Kelet-Magyarország, 1975. december (32. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-07 / 287. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1975. december 7 A városfejlesztés Kisvárdán CSÚCSFORGALOM [LŐTT Milliók a föld alatt Kisvárda új arca elsőként a lakótelepeken bontakozik ki. (Elek Emil felvétele) Kisvárdán az idén tavasz- szal emlékeztek meg a vá­rossá nyilvánítás ötödik évfor­dulójáról. Nem ültek nagy jubileumot, a megemlékezés inkább az eredmények, ter­vek, gondok csokorba kötése volt. — Közművesítés, iparosí­tás, lakásépítés, az ifjúsági intézményhálózat fejlesztése: ezek voltak a legfontosabb terveink a várossá avatást követő első napokban, s egy kivételével ezek ma is — mondja summázva Szabó Ferenc városi tanácselnök. — Az egy kivétel szerencsére a további fejlesztés alapja, a közművesítés, amelynek leg­fontosabb munkáit már el­végeztük. Alapja: a közművesítés Ötven kilométernyi vízve­zetéket fektettek le, az utak alatt, s a szennyvízvezetékből kilenc kilométer épült meg, amely kiszolgálja a lakótele­peket és a közintézményeket. Sokáig teljes volt a felfordu­lás a város útjain, de szeren­csére mindenki megértette, hogy mielőbb túl kell lenni rajta, egyetlen város sem menekült még meg a köz­műfektetés nem éppen ideg­nyugtató munkájától. Kisvár­dán 130 millió forintos érték került a föld alá, ennyibe került az eddigi munka. A fogadtatásról: a vízbekötése­ket alig győzik a szakembe­rek, állandó a sorban állás. Kisvárdának nagyon régi ipari üzeme a „Vulkán”, né­hány más területen is van­nak hagyományok, mégis va­lami újat, jelentősei akartak, hiszen a bővítések, toidozá­sok csak ideig-óráig tudták megoldani a gondokat. A vá­rossá nyilvánítás ebben is vál­tozást hozott: ma már biztos tervek vannak. A Villamos­szigetelő és Műanyaggyár modern üzeme a város büsz­kesége. Ide települ az Egye­sült Izzó gyára is, amely a volt gépjavító csarnokaiban máris 600 embert foglalkoz­tat, de az épülő új üzemmel ennek többszörösére is képe­sek lesznek — s ami külön eredmény: itt elsősorban nők dolgozhatnak. — Lakásépítésünk megíté­lése ma is nehéz — folytatja a tanácselnök —, hiszen ha azt mondom, hogy a terve­zett 1158 lakás megépül az év végéig, sőt néhánnyal több is, akkor mindenképpen ked­vező eredményről szóltam. Ha viszont azt is hozzá te­szem, hogy nem a tervezett megoszlásban épül meg, és ezen belül is lemaradtunk a tanácsi építkezéssel, s válto­zatlanul sok a' lakásigényiő — már jeleztük az árnyas ol­dalt. Az azonban, hogy a várossá nyilvánítás óta mint­egy négy és fél ezer ember költözhetett új lakásba (lé­nyegében minden harmadik kisvárdai lakos) a gondok mellett is örömet jelent szá­munkra. A város pezsdülését jelzi az is, hogy a korábban fogyó Kisvárda lélekszáma már évek óta ismét növekszik: öt év alatt 1800-zal emelkedett, s Kisvárda most tizenötezer lakosú város. Az eddig említettekkel szo­rosan összefügg az öt esz­tendővel ezelőtti egyik legna­gyobb gond, amely mérséklő­dés helyett inkább növeke­dett: Kisvárdán kevés a gyermekintézmény. Az, hogy nők százai állhatnak munká­ba, a város számára azt je­lenti, hogy több bölcsőde, óvoda, napközi otthon kell. Szűkek az iskolák is, a tol- dozás alig segített, de már tervezik az új iskolát. Kis­várda ipari és iskolavárossá lépett elő, ehhez járul majd hozzá a tervezett ipari szak­munkásképző iskola, amely az üzemek számára nevel majd képzett ifjúmunkásokat. Változó a városkép Nemcsak a városiasodás, hanem az egyre több dolgozó nő is igényli a keresk edelem, a szolgáltatás, a már itt is el­fogadhatatlan vendéglátás fejlesztését. A belső részeken pillanatnyilag még üggyel- bajjal megfelelnek az üzle­tek, de a peremkerületek la­kói már joggal türelmetle­nek. A gyártelep lesz az első, ahol javítják a kereskedelmi ellátást és szolgáltatást. Ter­mészetesen a belváros átala­kítása is hamarosan megkez­dődik, s á bontásokat köve­tően láthatjuk majd a város új arcát — amely ma még csak a lakótelepeken ad ízelí­tőt. — Kisvárda első városi kö­zéptávú terve eredményes öt esztendőt hozott — összegez a tanácselnök. — Ha a taná­csi építkezésekhez, fejleszté­sekhez hozzászámítjuk az ipari beruházásokat és a nem régen felavatott új kór­házat, elmondhatjuk: jó alap­pal indulhatunk mai gond­jaink megoldásához, új kö­zéptávú tervünk megvalósí­tásához. Marik Sándor Sajátjának tekintette a közvagyont S ok a leltárhiány, nagy a fluktuáció, rossz az üzemi demokrácia, a negyedévenként elő­írt termelési tanácskozásokat nem mindig tartják meg. Árubeszerzésre nincs mindig gépkocsi, az elnök utazgatá­sára mindig van. Az idézett mondatokat a népi ellenőrök jegyzőkönyvében olvastuk, a jegyzőkönyv az Ujfehértói ÁFÉSZ-nél készült. Az utóbbi években a szö­vetkezetben sorozatos vissza­éléseket, mulasztásokat kö­vettek el. A legtöbb bonyo­dalom a gépkocsik körül for­gott. Tószegi Ferenc, a szö­vetkezet elnöke több hónapig a saját fiát alkalmazta sze­mélygépkocsi-vezetőként. Ün­nepnapokon, vasárnaponként így kerülhetett sor családi kirándulásokra, utazgatások­ra. A vizsgálat szerint a szol­gálati kocsi a pihenőnapokon annyit utazgatott, hogy szám­lája csaknem 40 ezer forint. A még jó állapotban lévő személygépkocsit leadták a Merkúrnak, de előbb ifjabb Tószegi kiszerelte belőle a rádiót és „elajándékozta” az ÁFÉSZ egyik dolgozójának. Az új gépkocsinak kiszerel­ték a kilométeróráját, hogy a megtett utat ne tudják ki­számolni. így aztán az elnök családja Budapestre és a Du­nántúlra is utazgathatott. Az elmúlt két és fél év alatt a szövetkezet a gépkocsikkal kapcsolatos kötbérért és adó­bírságért csaknem 500 ezer forintot fizetett ki, ami je­lentősen kihatott a szövetke­zet gazdálkodására. Az elnöki személygépkocsinak és a te­hergépkocsiknak ez év első felében 13 ezer forint volt a túlfogyasztásuk, pedig taka­rékosságra szólították fel mind az elnököt, mind a gép­kocsivezetőket. Az „autós té­ma” befejezéseként még egy tény: a személygépkocsi ga­rázsát a szövetkezet egyik al­kalmazottjának olcsón és sza­bálytalanul adták el. Az „egyéb” szabálytalan­ságok közül is említünk né­hányat. Az első osztályú ká­poszta felvásárlási árát 1 fo­rint 20 fillérben állapították meg, ennek ellenére egyik ismerősük káposztájáért ket­tő negyvenet fizettek. Hasz­nált bundát cseréltek újra az áruházban és azokat újként értékesítették. Az áruház mű­szaki osztályán gépkocsirádi­ót értékeltek le minden in­dok nélkül és ez a rádió szin­tén ismerőshöz került. Az ügyben a rendőrség folytat nyomozást. (nábrádi) Tizenkilenc mentesítő vonat Tizenkilenc mentesítő vonatot állítanak be december 23. és január 4. között a Nyíregyháza —Budapest vonalakra. Ez időszak alatt hat men­tesítő indul és hét érkezik Nyíregyházára a deb­receni, illetve a miskolci vonalon, a többi sze­mélyvonat lesz. A Miskolc felé induló gyorsok helyjegyesek lesznek, hogy minél kényelmesebb utazást tegyenek lehetővé az útrakelőknek. Me­gyén belül négy mentesítő személyvonatot állíta­nak be: a nyíregyháza—záhonyi vonalon kettő­kettő jön, illetve megy a csúcs idején. A többi vasútvonalon a szokásosnál több kocsival ellátott szerelvények fognak közlekedni. Közelednek a karácsonyi ünnepek, amikor országszer­te valóságos népvándorlás indul meg. Mint minden év­ben, a MÁV idén is fölkészül a várható nagy forgalomra. A mentesítő vonatok me­netrendjét az állomásokon legkésőbb december 20-ig ki­függesztik, hogy az utazni kí­vánók időben értesüljenek róla. (Szokás szerint la­punkban is közölni fogjuk az ünnepi menetrendet.) A nyíregyházi MÁV-pálya- udvaron átlagos hétközna­pokon körülbelül huszonöt— harmincezer ember fordul meg. A karácsonyi forgalom ennek a dupláját is kiteszi! Érthető hát, ha a MÁV mint minden évben, arra kéri a karácsonykor-új évkor íuta- zókat, hogy jó előre gondos­kodjanak menetjegyeikről, illetve a helyjegyekről. Sok tülekedést, bosszúságot meg­takaríthatnak az utasok, ha nem hagyják az utolsó per­cekre a jegyváltást. Emellett pensze a MÁV is készül a megnövekedett for­galomra: minden pénztár nyitva lesz, és az állandó in­formációs szolgálat mellett mozgó informátorokat is be­állítanak az állomáson. A Volán Vállalat számára is feladatot jelent az ünnepi forgalomnövekedés. A me­gye városaiban, községeiben közlekedő helyijáratok rend­jét úgy módosítják az ünne­pek alatt, hogy a már emlí­tett mentesítő vonatokhoz le­gyen buszcsatlakozás az állo­másokon. E célból természe­tesen mentesítőautóbuszokat is beállítanak. Ezenkívül minden üzemképes autóbuszt készenlétbe helyeznek, hogy szükség szerint kisegítőko­csikat küldhessenek a legzsú­foltabb helyekre. (tgy) Megindult az erdő Kezdődik a fenyőfavásár Jókora erdőt tesz ki száz­ezer fenyőfa. Ez az erdő meg­indult a városok, falvak fe­lé : összesen százötezer fenyő várja a vásárlókat megyénk boltjaiban a jövő héten kez­dődő karácsonyfavásár ide­jén. Fele a szabolcs-szatmári erdőkből kerül ki, felét pe­dig a borsodi hegyek közül szállítják megyénkbe. Az élelmiszer-kiskereske­delmi vállalat üzleteiben kedden kezdődik a fenyőfa- árusítás. A vállalat tizen­négy és fél ezer fát bocsát áruba — összesen mintegy húszezer métert. Külön áru­sítóhelyeket is létesítenek szokás szerint — Nyíregyhá­zán az állomásnál, a Vörös­hadsereg úton, a .piactéren és a Toldi utcai ÁBC előtt. Kis­várdán, Mátészalkán, Zá­honyban, Ujfehértón és Nagykállóban is készen áll­nak a „fenyőkarámok”. A MÉK üzleteibe összesen több, mint negyvenezer mé­ter fenyőfa kerül — csaknem duplája a tavalyi mennyiség­nek. Ez a vállalat is létrehoz fenyőárusító helyeket Nyír­egyházán, az állomásnál, a Kun Béla utcán, az északi lakónegyedben és a piactéren. A fenyők méretei különbö­zők lesznek — lehet válogat­ni. Hatvan—hetven centi- méteresek a legkisebbek, s három méter körüliek a leg­nagyobbak. A kis méretű fákból idén kevesebbet tud­tak kitermelni, mint az el­múlt évben — több lesz a száztíz—százhúsz centiméter­nél nagyobb fa. Valószínűleg drágább is lesz a fenyőfa — míg eddig méterenként húszforintos szabott áron árusították a vállalatok, idén központilag szabadáras termékké nyilvá­nították. így a vállalatoknak lehetőségük var. arra, hógy például a távolabbról szállí­tott fák többletköltségeit éreztessék az árban. Termé­szetesen a szabadár nem je­lenthet csillagászati magassá­got — körülbelül kettő—négy forintos áremelkedés várha­tó... Pálya­választási hetek Gazdag programot állí­tott össze a megyei pálya- választási tanácsadó inté­zet a továbbtanuló, illet­ve szakmát választó, pá­lyaválasztás előtt álló fia­taloknak. Ankétok, fóru­mok, kiállítások segítik a nyolcadikosok és az érett­ségizők döntését. Követ­kező rendezvényükön, amelyet de. 9-én tarta­nak az intézetben, a megye nagyüzemeiben dolgo­zó pályaválasztási meg­bízottaké a szó. Ezen az értekezleten készítik elő a rendezvénysorozat "leg­kiemelkedőbb eseményét, a pályaválasztási kiállí­tást. A bemutatón több üzem ismerteti meg a fia­talokkal termékeit, vala­mint az egyes szakmák munkafolyamatait. A de­cemberi programban a nyíregyházi rendezvénye­ken kívül a megye há­rom városában, illetve a járási székhelyeken tarta­nak pályaválasztási anké- tokat, az úttörőelnöksé­gek közreműködésével. Fotópályázatunkra érkezeit “Mentét Fotó: Királyfalvi Ferenc, Nyíregyháza.

Next

/
Thumbnails
Contents