Kelet-Magyarország, 1975. november (32. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-14 / 267. szám

2 KELET-MAGYARORSZÄG 1975. november 14. Akik az élénél játszanak 4500 KISFOGYASZTÓT ELLENŐRIZNEK ÉVENTE AZ ÁRAMTOLVAJ MÁSOKNAK IS BAJT OKOZ Több mint százezer egyéni fogyasztó tartozik a TITÁSZ nyíregyházi üzemigazgatósá­gához. A 100 ezer 106 fo­gyasztó első féléves fo­gyasztása meghaladta a 31 millió kilowattórát. A pénzbeszedők 37 millió fo­rintot inkasszáltak be a ma­gánfogyasztóktól. Az áramfogyasztók elenyé­sző százaléka fizetés nélkül akar áramhoz jutni. Az áramdézsmálók ügyeskedés­sel „megcsapolják” a veze­téket, mielőtt az az áram­mérőórán átmegy és jelzi a tényleges fogyasztást. Kiderül a lopás A szakemberek azonban előbb-utóbb felfedezik a turpisságot, s kiderül a ma­gasfogyasztású hőkandalló, villanytűzhely és egyéb fel­szerelés mögötti „titok". Olykor a meglepően ala­csony villanyszámla, más­kor a szakember szemének feltűnő ezermesterkedés lep­lezi le az áramtolvajokat. Elég gyakran az is hozzá­járul a pénz nélküli áram­vételezéshez, hogy meghibá­sodik a villanyóra és a fo­gyasztó nem szól erről. Az álló óra természetesen nem tudja mérni a fogyasztást, de a szándékosan szabályta­lankodók drágán fizetnek az ingyen áramért. A megyében évenként mintegy négyezer-ötszáz kis­fogyasztót ellenőriznek a TITÁSZ • szákemberei>S-több esetben ■ -szúrópróbaszerűen vagy bejelentés alapján is megvizsgálják: nincs-e sza­bálytalanság az áramfogyasz­tásban. Kontárok, fusizók Nem jelentős, de nem is mellékes az a néhány ezer, vagy tízezer forint, amellyel az áramtolvajok a TITÁSZ-t, magyarán az államot megká­rosítják. Nagyobb azonban az árammal manipulálok ál­tal okozott élet- és baleset- veszély. Erre hívják fel a figyelmet az áramütéses bal­esetek, amelyek közvetve azokat is veszélyeztetik, akik hozzá nem értő, kontár sze­relőkkel dolgoztatnak. Itt már nem a jogtalan áramfogyasztásról van szó, hanem arról; a fogyasztók egy része nem szakemberrel végezteti el a kívánt szere­lési munkát. A legutóbb Mátészalkán történt halálos baleset is az illegális fusi­zók felelősségére hívja fel a figyelmet, a szakszerűtlen V Kései vallomás Egy hajdani olasz bárfiú, a ma hetvenhárom éves Vit­torio Ferrara egy livornói újságnak adott nyilatkozatá­ban megerősítette azt a fel­tevést, hogy Rudolph Valen­tinét, a húszas évek világ­hírű filmcsillagát annak ide­jén megmérgezték. Ferrara abban az időben egy New York-i klubban dolgozott, ahova gyakran betért Valen­tino is. Egy kollégája, mialatt a népszerű filmszínész tán­colt, mérget öntött pezsgős­poharába. A volt bárfiú — mint mondja — eddig azért hallgatott, mert abban az időben hamis iratokkal dol­gozott. Rudolph Valentino 1926. augusztus 23-án halt meg New Yorkban. Akkor azt mondták, hogy hashár- tyagyulladásban halt meg. munka később életveszélyt rejt a hozzáértő, képzett szakembernek is. A TITÁSZ üzemigazgató­ságán azt is elmondták, hogy még mindig jócskán akad­nak fogyasztók, akik hanyag­ságból, különböző okokból késve, vagy egyáltalán nem fizetik ki a villanyszám­lájukat. Több millió forintra rúg a fogyasztók adóssága, amely sok esetben csak a vil­lany kikapcsolásával hajt­ható be. A késve fizetők kö­zött elég sok a nem Nyíregy­házán lakó, de itt lakással rendelkező. Akadnak a nem fizetők között kiskeresetű, vagy rendezetlen életű csa­ládok, de vannak jólkere- sők is. Sőt olyan vállalati igazgató is, aki titkárnőjével reklamáltatta a TITÁSZ ki- kapcsolási figyelmeztetőjét és csak akkor fizetett, ami­kor a szerelő kénytelen volt kikapcsolni az áramot. Még so^ a gond az úgy­nevezett nullfogyasztókkal is, akik valamilyen okból nem laknak a lakásban, nem fogyasztanak, s csupán a 4 forintos készenléti díjat kell megfizetniük. Olykor a térti- vevényes postai értesítő majdnem annyiba kerül az évi 7—800 nullfogyasztót szá­mítva, mint a készenléti díj. Avatatlanok Egy-egy kézbesítő 140— 170 ezer forintot inkasszál be havonta. Olykor 50—60 kilo­métert is gyalogolnak, ke­rékpároznak naponta. Az „áram munkásai” azon dol­goznak, hogy minden lakás­ban, minden szükséges he­lyiségbe eljusson a nélkülöz­hetetlen villanyáram. Az avatatlanul áramforráshoz jutó kéz számtalan üzem­zavart, rossz rádiózást, tévé­zést okoz. De leginkább bal­eset- és életveszélyt. Ebben az esetben is érvényes, ha a lakók nem hunynak szemet a szabálytalanságok felett, sokszor még időben jöhet a segítség, a szakember beavat­kozása. P. G. DIVATRUHÁZATI VÁLLALAT Új telephely, szociális létesítmény, gépesítés Az elmúlt három évben 2 millió ’ 400 ezer forintból gyorsvarrógépeket, ragasztó­gépeket, gőzvasalókat és sza­bászgépeket vásárolt a Nyír­egyházi Divatruházati Válla­lat, s ezzel a gépi fejlesztés­sel a régi masinákat mind ki­vonták a termelésből. Háló­zatfejlesztésre nem maradt pénz, hiszen a gépvásárláso­kat csak abból az összegből fedezték, amelyhez a részese­dési alapnak a fejlesztésibe történt átcsoportosításával ju­tottak. A „pénzhiány” oka egy ko­rábbi beruházás. Az új telep­hely kialakítása 1972-ben so­kat elvitt, s a termelés csak 1973. februárjában indult meg. A termelésfelfutás, na­gyobb létszámú munkásgárda foglalkoztatása a meglévő gondok mellett újabbakat ho­zott. A légkondicionáló hiá­nya nyáron nagyon megnehe­zítette 150 ember munkáját és kinőtték az ideiglenes szociá­lis helyiségeket is. Ezért egy­re sürgetőbbé vált a beruhá­zás második ütemének kivi­telezése. a szociális létesítmé­nyek építése. A szerződést még ez év júniusában meg­kötötték az építő- és szerelő vállalattal, s ma már — alig fél év alatt — tető alatt áll az épület. Ha így haladnak a munkával, 1976 augusztusa helyett már júniusban bir­tokba veheti 260 dolgozó az új szociális épületet. A vállalat fejlesztési alap­ját azonban leköti ez az újabb 11 milliós tétel, ezért az V. ötéves tervben jelentős háló­zatfejlesztést nem terveznek. A beruházás befejezésével a felszabaduló tartalékból kor­szerű gépeket vásárolnak, amelyeket a szolgáltató rész­legekben állítanak munkába. Az előzetes számítások sze­rint a beruházás hatására öt év alatt 15 . millió forintos terméktöbbletet realizál a vál­lat, a termelési érték 30 szá­zalékkal lesz magasabb a mos­tani tervidőszakénál, 14 szá­zalékos létszámemelkedést irányoztak elő 1978—1980-ig. Fotópályázatunkra érkezett: Úttörők az akadályversenyen ÜZEMI LAPOKBAN OLVASTUK A KISZ megyei bizottsá­gának tájékoztatója vezér­cikkben foglalkozik az ak­tuális ifjúsági munkával. Többek között megírja; megkezdték a politikai kép­zési határozat végrehajtá­sát. A sóstói vezetőképző táborban 1500 fiatalt — lé­nyegében valamennyi alap­szervezet titkárát — felké­szítették a mozgalmi év fel­adataira. A járási-városi bi­zottságok ’háromezer-ötszáz fiatal — elsősorban vezető­ségi tagok — képzését szer­vezték meg. Milei Lajosné, a megyei úttörővezetői ta­nács elnöke nyilatkozik a lapban az úttörovezetői konferenciák tapasztalatai­ról. Nyolcvanezer gyerme­ket érint ez a munka; a ta­nácskozásokat az egység, a gyermekközpontúság, és a reális optimizmus jellemez­te. A gyermekszervezet reá­lisan igényli: az ifjúság szó alatt az úttörőket is értsék. Teleki Lászíóné, a Fehérgyarmati 1. számú Ál­talános Iskola tanárnőjének (elvétele. vízellátási gondokkal. Ezek­ben a hetekben a tízezer köbméter vizet adó nyírte­leki kutakba elektromos be­rendezéseket szereltek, amelyek a kiegyensúlyozot­tabb vízellátáshoz szüksé­gesek. A szerelés ideje alatt a kutak nem működtek, vi­szont a szokatlanul enyhe nyárias idő miatt a vízigény magas volt, ezért a vízmű számára fontos munka át­meneti gondot okozott a városban. A megye fogyasztási szö­vetkezeteinek lapja, a sző vetkezetek felvásárlási te­vékenységéről szólva meg­állapítja: az ÁFÉSZ-ek eredményesen segítették a kistermelő gazdaságok és a keretükben működő szak­csoportok termelésének szervezését. Az elmúlt négy évben a szabolcsi ÁFÉSZ- ek 145 millió forint értékű kisgépet, műtrágyát, nö­vényvédő szert, 15 millió naposbaromfit, ötezer te- nyésznyulat, 340 ezer facse­metét, 3700 vagon szemes és táptakarmányt, valamint jelentős mennyiségű palán­tát juttattak a szakcsopor­toknak és a kistermelők­nek. Jelentős segítséget nyújtottak a szakmai to­vábbképzésben is — foly­tatják a szövetkezeti lakás­építésről írt sorozatot; ez alkalommal a mátészalkai tapasztalatokat elemzik. Ebben a városban jó lehe-. tőségek vannak, azonban a szövetkezeti lakásépítés fel­lendülését akadályozza, hogy nincs elég jelentkező. A Szabolcs-Szatmár me­gyei Víz- és Csatornamű Vállalat lapja az igazgatói tanácsülés nyomán a válla­lat gazdálkodásáról ír és hangsúlyozza: szervezet­tebb, gondosabb munkára van'szükség. Néhány köz­érdekű kérdéssel is foglal­koztak. Valószínű: a közel­jövőben rendbe tudják hoz­ni a mátészalkai víztornyot, amely a város szempontjá­ból nagyon jelentős. El kell kezdeni Sóstó vizének' tel­jes lecserélését is, mert a nyári vízcsere ellenére is­mét nagymérvű algásodás tapasztalható. Gondot je­lent, hogy egyes építőipari munkák elhúzódtak. így a Ságvári lakótelep csatorná­zása és a hodászi MÁV-ál- lomás vízellátó-berendezé­sének szerelése is. Számos más területen is igyekezni kell, hogy az idei terveket végre tudják hajtani. Erre megfelelő javaslatokat is tettek. — Foglalkozik az üzemi lap a nyíregyházi A szocialista verseny- és brigádmozgalom teljesíté­sével foglalkozik a Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat és pártbizottságá­nak lapja. Jelenleg a válla­latnál 754 brigád 2337 tag­ja vesz részt a felszabadu­lási munkaverseny második szakaszában. A jó eredmé­nyek mellett az értékelő cikkben arról is szólnak: a munkát javítani kell, mert egyes termelőegységeknél még ma sem fedezik fel azt a tartalékot, amely a szo­cialista brigádmozgalomban rejlik. — A Nyíregyházáért végzett társadalmi mun­kákról is beszámol az üze­mi lap: a gyermekintézmé­nyek bővítése érdekében közel 300 ezer forint érté­kű társadalmi munkát vé­geztek. A Nyíregyházi Mezőgaz­dasági Gépgyártó és Szolgál­tató Vállalat dolgozóinak lapja beszámol az V. ötéves terv vállalati előkészítésé­ről. Megtudjuk a lapból, hogy a tervkészítést meg­előzte egy profilrendezés a tröszt felügyelete alá tarto­zó vállalatok közt. Ennek eredményeként a gépgyár­tás területén az eddig kifej­lesztett és gyártott mező- gazdasági gépek mellé fel­adatul kapták a gyümölcs­betakarítás gépeinek soro­zatgyártását. Javítják a MEZŐGÉP, szolgáltatási te­vékenységét is. Az V. öt­éves' tervben számításba veszik néhány programve­zérlésű gép munkába állí­tását, kísérlet- és gyakor­lásképpen. A következő idő­szakban több munkát for­dítanak a gyártmányfej­lesztésre és tervezésre. A szállítási csúcsforga­lommal foglalkozik az MSZMP záhonyi MÁV üze­mi bizottságának lapja. Na­ponta 1100 kocsi ki- és be­futását kell megszervezni, javítani szükséges a teher­vonatok menetrend szerinti indítását. Az átrakókörzet gazdasági és társadalmi ve­zetése, a dolgozók segítsé­gét kérte: pluszmunkával is segítsék az őszi csúcsban adódó feladatok teljesítését, mert a cél túlnő a vasúton, a IV. ötéves terv sikeres be­fejezésére, a kongresszusi munkaversenyben vállaltak teljesítésére fordítják a fő figyelmet. — A nyugdíja­sok gondjairól is ír a lap: elmondják, hiányzik a tár­saság, jó lenne, ha minél több helyen folytatnák azt az értékes gyakorlatot, amely szerint a nyugdíja­zással nem szakad meg a kapcsolat az „öregekkel”. A baráti, szakmai megbeszé­lések a nyugdíjasoknak a derűsebb életet, a fiatalok­nak pedig a gazdag tapasz­talatokat jelentik. Jó ütemű a vetés, betaka­rítás — terven felüli ter­mésátlag kukoricából — ez­zel foglalható össze a tar- pa—gulács—tivadari Esze Tamás Termelőszövetkezet lapjának elsőoldalas cikke. Megtudjuk az írásból azt is, hogy a jó munkák ellenére október közepén sok volt a géphiba, a munkát hátrál­tatta az alkatrészhiány és a meghiúsult vetőgépvétel. A gazdaság nyolcszáz hektá­ros terület felén továbbra is bezosztája 1. fajtát ter­meszt, a másik felén az idén előszöp új fajtákat: ju- bilejnaja 50-et, és marton- vásári II., III. fajtákat vet­nek. Jó eredményt értek el a cukorrépa-termesztésben: az idén először valósították meg az iparszerű termesz­tést és az eredmények a tervezett átlag felett van­nak. A Balkányi Állami Gaz­daság dolgozóinak lapja be­számol arról, hogy kétszáz­hetven mázsa hektáronkén­ti burgonyatermést takarí­tottak be. — A legújabb mezőgazdasági módszerek közül a lucernaliszt készíté­sét ismertetik és beszámol­nak arról is, hogy katonák segítettek a gazdag alma- termés betakarításában. — A gazdaságban középtávú oktatási tervet készítettek: öt év alatt 1173 tanulót ké­peznek. — A Balkányi Ál­lami Gazdaság a MEDICOR Művekkel közös kísérletet végez az állattenyésztési ágazat eredményeinek nö­velésére. A kísérlet lénye­ge, hogy baktericidlámpák alkalmazásával növelhető a nevelési forgók száma. A sertéstenyésztésben a kísér­let már lezárult, az eredmé­nyek értékelése tart. ötesztendős a KEMÉV — a jubileummal foglalkozik a lap vezércikkében Tóth Kálmán igazgató. A válla­lat 2800 dolgozójának mun­káját dicsérik azok a szép létesítmények is, amelyeket az öt év alatt építettek. Kö­zülük néhányat fényképe­ken is bemutat az üzemi lap: a fényeslitkei kocsija­vító üzemet, a nyíregyházi tejporgyárat, a Magyar Op­tikai Művek mátészalkai gyárát, a sóstói kiállítási pavilont, a záhonyi új lé­tesítményeket, a nyíregy­házi hőközpontot. — A KE­MÉV üzemi lapja is beszá­mol a nagyszabású társa­dalmi munkáról: 1500-an, körülbelül 150 ezer forint­tal támogatták a nyíregy­házi gyermekintézmények építését. — A KEMÉV Épí­tők következetesen figye­lemmel kíséri a Szovjet­unióban, Huszton folyó épít­kezéseket : az orenburgi gázvezeték-építésben részt vevő KEMÉV-dolgozókat nemcsak a vállalat vezetői, hanem az illetékes magyar minisztériumok vezetői is rendszeresen meglátogat­ják ^ÜIAMI GflZDflSffQ

Next

/
Thumbnails
Contents