Kelet-Magyarország, 1975. december (32. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-07 / 287. szám

1975. december 7. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Elkötelezetten Á Vörös Újság — amelynek évfordulója a sajtó napja — így szólt: „Fönn akarjuk tartani a magyar proletariátus osztálytudatát, el akar­juk őt választani a tudatlan, lelkiismeretlen, korrupt, s a háború bűnével megfertőzött magyar ural­kodó osztályoktól, amelyekkel összekerítették, szervez­ni akarjuk őt a harcra, s fel akarjuk benne kelteni a nemzetközi szolidaritásnak tervszerűen elhomályosított érzését.. Az első olvasók között talán kevesen fogták fel, hogy ezzel az újsággal minden addigitól különböző saj­tóorgánum látott napvilágot, hogy a magyar sajtó tör­ténetében új fejezet — az elkötelezett kommunista új­ságírás fejezete — nyílt meg. A sajtó mai munkásai büszkék arra, hogy a Vörös Újság születésnapján ünne­pelhetik hivatásukat. Büszkék, s persze az alkalomhoz illően évről évre számvetésre készek. Nem kevesebbel kell elszámolnunk, mint hogy az örökséget méltókép­pen megőriztük-e, hogy a majd hat évtizede fogalma- . zott programhoz híven dolgozunk-e. Az olvasó, a televíziónéző, a rádióhallgató minden nap osztályozza a munkánkat. Elegendő bepillantani a szerkesztőségek postájába: dicséret, dorgálás, együttér­zés — sokféle indulat, s megszívlelendő gondolat olvas­ható ki a levelekből. Ám kritikusaink kis része ragad tollat, a többség csupán szűkebb körben nyilvánít vé­leményt, igazságosat, vagy igaztalant. Véleményében is — akár észreveszi, akár nem — benne rejlik a szocia­lista magyar sajtó 30 esztendejének hatása. Felismer­heti az írásokban; a jó riportokban a köznapi munka küzdelmeit, a születendő új szépségeit. A visszás jelen­ségeket feltáró cikkek szerzőivel együtt tartja termé­szetesnek a bajok orvoslását, az egészséges tendenciák érvényesülését. Az újságírók nehéz felelőssége ennek az olvasói igénynek a szolgálata. A szakmai fogásokat könnyebb megtanulni. Némi tehetséggel bárki elsajátíthatja a szabatos, közérthető fogalmazást, észreveszi az érdekes 1 eseményeket, megtalálja a témának leginkább megfe­lelő műfajt. A szocialista sajtó, — a Vörös Uisáe nél- dája nyomán — többet kíván. Á néptömegek ügye iránti elkötelezettséget, a jíözösség érdekeinek önzetlen képviseletét, a felelős pelittkai állásfoglalást kis és na;|%Vv kérdésekben. A sajtó napján az ünneplő újságírók’ amellett tesznek hitet, hogy a legjobb tudásuk szerint gyakorolják, hivatásukat. Végzik dolgukat — a párt po­litikájának megvalósításáért. Hl TÖRTÉNT A JAVASLATOKKAL? Változások Újfehértón Üjfehértó Szabolcs megye legnag yobb községe. A nagyközségi párt- bizottsághoz tizenegy alapszervezet tartozik, amelyekben összesen 285 párttag tevékenykedik. A XI. kongresszust előkészítő időszakban, a ve­zetőségválasztó taggyűléseken és az 1975. február 1-én megtartott pártér­tekezleten összesen 45 olyan javaslat hangzott el, amelyek valamilyen módon a nagyközségi pártbizottság intézkedését igényelték. A megvalósítá­sukat vb-ülésen beszélték meg, s az érdekelt párttagokat értesítették ja­vaslatuk sorsáról, megvalósulásukról. Felkerestünk néhány párttagot azok közül, akiknek a taggyűléseken, pártértekezleten javaslatuk volt. Arról kérdeztük őket, megvannak-e elé­gedve a végrehajtással? Nem maradt -e papíron javaslatuk, észrevételük, kezdeményezésük? Egyesült erővel Borza Barna: „Én határo­zottan elégedett lehetek, mert amit a pártértekezleten javasoltam, az megvalósult. Kezdeményeztem, fogadjon el a pártértekezlet olyan hatá­rozatot, amelynek alapján az Újfehértón eddig szakszövet­kezetekként működő gazda­ságokat egyesítjük és terme­lőszövetkezetté fejlesztjük. Ez megvalósult. A Kossuth, a Zöld Mező és a Lenin Szak- szövetkezet egyesítéséből megszületett a 11 ezer hol­don gazdálkodó Lenin Tsz. Én~ már csak december 31-ig működök, mint a Kossuth ^za£^öv<$<^«_lpöke. Utá­na a közös gazdaság háztáji agronómusaként dolgozom. — Már a közös munkát is megkezdtük. Az ősz folyamán elvetettük 3 ezer holdon a UJ LÉTESÍTMÉNYEK 110 MILLIÓÉRT m m Önállóság a téesz kivitelezésében Két éve alakult a műszaki iroda a Tisza menti Terme­lőszövetkezetek Területi Szö­vetsége mellett. Feladata volt a termelőszövetkezeti építőbrigádok irányítása, a műszaki adminisztratív mun­kák segítése, ellátták az ár­szakértői, műszaki ellenőri teendőket, teljesítették az épületgépészeti, energiagaz­dálkodási megbízatásokat. A termelőszövetkezetekben a beruházások megvalósítá­sában, a létesítmények kar­bantartásában, a tsz-tagok lakóházainak építésében, a községi épületek kivitelezé­sében nagyrészt a tsz-építő- brigádok vettek részt. Az 1975. évi beruházások 70—75 százaléka házilagos kivitele­zés volt. A műszaki iroda közreműködésével a terme­lőszövetkezetek 1974-ben 90 millió forint, 1975-ben 110 millió forint értékű építés­beruházást valósítottak meg. Nagyobb jelentőségű ter­melőszövetkezeti létesítmé­nyek; a nyíregyházi Vörös Csillag és Ságvári termelő- szövetkezetek baromfitelepe, a tiszavasvári Zöld Mező Bábolna típusú szárítótelepe, és a napkori Kossuth Ter­melőszövetkezet műhelyépü­lete, szárítója. A munka zö­mét azonban a kisebb volu­menű beruházások adták. így többek között a beruházás­politikai céljait megvalósítva törekedtek a meglévő épüle­tek korszerűsítésére, bővíté­sére, komplettírozására. Ja­vultak az állattartás, a rak­tározás feltételei. Hatékonyan segítette a ter­melőszövetkezeteket a mű­szaki iroda az épületek üze­meltetését akadályozó hibák megszüntetésében. Huszon­nyolc termelőszövetkezetnek folyamatosan, hét termelő- szövetkezetnek, illetve társu­lásnak eseti megbízatás alap­ján végezték a szolgáltatást. Az V. ötéves terv időszaká­ban továbbra is fontos fel­adat lesz a már meglévő esz­közök, technológiák korsze­rűsítése, és nem csökken az ésszerű házilagos építés je­lentősége. A műszaki iroda továbbra is hatékonyan mű­ködhet az ilyen jellegű tar­talékok hasznosításában. kalászosokat. Két posztot lá­tok most el, de már a háztáji földek mérését is hamarosan befejezzük. Jelentős politikai munka volt idáig jutni. Sok száz emberrel beszéltünk, si­keres agitációs munkát vé­geztünk. Ezt az is bizonyltja, hogy csaknem egyhangúan döntöttek a szakszövetkeze­tekben az egyesülés és a fej­lődés mellett. Most az új, a Lenin Tsz-nek 1470 tagja van. S már az induló, az 1976-os esztendő feladatai foglalkoztatják a vezetőket, tagokat. „Úgy ítélem meg, jól indu­lunk. Eddig 10 főiskolát és egyetemet végzett szakem­berrel a igyáiiapedtunk^ a: Nyolc évig 'itoltÉhn'iapfKeibuthSzák- -szövfifkezet elnöké. Sokat kínlódtunk. Au tagol? többsége elöregedett. Előfordult, hogy néhány száz hold föld a nagy igyekezet ellenére is parla­gon maradt. Nem bírtunk ve­le. Most vásároltunk nagy teljesítményű K—700-as trak­tort, 6 darab SZK—5-öst és egy SZK—6-ost. 1976-ban tíz kombájnnal szeretnénk vé­gezni az első közös aratást. Rátermett vezetőkkel Szabó Tibor, a Kertészeti Kutató Intézet pártszervezeté­nek titkára, kutató: „A pártértekezleten az alapszervezeti munka színvo­nalának javításáról szóltam. Javasoltam, ne csak a tag­gyűléseket látogassák a párt­bizottsági tagok, a megbízott aktivisták, hanem a pártve­zetőségi üléseket is. Ez talán még fontosabb, mert itt ké­szítik elő a taggyűlést, s en­nek sikerétől sok függ. Itt szükséges elsősorban segíteni. Úgy tapasztalom, javult a helyzet. Igaz, ezzel megnöve­kedett a pártbizottsági tagok, aktivisták munkája, s ha csak részben sikerült is e terüle­ten előbbre jutnunk, elsősor­ban az az oka, hogy .jelentős erőket kötött le ez időben a termelőszövetkezeti szervező­munka. Szóltam akkor a ká­derpolitikai elvek következe­tesebb érvényesítéséről is. Úgy ítélem meg, hogy azóta jelentős változások történtek. Felmentésekre, új, rátermett, felkészült vezetők kinevezé­sére és megválasztására ke­rült sor gazdasági és politi­kai posztokon. Javaslatomat komolyan vette a pártbizott­ság.” Tavasszal kész... Molnár Miklós, diákotthoni igazgató: „Újfehértón négy általános iskola, egy gimnázium, egy zeneiskola, valamint általá­nos és középiskolai diákott­hon működik.. Az összes ta­nuló száma , meghaladja a 2700-at. Taggyűlésen szor­galmaztam, javasoltam, fel­tétlen fontos, hogy a nyolc éve megkezdett sportkombi­nát tovább épüljön, bővüljön. Ki kell használni e társadal­mi segítséget, amely szép eredménnyel járt korábban is, hiszen jórészt így épült labdarúgó-, röplabda-, kosár­labda-! és atlétikai pálya. Be­fejezés előtt áll a kézilabda- és a teniszpálya. Ezekhez-az • anyagokat beszereztük, az építését 1975 őszén kezdtük s tavasszal be is fejezzük.” Korszerűbb iskolák Dolányi Mátyás, a 2-es szá­mú iskola igazgatója: „Két javaslatom volt. Egy­részt az ifjúságpolitikai ha­tározatból, másrészt az okta­táspolitikai határozatból adó­dó feladatok meggyorsítása, az iskolák korszerűsítése. Kissé elkéstek e határozatok végrehajtásával. Későn ké­szültek erre intézkedési ter­vek. Főleg a gazdasági egy­ségek vezetői késtek. A párt- bizottság unszolására sikerült meggyorsítani. Azóta dinami­kusabb a fejlődés. Együttmű­ködési megállapodások már vannak, csak ezeket még kö­vetkezetesebben szükséges végrehajtani. Iskolák korszerűsítésére a pártértekezlet óta 650 ezer fo­rintot fordított a tanács. Ezenkívül a 2-es iskolánál 300 ezer forint értékű társa­dalmi munkát végeztünk. Folyóvízzel láttuk el a tan­termeket. Ezt több üzem se­gítette. így a Hajdúnánási Szellőzőművek, a MÁV Deb­receni Járműjavító, a hon­védség. Beszéltem a pártértekezle­ten az iskolai élet demokra­tizmusáról a tanár—diák vi­szonyról is. Úgy tapasztalom, azóta jelentős a fejlődés, me­lyet főleg a tanulmányi ered­mények javulásában mérhe­tünk. Summázva: örülünk, hogy a pártértekezleten el­mondott javaslatokra ér­demben reagált a pártbizott­ság, meggyorsított bizonyos folyamatokat, mindenekelőtt e fontos párthatározatok kö­vetkezetesebb végrehajtását.” Pártmegbizatások Fráter Iván, a Vörös Haj­nal Tsz pártvezetőségének tagja, főkönyvelő: „Szóvá tettem akkor, hogy szűknek tartom azt az akti- vahálózatot, amely korábban főleg a községpolitikai el­képzelések végrehajtását se­gítette. Nem is volt átütő ereje. Javasoltam, hogy mi­nél több párttagnak adjon pártmegbizatást a pártbizott­ság. A pártszervezetek pedig vizsgálják felül a pártmunka elosztását, s azoknak, akik­nek sok van, csökkentsék, akinek pedig nincs, adjanak. Ezt „testre” szabják képes­ség, képzettség szerint. ­„Gondolom ennek nyomán is intézkedett a pártbizott­ság. Felülvizsgálták a párt- megbizatásokat, arányosabbá vált az elosztás, s ma már tu­domásom szerint a párttagság 80 százaléka rendelkezik konkrét pártmunkával.'’ Fontossági sorrend Marján Pál, a nagyközségi pártbizottság titkára: - * „Végrehajtó bizottságunk megtárgyalta a taggyűlése­ken, pártértekezleten elhang­zott észrevételeket, javaslato­kat. Ezeket csoportosította, s meghatározta, melyikben hol, kiknek, s milyen gyorsan kell dönteni, intézkedni. A felsőbb párt-, állami, gazda­sági szervekre tartozókat megfelelő úton-módon továb­bítottuk, a javaslattevőknek írásban válaszoltunk. Megkö­szöntük a taggyűlésen, s ér­tékeltük is. Tájékoztatást ad­tunk a javaslatok megvaló­sulásáról. Úgy ítéljük meg, a párthatározatok végrehaj­tásának következetességében jelentős a fejlődés, amint azt a XI. pártkongresszus igé­nyelte, s meghatározta.” Farkas Kálmán MUNKA KÖZBEN. Kövér László, a nyíregyházi MEZŐ­GÉP esztergályosa répamagvető sodrótárcsát készít. (Gaál Béla felv.) A képviselő nem fej tehenet. De el­mondja, hogy nász­ajándékba kaptak egy tehenet, és aki adta, az anyósa azóta is átjár hozzájuk, mert az ősrégi paraszti munkához nem csak ő, de a felesége sem ért. A képviselővel, Grácsin András esztergályossal a beregdaróci Barátság Ter­melőszövetkezet gépud­varán beszélgettünk. Meg­változott már a paraszti élet — mondta —, a fia­talok nem kapálnak, de nincs is rá szükség, itt vannak a gépek. Ez a megjegyzés jó vitaalap lett volna ahhoz, hogy van-e szükség a tehén­tartásra, kapálásra, de er­re nem adódott lehetőség. A kolléga jött és szólt, hogy nézzem már, ebé­delnek a fiúk. Ebédelni mindenki szo­kott, mit lehet azon néz­ni? De mentünk. Előbb Omnia az öltözőben az ablakon át láttuk, hogy a durva ácsolatú öltözőasztalt olajos ruhá­ikban körbeülték a sze­relők, lakatosok. Volt aki szalonnát, más tojásrán- tottát, vagy a kislábosból hazulról hozott pörköltet falatozott. Nem volt eb­ben semmi feltűnő. Csak a műanyag flaskák. Azokra figyelmeztetett a kollega. Mi volt a flaskákban, üvegekben, azt már bent, az öltözőben tudtuk meg. Feketekávé. Nem cikória, hanem Omnia. Derült a brigád rajtunk, hogy ezen csodálkozunk. Hát miért is ne lehetne Beregdaró- con ebédidőben feketeká­vézni, ha másutt szerte az országban lehet? Bereg- daróc is az élethez igazo­dik, ebédidőben ebédel­nek, kávéznak és beszél­getnek. A beszélgetés té­mája sem az ami volt vala­mikor, régen. Jobbára a gépekről esik szó, illetve ahogy Simon Béla utólag elmondta, éppen az ara­tást, a kombájnolást em­legették. A termelőszövetkezet­ben nyáron hét kombájn aratott és gyorsan, szem­veszteség nélkül végeztek a betakarítással. A gépek nyergében a brigád tagjai is ott ültek, versenyeztek, de azt fájlalták, hogy a verseny értékeléséről még semmit sem tudnak. S zó szót követett, és így tudtuk meg, hogy ha már nem fejnek tehenet, nem kapálnak, mi az, ami a legfőbb erénye ma a fa­lusi fiataloknak. A ter­melőszövetkezetekben is van brigádmozgalom és az ipari munkásokéval azonos jó eredményeket érnek el. A képviselő if­júsági brigádjának — ő a brigádvezető — huszonöt tagja van. 1973-ban ala­kult és egyszer már el­nyerték a címet. A leg­főbb dolguk, hogy a gé­pek menjenek, ha meghi­básodnak gyorsan és jól kijavítsák. Ez eddig min­dig sikerült. Kétszer volt kiváló a beregdaróci téesz, s ebben a szocia­lista brigádnak is része volt. Nevetve mondták el, igaz, hogy nem kapáltak, de végeztek társadalmi munkát, az óvodának ké­szítettek mászókát, libi­kókát, virágtartókat. Az egyik brigádtag ad­ta meg a beszélgetésnek a végszót. Kijelentette: „Kalapácshoz szokott a tenyerünk.” Seres Ernő

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents