Kelet-Magyarország, 1975. december (32. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-21 / 299. szám
8 KELET-MAGYÄRORSZÄG — VASÁRNAPI MELLÉKLET 1975. december 21. KÉSZÜLŐDÉS A KISZ-KONGRESSZUSRA Teljesíteni az akcióprogramot Beszélgetés Szilágyi Józseffel, a KISZ megyei első titkárával A Magyar Kommunista Ifjúsági sadalmunk egyik jelentős eseménye Szövetség Központi Bizottsága 1975. lesz ez. Az előkészületekről, és Sza- november 12-i ülésén úgy határozott, bolcs-Szatmár megye ifjúságát köz- hogy a KISZ következő, IX. kongresz- vétlenül is érintő néhány kérdésre szusát 1976. májusára hívják össze, kértünk választ Szilágyi Józseftől, a Nemcsak az ifjúság, hanem egész tár- KISZ megyei első titkárától. Rubóczki Dezső, Pálfi József, Balogh Tibor. Négyen a piros mozdonynál O "' k négyen alkotnak egy szocialista brigádot. A „KIMSZ” nevet választották ezelőtt néhány hónappal. Molnár János a kora miatt lett a brigád vezetője, mondván, hogy ő „az öreg”: 31 éves. A többiek 20—23 évesek. Szerelők. Naponta találkoznak az M—62-es Diesel-mozdony belsejében, Záhonyban. Balogh Tibor Tornyospálcáról, a többiek Ajakról, Komoróból érkeznek. A kétezer lóerős gép javítására 18 munkanapot adnak, amiből esetenként még le is faragnak, hogy hamarabb átadják a forgalomnak. Rubóczki Dezső álma: egyszer ott lenni a vezetőülésben. A javítás közben van rá mód, hogy a Molnár János. mozdonyt alaposan megismerje. Az apró, finom alkatrészek működése, javítása különösen érdekli. A néhány hónapi közös munkában már jc barátokká váltak, ami húszévesen nem is megy nehezen. Pálfi Józsefet a regu- látor beállítása közben találtuk. Valamivel komolyabb a nála 3 évvel fiatalabb húszéveseknél — Baloghnál, Rubóczki- nál. Azért, ha a munka tempója engedi, ő is benne van egy kis közös ugratásban. E nélkül unalmas lenne a nap. Főleg az ebédidő alkalmas a mókázásra. ÖR négyen összesen 94 évesek, fiatalok. Hammel József ÚTON A PÁRTFOGÓVAL Az ítélet: próbaidő — Miért tartja kiemelkedőnek ezt a közelgő eseményt? — Többször el szoktuk mondani, hogy egy-egy ilyen politika’ esemény különösen fontos. Most korántsem holmi beidegződés mondatja ezt velünk. Köztudott, hogy egész társadalmunk életében milyen történelmi fontosságú volt a párt XI. kongresszusa, az ott elfogadott határozat, a programnyilatkozat. Ezek a legközvetlenebbül érintik megyénk fiataljait is, amihez még hozzátehetjük: a programnyilatkozat hosszabb távra szabta meg társadalmi fejlődésünket, s az abban foglaltak valójában a mai tizen- és huszonévesek holnapi valósága lesz. Mindezeken túl megemlítem: hamarosan kezdetét veszi az ötödik ötéves terv, amely a szocialista építés töretlen folytatását tűzi célul. Ugyanakkor köztudott, hogy az eredményeink mellett a világpiac kedvezőtlen hatása miatt jelentős gazdasági nehézségekkel is küzdünk. Nyugodtan fogalmazhatunk úgy: azok a fiatalok, akik most és a következő időszakban erejük, tehetségük szerint vállalnak részt a gazdasági feladatok megoldásából, forradalmi tettre vállalkoznak. — A fejlett szocialista társadalom építése nem csak gazdasági tennivalókat jelent. — Valóban így van, s ezt jól tudják megyénk fiataljai is. Ezért is helyezünk minden eddiginél nagyobb figyelmet az ideológiai, a politikai és a kulturális nevelésre. Ismét visszautalnék a programnyilatkozatra: az abban lévő szép célok szakmailag és politikailag egyformán jól képzett, jól felkészített embereket feltételeznek. Nem csak épületekben, gépekben, hanem a fejekben is épülnünk kell. Ezért is itt hangsúlyoznám, hogy a kongresszusi felkészülés során szeretnénk elérni, hogy fiataljaink még jobban magukénak érezzék eredményeinket, s osztozzanak gondjainkban. A haza- fiságra nevelést például úgy szeretnénk színvonalasabbá tenni a jövőben, hogy megyénk fiataljai eredményeivel és gondjaival együtt szeressék hazánkat. — Milyen feltételek vannak a feladatok elvégzéséhez? — Bátran mondhatom, hogy az utóbbi öt esztendőben lényegesen megváltoztak az ifjúság és az ifjúsági munka körülményei. Beérőben van a párt 1970-es ifjúságpolitikai határozata, amelynek nyomán nem csak szavakban, hanem sokkal inkább tettekben mérhető a nagyobb figyelem, a megbecsülés ifjúságunk iránt. Hosszan sorolhatnám azokat a párt- és állami intézkedéseket, amelyek nyomán javultak a munkásfiatalok élet- és munkakörülményei, több lett az ifjúsági klub falvainkban, nagyobb segítséget kapnak gondtalan tanulásukhoz a mukásszárma- zású iskolások. Hozzátehet- ném mindehhez azokat a sikeres munkaakciókat, védnökségvállalásokat, amelyekkel Szabolcs-Szatmárban is bizonyították a szervezett fiatalok: érdemesek a nagyobb megbecsülésre. Mindezek együtt alkotják a kedvezően megváltozott feltételeket. Ugyanakkor elmondhatom, hogy az ifjúsági törvényt megyénk valamennyi munkahelyén egyre kézzelfoghatóbban valósítják meg, ami szintén javítja munkánk feltételét. — A kongresszusi előkészületek várhatóan friss pezsdülést jelentenek majd a KlSZ-szervezetekben. — Ez így igaz, de nem pontos. A KISZ kongresszusa nem csupán 35 ezer szabolcsi szervezett fiatal és a 70 ezer úttörő, kisdobos eseménye, hanem az egész fiatalságé. Mi itt Szabolcsban úgy számolunk, hogy a lakosság egyharmada harminc éven aluli. Ez azt jelenti, hogy csupán megyénkben 200 ezer fiatalt érint közvetlenül vagy közelről az ifjúság közelgő nagy eseménye. Azt szeretnénk, ha az előkészületek során a különböző fórumok jó alkalmai lennének a közös feladatok számbavételének, a végrehajtás célszerű meigszervezésének. Természetesen mindenekelőtt az alapszervezeti élet megújhodására helyezzük a fő hangsúlyt. — Hallhatnánk valamit az előkészületek „menetrendjéről”? — Ez már lényegében megkezdődött, amikor a megyei, járási, városi és a nagyközségi KISZ-bi- zottságok elkészítették a következő időszakra szóló akcióprogramjaikat. Az alapszervezetek erre, valamint a KB akcióprogramjára építve kereshetik konkrét lehetőségeiket, szabhatják meg közvetlenebb feladataikat a következő mozgalmi évre. Alap- szervezeteink két taggyűlést rendeznek a közeljövőben. Az első ilyen ülésen — amelyre február 5-ig kerül sor — értékelik a kongresz- szusi akcióprogram végrehajtását, az egyéni feladatok teljesítését, s döntenek arról, kik legyenek az alao- szervezetek vezetői. Ajánlással élnek a felsőbb KISZ- szervekbe történő választáshoz. A második taggyűlésen — februárban — a Központi Bizottság kongresszusi levele és a szervezeti szabályzat vitájára, valamint a 76—77-es akcióprogram elfogadására kerül sor. Március 18-ig rendezzük az üzemi intézményi és tanintézeti küldöttgyűléseket, ezt követőleg április 4-ig a városi, járási, nagyközségi, községi választásokra kerül sor, míg április közepén tartjuk a megyei küldöttgyűlést. — Fontosnak tartom megjegyezni, hogy az ifjúsági mozgalomban most előtérbe kerül a munkamódszer korszerűsítése, s ezt messzemenően figyelembe vesszük a következő hónapokban. Ennek lényege az, hogy az irányítás közvetlenebb legyen, ne papíron, hanem személyesen találkozzunk az eddiginél lényegesen többször az alapszervezetekkel. Az elvi és az operatív irányítást a jövőben egy testület látja el, így csökkenteni lehet a kötöttséget és koncentrálni a figyelmet. Reméljük, a kongresszusig, s azt követően megyénk fiataljai az eddigieknél is jobb eredményeket mutatnak fel. Most nem lesznek hangzatos jelszavak. Azt szeretnénk, ha az eredményeink lennének beszédesek. A. S. A mama láthatólag zavarban van egy kicsit, kapkodva igazgatja a kendőjét. Pedig nem először találkozik a vele szemben ülő fiatalemberrel. Ez már a harmadik családlátogatás. — Higgye el, semmi, de semmi rosszat nem tudok mondani a Ferire! Most volt itthon a múlt hét végén. Már csütörtök este hazaérkezett, és vasárnap délután utazott vissza Pestre. A fizetését az utolsó fillérig hazahozta. Háromezer-kétszáz forintot. Pénteken aztán felültem vele a buszra, bementünk Szálkára, és vettünk neki egy szép öltönyt. Meg egy inget, nyakkendővel. A múlt havi fizetéséből vett fönt egy bundát magának... Feri tavaly nyáron bűncselekményt követett el Budapesten. Az egyik nyaralótelepen néhány társával különféle ruhaneműket loptak — farmert, pulóvereket. A bíróság a fiatalkorú fiút nem ítélte börtönbüntetésre — ez volt az első efféle cselekménye, így hát megvan a remény, hogy visszatér a jó útra. Az ítélet: egy évre próbára bocsátják. Ha ez idő alatt nem lesz vele baj, akkor kisiklását nyomtalanul elfelejtheti... Az ítélet alapján községének tanácsa hivatásos pártfogót rendelt ki a fiú mellé, hogy figyelemmel kísérje a próbaidő alatt. A családlátogatás ezt szolgálja. Szabó Gábor pártfogó arról faggatja a fiú édesanyját: hogyan viselkedik Feri, milyen gyakran jár haza, mit tudnak a munkahelyi magatartásáról... A mama sorolja, fia szabad szombatokon hazajön, a fizetését papíron elszámoltatják vele, odafent munkásszállóban lakik, szakított a régi társaságával, most fejezett be munkahelyén egy könnyűgépkezelői tanfolyamot, januártól belefog egy másikba... A szeme is könnybelábad az örömtől, hogy ilyen jó híreket mondhat. A jelek szerint Ferivel nincs baj. Búcsúzáskor anyja még büszkén megmutatja az új öltönyt, és elújságolja, hogy fia karácsony előtt hazajön, itthon lesz január negyedikéig. A pártfogó feljegyzi — meg akarja látogatni. Még nem találkozott vele személyesen. — Jelenleg huszonkét fiatal gondozását végzem — mondja később Szabó Gábor. — Közülük sokkal nem találkoztam még személyesen, ugyanis nem itthon dolgoznak. Legtöbbjük Budapesten van, és nem mindegyikük jár haza rendszeresen. Az általános iskola után kikerültek a szülői házból — szakmunkásképzőbe vagy munkahelyekre — legtöbben Pestre. Ott aztán a „tapasztaltabb” barátok, a szórakozási lehetőségek, a nagy szabadság megszédítette őket. Kollégiumi lopástól kezdve gépkocsik feltöréséig terjed a bűnök skálája... No, és persze van olyan is, aki itthon követett el valamit, itthon dolgozik. Velük személyesen is kapcsolatot tartok. Szabó Gábor pedagógus — két évig tanított, utána lett a megyei gyermek- és ifjúságvédő intézet munkatársa. A mátészalkai, fehérgyarmati és a vásárosnaményi járás tartozik hozzá — tulajdonképpen két körzet, mivel a megyében a hat pártfogói körzetre csak öt munkatárs jut. — Sokszor megkérdezik tőlem: van ennek valami értelme, eredményes a „pártfogásom”? Az igazság az: nem tudok könnyen felelni... A gondozás célja, hogy egyenesben tartsuk a megbotlott fiatalok életét, illetve, hogy a börtönbüntetésre ítélteket szabadulásuk után a beilleszkedésben segítsük... A rendszeres, havonkénti családlátogatás hasznos annyiból, hogy érezteti: nem veszítettük szem elől a fiatalt. Viszont sokszor csak távolból, hírek alapján kísérhetem figyelemmel a munkahelyén, ahol végeredményben az élete nagy része zajlik... Tulajdonképpen a munkahellyel is kapcsolatot kellene tartanom — van is néhány ilyen eset. Ott egy társadalmi pártfogó felügyel a fiatalra, szemmel tartja, támogatja. Többnyire a brigádjából valaki... Viszont nagyon sok munkahely ügyet sem vet erre, vagy csak papíron létezik társadalmi pártfogó... T. Gy. Hatvani Dániel: VASMÉZBEN Vasmézben fekete szivárványban Kasok kohók füzeseimnek milyen fulánk sebzi meg szájam szerelemszagú nedvét szedik meg ütközik dús herevirágaimnak fondorlat a vakbuzgárok hatalma vízroncsra hulló dongó-csillag zöld lángot vető farkasalma Dunatáj lepedékes csendje Uszály fordul megcsapolt égre rakódik küllőre kerekekre szikrát pattintó táncba vérbe salak-csipkézte tornyokon túl s hordalékból jövök csírátlan imhol jövök a nádasokból vasmézben fekete szivárványban