Kelet-Magyarország, 1975. november (32. évfolyam, 257-281. szám)
1975-11-16 / 269. szám
4 KELET-MAGYARORSZÁG 1975. november 16. HÉTFŐ: Scheel, nyugatnémet elnök moszkvai látogatása — Szovjet javaslat a közel-keleti békekonferencia felújítására — A VDK és a DVK bizottságot alakít az egység előkészítésére. KEDD: Miniszterelnökünk, Lázár György megkezdi római tárgyalásait — Angola elnyeri függetlenségét — Whitlam menesztése, rendkívüli választások kiírása Ausztráliában — A nyugatnémet szociáldemokraták kongresszusa Mannheimben. SZERDA: Tömeges letartóztatások Spanyolországban — Vita az ENSZ-ben a leszerelési problémákról és a ciprusi válságról. CSÜTÖRTÖK: Lázár Györgyöt fogadja VI. Pál pápa — A csehszlovák kormányfő Párizsban — Megbeszélések Madridban Ny ugat-Szaharáról. PÉNTEK: Epítőmunkások tüntetése Lisszabonban — Le Duan Varsóból Bukarestbe utazik — Cunhal, a PKP főtitkára Budapesten. SZOMBAT: Nagy-Britannia Kommunista Pártjának kongresszusa — A tőkés világ vezető hatalmai gazdasági csúcsértekezletet tartanak Párizs mellett. Négyszázkilencvenhárom esztendővel azután, hogy földjén felépítették az első portugál erődöt, Angola elnyerte függetlenségét. A keddre virradó éjszakán fővárosában, Luandában levonták a portugál zászlót, amelynek helyét az Angolai Népi Köztársaságnak, Afrika 47. független államának lobogója foglalta el. Az új Angola vezetői a haladó MPLA tagjaiból kerültek ki, az elnök az ország ismert politikus—költő—orvos egyénisége, Agostinho Neto. A szocialista országok, köztük hazánk, számos afrikai állam, a már felszabadult portugál gyarmatok — s némi meglepetésre — a portugál anyanyelvű Brazília máris elismerték a nagymúltú, de ál- lamjogilag legfiatalabb független országot. A régen várt ünnepnap mégsem a zavartalan öröm jegyében telt el. A két angolai szakadár szervezet, a felszabadító harc eszményeinek hátat fordító FNLA és JNI- TA ellenköztársaságot alapított, ellenkormányt hozott létre s Angola földjén súlyos harcok dúlnak. Különösen veszélyes a külföldi beavatkozás : furcsa színegyvelegben amerikai, kínai, zairei és dél-afrikai támogatás jut a lázadóknak s megjelentek a korábbi polgárháborúkban hírhedtté vált kalandor zsoldosok. Bonyolítja a helyzetet, hogy egyes afrikai vezetők sem ismerték fel a helyzet realitásait, s például a korábban annyira radikális, sőt szavakban időnként túl- radikális Amin, ugandai elnök teljes érthetetlenségről tett tanúságot. Kijelentéseiben annyira elragadtatta magát, hogy a Szovjetunió kénytelen volt felfüggeszteni diplomáciai kapcsolatait a keletafrikai országgal. A portugáliai belpolitikai feszültséget belső gondok élezték ki, a béremelésért tüntető és sztrájkoló építőmunkások megmozdulása, a kormány körülzárása a San Bento palotában. Negyven- nyolc órás „idegháború” után a kormány teljesítette a gazdasági követeléseket, a huzavona viszont alkalmat adott szélsőséges megnyilvánulásokra, fokozódott a zűrzavar. Az alapvető probléma, hogy milyen erők álljanak Portugália élén'a jelenlegi kritikus helyzetben. A Portugál Kommunista Párt olyan kormányzat mellett száll síkra, amelyben az ország jövőjéért felelősséget érző, haladó szervezetek vesznek részt. A reakció, s elsősorban a demokratikus néppárt antikom- munista rohamot indított, a jobboldal irányába akarja terelni a viharo» fejleményeket. Budapesti keltezésű, portugál vonatkozású hír, hogy hazánkban tárgyal Alvaro Cunhal, a PKP főtitkára, aki az MSZMP meghívására érkezett rövid látogatásra. Helsinki után — ez a kifejezés több ízben is szerepelt a héten, a megélénkülő kelet—nyugati kapcsolatok hírei nyomán, miniszterelnökünk, Lázár György Olaszországban folytatott hivatalos tárgyalásokat, s a Vatikán- városban találkozott VI. Pál pápával is. Scheel nyugatnémet államfő Moszkvában járt, ahol megbeszélést folytatott Brezsnyevvel is. — Strougal csehszlovák kormányfő a francia főváros vendége volt. S jóllehet a Párzs melletti csúcsvíkenden csak a hat vezető tőkésország képviselteti magát — a hírek szerint — ott is nagy hangsúllyal kerül majd szóba a kelet—nyugati gazdasági együttműködés kérdése. A kairói televízió négyórás dokumentumfilmet sugárzott Szadat elnök amerikai és nyugat-európai útjáról, sőt megismételte azt. Külsőségekben nem volt hiány, de egyelőre erősen vitatható, mit jelentett valójában az utazás, mennyiben segítette elő a kis lépések utáni nagyobb lépteket. A Szovjetunió a héten a genfi értekezlet felújítását javasolta, a konferencia ugyanis 1973 decembere óta „szünetel”. Kai^ ró számára jó alkalom kínálkozna, hogy más arab országokhoz hasonlóan maga is sürgesse az átfogó megoldás eszközéül szolgáló fórum ösz- szehívását. A héten politikai küzdelem robbant ki Ausztráliában is. A jobboldali konzervatívok szenátusi többségüket felhasználva, megakadályozták a munkáspárti kormány költségvetésének elfogadását. A Whitlam-kormány egyszerűen nem kapott pénzt, olyannyira, hogy nem tudta fizetni a köztisztviselőket, abbamaradt a postázás, a hadihajóknak egy hétre való üzemanyaguk maradt. A főkormányzó „alkotmányjogi puccsnak” illő húzással felmentette Whitlam miniszter- elnököt, feloszlatták a parlamentet és december 13-ra kiírták a rendkívüli választásokat. Ausztrália talán legválságosabb hónapja várható a déli féltekén ilyenkor szokásos nyári szabadságok helyett. Réti Ervin Az Elnöki -Tanács elnökével Szomáliában és Dél*Jeinenben (1.) „Ahol az idő kezdődött” A Központi Sajtó- szolgálat munkatársa, Szalontay Mihály elkísérte Losonczi Pált, az Elnöki Tanács elnökét legutóbbi afrikai-ázsiai útjára. Élményeiről az itt következő cikksorozatban számol be. A SZOCIALISTA ORSZÁGOK békeszerető külpolitikája s maga az út, amelyen ezek az országok járnak, mind rokonszenvesebb a harmadik világ, a nemrég még gyarmati sorban lévő afrikai, ázsiai, dél-amerikai népek számára, akik a függetlenségük kivívása után társadalmi fejlődésüket is szeretnék meggyorsítani. Közöttük ma már egyre több az olyan állam, amely a szocialista országokkal szoros kapcsolatban, a szocializmus tapasztalatainak felhasználásával akarja jövőjét építeni. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke október 26-án — Luxor érintésével — két ilyen baráti országba indult hivatalos látogatásra, bizonyítván hazánk, a magyár külpolitika következetes érdeklődését e távoli, szocialista fejlődés útját választani próbáló népek élete, sorsa iránt. A távolság Budapest— Luxor között 3175 kilométer, a repülési idő 5 óra 25 perc, a repülési magasság 9 ezer méter. Az idő gyönyörű, csak ' Dubrovnik térségében van mélyen lent alattunk összefüggő felhőtakaró. Tömör fehér vattaréteg keretezi az Adria libegő páráskékjét. Itt fent állandó a fény, a kerek ablakokon át szikrázó, derűs kékbe öltöztetve az égbolt végtelen sátrát. Ahogy elrepülünk az olasz csizma sarkánál, majd elérjük az afrikai kontinenst, egy terepasztal színesre festett kis idomaiként tűnik fel a szárazföld. S ez itt végtelen homokos síkság, néha-néha feltűnő pici háztetőkkel. Aztán megint sárga egyhangúság. Ezt szakítja meg hirtelen egy nem túl széles zöld csík, hosszan elfutva a látóhatáron túlra. Ez a Nílus. Kétoldalt keskeny, megművelhető öntözött területtel. HELYI IDŐ SZERINT három óra körül érkezünk Luxorba, ebbe az ősi, Nílus- parti városba, Théba, Karnak, a Királysírok völgyének városába. Útmegszakításunk A Nilus Luxornál, vitorlás séta csónakokkal. lényegében technikai leszállás, itt éjszakázunk, hogy másnap, korán továbbindulva, frissen érkezzünk uticé- lunk első, hivatalos állomáshelyére. A repülőtéren a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökét a város kormányzója fogadja. A szállodában épphogy megmosakszunk, s máris indulunk Karnakba, a thébai istenhármasság (Amon—Mut—Chons) hatalmas templomegyüttesébe. A kos szfinxekkel szegélyezett bejárati út mögött hegynagyságú kapufal és amögött képen sokszor látott hatalmas oszlopsor, a sok ezer négyzetméter — gránitba vésett — reljef és hieroglifák, emberalakok kavalkádja, és egy tömbből faragott sok száz tonnás obeliszkek. Hetek, vagy talán hónapok kellenének az évezredekig épült templomkolosszus megismerésére, hiszen az időszámítás előtt harmadik évezredtől egészen a római korig az egymás után következő fáraók, dinasztiák mind hozzátettek, bővítették, hogy az idő megőrizze nevüket. S ha féltékenyek voltak elődjeikre, mint I. Seth Hacsepszut királynőre, kivakartatták az előd nevét, vagy ha a kemény anyag ellenállt, hát fallal elzárták az emléket hirdető követ a nép elől. Ahogy vezetőnk elmondta, olyan 10 méter magasságig ezért sötétebb Hacsepszut obeliszkje, mert a takaró fal alatt nem szíttá ki a nap úgy a követ, mint feljebb. A SZENT-TÓ MELLETT megmutatják Losonczi Pálnak az egyik nagy obeliszk letört csúcsát — több tíztonnás monolit kődarab — amely ha tenyérrel megütik, mint hordó, kong. Mögötte ala- bástrom oszlopon, az oszlop anyagából faragott hatalmas szent skarabeus, amelyről talán ötezer év óta tartja a néphit, hogy termékenységet ad annak, aki hétszer körüljárja. (Az oszlop körüli gránitpadló mély csapásában most éppen egy aktatáskás, szemüveges, jólöltözött egyiptomi férfi kering.) Este a vacsoránál a kormányzó átnyújtja Losonczi elvtársnak a város díszes kulcsát, majd mindnyájan megnézzük a délutáni élmény — a templomkőtenger — éjszakai képét, a fény- és hang játékokat. Ugyanazt látjuk, mint akkor, mégis mást, mert ahogy végigmegyünk, a csodálatos megvilágítás-technika — elektronikus fényorgona játéka — kiemeli az egyidő- ben épült egységeket. A hangszórókból zúduló zene és a költői szépségű angol nyelvű szöveg kíséri a fényt, meséli a templom történetét. „Itt kezdődött az idő” — mondja a kapuról egy mély hang a kos szfinxek sorfala között, és végigjárva mindent már a Szent-tó fölött ülünk, amikor elhangzik a jajszó a templom pusztulásáért. Pusztulás ? Romjaiban is lenyűgöző, félelmetes és szép, pedig köveiből épült a környéken minden, de elpusztulhat-e, amit annyi munkás emberkéz évezredeken át alkotott? Következik: Villa Szomália. n szovjet gazdaság 1975-ben Az 1975. évi tízhavi tervteljesítésről szóló jelentést kommentálva, az APN szovjet sajtóügynökség hírmagyarázatában a többi között megállapítja, hogy a sikeres tervteljesítés az alapvető mutatószámok tekintetében pozitív következtetések levonására jogosítja fel a szovjet közgazdászokat. A Szovjetunió ipari termelésének volumene öt év alatt egészében véve 43 százalékkal növekszik, tehát a XXIV. párt- kongresszus ezzel kapcsolatos irányelvei megvalósulnak. A kommentátor megállapítja, hogy az ötéves tervidőszak alatt, a múlthoz viszonyítva, jelentősen megnövek°dett a Szovjetunió gazdasági potenciálja. A népgazdasági terveknek megfelelően elsősorban a műszaki fejlődést és a termelési hatékonyságot meghatározó gazdasági, illetve iparágak fejlődtek. A kongresszusi irányelveknek megfelelően gyors ütemben erősödtek a tüzelő- és energetikai kapacitások is. A Szovjetunióban 1975-ben az elektromos energia termelése meghaladja az ezermiíliárd kilowatt órát. A kőolajtermelés pedig eléri a 490 millió tonnát. Az ötéves tervidőszak alatt továbbfejlődött a-könnyű- és az élelmiszeripar. Jelentős lépést tettek a Szovjetunióban a szocialista mezőgazdaság terén. Az új, vagyis a tizedik ötéves tervidőszakban a párt agrárprogramja keretében nagy erőfeszítések történnek a mezőgazdaság belterjessé tételére és jelentős beruházási tervet valósítanak meg az oroszországi föderáció nem fekete föld övezete mezőgazdaságának átszervezésére. Erre a célra 1980-ig 35 milliárd rubelt fordítanak. Az új méretek a különböző gazdasági ágak irányítási szerkezetének tökéletesítését követelik. Az iparágakban egyszerűsíteni kell az irányítás struktúráját, fokozni kell a termelési és ipari egyesülések önállóságát és felelősségét. A mezőgazdaságban folytatódik a szakosodás és az erő koncentrációjának folyamata és széleskörűen alkalmazzák a gazdasági egységek közötti kooperációt. Kerekes Imre: ££y vakáció története 26. A néném befürdött az új krapekjával is, az apám csak morog, ő már csak ismeri a férfiakat. Úgy történt, ahogy megjósolta. A néném kuka lett, bámul, mint újonc a Világűrben, a srác hol jön, hol elmarad. Kezdő szerelem. Van úgy, hogy jön, ilyenkor otthon nagy a készülődés, a néném pedig olyan nyugtalan, mint az üvegbe zárt óceán. Emberi nyelven szólva, a fiúja úgy érezheti magát nálunk, mint toronyőr a pincében. Ha a nénémre néz, azt hiszi lát valamit, csak éppen nincs perspektívája. Az anyám ugyanis ott ül a nyakukon, nagy a szöveg folyamatosan, mint egy kisregényben ötszáz oldalon. Anyámról szólva; ő-kétségtelen egyéniség, tudja, hogy mit csinál, de a fiatalság mást akar. Minden gyerek érti, hogy mit. Az esküvőt őszre tervezik, az eljegyzést karácsonyra, a válás napja még bizonytalan. De az is lehet, hogy megkevertem a dátumot. Utolsónak érkezett haza a Mazura és a Lehel. A közleményt, amit leadnak egyszerű, elhagyta őket a szerencse. A hosszú csónak, az zal a krokodilformájú árnyékkal, annyit ért, mint kudarc az eredményjelző táblán. Egy csendesen induló nyári éjszakán jött egyszer egy vihar, hajnalban csak a vizet találták a parton, azóta várják a hírügynökségek jelentését egy elhagyott óceánjáróról a Fekete-tengeren. Persze, nem adták fel, autóstoppal lejutottak a tengerhez. Véleményem szerint mire odaértek, annyit értek ott, mint árnyékkormány a Szaharában. Ezzel el is múlt a nyár. Az ember ilyenkor akár meg is sértődhet. Persze most nem mesélem el önérzetem történetét. A lényeg, hogy Angéla maradt a nyár öröksége. S minthogy valahol már itt az ősz, egy ilyen helyzetben jobb lemondani minden tisztségről. Egészen biztos, hogy jön majd valami új, de ettől most senki nem lesz okosabb. Csak annyit tudunk, hogy valami idegen évszak árad az éjszakából, s ki tudná azt megmondani, hogy hová jutunk ebben a szuperszonikus gépekkel és űrhajókkal koronázott világban? S ha összerakom a képet, frankón megyünk mi is a sűrű sorokban hömpölygő emberek között, a föld mindennapi tájain, a zűrös folyók és a kopasz dombok között, a meredek sivatagokban, és a vastag dzsungelek- ben, a bóra és a passzát szél alatt, a Kolumbusz vágta ösvényen a golfáram nyomán, a sarkcsillag és a hangyák között, a felhőkarcolók és a játékautók, a táskarádiók és tejeskannák között, az akasztottak útján, az alkohol és a nikotin nyomában, a terheshasúra domborított templomok és lézersugarak között. A Világbank utcában, az atomtöltetű ra-. kéták, a tévéműsorok és a mosógépek között ment el ez a nyár, és nyomában valami árad az éjszakából. S mi csak megyünk a tűhegyen ülő képzelet és a felhőkhöz hasonló egysejtűek között, együtt a farkasfogú mosolygó állatokkal, a narancsfejű bölcsekkel, a szentéletű lányokkal, a magukba roska- dó időmérőkkel, és a fáradhatatlan alvókkal, miként a földön úgy a földben is, a szerelem leprájába mártott gyógyíthatatlanokkal és a kegyetlenül megvadult szüzekkel, védőink és bíráink társaságában, a félszemű táv- csövespuskájú orvlövészekkel és a világmegváltó link analfabétákkal, az örökre elfelejtett élőkkel és a sorsukba ágyazott betegekkel, vadászgépek forró pilótafülkéiben, hogy eljussunk végre a meghasadt óceánokig, a tengeri csillagok útján, hogy ott belépjünk a világba, ahol a víz és a föld összeér, s minden összealvad az angyalok nélküli égen, s ahonnan már könnyedén be lehet szállni és meg lehet merülni a föld habjaiban, és a nagy víz végtelen szomjúságában. Ezeket az utolsó sorokat persze csak álmodom és frankón szerencsém p van, mert a néném már alszik, a szomszéd szobában, s.minthogy nem-' zavar, le tudom jegyezni ma esti látomásomat. Akármi is legyen holnap, megfigyelésem szerint az a legfontosabb, hogy így éjféltájban magunkra maradva már nagy nyugalom van. , „m»,,*. - ..... — VÉGE — • OiöannzEEj
