Kelet-Magyarország, 1975. december (32. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-04 / 284. szám
1975. december 4. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Nyertes a harmadik EGYÜTTES TANÁCSKOZÁSON ÉRTÉKELTE az SZMT elnöksége és a KISZ megyei vb azt az együttműködési megái-a- podást, amelyet három esztendővel ezelőtt kötöttek. Milyen eredményeket értek el a közös cél, az ifjúság nevelése érdekében? Mit tettek együtt a munkásifjúság helyzetének javításáért, eszmei-politikai képzésének növeléséért, a munkássá válás érdekében. Lehetne sorolni a kérdéseket, amelyekre ez a fontos együttműködési megállapodás kitért. Részletes elemzés, beható vita alapján állapították meg, hogy kölcsönösen haszonnal járt, mert megmozgatta a KlSZ-szer- vezeteket is, és a szakszervezeteket is. Ezt bizonyítja az is, hogy a példát követve a szakszervezeti megyebizottságok maguk is elkészítették az együttműködési megállapodásukat. Kialakultak a jó munkakapcsolatok a KISZ és a pedagógusok, a MEDOSZ, a vasutasszakszervezet, a HVDSZ, s a többi között, s az együttműködési tervekben előírtak megvalósulnak a gyakorlatban. Három évvel ezelőtt a feladatokat helyesen jelölték meg, végrehajtásukkal eredményesen segítették a párt ifjúságpolitikai határozatának a megvalósulását, az ifjúsági törvényben foglaltakat. Sikerét biztosítja, hogy jó a munkakapcsolat a két testület között, az SZMT elnöksége több alkalommal értékelte az ifjúság körében végzett szakszervezeti munkát, 1974 májusában részletesen elemezte az ifjúságpolitikai határozat végrehajtását, a további feladatokat. Summázva: tartalmasabbá vált az ifjúság körében végzett munka. ISMERETES, HOGY KORÁBBAN sok átfedés volt egyes tömegszervezetek munkájában. Bizonyos értelemben jellemző volt ez a szakszervezeti és a KISZ-munkára is. Nos, úgy tűnik, e közös megállapodások jó módszert biztosítanak arra is, hogy ki mivel, hogyan foglalkozzék a közös cél elérése érdekében. Jelentős volt ennek a közös felismerése — az ifjúság esetében.is! hiszen a dolgozó fiatalok aránya csaknem 40 százalék, ami 45 ezer munkás és dolgozó fiatalnak felel meg. Nem mellékes tehát,f hogy a két fontos szervezet lényeges teendőjének tekintette és tekinti az ifjúsági munkát. Csupán néhány eredményt említünk. Ennek az együttműködésnek is eredménye, hogy az egy üzem egy iskola mozgalomsikeresen fejlődik. Némi javulás tapasztalható a pályaválasztásoknál, azokban a szakmákban, amelyekben jelentkezési gondok voltak. Itt azonban még bőséges az együttes tennivaló. Azért, hogy főleg a mezőgazdaságban állattenyésztő, kertész stb. utánpótlást biztosítsuk, az első vonalban együttműködő KISZ- és szakszervezeti szervek sikere is, hogy jelentős eredmények születtek a 8 általánost el nem végzett fiatalok tanításában. 1970-hez viszonyítva a beiskolázásuk az ötszörösére növekedett. Az elmúlt tanévben 18 üzemben kihelyezett tanulócsoportok működtek. A tanulmányaikat sikeresen elvégzettek 92 százaléka fizikai dolgozó volt. Mindkét szerv segíti a legjobban képzett szakmunkások főiskolai, egyetemi továbbtanulását. Az 1974—75-ös oktatási évben 5 munkahelyről 15 munkás indult előkészítőn és 12-en tettek sikeres felvételi vizsgát. Együttesen rendezték meg az elmúlt években a fiatal szakmunkások ünnepélyes fogadását is. Nem vált viszont gyakorlattá az első munkavállalók palro- nálása. Helyes volt, hogy a megyei ifjúmunkás napok keretében megvitatták a patronáló mozgalmat, a feladatokat. SZABOLCS IFJÚMUNKÁSAINAK a kultúra, a művészet területén elért sikerei egyben azt is bizonyítják, hogy a KISZ- és a szakszervezet eredményesen segíti őket. Ezt tanúsítja az ifjúmunkás versmondók megyei versenye, amely három éve kerül megrendezésre, s évenként 65—70 az indulók száma. A szakszervezeti könyvtárakban az „olvasó munkásért” mozgalom hatására egy év alatt 770-nel növekedett az olvasók száma, akiknek döntő többsége ifjúmunkás. Közös műsoros estek rendezésére vállalkoztak munkahelyeken, munkásszállókon. Hasonlóan rendeznek könyvkiállítást, valamint a „kell a jó könyv” és az „ünnepi könyvhét*' akcióit. Szocialista brigádjainknak, s a fiataloknak a kulturálódását is segítette a szakszervezetek kezdeményezésére szervezett szocialista brigádok vetélkedője. Az utóbbi években több mint 800 brigád 10 ezer résztvevővel kapcsolódott be e nemes vetélkedőbe, akiknek 80 százaléka fiatal volt. Talán a legfontosabb, hogy énnek az együttműködésnek szép sikerei születtek a munkában, a szocialista munkaversenyben. Az együttműködés három esztendejében megkétszereződött a 30 éven aluli fiatalokat tömörítő szocialista brigádok száma. 1974-ben a kongresszusi munkaversenyben elért 520 milliós többleteredmény - ből 170 milliót a fiatalok teljesítettek. S 1974-ben 44 százalékkal többen kaptak kiváló dolgozó kitüntetést — sok fiatal is — mint 1972-ben. Ez erkölcsi elismerésüket is mutatja. A szakszervezetek és a KISZ együttesen segítették az ifjúsági brigádok létrehozását. Tovább javult a fiatalok részvétele az újítómozgalomban. 1974-ben az újítást benyújtó dolgozók egyharmada 30 éven aluli fiatal volt. KÜLÖN IS SZÓLNI ÉRDEMES az Együtt Nyíregyházáért mozgalom sikeréről, amelyben kb. 2—2,5 millió forint értékű munkát végeztek közösen. Társadalmi munkaakcióik eredményeként javult az óvodai, bölcsődei ellátás, az ifjúság művelődési, szórakozási, sportolási lehetőségei, feltételei. Közös munkálkodásuk és a gazdasági vezetéssel való jó együttműködésük eredménye, hogy a vállalatok ma már egyre nagyobb összegeket fordítanak a lakásépítés támogatására, amelyből a részesülőknek kétharmada 30 éven aluli fiatal. Nem felesleges sorolni az eredményeket, amelyek egyben azt is bizonyítják, hogy az elvi alapokon nyugvó, a célt helyesen meghatározó együttműködési megállapodás erősítik a két mozgalmat, s a nyertes a harmadik: a munkásifjúság. Farkas Kálmán TAHONCBÓL FŐKÖNYVELŐ Négy évtized — epv munkahelyen B urgonyakirakó, kisegítő, majd tanonc volt. Inasévei alatt az esztergályos szakma alapjait sajátította el. 1939-ben kapta meg a segédlevelet és ment Demecserbe, az akkori keményítőgyárba dolgozni. A volt Neumann család üzeme akkor még egész másképp nézett ki, mint ma. Káposztasavanyítással és burgonyacukor-gyártással foglalkoztak. Ma a kisvárdai szeszipari vállalat demecserhgyár- egységének egyik legfontosabb feladata a különböző üdítő italok, a Sztár és a Coca-Cola gyártása. Mérföldi József nem sokáig dolgozhatott az esztergagépen. Ahogy kitört a háború, behívták katonának. 1948-ban tért vissza a munkahelyére. De ekkor már újból a termeléssel, az építéssel foglalkozhattak. Egészen más körülmények közt dolgoztak, mint a felszabadulás előtt. Lehetőség nyílt a tanulásra mindenki előtt. Mérföldi József élt is vele. Először jelentkezett az iparstatisztikusi tanfolyamra. Az ipari termelést, a gazdaságirányítás új rendszerét is jobban akarta érteni. Budapestre felvételizett a hároméves műszakigazdasági iskolába. Közgazdasági képzésben részesült, tervtagozatra járt. Amint haNORMÁBAN AZ UNIVERSILNÉL Mi kell a 110 százalékhoz? — Ha érzem, hogy jól ment a munka, akkor délután egy kicsit „lazítok', hiszen úgyis meglesz a teljesítményünk. Persze, a mi csoportvezetőnk olyan, hogy mindig hajtja: „gyerünk. gyerünk, nem lesz meg a norma". — Fél év óta 110 százaléknál kevesebbet nem értünk el — mondja Nagy József, miközben nyugodt mozdulatokkal, mégis gyorsan, eredményesen haladva egy kis csavart meghúz, egy. alkatrészt betesz a készülő tolmácsválasztó berendezésbe. Ha hiányzik az alkatrész — Az az igazság, hogy egy kicsit be van kalkulálva a normába az is, hogy a gyáregységben nincs itt mindén anyag időben — folytatja Tóth László, a BEAG UNI- VERSIL elektroakusztikai gyárrészlegének vezetője. — Persze a munkások sohasem állnak, hiszen úgy szervezzük m'eg a munkát, hogy legyen mit dolgozni, azonban az előfordul, mint most is — mutat rá egy halom hangszóróra — hogy egy alkatrész hiánya miatt még nincs teljesen kész, újra hozzá kell nyúlni. Nyíregyházán immár négy éve, hogy készítik, szerelik az akusztikai berendezéseket. Ennyi idő alatt gyakorlatra tettek szert az itt dolgozó munkások, miközben a gyárrészleg bővülésével mindig újabb és újabb emberek ismerkednek meg a szerelés- isiel. A bérezés csoportok szerint történik. Tehát egy 20—30 tagú, szakképzett és betanított munkásokból álló gárdának az együttes teljesítménye adja a fizetést. A műveletek bonyolultságától, a szakmai gyakorlattól függően oszlik meg a csoporton belül a kereset, kap magasabb órabért az, aki több mindenhez ért. osztották. Akad olyan munka közte, amelyik inkább nagyobb kézügyességet kíván, így a forrasztást általában a lányokra, asszonyokra szokták bízni. A másik művelethez inkább szakmái ..rutin kell — oda a mechanikai vagy elektroműszerészek kellenek. Végül a komplettiro- zás (azaz a részegységek ösz- szeszerelése) és a bemérés kívánja a legtöbb szakértelmet. — Amikor először komp- lettiroztam, egy nap alatt csináltam egyet — emlékezik Nagy József. — Most viszont 16-ot kell teljesen elkészíteni. Egy ember dolgozhat lassabban is, gyorsabban is, jó kedvvel, vagy úgy, mintha erőltetnék. Sok függ attól, hogy milyen a csoporton belüli hangulat, a csoportveze* tő hogyan osztja el a munkát. — Az embereken múlik, hogyan használják ki a munkaidőt — ismeri el a csoport- vezető, Szilágyi László. — Azt viszont észre kell vennem, hogy szívesen csinálja az egyik munkát vagy sem. Annak meg az egész csoport örül — még ha azt mondják, hogy hajtom a munkát —, ha fizetéskor 4—500 forinttal többet visz haza. — Nagyon kedvemre való ez a munka — állítja a csoport egyik legfiatalabb tagja, Andrási Zoltán is. Hz egyik húz, a másik lazsál... A fiatalsága kettős. Egyrészt még csak 16 éves, másrészt alig egy hónapja dolgoAz ország sokmilliárd főzik az UNIVERSIL-ben. — Bízom benne, hogy menni fog ez a munka, meg vele együtt a pénz is — fejez; ki reményét a fiatalember. A többiek is bíznak benne, hiszen éppen ők voltak azok, akik az egyik szombaton elküldték a fogorvoshoz, mert alig tudott, már dolgozni a fájdalomtól, de nem mert szólni, hanem csak végezte szorglamasan a kiadott munkát. — A csoportvezetőnk egyébként is olyan, hogy rászól arra, aki nem dolgozik — mondja Nagy József. Nem véletlenül, hiszen azt nem lehet csinálni, hogy a csoporton belül az egyik ember húzzon, mindig a normán felül teljesítsen, a másik meg kevesebbet dolgozzon, s így jöjjön ki az átlag. Bár tíz százalékkal csökkenthetik annak a, bérét; - aki rendszeresen lóg, mégiS a csoport nevelőereje a. legna-1 gyobb, amelyik vagy azonos munkára sarkallja az új embert, vagy eltanácsolja a csoporttól. — Műszakilag állapítjuk meg a normákat az egyes műveletekre — mondja a gyárrészlegvezető. — Ha technológiai változtatás van, akkor változik a norma is. Ha más anyagot kell felhasználni, akkor szintén változtatunk. — Nem olyan bonyolult, termékek ezek — vélekedik* Nagy József —, hogy 'ne lehetne megérteni a szerelést. Ha nyugodtan dolgozunk, akkor teljesítjük a normát. fejlesztési, kutatási feladatok megoldására. A fejlesztés eredményeként most már széleskörűen alkalmazzák az épületbádogos szerkezetek felújításánál a különböző alumínium-, pvc- és üvegszálas poliesz- tertermékeket. Előregyártott szerkezetekkel gyorsították meg a födémek, függő- folyosók cseréjét, s 6 módszert rövidesen általánosan elterjesztik. A következő tervidőszakban azonban a feladatok is nagyobbak. Az előzetes számítások szerint mintegy 30 százalékkal növekedik az országos épületfenntartási igény, és ezen- belül a tanácsi -kezelésű lakóépületék fenntartására országosan mintegy 40 százalékkal több munkát kell fordítani. Gyorsított ütemben kell megteremteni a feltételeit annak is, hogy a következő 15—20 évében fokozatosan felszámolják az épületfenntartásban, -felújításban az előző évtizedekben kialakult tetemes adósságot. Ezért is döntött úgy az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium és a Fővárosi Tanács vezetőinek közös értekezlete, hogy az ötödik ötéves terv időszakára is meghosszabbítja az ágazat fenntartásiépítési célprogrambizottságának megbízatását. (MTI) Sok függ a hangulatiéi — Miért nem tanult a másik is, ha annyit akar keresni mint én? — kérdez vissza Nagy József, aki szakközépiskolai érettségivel jött a gyárba még a kezdetek idején. A szerelést műveletekre zament Demecserbe, a tervosztály vezetésével bízták meg. A tudást azonban még mindig keveselte, 1958-ban a nyíregyházi közgazdasági technikumba jelentkezett. Az érettségi után két évvel főkönyvelőnek nevezték ki, s ezt az állást 1964 óta tölti be. Az iskolát, a tanulást még mindig vállalta. A magasabb szakmai végzettség megszerzéséért a négyéves mérlegképes tanfolyamot is elvégezte. Ha valakire rá lehet mondani, hogy sokat tanult, akkor ő mindenképpen egy életen át igyekezett képezni magát, fejleszteni a tudását. A nyugdíj előtt három évvel már visszatekinthet a megtett útra. — Csak azt tudom mondani a mostani pályakezdőknek, hogy érdemes tanulni. Sohá" ne azt nézzük, hogy mennyivel kapnánk több pénzt az újabb iskola vagy rint értékű épületállományának jól szervezett, korszerű fenntartási, karbantartási és javítási módszereinek kialakítása érdekében alakult meg öt évvel ezelőtt a fenntartási-építési célprogrambizottság, amely most összegezte a IV. ötéves tervben végzett munka eredményeit. Ebben az időszakban 51 millió forintot fordítottak különböző műszaki tanfolyam után, hanem az számít, hogy nekünk menynyit ad az az iskola, menynyivel leszünk képzettebbek. Az elsajátított anyagnak akkor is hasznát vesszük, amikor nem is gondolnánk. M érföldi József munkakönyvében igen kevés a bejegyzés a munkahely rovatban. Első és — mint mondja — utolsó munkahelye is ez a gyáregység. Nem azt mondhatjuk, mint sok fiatalról, hogy „megtalálta a számítását”. Nem számításból jött ide, hanem a kenyérkeresetért. Az évtizedek múlásával, a gazdasági-társadalmi / viszonyok változásával azonban újfajta „érdek” fűzte a gyárhoz. Minél többet, jobbat, értékesebbet tenni a közös asztalra. A gyár érdeke, fejlődése az ő érdekévé is vált. így lehetett 37 évet alkotó munkában eltölteni egy vállalatnál. T. K. L. B. Korszerűsítik, gyorsítják az épületfenntartást
