Kelet-Magyarország, 1975. december (32. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-07 / 287. szám

XXXII. ÉVFOLYAM. 287. SZÁM ÁRA: 1 FORINT 1975. december 7, vasárnap MA Változások Újfehértón (3. oldal) Á Tisza nélküli Tiszarád _______ (5. oldal) A szakszervezetek hivatása ecember 8-án kezdi meg munkáját a ma­gyar szakszervezetek XXIII. kongresszusa. A dol­gozók legszélesebb körű tö­megszervezeteinek, a négy­millió szervezett munkást és alkalmazottat magába foglaló szakszervezeti moz­galomnak legfontosabb kér­déseivel foglalkoznak majd a kongresszus küldöttei. Melyek ezek a kérdések? Nem titok, hiszen a magyar szakszervezetek központi lapjában, a Népszavában nyilvánosságra hozták a SZOT kongresszusi jelen­tését és a XXIII. kongresz- szus határozatainak terve­zetét. Történelmi tapasztalat, hogy a szakszervezetek sze­repének helyes meghatáro­zása szorosan összefügg a munkásosztály vezető erejé­nek érvényesítésével. Az MSZMP nélkülözhetetlen­nek tartja, hogy a szakszer­vezetekbe tömörült dolgo­zókat megnyerje politikája gyakorlati végrehajtására, eszmei irányítása pedig ak­kor hatékony, ha a szak- szervezetek, önállóan, sajá­tos mozgalmi módszereikkel dolgoznak. Azt szoktuk mondani, hogy a mi társadalmunkban kettős hivatást töltenek be a szakszervezetek. Egyrész­ről fontos feladatuknak te­kintik az ország gazdasági erőinek növelését, a mun­káshatalom politikai és gaz­dasági erősítését. Miközben követelményeket támasz­tanak a szocialista állam apparátusának munkájával szemben és társadalmi el­lenőrzést gyakorolnak mű­ködésük felett. Másrészről a szakszervezetek képviselik a dolgozók érdekeit, hivatá­suk szerint gondoskodnak a munkások és alkalmazottak különféle csoportjainak, rétegeinek, illetve a szak- szervezet minden egyes tag­jának érdekvédelméről. November elején Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára interjút adott a Népszabad­ságnak, a párt központi lapjának. Ebben hangsú­lyozza : a szakszervezetek ma már össze tudják egyez­tetni a társadalmi fejlődés­ből rájuk háruló feladato­kat a tagság érdekeinek képviseletével, védelmével, erősödnek a szakszervezetek szocialista vonásai. Mit je­lent ez? Elsősorban azt, hogy el­sődleges feladatuknak te­kintik az össztársadalmi ér­dekek képviseletét. Amitől elválaszthatatlan a népünk további fejlődését megala­pozó termelőmunka. A szakszervezetek termelést segítő tevékenysége kezdő­dik a tervezésben valló rész­vétellel, folytatódik a mun­ka racionális megszervezé­sére tett erőfeszítésekkel, a minőség javítására, a tartalékok kiaknázására, a hatékony gazdálkodásra va­ló mozgósítással és befeje­ződik a technológiai és a munkafegyelem megköve­telésével. (Ezek a követel­mények természetesen, egy­aránt érvényesek beosztot­takra és vezetőkre, munká­sokra és alkalmazottakra — minden szinten.) Mindebben eddig is sok kiemelkedő eredményt vall­hat magának a szakszerve­zeti mozgalom. Gondoljunk csak a kongresszusi és fel- szabadulási munkaverseny eddigi teljesítményeire, s szocialista brigádmozgalom fejlődésére, a Dolgozz hi­bátlanul munkarendszer terjedésére. Érdemben persze csak ak­kor tudnak hozzájárulni a munkások, a dolgozók az üzemük, vállalatuk problé­máinak megoldásához, ha erre szervezett lehetőségük van. Ezért valószínű, hogy a kongresszus vitájában nagy hangsúllyal kerül majd szóba az üzemi, mun­kahelyi demokrácia tovább­fejlesztése. Ez, fontos esz­köz a munkásosztály hatal­mának, vezető szerepének gyakorlati — ha úgy tet­szik, mindennapi — érvé­nyesítésére, egyszersmind hozzájárul, hogy akár a he­lyi, akár az országos tenni­való, azaz minden kisebb és nagyobb kérdés egyre in­kább közüggyé váljon. mikor a magyar szak- szervezetek XXIII. kongresszusának kü­szöbén eredményes munkát kívánunk a négymillió szer­vezett dolgozó küldötteinek, jól tudjuk, ez a közéleti hi­vatástudat, a saját munka­helyük, városuk, megyéjük lokális és az egész szocialis­ta társadalom általános ér­dekében vállalt felelősségük vezérli mindannyiukat. Végei ért a KGST közlekedési állandó bizottságának 50. ülése December 1—6. között Bu­dapesten tartotta 50. ülését a KGST közlekedési állandó bizottsága. Az egyhetes ta­nácskozás eredményét össze­gező jegyzőkönyvet szomba­ton ünnepélyesen írták alá a Gellért-szállóban. A KGST közlekedési ál­landó. bizottság legközelebbi ülését 1976. júliusában Csehszlovákiában tartja. Elindultak a küldöttségek a lengyel fővárosba Hétfőn kezdődik a LEMP VII. kongresszusa Leonyid Brezsnyevet várja Varsó Varsóban, a Kultúra és Tu­domány Palotájában hétfőn délután megkezdi tanácsko­zásait a LEMP VII. kong­resszusa, amelynek munkájá­ban mintegy 2,4 millió párt­tag képviseletében több mint 1800 választott küldött vesz részt. Jelen lesz a testvérpár- tok többségének küldöttsége, amelyek közül számosat a központi bizottság fő-, illetve első titkára vezet. A vitaindító referátumot Edward Gierek, a párt KB első titkára terjeszti elő. Az 1976—1980-as lengyel ötéves terv irányelveiről Piotr Jaro­szewicz, a párt-pb tagja, mi­niszterelnök tart előadói be­szédet. A küldöttségek közül né­hány már meg is érkezett, több pedig útban van a len­gyel fővárosba. ★ A Szovjetunió Kommunista Pártjának delegációja élén Leonyid Brezsnyevvel, az SZKP KB főtitkárával, szom­baton Varsóba utazott. A küldöttség a LEMP KB meg­hívására részt 'esz a LEMP VII. kongresszusának munká­jában. (TASZSZ) Hétfőn ül össze a magyar szak- szervezetek XXIII. kongresszusa Hétszáznyolcvankilenc kül­dött, valamint a hazai ég kül­földi meghívott vendégek részvételével hétfő délután 2 órakor, az Építők Rózsa Fe­renc Művelődési Házában kezdi meg tanácskozását a magyar szakszervezetek XXIII. kongresszusa. A kongresszus napirendje: — A Szakszervezetek Or­szágos Tanácsának beszámo­lója a XXII. kongresszus óta végzett munkáról és a ma­gyar szakszervezetek soron következő feladatai. Előadó: Gáspár Sándor, a SZOT fő­titkára. — A számvizsgáló bizott­ság jelentése. Előadó: Somo­gyi Miklós, a számvizsgáló bizottság elnöke. — A magyar szakszerveze­tek alapszabályának módosí­tása. Előadó: Gál László, a SZOT titkára. — A Szakszervezetek Or­szágos Tanácsa és a szám- vizsgáló bizottság újjáválasz- tása. Megemlékezés a magyar sajté napjáról 57 évvel ezelőtt, 1918. de­cember 7-én jelent meg az első magyar legális kommu­nista lap, a Vörös Újság. Az évfordulón, amely egyben a magyar sajtó napja, szomba­ton délelőtt koszorúzási ün­nepséget tartottak a Magyar Sajtó Házában. Az ünnepségen Nagy Ri­chard, a Központi Bizottság tagja, a Magyar Televízió el­nöke, a MUOSZ elnökségé­nek tagja mondott ünnepi beszédet. Ezután a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága nevében Katona István és dr. Várko- nyi Péter, a Központi Bizott­ság tagjai, valamint Fodor László, a Központi Bizottság osztályvezető-helyettese; a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala nevében Lakatos Ernő elnökhelyettes és Regős Jánosr a pártszervezet titká­ra, a Magyar Újságírók Or­szágos Szövetsége képvisele­tében dr. Pálfy József elnök és Király András főtitkár koszorú zott. Négyszáz személyes színházterem, klubszobák, 32 ezer kötetes könyvtár Átadták a nagykállói művelődési központot Jelentős kulturális esemény színhelye volt szombaton Nagykálló. Délelőtt 10 órakor avatták fel a 22 milliós be­ruházással elkészült járási művelődési központot, könyv­tárat és MHSZ-székházat. az ünnepségen Gyúró Imre, a megyei tanács elnökhelyette­se mondott avatóbeszédet. Megyénk egyik legszebb művelődési házában négy­száz személyes színház- és moziterem, felnőttek és gye­rekek művelődésére, szórako­zására alkalmas klubszobák, 32 ezer kötetes könyvtár és olvasóterem várja a közönsé­get. A művelődési központ építésének befejezését sokan várták, hiszen a nagykállói közönség kulturális igényei­nek kielégítésén túl az intéz­mény járási módszertani fel­adatokat is ellát. Déli 12 órakor megnyílt az első képzőművészeti kiállí­tás. Sáros András Miklós grafikusművész munkáit de­cember 20-ig tekinthetik meg az érdeklődők. Már az első napon színvonalas program­mal jelentkezett a könyvtár is, majd este a helyi es a környékbeli amatőr művésze­ti csoportok népművészeti összeállításával avatták fel a nagytermet. HÍ RE K KÉPEKBEN őszi mélyszántás a záhonyi Lenin Termelőszövetke­zet tábláján. A rakamazi cipészszövetkezetben korszerű (Üílgépe- ken történik a cipők megmunkálása. Ifjú Kóder And­rás fára dolgozza a felsőrészt. A Baktalórántházi Mezőgazdasági Szakmunkáskép­ző Iskola gépszerelő tanulói részt vesznek a rohodi tsz gépeinek javításában. E gyakorlati munkát ta­pasztalt szerelők irányítják. A VOR nyíregyházi ruhagyárában. Korszerű eljárásssal, Tromfix ragasztással történik a. za­kók fazonjának kikészítése. (Hammel József felvételei) \

Next

/
Thumbnails
Contents