Kelet-Magyarország, 1975. december (32. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-09 / 288. szám
XXXII. ÉVFOLYAM. 288. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR 1975. december 9, kedd *} iV Hatvankilenc delegáció részvételével Megnyílt a LEMP VII. kongresszusa Kádár János vezeti a magyar küldöttséget Márkus Gyula és Barabás János, az MTI tudósítói jelentik: Varsóban, a Kultúra és Tudomány Palotájában nétfőn délután megkezdődött a Lengyel Egyesült Munkáspárt VII. kongresszusa. A tanácskozáson mintegy ezernyolcszáz választott küldött vesz részt akik csaknem két és fél millió tagot képviselne«. Meghívott vendégként 53 kommunista és munkáspárt, valamint 16 szocialista párt és nemzeti felszabadító mozgalom delegációja van jelen. A kongresszusi küldöttek hosszan tartó tapssal fogadták Leonyid Brezsnyevet, az SZKP küldöttségének vezetőjét. A Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttségét Kádár János, a KB első titkára, a Bolgár Kommunista Pártét Todor Zsivkov, a KB első titkára, Csehszlovákiai Kommunista Pártjáét Gustav Hu- sák, a KB főtitkára, a Mongol Népi Forradalmi Pártét Jumzsagijn Cedenbal, a KB első titkára, a Német Szocialista Egységpártét Erich Ho- necker, a KB első titkára vezeti. A román, jugoszláv, kubai, vietnami és a koreai párt küldöttsége élén központi bizottsági titkár áll. Edward Gierek, a LEMP KB első titkára pontosan 16 órakor lépett a szónoki emelvényre, hogy az internaciona- lé eléneklése után megnyissa a kongresszust. Ezután V. Grudzien, a ka- towicei vajdasági pártbizottság első titkára vette át az elnöki tisztet. Megszavazták, hogy a kongresszus szerdán 17 munkabizottságban folytatja a beszámolók vitáját. A kongresszus napirendje a következő: — a Politikai Bizottság programreferátuma, előadó: Edward Gierek; — az 1976—1980-as lengyel ötéves terv irányelvei, előadó: Piotr Jarosze- wicz miniszterelnök; — a beszámolók vitája; — a párt vezető szerveinek megválasztása, határozathozatal. A Központi Bizottság a két kongresszus közötti időszakban végzett munkájáról szóló jelentését már előzetesen írásban kézhez kapták a delegátusok. Edward Gierek 17,00 órakor kezdte meg előadói beszédét, amely mintegy négy órán át tartott. Az ünnepélyes megnyitó után Edward Gierek lépett a szónoki emelvényre, és tartotta meg a LEMP Politikai Bizottságának „A szocialista építés további gyorsütemű fejlesztéséért, a munka és életszínvonal minőségének emeléséért” című programbeszámolóját. Elmondta a bevezetőben, hogy csaknem öt évvel ezelőtt pártunk igen nehéz helyzetben dolgozta ki és fogadta el a társadalom- és gazdaságfejlesztési politikájának alapelveit, amelyek két fő célt jelöltek meg; a társadalom jólétének és Lengyel- ország erőinek növelését. Ezt a politikát pártunk továbbfejlesztette és határozataiba foglalta. Azóta következetesen dolgoztunk végrehajtásán és minden területen jó eredményeket értünk el, számottevően túlszárnyaltuk az eredeti előirányzatokat. Mostani kongresszusunk a népi Lengyelország három évtizedes történetének legeredményesebb öt éves időszakáról adhat számot — mondotta Edward Gierek. Lengyelország társadalma most sokkal jobban él, mint öt évvel ezelőtt. A bér- és jövedelemgyarapodást a fogyasztási cikkek termelésének fokozása és a piaci ellátás javítása kísérte — folytatta a LEMP KB első titkára. Kétszer annyi áru került a kiskereskedelmi forgalomba, mint ahogy négy évvel ezelőtt terveztük. A lét- fenntartási költségek színvonalát — komoly nehézségeket leküzdve — határozottan igyekeztünk változatlanul tartani. Az alapvető élelmiszercikkek ára 1971 óta változatlan maradt. Szólt arról: a bérek és a jövedelmek rendkívül gyors növekedése következtében jelentősen megnövekedett a lakosság árukereslete. Ezért a termelés számottevő növelése ellenére sem tudták biztosítani az igények teljes kielégítését egyes cikkekből, különösen a húsellátásban mutatkoztak továbbra is nehézségek. A nehézségek leküzdését politikánk egyik legfontosabb feladatának tekintjük. Beszéde további részében hangsúlyozta: — ezekben az években gyakran fordultunk a munkásosztályhoz, a parasztsághoz és az értelmiséghez segítségért és támogatásért. Kértük, biztosítsanak terven felüli termékeket a belső piacra és exportra. Társadalmunk sohasem hagyott bennünket cserben, pártunk és kormányunk minden egyes felhívását tettekkel, az erkölcsi és anyagi értékek gazdagításával támogatta. — A hatodik kongresszus határozatainak eredményes megvalósításában kiemelkedő szerepet játszott a Szovjetunióval és a szocialista országokkal megvalósított testvéri egység és együttműködés. Ezt az egységet, barátságot és testvériséget a jövőben is állandóan erősítjük. — Dinamikus fejlesztési politikánk helyességét a gyakorlat igazolta. Ezt a politikát fogjuk tehát folytatni és erősíteni. A hetedik párt- kongresszus téziseiről folytatott össznépi vita teljes támogatásáról biztosította Központi Bizottságunk programját, amelyet számos ércékes javaslattal gazdagított. Ezeket a javaslatokat gondosan tanulmányozzuk és alkalmazni fogjuk. — Pártunk eltökélt szándéka, hogy tovább folytatja a hatodik kongresszusán elfogadott társadalmi és gazdaság- fejlesztési politikáját — húzta alá Edward Gierek. Minden feltételünk megvan ahhoz, hogy a következő ötéves tervben 40—42 százalékkal növeljük a nemzeti jövedelmet. Azt tervezzük, hogy a lengyel ipar összes termelése 1980-ban körülbelül 48—50 százalékkal lesz magasabb az ideinél és az ipar biztosítja a nemzeti jövedelem 62 százalékát. Pártunk Központi Bizottsága a mostani kongresszus elé terjesztett programmal tovább folytatta és alkotó módon továbbfejleszti öt esztendővel ezelőtt megkezdett politikáját. Ezt a politikát a gyakorlat igazolta. Helyes úton járunk. Ezen az úton kell következetesen és határozottan továbbhaladni — fejezte be beszédét Edward Gierek. A kongresszus kedden reggel folytatja munkáját. Magyar-román külügyminiszteri tárgyalások Budapesten Hétfőn délután a Külügyminisztériumban megkezdődtek a hivatalos magyar—román külügyminiszteri tárgyalások. Púja Frigyes magyar és George Macovescu román külügyminiszter tárgyalásain részt vettek Roska István külügyminiszter-helyettes, Tóth Elek külügyminisztéri- umi csoportfőnök, dr. Biczó György, a Magyar Népköz- társaság bukaresti nagykövete, dr. Németh József, a Külügyminisztérium főosztály- vezetője, továbbá loan Cotot, a Román Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete, Ion Ciubotaru, a román külügyminisztérium 1. területi igazgatóságának vezetője és Traian Chebeleu, a külügyminiszter tanácsadója. (MTI) Cselekvő részesei leszünk a párt politikája megvalósításának Gáspár Sándor előadói beszédével megnyílt a magyar szakszervezetek XXIIL kongresszusa Az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában hétfőn délután 2 órakor megkezdte tanácskozását a magyar szak- szervezetek XXIII. kongresz- szusa. A négymillió magyar szervezett dolgozót képviselő 789 küldött, valamint a hazai és külföldi meghívott vendégek részvételével a kongresz- szus az elmúlt négy év eredményeit, goAdjait elemzi, s meghatározza a további fejlődést elősegítő feladatokat. A tanácskozáson részt vesznek a termelő munkában élenjáró dolgozók, szocialista brigádvezetők, a művészeti és tudományos élet neves személyiségei, a szakszervezeti mozgalom tisztségviselői, veteránjai. A kongresszuson képviselteti magát mintegy félszáz külföldi szakszervezet és öt nemzetközi szervezet, köztük a Szakszervezeti Világszövetség. A kongresszust Földvári Aladár, a SZOT elnöke nyitotta meg. Üdvözölte a tanácskozás részvevőit. Bejelentette, hogy Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára köszönettel elfogadta a kongresszusra való meghívást, mivel azonban a Lengyel Egyesült Munkáspárt kongresszusán vesz részt, a szakszervezeti tanácskozáson nem tud személyesen jelen lenni. Az elnök jó munkát kívánt Kádár Jánosnak felelősségteljes küldetéséhez. A kongresszus megválasztotta az elnökséget, amelyben helyet foglalt Biszícu Béla, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Fock Jenő, Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Németh Károly a Központi Bizottság titkára, a Politikai Bizottság tagjai, Brutyó János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke. Földvári Aladár megnyitó beszédében rámutatott, hogy az elmúlt négy esztendőben népünk határozott léptekkel haladt előre a szocializmus építésének útján. Szólt az MSZMP XI. kongresszusán megszabott feladatokról, a fejlett szocialista társadalom építésének programjáról, amelyet dolgozó népünk, ezen belül a szervezett dolgozók többmilliós tábora is helyesléssel egyetértéssel • fogadott. — Érdekünk és kötelességünk — mondotta, hogy e feladatok megvalósításából nap mint nap részt vállaljunk. A megnyitó után a kongresszus a napirendről döntött. Az egyhangúlag elfogadott javaslat szerint a napirend a következő: 1. A Szakszervezetek Országos Tanácsának beszámolója a XXII. kongresz- szus óta végzett munkáról jés a magyar szakszervezetek soron következő' feladatai ; 2. a számvizsgáló bizottság jelentése; 3. a magyar szakszervezetek alapszabályának módosítása; 4. a Szakszervezetek Országos Tanácsa és a szám- vizsgáló bizottság újjává- lasztása. Az elnök ezután javaslatot tett a megválasztandó Szak- szervezetek Országos Tanácsa, valamint a számvizsgáló bizottság létszámára. A javaslatot egyhangúlag elfogadva a kongresszus úgy határozott, hogy a Szakszervezetek Országos Tanácsába 207, a számvizsgáló bizottságba 25 tagot választanak majd meg. Ezután a kongresszus rátért az első napirendi pont tárgyalására. Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára terjesztette elő a Szakszervezetek Országos Tanácsának beszámolóját a XXII. kongresszus óta végzett munkáról és a magyar szakszervezetek soron következő feladatairól. Új erő a munkához Tisztelt kongresszus! Kedves elvtársnők és elvtársak! Kedves vendégeink! Munkánk sajátossága és egyben szépsége is, hogy a szakszervezeti mozgalom napról napra nyilvánosan vizsgázik saját tagsága és az egész társadalom előtt. A szakszervezeti választások folyamatában a csoporterte- kezletektől az iparági-ágazati kongresszusokig a szervezett dolgozók százezrei mérlegelték, értékelték eddigi tevékenységünket és további feladatainkat. Véleményüket a szakszervezeti mozgalomba bekövetkezett fejlődés elismerése és tevékenységünk további javítására irányuló bátorítás jellemezte. Ezzel új erőt, további búzdítást adtak munkánkhoz, amely aligha lesz kevesebb, könnyebb, mint az eddigi — mondta, majd arról beszélt, hogy a szakszervezetek ösztönöztek mindenkit a jobb munkára, a több, a hasznosabb tudásra. Törekedtek szocialista életünk normáinak érvényesítésére, erősítésére. Mindannak fejlesztésére, ami tisztességes, becsületes munkára, a szocialista társadalom érdekeinek felismerésére, figyelembevételére serkent. A következő években a több mint négymilliós szak- szervezeti tagság és a több százezer szakszervezeti tisztségviselő tenniakarása biztosíték arra, hogy a szakszervezetek élhetnek is lehetőségeikkel és a jövőben még többet tehetnek a munkásha- talom erősítéséért, a dolgozók érdekeinek védelméért. A szakszervezetek feladatainak meghatározásakor kedvező helyzetben vagyunk. A XI. pártkongresszus elvégezte a társadalmi fejlődés elemzését, kijelölte a közeli és távlati feladatokat, népünk boldogulásának, a fejlett szocialista társadalom építésének tennivalóit. A pártkongresszus által elfogadott irányvonallal, amelyet a kongresszus határozata és a programnyilatkozat tartalmaz, a szakszervezetek teljes mértékben egyetértenek és megvalósításának cselekvő részesei lesznek. Reálisak terveink A továbbiakban népgazdaságunk helyzetéről és a szak- szervezeteknek gazdaságpolitikánk megvalósulását, a termelést segítő tevékenységéről szólt. — Célunk ma a népgazdaságnak a korábbinál szerényebb, de egyenletes, dinamikus fejlődése. Ennek útjait és módjait a népgazdaság új ötéves terve tartalmazza. Kimunkálásában a szakszervezetek is részt vettek. Az V. ötéves tervet, amely ma még csak tervezet, de hamarosan törvényerőre emelkedik, reálisnak tartjuk, elsősorban azért, mert választ ad népgazdaságunk továbbfejlődésének legfontosabb kérdéseire. Ugyanakkor lehetőséget teremt a gazdálkodásunkat fékező belső fogyatékosságok csökkentésére, megszüntetésére is. Reálisnak tartjuk az V. ötéves tervet azért is, mert a gazdasági fejlődéssel összhangban kijelöli az életszínvonal, az életkörülmények további javulásának céljait és útjait is. A gazdasági építőmunkánk egyik kulcskérdése a rendelkezésre álló munkaerő ésszerű, okos felhasználása. Tudjuk, hogy gazdaságunkban gyakorlatilag teljes a foglal- koztotottság. Nincs számottevő munkaerő-tartalék. Ez a múlthoz képest nagy eredmény, ugyanakkor sok gondot, zavart is okoz. Az országos munkaerőhiány ugyanis nem jelent mindenütt valóban hiányt. A kép válto(Folytatás a 2. oldalon) Tanácskozik a szakszervezeti kongresszus. (Kelet-Magyarország telefoto) i
