni vágyom, milyen a tavaszi. harmatos legelő... Nekem kevés tüdőmbe a levegő. Nekem kevés fénynek a lámpa. Nekem kell a fénvszóró-pászta. kell a nap sugara s a villámfény. sápadt hold s pislákoló csillagok. Érdekel, milyen a magnézium largja!.. Nekem kevés fénynek a lámpa. Nekem kevés szerelemnek a csók. Nekem kell a szerenád, a bók, a csalódás s a boldog öröm. Kell a gondolatok harmóniája, s kellenek a párbajgolvók... Nekem kevés szerelemnek a csók. Nekem kevés éleinek a let Kell a kockázat, a tét. Kell a kéj s a kin. a harc s a megelégülés. Én kívánom a munka erejet.. Nekem kevés életnek a lét. Nekem kevés mindennek a valami Én mindent akarok látni, hallani. Nem csak lenni akarok, de élni. s nem csak élni, de születni s meghalni Én kiáltom, hogy tudjatok hallani: Nekem kevés mindennek a valami! EGY NÍVÓDlJ TITKA 7/í'\ Főiskolás színjátszók - önmagukról Szerda este, negyed nyolc. Percnyi pontossággal érkeznek a ..színészek”, a rendező jelt ad a hangosításra, visít egy hangszóró, tekergő, kígyózó kábelek, vezetékek közt botorkálva a szereplők elfoglalják helyüket, kezdődhet a próba. Aki egy ilyen alkolommal érkezik a nyíregyházi tanárképző főiskola zsebszínházába, vagy mozaiktermébe, azt hiszi, eltévedt. A próbák nyugtalan hangulata, s a felfordulás közepette is nyugodt „színészek” láttán azt hihetnénk, igazi próbán járunk. Apró jelek mégis elárulják, hogy amatőr együttes próbál. Nincsenek például maszkok, jelmezek, a darabokat díszletek nélkül adják elő. Próbán is, színpadon i>. o Négy-öt évvel ezelőtt született az ötlet, hogy csoportokat alakítsanak a színjátszáshoz; rendezéshez kedvet, tehetséget érző főiskolai hallatók közül. Az első, főiskolai szereplések óta gyakran hallatnak magukról. Műsoraikkal alkalmanként ifjúsági klubokban, iskolákban is bemutatkoznak. Legutóbb a megyei színjátszó csoportok és irodalmi színpadok versenyén bizonyítottak. A zseb6zínházban működő három együttes kő1 zül az egyik, a színjátszó csoport, az Anti- goné-val elnyerte a megyei tanács nívódíját. Ennek a nivódíjnak a titkairól beszélgettünk a darab rendezőjével és szereplőivel. A három csoport munkájában általában negyvenen vesznek részt. Az irodalmi színpad elsősorban a főiskolai ünnepélyeken lép fel. műsoraik kiválasztása is ehhez alkalmazkodik. A színjátszó csoport — mint az Antigoné is mutatja — nagyobb, koncentráltabb munkát igénylő produkciókra vállalkozik. A stúdiószínpad, kevesebb műfaji kötöttséggel modernebb tartalmi és formai megoldással kísérletezik. A zsebszin- házon belül mégsem szerencsés elhatárolni ezeket a csoportokat, hiszen a negyven szereplő mindig ott és akkor lép fel. ahol es amikor szükség van rá. Darabok, szerepek és képességek szerint egyszerre több produkcióhoz is tartozhatnak. e A nivódij már igazolja, hogy sikeresen oldották meg az Antigoné szinrevitelét. ez a mű azonban hivatásos színészektől is nagy erőt követel. Nem túl nagy-e a cél, amire vállalkoznak? A csoportok vezetője, Jeney István, a főiskola kulturális bizottságának titkára foglalja össze elképzeléseiket. — Mindhárom csoportnak az a célja, hogy fiatalosan, modern ötletekkel szóljon aktuális témákról. Mivel elsősorban fiataloknak játszunk, bátran nyúlunk olyan darabokhoz is. amelyeket korábban csak egy bizonyos formában lehetett elképzelni. Az eredeti műhöz mi írtunk mitológiai előszót, a könnyebb tájékozódás kedvéért. Ötvenöt percre szűkítettük a cselekménvt. s hangsúlyosabbá tettük Kreon alakját. De erTől már az illetékes. Kreon, azaz Danku István, magyar-ének-zene szakos hallgató beszél. — Szakítani akartunk azzal a romantikus felfogással, hogy Kreon csak jó. vagy rossz lehet. Értnél sokkal bonyolultabb ez a iellem. Vezető, aki személyek tetteiért, de népének érdekeiért is felelős. S végül a legfontosabb. hogy ember. Ezt akartuk hangsúlyozni. • © Egészen más műfajban, ugyancsak az ember felelősségét, szerepét vizsgálja a Májusi kórus című pódium játék. Az összeállítást rendező Balogh l6tván, matematika— rajz szakos, lény es ban gef f ek t usok kai színesíti. viszi közelebb a fiatal közönséghez a fő motívumot; a ma forradalmiságát. Nem véletlen, hogy gvakran választanak mély tartalmakat hordozó témákat, ez áll közel érdeklődési körükhöz, a próbákon kívül is sokat foglalkoznak ezekkel a kérdésekkel. Most azonban valami egészen másra vállalkoznak. Andersen-mesék címmel kosztümös — díszletes darabot készítenek, s bár a bemutató csak jövő év elejére várható, már tervezik, hogy sokszor és minél nagyobb közönség előtt lepnek fel. Azt vallják ugyanis, hogy önmaguk ürömét mások örömévé teszik, s eközben, szinte észrevétlenül olyan közművelődési funkciót valósítanak meg. amely a főiskola és a város, a megye közötti kapcsolatok kialakulását segíti, erősíti. Ez az egyik céljuk. A másik, hogy a főiskola befejezése után kt-ki saját munkahelyén, falujában, városában folytatja majd a zsebszinházíban összegyűjtött ötletek, tervek megvalósítását. B. E. Közvetlenül a háború után Pestre jöttem a falumból, hogy szerencsét próbáljak. Éppen befejeztem a négy polgárit és az lett volna a szerencse, ha Pesten tovább tanulhatok. mivel otthon erre nem volt lehetőség azaz: pénz. , Tervem azonban nem sikerült és jó Ideig alkalmi munkát végeztem, hogy ha már a jövőmet nem is tudtam, legalább a jelenemet biztosítsam. Hányattatásaim során többféle ipari szakmával is próbálkoztam, magyarán inas- kodtam, meri ehhez ko6Ztot, kvártélyt is kaptam. Egyebek között úri és hölgyfodrászatot is tanultam néhány hónapig, s az elmúlt napokban kedvem támadt, hogy felkeressem azt a külvárosi üzletet, s elmerengjek a múltakon. Az üzlet azonban sehol sincs, mert az egész környéket szanálták. Csak azt tehettem, hogy képzeletben építettem mega tégi, rozzant, földszintes bérházat, benne az üzletet. s vele együtt akkori életem egy darabját. A tulajdonosnő, akinél újsághirdetés alapján jelentkeztem, hatalmas termetű, dúskeblü, bogárfekete nő volt, s igen barátságosnak mutatkozott. Első pillanattól magázott,. és azt mondta: „Úgy szeretném kvázi, ha jól együttműködnénk..Ez igen tetszett nekem. Az is tetszett, hogy bőbeszédű volt a nagyságos asszony. Sokat kérdezgetett, s gyakran felkacagott szavaimon. — Józsi úr majd bevezeti magát — mondta befejezésül. — Előbb a férfirészlegben érjen el némi haladást, aztán próbálkozhat a hölgyfodrászatban is. — A segédhez fordult: — Magyarázza el, Józsi úr, amit A dekabrista felkelés 150. évfordulójára A felkelés magyarországi visszhangja t enin munkáiban átfogóan értékelte a dekabrista felkelést. Amikor kidolgozta a történelem, és ezen belül az orosz- ország: felszabadító mozgalom történelmének tudomány >s koncepcióját, rámutatott arra is. hogy a dekabristák az oroszországi forradalmi mozgalom első, nemesi szakaszának a képviselői, tevékenységükkel függ ösz- sze az oroszországi felszabadító mozgalomban a köztársasági szokások kialakulása, a jobbágyrendszer és az önkényuralom elleni szervezett harc kezdete. A lenini értékelés alapján szovjet toiténészek egész sor munkája jelent meg a dekabrista felkelésről, a benne részt vevő személyiségekről. Most, amikor a dekabrista felkelés 150. évfordulója közeleg, szeretnénk az olvasót emlékeztetni arra. hogy az oroszországi események milyen visszhangot keltettek a haladó gondolkodású magyar kortársak körében. Nagyszámú tudományos és irodalmi alkotás bizonyítja, hogy a péterburgi Szenátusi téren 1825. december 14-én lejátszódott eseményekre a haladó gondolkodású magyar kortársak kellő figyelmet fordítottak. Hogyan írtak 1826-ban a magyar lapok a dekabrista felkelésről? A lapok közölték a felívelés céljait, társadalmi és politikai álláspontját, a kivégzettek és a Szibériába to- loncoltak névsorát, a francia újságok szimpatizáló cikkeit, de publikálták az osztrák újságok reakciós cikkeit is. Az újságok nem kommentálták az eseményeket, egyszerűen konstatálták a tényékét. Ez érthető, különben a cenzúra úgy is törölte volna. Az olvasók az újságokból megismerhették Pesz- lelnek, a felkelés vezetőjének ..Russzkaja Pravda” c. művét. A lapok é műnek csak a tartalmát közölték, de leírták a dekabristák programját es politikai céljait is, melyek a Habsburgok elleni antifeudális harcban a magyarok számára fontosak voltak. /"• róí Széchenyi István naplójának ^ lapjai bizonyítják ezt a mély benyomást, amit a Szenátusi tér eseményei keltettek személyében. Széchenyi párhuzamot vont az orosz és a magyar társadalom fejlődése és problémái között. A dekabrista felkelés valamilyen mértékben segít Széchenyinek világosabban látni az akkori magyar társadalom antagonisztikus ellentmondásait, és meggyőződni arról, hogy a haladás magyarországi erői még gyengék. Ezt a következtetést vonta le magának Széchenyi naplójának 1826. január 30-i oldalán. Szintén nagy tisztelettel írt a dekabristákról Kossuth Lajos, az 1848—49-es szabadságharc vezére is. Mint ismeretes. Kossuth komolyan foglalkozott az orosz forradalmi mozgalom történetével. A lengyel forradalomról szóló munkájában megállapítja. hogy két Oroszország létezik: .... az egyik — az orosz önkényuralom a másik az orosz nemzet. Az első az megszűnik, semmive lesz. a másik megmarad.” A dekabristák nézeteit elemezve Kossuth megállapítja, hogy a felkelők a cári önkényuralom megsemmisítésének szükségességében egyetértettek, csak abban nem volt közös elképzelésük, hogy mi legyen a varizmus után. Egy részük alkotmányos monarchiát, a másik köztársaságot akart. Kossuthhoz a dekabristák bal. köztáipasági szárnya állt közelebb. P. I. Pesztel, a Déli Társaság alapítója és vezetője. A dekabristák alkotmány- tervezetének, a „Russzkaja pravdá”- nak a szerzője. 1826. július 13-án kivégezték. A/T int ismeretes, nagy regényt irt Jó- kai Mór is a dekabristákról Szabadság a hó alatt vagy a „Zöld könyv" címmel. Igaz, a regényben sok minden az írói fantázia szülötte, nem mindenben egyezik mega történelmi eseményekkel de Jókai mégis nagyszerűen ki tudta fejezni az orosz nép szabadságtörekvését, felszabadulásáért folyó harcát. A dekabrista felkelés felkelti a magyar közvélemény- érdeklődését Oroszország, az orosz nép, az oro6z irodalom és történelem, az orosz tudomány és kultúra iránt. A dekabrista felkelés helyes, marxista—leninista megvilágosítását adják felszabadulás utáni történészeink, Révai József és Dolmányos István. Különös figyelmet érdemel Dolmányos István egyik érdekes munkája, A dekabrista felkelés magyarországi emlékei c. írása, amihez memoárokat és irattári anyagokat használ fel. A z első orosz forradalmárok önfelál- dozó harcának sziklájából olyan forradalmi láng keletkezett, amelyben hamuvá vált a jobbágyrendszer, az önkény- uralom és a burzsoázia. Oroszországban 1917-ben győzött a szocialista forradalom, mely lehetővé tette a második világháború után a szocialista világrendszer kialakulását, hazánk felszabadulását. Győzelemre jutott a dekabristák ügye. Dr. Balta Tamara kell, igen? — Ezután kezet nyújtott, s azt mondta: — Viszontlátásra, Gyula úr! Józsi úr nem szólt közbe. Egy karosszéknek támaszkodva állt, egyik lábát keresztbe tette a másik előtt és a fogát piszkálta. ötven év körülinek látszott, s rendkívül hosszúkás, kétoldalt összenyomott feje volt. Arra gondoltam, úgy néz ki, mint egy disznósajt, amikor kiveszik a prés alól. Amint a tulajdonosnő távozott, azonnal megélénkült Józsi úr. Ellökte magát a széktől, s járkálni kezdett, akár egy töprengő professzor. — Jó dolga lesz itt magának, meglátja — magyarázta. — Télen melegben, nyáron hűvösben és mindig tisztán. — Megrázta magán a fehér köpenyt. — Nem cserélném el egy főorvoséval!... Magának csak az a dolga, hogy amikor jön a vendég, beteríti, szappanozza, aztán átkapog itt a falon. így... — Anélkül, hogy a falhoz ért volna, mutatta a kopogás mikéntjét. Aztán felemelte nagyon fehér, hosszú mutatóújját: — Csak a nacs- cságával vigyázzon! Nem mondta meg: miért kell vigyáznom, ellenben igen trágár módon szidalmazni kezdte a főnökasszonyt. Látszott, hogy nagyon gyűlöli. — A naccságának nem megmondani, hogy odaát vagyok! — emelte fel ismét komikus mutatóújját. Úgy zajlott minden, ahogy Józsi úr előírta. Mikor jött a vendég, udvariasan köszöntem — Józsi úr megmutatta, hogyan kell meghajolnom és „Van szerencsém, jónapot kívánok” — aztán -beterítettem a vendéget, majd szappanozni kezdtem. Mikor éreztem, hogy most már fokhagymaszagú, altkor — átkopogtam. Józsi úr jött frissen, derűsen, s már fente a kést, sercegtette a szakállat. — Na, Gyula úr — szólt, miután a maradék szőrt lekaparta — lemosni, kölnit, pudert a vendég úrnak, s mehet az esküvőre. Alászolgálja, viszontlátás ... Ismét elvonult a szomszédba, ahol egy piszkos kis italmérés állt Nem mondhatom, hogy iszákos volt Józsi úr, azt hiszem, csak szeretett odaát lenni. Színesebb volt az élet, nagyobb volt a mozgás és persze el-elkor- tyolt naponta öt-hat hosszúlépést is. — Nekem ez a fenővíz — magyarázta egyszer. — Jobban fog tőle a borotva. Estefelé rendszerint kivörösödött a képe és vizenyőssé lett a tekintete. Szétdobálta magáról a köpenyt, a kitaposott cipőket, s
