Kelet-Magyarország, 1975. december (32. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-14 / 293. szám
1975. december 14. KELET-MAGYARORSZÄG 3 Kettőzött erővel A MEZÖGAZDASÄGI termelés évi 5—6 százalékos növelése kedvező körülmények és adottságok mellett is jó eredmény. Megyénkben, ahol a termelőszövetkezetek 81 százaléka kedvezőtlen adottságú, a termelésnövelés minden százaléka kettőzött erőfeszítést igényel. Mindez nem jelenti azt, hogy nincs elegendő tartalék a gazdaságosabb, a jövedelmezőbb gazdálkodáshoz. A tartalékok, a lehetőségek nagyok, de következetesebb, célravezetőbb hasznosításukra van szükség. A megyei vezető szervek tárgyalták és jóváhagyták a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek öt évre szóló tájegységi fejlesztési programját. Ehhez alapul szolgál a kedvezőtlenség okainak ’ feltárása, elemzése. Alapvető, hogy megyei szinten a föld nagyobbik fele (57 százalék) gyenge termőképességű. Területenként ez az arány nagyon eltérő, a beregi részben 90 százalék, Észak- Szabolcsban csak 28,8 százalék. A „rossz föld” nagyobb eszközigénnyel, több energia felhasználásával és munkaráfordítással is kevesebbet terem. Egyik helyen a homok, másutt a szik, vagy az erősen kötött vályogtalaj kíván az átlagosnál nagyobb költségeket, munkaráfordításokat. A kedvezőtlenséget növeli, hogy a termelőszövetkezeti tagok 80 százaléka (72 ezer ember, 41,4 százalékuk nyugdíjas és járulékos), azokban a termelőszövetkezetekben dolgozik, ahol a földek gyenge termőképességüek, ahol a körülmények rosszak. A termelőszövetkezetek többségében még nem mindig a gazdaságosság, inkább a foglalkoztatás határozza meg, hogy milyen ágazatokat alakítanak ki, fejlesztenek. A NEGYEDIK ÖTÉVES TERV során a megkülönböztetett támogatások eredményesen segítették ugyan a kedvezőtlen adottságokból eredő hátrányok megszüntetését, de teljes egészében eltüntetni azokat nem tudták. Ezért is a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetekben az egy főre jutó jövedelem ötezer forinttal, (23 százalékkal) volt alacsonyabb, mint más termelőszövetkezetekben. Még ha akadnak is kedvező tendenciák, ezeket nem lehetett úgy hasznosítani hogy a területegységre vonatkozó mutatók megfelelőek legyenek. A nyereség és az amortizáció nem elegendő ahhoz, hogy a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek eszközállományukat úgy növeljék, bővítsék, hogy az magasabb fokú termelésnövekedést eredményezzen. Az említett problémák egyes térségekben és egyes termelőszövetkezetekben differenciáltán jelentkeznek. Szabolcs-Szatmár megye termelőszövetkezeteinek eszközellátottsága összességében nem rosszabb az.országos átlagnál. Van elegendő gép, de azoknak kihasználása, hatékonysága éppen a kedvezőtlen termőhelyi adottságok miatt az országos átlagnál jóval alacsonyabb. 45 olyan termelőszövetkezete van megyénknek, ahol a termelés színvonala igen alacsony, az egy hektárra jutó halmozatlan termelési érték nem éri el a tízezer forintot (a megyei átlag 12 832 forint). Az említett 45 termelőszövetkezet a tsz- terület 31 százalékán gazdálkodik. A kedvezőtlenség okait még hosszan lehetne sorolni, ehelyett leírhatjuk, hogy az okok nem mindig objektívek. Az eszközök hatékonyságát, a földek termőképességét az is befolyásolja, hogy milyen szakgárda végzi a munkát, a brigádvezetőtől a legfelsőbb vezetésig mennyire rátermettek a szervezésre, az irányításra, a döntésre az egyes emberek. Amikor a magyei tanács meghatározta a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek fejlesztési programját, a feladatokban többek között javasolta a racionális földhasználat továbbfejlesztése érdekében az adottságokhoz alkalmazkodó művelési ágváltozásokat, az erdőterület, a gyepterület, a gyümölcsösök területének növelését. MEGYÉNKBEN — mert megfelelő lehetőségeink és jó hagyományaink vannak — indokolt a szarvasmarhalétszám 22 százalékkal, ezen belül a tehénlétszám 4ti százalékkal, a sertéslétszám 59 százalékkal, ezen belül a kocalétszám 49 százalékkal történő növelése. A juh létszámot 9—10 százalékkal lehet és kell növelni, a törzsbarom- fi-állományt 25 százalékkal. Az állatállomány növeléséhez kapcsolódik, hogy a megye szövetkezeteiben 23—24 ezer hektár gyepterület javítását kell elvégezni. Az öntözőkapacitás fejlesztésére több mint 9 ezer hektáron van lehetőség. Fokozni kell a táblásítá- sok végrehajtását. Ezen belül az üzemi vízrendezést, mintegy 28 600 hektáron, a talajjavítást 22 400 hektáron kell elvégezni. A mezőgazdasági termelésben a szerkezetváltozásokkal, szakosodásokkal, gépesítéssel megváltozik a munkaerő-szükséglet. A tervidőszak végéig a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma több mint 10 ezer fővel csökken, egy részük nyugdíjas lesz, de jelentősebb hányaduk az ipari termelés-részére szabadul fel. Megfelelő munkaerő-gazdálkodással, korszerűsítéssel, a technika színvonalának emelésével, szakemberképzéssel el kell érni és el is lehet érni, hogy a mezőgazdasági termelés a gyenge adottságú termelőszövetkezetekben is a létszámcsökkenés ellenére fokozódjék. A TÁJEGYSÉGI FEJLESZTÉSI program Szabolcs-Szatmár megyét hét térségre tagolja. Valameny- nyi térségnek megvannak a sajátos lehetőségei, amelyekkel a termelés fokozható. Mindenekelőtt azokat az ágazatokat kell fejleszteni, amelyek hagyományosak, jól jövedelmezőek, a térség adottságainak megfelelnek. Ezen túl, a tiszalöki térségben az eszköz hatékonyságának a növelése a fontos. Az észak-szabolcsi térségben viszont az eszközállományt kell növelni, és gyorsítani a szakosodást, az iparszerű termesztési mód terjedését. Az észak-nyírségi térségben a termelőszövetkezetek nagy részében az egy hektár termő területre jutó halmozatlan termelési érték tízezer forint alatt van. Az eszközellátottság szintje viszont a térségek között a legmagasabb. Itt arra kell törekedni, hogy az eszközhatékonyság növelésével a termelési érték is növekedjék. A Nyírség déli térségében a gazdálkodási színvonal igen alacsony. Ebben közrejátszik, hogy sok az egyéni és szakszövetkezeti terület. Az eszközellátottság alacsony és heterogén, a szakmai vezetés gyengébb, mint más területeken. A szatmári térségben hagyományosan kialakult az állattenyésztjés, az állatsűrűség a megyei átlagtól magasabb, itt a takarmánytermesztés nem kielégítő. A gazdálkodás egyéb mutatói is igen alacsony. A beregi térségben az eszközellátottság minden vonatkozásban alatta van a megyei átlagnak, a szakember-ellátottság sem kielégítő. A nagyecsedi térségben a gazdálkodást hátráltató egyéb tényezők mellett a vezetés elégtelen. A KEDVEZŐTLEN ADOTTSÁG és az ehhez járuló szubjektív problémák, az ötödik ötéves terv ideje alatt állami, megyei és helyi erőfeszítésekkel megoldhatók, csökkenthetők. Az életbe lépő szabályozó rendszer a kedvezőtlen termőhelyi adottságú termelőszövetkezetek részére megkülönböztetett támogatásokat tesz lehetővé. Ha termelő- szövetkezteink következetesen végrehajtják a tájegységi fejlesztési program előirányzatait, ha megfelelően élnek a központi támogatásokkal és a helyi lehetőségekkel, akkor a kedvezőtlen adottság mind kisebb területre zsugorodik. Seres Ernő ÖT ÉV A VÁSÁROSHAHÉHYI JÁRÁSBAN AZ IPAROSODÓ SEREG Százhetvenen dolgoznak a VOR vásárosnaményi gyárában. Tarpán kenyérgyár épült, amely a környéket is ellátja friss kenyérrel. A IV. ötéves terv folyamán egy sor új létesítménnyel gazdagodott a vásárosnaményi járás. Kommunális, egészségügyi, oktatási és kereskedelmi létesítmények egész sorának örülhettek és örülhetnek a beregi emberek. Az elmúlt öt év alatt a járás valamennyi községében épült valamilyen fontos közintézmény és a következő öt év beruházási, építkezési terve is biztató. Tiszaszalkán közvetlen átadás előtt áll egy új ABC- áruház, Tarpán és Nyírma- dán folyamatban van egy-egy ABC-áruház építése. Tiszaszalkán ezenkívül orvosi rendelő és lakás is épült az elmúlt években, a községi művelődési házat pedig bővítették. Tarpa korszerű sütőüzemet kapott, elkészült a tej- bolt és a tejbegyűjtő is a községben. Tiszavid és Vitka lakói szintén új tejboltnak örülhettek a közelmúltban. Be- regsurány orvosi rendelőt és lakást kapott, Beregdarócon most van folyamatban a törpe vízmű építése, Csarodán a fiatalok örültek legjobban az új presszónak, folyamaiban van a napközi otthonos óvoda bővítése, aminek nemcsak a fiatalok, a szülők is örülnek. Nagyvarsányban már régebben befejezték a napközi otthonos óvoda bővítését. Ilk óvodát, Gemzsén az általános iskola politechnikai műhelyt kapott. Vásárosnamény, a járási székhely ipari létesítményekkel is gazdagodott. Átadták a ládaüzemet, létrehozták a VOR helyi üzemegységét, az 5. sz. Volán Vállalat korszerű telepet épített a nagyközségben. Üj üzemcsarnokkal bővült az ÉVM beregi gyáregysége, folyamatban van a farostlemezgyár 600 millió forintos beruházása. Tavasszal kezdték az új szálloda építését, jövőre át is adják rendeltetésének. A tervidőszakban a járás 23 millió 900 ezer forint állami támogatást kapott belvíz- rendezésre, ezzel szelidebbé tették a fekete, agyagos talajt. Jelentős állami támogatással öt szakosított tehenészeti telepet is kapott a járás. A vásárosnaményi járási művelődési központ. Tizenkét kilométerrel bővült az üzemi bekötő utak hálózata. Hatezer-ötszáz méterrel lett hosszabb a villanyhálózat. Öt új boltot nyitottak, az új gázcseretelepek száma kettő. Az óvodai helyek száma 479-cel bővült. Tizenöt új klubkönyvtárat is birtokukba vehettek a beregiek. A községben a szilárd burkolatú Beregsurány: 50 személyes óvoda a régi kastélyban. (Hammel József felv.) úthálózat 17,5 kilométerrel lett hosszabb és 93 kilométer járda is épült. Az V. ötéves terv elkészítésénél elsősorban a lakosság igényeit vették figyelembe. Az anyagi lehetőségektől függően a következő beruházásokra kerül sor az elkövetkezendő öt év alatt. ■ Beregsu- rányban tovább építik a vízhálózatot. További belvízrendezésre 22,5 millió forint állami támogatást kap a járás. Barabás új iskolát kap. Csa- roda az új iskolája mellé fogorvosi rendelőt is épít. Nyír- madán négytantermes iskolát, 50 személyes óvodát építenek és sor kerül az 'vóvíz- hálózat kiépítésére is. Tiszaszalkán szintén a vezetékes ivóvíznek örülhetnek maid, ezen kívül egy új általános iskolát is kap a község. A tarpaiak egy ötven személyes óvodát vehetnek birtokukba. Vásárosnaményban nagyobb részt társadalmi összefogással tisztasági fürdőt építenek. Bővítik a szennyvízhálózatot, ezen kívül új iskolát és új óvodát is kap a járási székhely. Gergelyiugornyán és Jándon bővítik a vízhálózatot. A lakosság pedig jelentős társadalmi munkával járul hozzá a községek építéséhez, szépítéséhez. Gyökerek H a Ilikével, a szép, álmodozó szemű ABC-s pénztáros kislánnyal össze nem hozza öt kifli meg 10 deka parizer, no és a pénzhiány, melynek zavarából Ili segítette ki, akkor János valahol az egyik Csongrád megyei tsz-ben gyakornokoskodik. Pontosan ott, ahol az apja alapítótag volt, amelyik a részére is biztosította az ösztöndíjat, a szerződést. Csakhogy a szerelem szálai felbontották a szerződést. És ez erősebb mindennél. Ide vonzották a Nyírség homokjára a családalapítás szálai. Most próbál gyökeret verni. János sikeresen vette az akadályokat a főiskolán, megszerezte a mérnökit. Várták már otthon is, de helyette levelet küldött édesapjának, a tsz-elnöknek, a párttitkárnak. Nem maradt hatástalan, mert az évek, a nősülés, a családalapítás meggyőzték a tsz vezetőit. Legfőképpen azonban az, amikor megírta, hogy Ilike anyai örömök elé néz. Ez végképp levette lábáról a vezetőket. Elálltak a követelésektől, a szerződéstől. Kiengedték Jánost. így költözhettek be a városszéli albérletbe, ő pedig az egyik nagygazdaság gyakornoka lett. Szűkösen éltek, élnek, Felesége a szülés után folytatja a tanulmányait a tanárképzőn, de munka mellett, s így amit a gyesből kapnak, s amit János keres, abból élnek. Beosztva minden fillért. Reménykednek, hogy lesz könnyebb is. Ha János gyakornoki ideje kitelik, ha kinevezik. Mindenük a kis Tünde. Kissé kínos az albérlet, mert alig van számukra hely, de főleg a picinek, s az állandó elnézésekbe, a szívességkérésekbe belefárad Ilike. János szorgalmasan morzsolja a gyakornoki időt. Számolgatja, mennyi van még idejéből, amikor letelik, s odaáll a vezetők elé, s várja majd mit mondanak neki. Már csak 5—5 és fél hónap van hátra. Beleszokott a rendbe, fegyelembe. Becsülettel ellátott minden beosztást, amit rábíztak. Ott volt ha társadalmi munkáról volt szó, a gépműhelyben segített. A mérnökgyakornok odaállt esztergálni, szerelni is. Kissé meg is lepődtek a srácok, még ilyen mérnököt! Gyorsan megbarátkoztak vele. Befogadták, s János lett a gazdaság labdarúgócsapatának egyik erőssége is. Hajtott a meccseken, ha b.ajba került a gárda. Elveszni vélt mérkőzéseket nyertek meg egy-egy jó húzásából, beadásából. Fél év úgy telt el, hogy azt sem mondták neki: állj odébb. Egyszer aztán a főnöke, a főmérnök egyik feladat sikeres elvégzése után indulás előtt csak ennyit szólt oda neki: meg vagyok veled elégedve, fiú. Ez akkor megnyugtatta, szárnyakat adott neki, de aztán ez is elszállt, mint az akácillat, s újra a közönybe, a kétkedésbe zuhant. L assan letelik a gyakornoki idő, de még nem ült le vele az igazgató, a párttitkár, a személyzetis vagy az szb-titkár, hogy megkérdezzék: hogy érzed magad? Van szándékunk veled. Elégedettek vagyunk a munkáddal. Itt hibáztál, ott javíts. Légy következetesebb. Bánná már a fene, csak mondanának valamit. De így olyan, mintha vakvilágba tapogatóznék. Nem tudja hányadán áll. Jó, jó, megérti, hogy az igazgató rettentő elfoglalt, nem ér rá egy kis gyakornokkal foglalkozni. Talán nem is tud Jánosról. És a többiek?! Ügy érzi János, hogy otthon is van a gazdaságban, meg nincs is. önálló, s még félszeg. Intézkedne is nem is. Sokszor elhatározta már, hogy rányitja az ajtót valamelyik vezetőre, de restelli. Még félre értenék: türelmetlen, tolakszik. így aztán vár, vár, majd csak behívják egyszer, s megmondják, hogy mi a tervük, szándékuk vele. János ezt várja. Ilike még inkább. Mert dönteniük kell. És még Jánosnak biztos állása sincs. S hol van a lakás! Jánost ezért gyötri a bizonytalanság. Farkas Kálmán
