Kelet-Magyarország, 1975. december (32. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-04 / 284. szám

1975. december 4. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Nyertes a harmadik EGYÜTTES TANÁCSKOZÁSON ÉR­TÉKELTE az SZMT elnöksége és a KISZ megyei vb azt az együttműködési megái-a- podást, amelyet három esztendővel ezelőtt kötöttek. Milyen eredményeket értek el a közös cél, az ifjúság nevelése érdekében? Mit tettek együtt a munkásifjúság helyze­tének javításáért, eszmei-politikai képzé­sének növeléséért, a munkássá válás érde­kében. Lehetne sorolni a kérdéseket, ame­lyekre ez a fontos együttműködési megál­lapodás kitért. Részletes elemzés, beható vita alapján állapították meg, hogy kölcsönösen haszon­nal járt, mert megmozgatta a KlSZ-szer- vezeteket is, és a szakszervezeteket is. Ezt bizonyítja az is, hogy a példát követve a szakszervezeti megyebizottságok maguk is elkészítették az együttműködési megállapo­dásukat. Kialakultak a jó munkakapcsola­tok a KISZ és a pedagógusok, a MEDOSZ, a vasutasszakszervezet, a HVDSZ, s a töb­bi között, s az együttműködési tervekben előírtak megvalósulnak a gyakorlatban. Három évvel ezelőtt a feladatokat he­lyesen jelölték meg, végrehajtásukkal ered­ményesen segítették a párt ifjúságpolitikai határozatának a megvalósulását, az ifjúsági törvényben foglaltakat. Sikerét biztosítja, hogy jó a munkakapcsolat a két testület között, az SZMT elnöksége több alkalom­mal értékelte az ifjúság körében végzett szakszervezeti munkát, 1974 májusában részletesen elemezte az ifjúságpolitikai ha­tározat végrehajtását, a további feladatokat. Summázva: tartalmasabbá vált az ifjúság körében végzett munka. ISMERETES, HOGY KORÁBBAN sok átfedés volt egyes tömegszervezetek mun­kájában. Bizonyos értelemben jellemző volt ez a szakszervezeti és a KISZ-munkára is. Nos, úgy tűnik, e közös megállapodások jó módszert biztosítanak arra is, hogy ki mi­vel, hogyan foglalkozzék a közös cél eléré­se érdekében. Jelentős volt ennek a közös felismerése — az ifjúság esetében.is! hi­szen a dolgozó fiatalok aránya csaknem 40 százalék, ami 45 ezer munkás és dolgozó fiatalnak felel meg. Nem mellékes tehát,f hogy a két fontos szervezet lényeges teen­dőjének tekintette és tekinti az ifjúsági munkát. Csupán néhány eredményt említünk. Ennek az együttműködésnek is eredmé­nye, hogy az egy üzem egy iskola mozgalom­sikeresen fejlődik. Némi javulás tapasztal­ható a pályaválasztásoknál, azokban a szakmákban, amelyekben jelentkezési gon­dok voltak. Itt azonban még bőséges az együttes tennivaló. Azért, hogy főleg a me­zőgazdaságban állattenyésztő, kertész stb. utánpótlást biztosítsuk, az első vonalban együttműködő KISZ- és szakszervezeti szervek sikere is, hogy jelentős eredmények születtek a 8 általánost el nem végzett fia­talok tanításában. 1970-hez viszonyítva a beiskolázásuk az ötszörösére növekedett. Az elmúlt tanévben 18 üzemben kihelyezett tanulócsoportok működtek. A tanulmányai­kat sikeresen elvégzettek 92 százaléka fizi­kai dolgozó volt. Mindkét szerv segíti a legjobban képzett szakmunkások főiskolai, egyetemi továbbtanulását. Az 1974—75-ös oktatási évben 5 munkahelyről 15 munkás indult előkészítőn és 12-en tettek sikeres felvételi vizsgát. Együttesen rendezték meg az elmúlt években a fiatal szakmunkások ünnepélyes fogadását is. Nem vált viszont gyakorlattá az első munkavállalók palro- nálása. Helyes volt, hogy a megyei ifjú­munkás napok keretében megvitatták a patronáló mozgalmat, a feladatokat. SZABOLCS IFJÚMUNKÁSAINAK a kultúra, a művészet területén elért sikerei egyben azt is bizonyítják, hogy a KISZ- és a szakszervezet eredményesen segíti őket. Ezt tanúsítja az ifjúmunkás versmondók megyei versenye, amely három éve kerül megrendezésre, s évenként 65—70 az indu­lók száma. A szakszervezeti könyvtárakban az „olvasó munkásért” mozgalom hatására egy év alatt 770-nel növekedett az olvasók száma, akiknek döntő többsége ifjúmun­kás. Közös műsoros estek rendezésére vál­lalkoztak munkahelyeken, munkásszállókon. Hasonlóan rendeznek könyvkiállítást, va­lamint a „kell a jó könyv” és az „ünnepi könyvhét*' akcióit. Szocialista brigádjaink­nak, s a fiataloknak a kulturálódását is segítette a szakszervezetek kezdeményezé­sére szervezett szocialista brigádok vetél­kedője. Az utóbbi években több mint 800 brigád 10 ezer résztvevővel kapcsolódott be e nemes vetélkedőbe, akiknek 80 százaléka fiatal volt. Talán a legfontosabb, hogy énnek az együttműködésnek szép sikerei születtek a munkában, a szocialista munkaversenyben. Az együttműködés három esztendejé­ben megkétszereződött a 30 éven aluli fia­talokat tömörítő szocialista brigádok szá­ma. 1974-ben a kongresszusi munkaver­senyben elért 520 milliós többleteredmény - ből 170 milliót a fiatalok teljesítettek. S 1974-ben 44 százalékkal többen kaptak ki­váló dolgozó kitüntetést — sok fiatal is — mint 1972-ben. Ez erkölcsi elismerésüket is mutatja. A szakszervezetek és a KISZ együttesen segítették az ifjúsági brigádok létrehozását. Tovább javult a fiatalok rész­vétele az újítómozgalomban. 1974-ben az újítást benyújtó dolgozók egyharmada 30 éven aluli fiatal volt. KÜLÖN IS SZÓLNI ÉRDEMES az Együtt Nyíregyházáért mozgalom sikeréről, amelyben kb. 2—2,5 millió forint értékű munkát végeztek közösen. Társadalmi munkaakcióik eredményeként javult az óvodai, bölcsődei ellátás, az ifjúság műve­lődési, szórakozási, sportolási lehetőségei, feltételei. Közös munkálkodásuk és a gaz­dasági vezetéssel való jó együttműködésük eredménye, hogy a vállalatok ma már egyre nagyobb összegeket fordítanak a la­kásépítés támogatására, amelyből a része­sülőknek kétharmada 30 éven aluli fiatal. Nem felesleges sorolni az eredménye­ket, amelyek egyben azt is bizonyítják, hogy az elvi alapokon nyugvó, a célt helye­sen meghatározó együttműködési megálla­podás erősítik a két mozgalmat, s a nyertes a harmadik: a munkásifjúság. Farkas Kálmán TAHONCBÓL FŐKÖNYVELŐ Négy évtized — epv munkahelyen B urgonyakirakó, kise­gítő, majd tanonc volt. Inasévei alatt az esztergályos szakma alap­jait sajátította el. 1939-ben kapta meg a segédlevelet és ment Demecserbe, az akkori keményítőgyárba dolgozni. A volt Neumann család üzeme akkor még egész másképp nézett ki, mint ma. Káposz­tasavanyítással és burgonya­cukor-gyártással foglalkoz­tak. Ma a kisvárdai szesz­ipari vállalat demecserhgyár- egységének egyik legfonto­sabb feladata a különböző üdítő italok, a Sztár és a Coca-Cola gyártása. Mérföldi József nem so­káig dolgozhatott az eszter­gagépen. Ahogy kitört a há­ború, behívták katonának. 1948-ban tért vissza a mun­kahelyére. De ekkor már újból a ter­meléssel, az építéssel foglal­kozhattak. Egészen más kö­rülmények közt dolgoztak, mint a felszabadulás előtt. Lehetőség nyílt a tanulásra mindenki előtt. Mérföldi Jó­zsef élt is vele. Először je­lentkezett az iparstatisztikusi tanfolyamra. Az ipari terme­lést, a gazdaságirányítás új rendszerét is jobban akarta érteni. Budapestre felvételi­zett a hároméves műszaki­gazdasági iskolába. Közgaz­dasági képzésben részesült, tervtagozatra járt. Amint ha­NORMÁBAN AZ UNIVERSILNÉL Mi kell a 110 százalékhoz? — Ha érzem, hogy jól ment a munka, akkor dél­után egy kicsit „lazítok', hiszen úgyis meglesz a teljesítményünk. Persze, a mi csoportvezetőnk olyan, hogy mindig hajtja: „gye­rünk. gyerünk, nem lesz meg a norma". — Fél év óta 110 százalék­nál kevesebbet nem értünk el — mondja Nagy József, miközben nyugodt mozdula­tokkal, mégis gyorsan, ered­ményesen haladva egy kis csavart meghúz, egy. alkat­részt betesz a készülő tol­mácsválasztó berendezésbe. Ha hiányzik az alkatrész — Az az igazság, hogy egy kicsit be van kalkulálva a normába az is, hogy a gyár­egységben nincs itt mindén anyag időben — folytatja Tóth László, a BEAG UNI- VERSIL elektroakusztikai gyárrészlegének vezetője. — Persze a munkások sohasem állnak, hiszen úgy szervezzük m'eg a munkát, hogy legyen mit dolgozni, azonban az elő­fordul, mint most is — mutat rá egy halom hangszóróra — hogy egy alkatrész hiánya miatt még nincs teljesen kész, újra hozzá kell nyúlni. Nyíregyházán immár négy éve, hogy készítik, szerelik az akusztikai berendezéseket. Ennyi idő alatt gyakorlatra tettek szert az itt dolgozó munkások, miközben a gyár­részleg bővülésével mindig újabb és újabb emberek is­merkednek meg a szerelés- isiel. A bérezés csoportok szerint történik. Tehát egy 20—30 tagú, szakképzett és betaní­tott munkásokból álló gárdá­nak az együttes teljesítménye adja a fizetést. A műveletek bonyolultságától, a szakmai gyakorlattól függően oszlik meg a csoporton belül a ke­reset, kap magasabb órabért az, aki több mindenhez ért. osztották. Akad olyan munka közte, amelyik inkább na­gyobb kézügyességet kíván, így a forrasztást általában a lányokra, asszonyokra szok­ták bízni. A másik művelet­hez inkább szakmái ..rutin kell — oda a mechanikai vagy elektroműszerészek kel­lenek. Végül a komplettiro- zás (azaz a részegységek ösz- szeszerelése) és a bemérés kívánja a legtöbb szakértel­met. — Amikor először komp- lettiroztam, egy nap alatt csi­náltam egyet — emlékezik Nagy József. — Most viszont 16-ot kell teljesen elkészíte­ni. Egy ember dolgozhat las­sabban is, gyorsabban is, jó kedvvel, vagy úgy, mintha erőltetnék. Sok függ attól, hogy milyen a csoporton be­lüli hangulat, a csoportveze* tő hogyan osztja el a munkát. — Az embereken múlik, hogyan használják ki a mun­kaidőt — ismeri el a csoport- vezető, Szilágyi László. — Azt viszont észre kell ven­nem, hogy szívesen csinálja az egyik munkát vagy sem. Annak meg az egész csoport örül — még ha azt mondják, hogy hajtom a munkát —, ha fizetéskor 4—500 forinttal többet visz haza. — Nagyon kedvemre való ez a munka — állítja a cso­port egyik legfiatalabb tag­ja, Andrási Zoltán is. Hz egyik húz, a másik lazsál... A fiatalsága kettős. Egy­részt még csak 16 éves, más­részt alig egy hónapja dolgo­Az ország sokmilliárd fő­zik az UNIVERSIL-ben. — Bízom benne, hogy menni fog ez a munka, meg vele együtt a pénz is — fe­jez; ki reményét a fiatalem­ber. A többiek is bíznak benne, hiszen éppen ők voltak azok, akik az egyik szombaton el­küldték a fogorvoshoz, mert alig tudott, már dolgozni a fájdalomtól, de nem mert szólni, hanem csak végezte szorglamasan a kiadott mun­kát. — A csoportvezetőnk egyébként is olyan, hogy rá­szól arra, aki nem dolgozik — mondja Nagy József. Nem véletlenül, hiszen azt nem lehet csinálni, hogy a csoporton belül az egyik em­ber húzzon, mindig a nor­mán felül teljesítsen, a má­sik meg kevesebbet dolgoz­zon, s így jöjjön ki az átlag. Bár tíz százalékkal csökkent­hetik annak a, bérét; - aki rendszeresen lóg, mégiS a csoport nevelőereje a. legna-1 gyobb, amelyik vagy azonos munkára sarkallja az új em­bert, vagy eltanácsolja a csoporttól. — Műszakilag állapítjuk meg a normákat az egyes műveletekre — mondja a gyárrészlegvezető. — Ha technológiai változtatás van, akkor változik a norma is. Ha más anyagot kell felhasz­nálni, akkor szintén változ­tatunk. — Nem olyan bonyolult, termékek ezek — vélekedik* Nagy József —, hogy 'ne le­hetne megérteni a szerelést. Ha nyugodtan dolgozunk, akkor teljesítjük a normát. fejlesztési, kutatási feladatok megoldására. A fejlesztés eredménye­ként most már széleskörűen alkalmazzák az épületbádo­gos szerkezetek felújításánál a különböző alumínium-, pvc- és üvegszálas poliesz- tertermékeket. Előregyár­tott szerkezetekkel gyorsítot­ták meg a födémek, függő- folyosók cseréjét, s 6 mód­szert rövidesen általánosan elterjesztik. A következő tervidőszak­ban azonban a feladatok is nagyobbak. Az előzetes szá­mítások szerint mintegy 30 százalékkal növekedik az országos épületfenntartási igény, és ezen- belül a taná­csi -kezelésű lakóépületék fenntartására országosan mintegy 40 százalékkal több munkát kell fordítani. Gyor­sított ütemben kell megte­remteni a feltételeit annak is, hogy a következő 15—20 évében fokozatosan felszá­molják az épületfenntartás­ban, -felújításban az előző évtizedekben kialakult te­temes adósságot. Ezért is döntött úgy az Építésügyi és Városfejlesztési Miniszté­rium és a Fővárosi Tanács ve­zetőinek közös értekezlete, hogy az ötödik ötéves terv időszakára is meghosszab­bítja az ágazat fenntartási­építési célprogrambizott­ságának megbízatását. (MTI) Sok függ a hangulatiéi — Miért nem tanult a má­sik is, ha annyit akar keres­ni mint én? — kérdez vissza Nagy József, aki szakközépis­kolai érettségivel jött a gyár­ba még a kezdetek idején. A szerelést műveletekre zament Demecserbe, a terv­osztály vezetésével bízták meg. A tudást azonban még mindig keveselte, 1958-ban a nyíregyházi közgazdasági technikumba jelentkezett. Az érettségi után két évvel fő­könyvelőnek nevezték ki, s ezt az állást 1964 óta tölti be. Az iskolát, a tanulást még mindig vállalta. A maga­sabb szakmai végzettség megszerzéséért a négyéves mérlegképes tanfolyamot is elvégezte. Ha valakire rá lehet mon­dani, hogy sokat tanult, ak­kor ő mindenképpen egy éle­ten át igyekezett képezni magát, fejleszteni a tudását. A nyugdíj előtt három évvel már visszatekinthet a meg­tett útra. — Csak azt tudom mon­dani a mostani pályakezdők­nek, hogy érdemes tanulni. Sohá" ne azt nézzük, hogy mennyivel kapnánk több pénzt az újabb iskola vagy rint értékű épületállomá­nyának jól szervezett, kor­szerű fenntartási, karban­tartási és javítási módszerei­nek kialakítása érdekében alakult meg öt évvel ezelőtt a fenntartási-építési célprog­rambizottság, amely most összegezte a IV. ötéves terv­ben végzett munka ered­ményeit. Ebben az időszak­ban 51 millió forintot for­dítottak különböző műszaki tanfolyam után, hanem az számít, hogy nekünk meny­nyit ad az az iskola, meny­nyivel leszünk képzettebbek. Az elsajátított anyagnak ak­kor is hasznát vesszük, ami­kor nem is gondolnánk. M érföldi József mun­kakönyvében igen kevés a bejegyzés a munkahely rovatban. Első és — mint mondja — utolsó munkahelye is ez a gyáregy­ség. Nem azt mondhatjuk, mint sok fiatalról, hogy „megtalálta a számítását”. Nem számításból jött ide, hanem a kenyérkeresetért. Az évtizedek múlásával, a gazdasági-társadalmi / viszo­nyok változásával azonban újfajta „érdek” fűzte a gyár­hoz. Minél többet, jobbat, értékesebbet tenni a közös asztalra. A gyár érdeke, fej­lődése az ő érdekévé is vált. így lehetett 37 évet alkotó munkában eltölteni egy vál­lalatnál. T. K. L. B. Korszerűsítik, gyorsítják az épületfenntartást

Next

/
Thumbnails
Contents