Kelet-Magyarország, 1975. november (32. évfolyam, 257-281. szám)
1975-11-14 / 267. szám
1975. november 14. KELET-MAGYARORSZÁG 3 A """ rr f r ff *# jovo formálása Szabolcsi munkások Kárpát-Ukrajnában (1.) Alapozzák a huszli kompresszorállomást AZ 1975-ÖS ESZTENDŐ és a IV. ötéves terv finisében helyenként némi szorongással gondolnak a jövőre. Erre bizonyos magyarázatot találunk, ha kicsit visszapillantunk a közelmúltra. A vállalatok, a szövetkezetek a legutóbbi két esztendőben is töretlenül fejlődtek, növekvő nyereséget értek el. Miközben a népgazdaság problémái — a külkereskedelem és a költségvetés egyensúlyi gondjai — halmozódtak. Mert a világgazdasági változások negatív hatásai alig érintették a gazdálkodó egységeket, annál inkább sújtották a népgazdaságot. A viszonylag jómódú vállalatok és szegény államháztartás fura ellentmondását az új tervidőszakban nyilvánvalóan fel kell számolni. A jövő iránti aggodalom talán annyiban indokolt, hogy a vállalatok erre a növekvő teherviselésre többnyire még nem készültek fel. Annak ellenére, hogy a megoldás módozatai ismertek. A köz- gazdasági szabályozó eszközök módosításával növelik majd a termelés, a gazdálkodás költségeit — a világpiaci változásokkal összhangban. S a vállalatok, a szövetkezetek éppen azáltal kényszerülnek hatékonyabb, jobb munkára, hogy költségnövekedéseiket általában nem háríthatják át partnereikre. A mintegy 30 százalékos ' követelmény növeléshez nem lehet egyik napról a másikra felzárkózni, s így a vállalatok bizonyos része átmenetileg 1976-ban a nyereség és a belőle képzett fejlesztési források csökkenésével számolhat. EZT AZ ÁTMENETI IDŐT persze jelentősen le lehet rövidíteni jó felkéAz ÉDOSZ megyebizottsága szerdán tartotta meg soron következő ülését. A napirend: a Nyíregyházi Sütőipari Vállalat beszámolója a felszabadulási és jubileumi munkaversenyről. Az írásos és szóbeli beszámolót Molnár Béla igazgató adta a testület tagjai számára. Eszerint a vállalat szocialista munkaversenyének fő célkitűzései között szerepelt a fogyasztók jobb ellátása igényüknek megfelelően, az árbevételi terv kétszázalékos, a nyereség ötszázalékos növelése, emellett a bérfejlesztési terv teljesítése. Fontos vállalás volt a termékválasztás bővítése, ezen belül is elsősorban a Favorit nevű kenyérfajta és általában a diétás pékáruk körének bővítése. Végül, de nem szüléssel most a középtávú tervezés időszakában. Ott, ahol eleve számolnak a realitásokkal. Ott ahol nem a múlt fejlődési irányát vetítik mechanikusan előre, hanem a növekvő követelmények jegyében az irány- és arányváltoztatást, a jövő^ tudatos formálását tervezik meg öt esztendőre, vagy szükség szerint még hosszabb távra. Derűlátásra, bizakodásra kellő alap, hogy időben — még az idén — lesz törvényerőre emelt új ötéves terve az országnak. S ez a terv a KGST-orszá- gokkal sokoldalúan egyeztetett, s nemzetközi egyezményekkel megalapozott. A gazdaság fejlesztését és az életszínvonal emelését iránypaza elő, ha némileg szelicíebb ütemben is mint az előző, a IV. ötéves terv. Az eddigi, immár csaknem két évtizedes politika töretlenül érvényesül, az 1976—1980-as évek terve az új helyzetben is bizalomra épít és felelősséget sugároz. Népgazdasági méretekben és a vállalatoknál egyaránt a minőségi követelmények kielégítése kíván nagy erőfeszítéseket. A termelésnövekedés mennyiségi előirányzatai például látszólag könnyen teljesíthetőek. Am a gazdasági egyensúly javítása, a termelés összetételének, az értékesítés szerkezetének lényeges átalakítását feltételezi. Nem a hogyan többet, hanem a hogyan jobbat, hogyan mást, korszerűbbet, olcsóbban kérdésre kell mindenekelőtt válaszolni. Más szavakkal: versenyképessé válni a növekvő követelmények közepette — a legigényesebb piacokon is! utolsósorban a műveltség és képzettség emelésére negyven fővel munkahelyi vezetők tanfolyamát indították, az elmúlt évinél is több szakmunkást képeztek és a Dolgozz hibátlanul mozgalom is elkezdődött a vállalatnál. A takarékossági mozgalom sokat eredményezett. A munkaverseny nyilvánossága érdekében a versenytáblákal naponta friss anyaggal látták el. Az igazgató beszámolójában még elmondotta, hogy a termelés hétszázalékos felfutása mellett a létszám csak mintegy három százalékkal nőtt. Ezen belül is az alkalmazottak létszáma mindösz- sze egy fővel. Csőként a túlórák száma. Javultak a munkakörülmények. A dolgozók hatvan százaléka már A TERVEZŐ FANTÄZIA szárnyalásának csak a realitások szabnak határt. A tartalékok rendkívül nagyok, egy részük nyilvánvaló és ismert. De van amit most kell feltárni, számbavenni, tervezni. Az idei évre takarékossági terveket készítettek a gazdálkodó szervezetek, jövőre, s a következő esztendőkben nem lesz erre szükség. Mert az országos és a helyi ötéves tervező munka szerves része, lényege az ésszerű takarékosság, a tartalékok feltárása. Acél: a meglévő eszközök és erőforrások jobb hasznosítása. A munkaidőalapok népgazdasági méretekben szinte alig növekednek, a mezőgazdaságban és az iparban pedig kifejezetten csökkennek 1976—1980- ban. így a többlettermelés forrása gyakorlatilag csakis a meglévő munkaerő, a munkaidő jobb kihasználása lehet. Az állóeszközök, a gépek, az épületek jobb hatásfokú hasznosítása ugyancsak nagy belső tartalék. S már csak azért sem mondhatunk le erről a meglévő lehetőségről, mert a beruházás forrásai szerényebb mértékben növekednek a következő öt esztendőben, mint előzőleg, s azok is koncentráltabban kerülnek felhasználásra. Valamennyiünkön múlik tehát, hogy elért eredményeinket stabilizáljuk, s az életszínvonal további rendszeres emelését megalapozzuk. Érezze hát mindenki a felelősségét saját jobb életéért, az ország gazdasági (egyensúlyi) helyzetének javításáért. És járuljon hozzá ki-ki lehetőségeihez mérten az idei feladatok, a IV. ötéves terv sikeres teljesítésével, a jövő megalapozásával, elképzeléseivel, javaslataival. K. J. szocialista brigádok tagja. November hetedike ünnepén a szocialista munkaverseny élenjárói — 580 fő — — negyedmillió forint jutalmat kaptak. Az első három negyedévben a takarékos- sági mozgalom már háromnegyed milliót eredményezett. A megyebizottság elismeréssel nyugtázta az eredményeket és a vitában mintaként említették a vállalat munkaverseny-szervezési módszereit. (—lyi—) Orenburg nevét megismeri és megjegyzi Európa. Bolgár, csehszlovák, lengyel, NDK, magyar, román és szovjet kormányközi egyezmény alapján közös erővel építik az említett országok a nagy gázlelőhely termelőberendezéseit és a Szovjetunió nyugati határát is átlépő gázvezetéket, kompresszorállomásokat. A világon egyedülálló együttműködés ez. Eredményét a szocialista országok közösen élvezik, Magyarország úgy, hogy a vezetéken évente há- rommilliárd köbméter gázt kap 50 százalékát annak, amelyet jelenleg a termelés felhasznál. A munkában a Kelet-magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat által megyénk is érdekelt. A KE- MÉV dolgozói építik meg a husztí kompresszorállomást és a hozzája kapcsolódó ipari bázist. Yumbó a tehénlegelőn Iza, néhány kilométerre Huszttól, az ukrán Kárpátok alján kis község. A lakosság nagy része kosárfonással foglalkozik, kint a kapuk előtt ülnek az emberek és amíg kezükkel serényen fonják a fűzfavesszőt, tekintetük követi a sűrűn egymást követő agyagot szállító teherautókat. Megkezdődött a munka a falun túl, a dombokon. Állunk az izai dombokon, gyér füvét ma még békésen legeli a borzderes tehéncsorda. A gumiruganyosságú agyagos talajba már belemart a 302-es és a Yumbó típusú kotrógép. Lengyel Miklós, a KEMÉV huszti ki- rendeltségének építésvezetője azzal a céllal vitt ki oda, hogy lássam az elkövetkező három évben épülő nagy létesítmény helyét. A főépítésvezető, a műszaki emberek precizitásával számokat közölt. — Most az ipari bázishoz egy hat méter széles bekötő utat építünk. Két két és fél méterre ásunk le az agyagos talajba, hogy a szintkülönbséget kiegyenlítsük. Csak ehhez az úthoz 30 ezer köbméter földet mozgatunk meg. Építünk később egy 7 kilométeres főutat is a kompresszor és a huszti vasúti kirakodóállomás között. A kompresszor- állomás alapozásánál 60 ezer köbméter földet kell majd megmozgatni. A kompresz- szörállomás feladata az lesz, hogy a vezetéken érkező gázhoz biztosítsa a megfelelő nyomást, hogy az az országhatáron átlépve eljusson rendeltetési helyére. 0 Étterem ezer embernek Mit jegyezzen fel az, akinek kevés a műszaki képzettsége ahhoz, hogy a tonnák, a köbméterek áradatából megértse a feladat nagyságát. Leghelyesebb csak azt leírni, hogy a KE- MÉV-esek már most is hegyeket mozgatnak meg és ez így lesz a jövőben is. Az izai dombon ma még éppen, hogy csak hozzáláttak a munkához. Huszton már egészen más a helyzet. Az ukrán Kárpátok tövében az őszi napsütésben fürdő 25 ezer lakosú Huszt központjában „zajos az Képünkön: szép rendben sorakoznak a KEMÉV- kocsik. Most itt van a munkások szállása. (Hammel József felvétele) élet”. A biHencsnek becézett teherautók szünet nélkül hordják az építkezéshez szükséges anyagokat, kavicsot, cementet, épületalapokhoz a szigetelő agyagot. Tempós a munka. Hudák István főépítésvezető-helyet- tessel, az építkezés párttitkárával éppen csak pillantást vetünk egy nagy vízzel teli gödörre, amely fölé 32 lakást építenek majd. — Az étteremnél már többet látunk — mondja kísérőm — az étterem-konyha 2500 négyzetméter alapterületű, ezer ember kiszolgálására les? majd alkalmas. Jövőre már ott étkeznek a dolgozóink. Határidő: május 1 Surrogva fut az emeletre a nedves betonkeverékkel terhelt szállítószalag gumija. Akik keverik és lapátol ják a betont, meg sem pihennek, úgy mondják azt a pár szót, ami rájuk vonatkozik. — Jó itt dolgozni, már azt is megszoktuk, hogy néznek bennünket. Jönnek-men- nek az emberek, megállnak és nézik, hogyan dolgozunk. Huszt lakossága figyeli az építők munkáját. Kíváncsi emberek tartják számon, hogy az étterem betonváza már áll, elkészültek az oszlopok, a falak és a tető. De nemcsak a lakosság tartja számon a munkát, járt már ott a moszkvai televízió, az ungvári tv, helyi és magyar újságírók jegyzeteltek, fényképeztek. — Azt vállaltuk, hogy az éttermet május 1-re elkészítjük és átadjuk. Köt bennünket az adott szó, de ilyen nyilvánosság mellett ha törik, ha szakad betartjuk a határidőt. A nyíregyházi VAGÉP készíti az épülő jósavárosi Iskola tornatermének acél épületelemeit. Képünkön: Szokol István lakatos, az acélszerkezei összehegesztésén dolgozik. (Gaál Béla felv.) Seres Ernő Áz esztergályos Cénynyelő szürke fa- ■ lak között szorgoskodó munkások. Mező- gazdasági gépeket javítanak, lemezt hajlítanak kalapáccsal, hiányzó alkatrészt gyártanak. A Mátészalkai Állami Tangazdaság gépműhelyében szerelők, lakatosok, forgácsolók fáradoznak azon, hogy az erő- és munkagépek minél kevesebb ideig essenek ki a termelésből, hogy a hűtőházi berendezések, szárítók, tehenészeti és sertéstelepi mechanikai rendszerek óramű pontosággal működjenek. A műszakiak egyike, a mindössze húszéves fiatalember, Geletei Mihály esztergályos, a műhely szakszervezeti bizalmija, a MEDOSZ kongresszusi küldötte. A műhelybe lépőt az esztergagépek duruzsoló monoton hangja fogadja. Közülük az egyikre középmagas, feszülő tekintetű fiatalember Geletei Mihály hajol. Gömb vasat fúr, majd alátéteket készít belőle... — A gép mindig forog, elkészíti az alkatrészt magától is, de én úgy tartom, hogy oda kell figyelni a munkadarabra is meg a gép hangjára is. Itt nincs szériamunka. Minden egyes darab más és más. Műszaki rajz is csak ritkán áll rendelkezésre. Izgalmat a munkában az ad, hogy a behozott törött, sérült alkatrészeket tudjuk rekonstruálni. Tanítómestereim: Tóth József és Szabó Sándor ma is készségesen segítenek. Ha pedig sárga — kombájn — törött alkatrész érkezik be, akkor mindent félreteszünk, hogy azok a drága masinák ne álljanak. ★ — Szakszervezeti munkásnak is fiatal vagyok. Bizalminak meg aztán igazán. Azt tartom a legfontosabb feladatomnak, hogy minden tagtársammal megismertessem a jogait és a kötelességeit. Azt szeretném, ha az én tevékenységem sem merülne tói a bélyegek eladásában. A megyei küldöttértekezletről is gazdagabban tértem haza. A kongresszuson hallottakat is fel fogom használni. Abból, hogy ez a halk szavú, szerény fiatalember tervezget, érződik, hogy erejét nem kímélve fog fáradozni társai kéréseinek, gondjainak az intézésén. És nem csak a termelésben, meg a szak- szervezeti munkában jár élen. Ott van a KISZ- alapszervezet minden megmozdulásán. Magánéletét is gondosan szervezi. Másodéves a szakmunkások szakközépiskolájában. Érettségi után első dolga a technikusi minősítés megszerzése lesz. ★ Törött sárga alkatrész érkezik be a műhelybe. Geletei Mihály szó nélkül állítja le a forgógépet. Kimért, rutinos mozdulatok, és a megmunkálandó gömbacélt már be is fogta a markolópofák közé. Indul a gép, kopik a vas. Tolómércéjét a lemaratott részre helyezi, állít a karokon, és már újra ott hajol a munkadarab felett. Slgér Imre Nőtt a termelékenység — csökkent a túlóra II sütőipar tevékenységéről tárgyalt az ÉDOSZ megyebizottsága
