Kelet-Magyarország, 1975. december (32. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-11 / 290. szám
2 / KELET-MAGYARORSZÁG 1975. december-11. Hatvanmilliós támogatás Most a tervidőszak végén már megvonható a mérleg is: vajon a megkülönböztetett támogatással elérték-e a célt, a szolgáltatás gyorsabb ütemű fejlesztését. 1971-ben, amikor 'a pályázatot meghirdette a megyei tanács végrehajtó bizottsága, 81 szövetkezet, vállalat jelentete be igényét. Sok jó javaslatot tettek a gazdálkodó szervek, de váíámennyi- hez támogatási üdni nem lehetett, mert az igenyelt ösz- szeg meghaladta a 130 millió forintot. Hatvan „díjazott" Végül is hatvan pályázónak ítélték oda az állami támogatást, a szolgáltatásfejlesztési alapot így is nagyon szétaprózták: egy-egy egységre átlagosan 900 ezer forint jutott. A minisztériumi és a tanácsi vállalatok esetében az átlagosnál magasabb — 1,9 millió forintos — volt a juttatás. JSnnek oka, hogy fejlesztéseik lényegében az egész megyét érintik (pl. GELKA, Patyolat, VA- GÉP-gépkocsiszerviz.) A szövetkezetek fejlesztései -zömében, helyi jellegűek voltak, ezért kisebb támogatást is kaptak. A szolgáltatásfejlesztési alapból összegszerűen mégis a szövetkezetek részesedtek a legnagyobb mértékben, mert a teljes összegnek csaknem a felét kapták. (Egy indokolt is, mert a szövetkezeti szektor a szolgáltatásoknak mintegy 80 százalékát adja.) Ugyancsak nagy részt kaptak a fejlesztési alapokból a tanácsi vállalatok (kb. 40 százalékot). A városok, a nagyközségek részesedése Nagyon sokféle szempontot vettek figyelembe a fejlesztési alapok elosztásánál. A vb a támogatással elsősorban a textiltisztítási, elektroakusztikai (tv-rádió), a gép- kocsijavítás-és a lakáskarbantartási tevékenység fejlesztését támogatta. A településenkénti megoszlás a városok és a nagyközségek jelentős részesedését mutatja: Nyíregyháza — mint megye- székhely és felsőfokú központ —a fejlesztési alapoknak csaknem a felét kapta. A középfokú központok — tehát városaink és a legnagyobb községek — a támogatás negyedét, a kisebb, de még több települést vonzó községek szövetkezetei a teljes összeg ötödét. A fejlesztések egy része már érezteti hatását. A IV. ötéves terv időszaka alatt körülbelül másfélszeresére növekszik az elvégezhető szolgáltatások mennyisége. Ez — a jelentős támogatások ellenére — kb. 18 százalékkal kevesebb, mint az eredeti cél volt. Legnagyobb lemaradás a textiltisztításnál van, alapvetően a Patyolat-rekonstrukció áthúzódása miatt. Ötvenhárom beruházás A gépkocsijavítás kapacitásainak fejlesztése nagyjából a terv szintjén alakul: az emelkedés mértéke megközelíti a 90 százalékot (két szerviz átadása azonban csak az V. ötéves tervben valósul meg: Nyírbátorban és Rakamazon.) A tervezett szinten, esetleg azt is meghaladó mértékben bővültek az elektroakusztikai és ház- tartásigép-javítások, valamint lakáskarbantartás. A szolgáltatásfejlesztésialappal , támogatott beruházások közül az év végéig 53 valósul meg, egy a textiltisztítás, tizenkettő a gépkocsi javítás, tizennyolc a lakáskarbantartás, öt az elektroakusztikai és háztartásigép-javí- tás, 17 pedig az egyéb javítások területén. Mindez együttesen azt jelenti, hogy az átlagosan egy főre jutó szolgáltatások értéke megyénkben az 1970. évi 456 forintról 1975. végéig 670 forintra emelkedik. Következik: Több felelősséggel. Marik Sándor TEJ, KENYÉR — ESTE Kereskedelmi ellenőrrel a boltokban Egyre több vállalat, intézmény biztosítja dolgozóinak a szabad szombatot. Az üzletekben, boltokban azonban nehéz a rövidített munkaidőt megoldani. Sokszor még szombaton este 7—8 óráig is nyitva tartanak. Több bolt pedig vasárnap délelőtt is kinyit. Nemrég végeztek egy felmérést, általában mit vásárolnak vasárnap délelőtt, szükséges-e a nyitvatartás. Az eredmény meglepő: túlnyomó többségében italárut, háztartási cikkeket vettek, amit hézközben is nyugodtan be lehet szerezni. Ahhoz, hogy a kereskedelmi dolgozók is élvezhessék a szabad szombatot, rövidíteni kell a munkaidejüket. Ehhez pedig mi, vásárlók járulhatunk hozzá elsősorban. Az alapvető élelmiszereket mindenképpen, de a tejet, kenyeret is nyugodtan megveheti ük már pénteken délután. I Változtatni kell a vásárlás- bán az időbeosztáson. Ehhez azonban álljon megfelelő mennyiségű tej, kenyér és a legfontosabb élelmiszerek az üzletekben péntek délután. Különösen a peremkerületek ellátása fontos, mert itt mesz- sze vannak egymástól az üzletek. Bodnár Istvánnal, a Nyíregyházi Városi Tanács kereskedelmi osztályának főelőadójával ezt néztük meg december 5-én, pénteken délután néhány peremkerületi és a város központjában lévő ABC-ben, ÁFÉSZ- és élelmiszerboltban. A Bocskai utcai 68. számú fűszer-csemegében bőven volt tej, tejfel, vaj és más tejtermék is. Kenyérből, péksüteményből szintén szép választékot találtunk. Még szombaton délután is lehet kapni ezeket a termékeket. Hasonló volt a helyzet a 24-es ÉKV-boltban is Borbányán. A 8-as számú ÁFÉSZ-bolt- ban, ugyancsak Borbányán, délután fél 4-kor egy fél liter lyukas zacskós tej volt mindössze. Kenyér egy dekagramm sem. Az üzletvezető azt válaszolta, hogy itt úgysem vesz már tejet ilyenkor senki. A véletlen azonban nem igazolta őt. Sári András- né épp akkor szállt le a kerékpárról, Lászlócsere-dűlőről jött be tejért... — Ez bizony gyakran előfordul, hogy nincs itt tej, kenyér. Másodnaponként jövök ide vásárolni, és ha nincs, mehetek be egészen a városba. Két órával a zárás előtt mindenképpen lenni kellene ezeknek az áruknak. A Debreceni úti 11-es ÁFÉSZ-bolt vezetője is így gondolkozott. Százhúsz liter tejet rendelt ugyan aznapra, de 4 órakor már egy csepp sem volt. Két kilométerre a környéken nincsen más üzlet, és késő délután már senki áem indul be gyalog a városba ezért. Az üzletvezető azzal „érvelt”, miért fizessen ő rá, hogy visszaküldje az árut. így aztán nincs tej a gyerekeknek és kismamáknak, az idősebbeknek és mindazoknak, akik itt akartak vásárolni. Talán itt azért mégsem a kereskedelmi szempont lenne az elsődleges... A hat bolt csak kis része az üzlethálózatnak. A tapasztalat azt mutatja, hogy több helyen keveset rendelnek a boltvezetők, hogy „ne maradjon a nyakukon”. Ahhoz, hogy a kereskedelemben is rövidíteni tudják a munkaidőt, rendeljék a szombati mennyiséget már péntekre, mi pedig legyünk több megértéssel a keresi edelmi dolgozók iránt, és mi se hagyjuk Szombat délután: i a vásárlást. T. K. Különkamionok hozzák a prágai műszaki múzeum kiállítását Nyíregyházára Az 1976-os év kiemelkedő múzeumi eseménynek Ígérkezik a januárban megrendezendő — és két hónapig megtekinthető — műszaki-tudományos tárlat, melynek anyagát a prágai,műszaki múzeum bocsájtja a nyíregyházi Jósa András Múzeum rendelkezésére. A múzeum igazgatója, dr. Németh Péter a héten Prágában tartózkodik, hogy megbeszélje a három nagytermet megtöltő, rendkívül érdekes műszaki-tudományos kiállítással kapcsolatos tennivalókat. Az anyagot külön kamionok szállítják Nyíregyházára. Legutóbb Moszkvában láthatta a szovjet közönség a prágai múzeum gazdag anyagát, a kiállítás idejét a nagy érdeklődés miatt meg is hosszabították. A januárban nyíló vendégtárlat anyagával együtt mutatják be a Jósa András Múzeumban a vásárosnaményi múzeum művészi vasöntvényeit, amelyek kapcsolódnak a csehszlovákiai anyaghoz. Esti fények Nyíregyházán Az üzletek, áruházak kirakatai mindig különös hangulatot, nagyvárosi fényt árasztanak. így van ez Nyíregyházán is. A közelgő ünnepek még színesebbé, látványosabbá varázsolják a megyeszékhely belvárosát. Az utcákat nyüzsgő emberáradat tölti be csomagokkal, vagy anélkül, futva vagy sétálva, kirakatnézéssel vagy éppen beszélgetéssel töltik idejüket az esti órákban. Felvételeink egy hétköznap este készültek, Nyíregyháza centrumában. (Elek Emil képriportja) Megjelent a Szabolcs-Szatmári Szemle legújabb száma A Szabolcs-Szatmári Szemle, a megye gazdasági, társadalmi és kulturális folyóirata legújabb, novemberi számában több tanulmány foglalkozik időszerű társadalom- poltikai, művelődési kérdésekkel. Dr. Kuknyó János megyei közoktatási és közművelődési távlati tervkoncepcióját ismerteti és elemzi, Gulyás Emiiné dr. a népfront megyei titkára a tanyapolitikai feladatokkal foglalkozik. Szűcs Imre „Diákotthonok a tanyai gyermekekért” címmel írt tanulmányt. Vasvári Pál ifjúságáról Takács Péter, a Rákóczi-jubile- umra való készülődésről Molnár Mátyás, Gvadányi Józsefről Tidrenczel Sándor, a magyar népmesék finnugor pár- húzamairól Erdész Sándor, a 75-ös sóstói művésztelepről Koroknay Gyula, Ófehértó művészeti emlékeiről Balogh István—Gerőné Krámer Márta, a megyei termékbemutatóról Tarnavölgyi György, az iskolaegészségügyi vándorgyűlésről Márton Mihály írt. Könyvjegyzeteket találunk Katona Béla tollából Krúdy Gyula: A tiszaeszlári Solymo- si Eszter című könyvéről, Vi- ga Gyula a néprajzi pályamunkákról, Balogh Béla dr. Kuknyó János almatermesztési könyvéről, Antal József Fazekas Árpád „Orvosi emlékek Szabolcs-Szatmárban” című könyvéről, Göőz Lajos egy szemelvénygyűjteményről, Bachát László a „Pedagógia műhely” című új nevelésimódszertani kiadványról mond véleményt. A szemle Lakatos József, Csíki Tibor, Horváth János, Váci András, Imre György és a sóstói nemzetközi művésztelep külföldi résztvevőinek néhány képzőművészeti munkájáról készült reprodukciót tartalmazza. Noteszlapok „JÉGREVÜ" A kerékpárosok és a gyalogosok különféle produkciókkal szórakoztatták a gyér közönséget. Az esések számtalan változata után a talpaikat az úttesten csúsztató, csigalassú- ságú motorosok jelentettek változatosságot. Nem maradt elismerés nélkül az a gépkocsivezető sem, aki járművével kifarolás nélkül képes volt befordulni a sarkon. A kőkeményre döngölt hó fénylett, mint a tükör. Es ez nemcsak Csengerben volt így december 8-án, hétfőn, hanem a környező utakon is. Viszont Porcsalmától Máté-' szalka felé már homok feke- téllett az úttesten, felszórták. Úgy tűnik, bármennyire is fogadkoztak a közútiak, hogy jól felkészültek a havazásra — Porcsalmánál elfogyott a munició, s járműveik visszafordultak. Csenger és környékének ráérő lakosai pedig háborítatlanul szemlélhették a látványos jégrevüt... MEGELŐZÉS Az eszpresszók, bárok vendégeinek nem egyöntetű a lelkendezése, ha a műsorok- ról esik szó. Sokan lesújtóan vélekednek egyes énekesek >, csiszolatlan előadásmódjáról stb. A „sóműsorok” ennek ellenére zajlanak. Éppen ezért óriási meglepetést szerzett leendő vendégeinek a Mátészalkai ÁFÉSZ. Jókora hirdetést tett közzé a Kelet-Magyaror- szágban, s ebben tudtul adja: megnyílt Mátészalkán a „Márka” eszpresszó-bár egység (!). Ez még nem meglepő, annál inkább az a hirdetés egy mondata: „A bárban szolid zene — énekes, esetenként színvonalas műsor.” Ezt nevezem! Bátran elébe megy a kritikának az ÁFÉSZ. Ha valaki a műsort szidni merészeli, s netán visszaköveteli a pénzét, majd az orra alá dughatják a hirdetést: „Tessék, kérem, mi azt Ígértük, hogy csak esetenként lesz színvonalas a műsor! önnek peche van, ez nem az az i eset...” (tarnavölgyi) szottiíiiidiüs gonaiait-Dajaii ísmcriK «z nyék növekedését megközelítő utemu tejlesz- tést ezért jelentős összegekkel segítik. A IV. öteves terv idoszakaoau niegvenk a kozponn szolgáltatásfejlesztési alapból körülbelül 60 millió forinttal részesedett; a tanács ilyen összeggel segíthette a vállalatok, szövetkezetek vállalkozásait. _
