Kelet-Magyarország, 1975. november (32. évfolyam, 257-281. szám)
1975-11-11 / 264. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1975. november 11. Á szovjet kultúra napjai A mezőgazdasági szakmunkásképzés gondjai (1.) A leningrádi filharmonikusok Nyíregyházán Sokszor emlegetjük a zene nemzetközi nyelvét, népeket összekapcsoló szerepét. A zenekultúrának ez a nemzetközisége teszi a zenét alkalmassá arra, hogy egyik nép a másik nép zenéjét megérthesse, élvezhesse, a benne foglalt eszmei gondolatok és mondanivalók hassanak és neveljenek, formálják az embert. A művészet kimagasló ünnepe minden olyan kezdeményezés, rendezvény, mely egy nép szellemi kincseit, művészi alkotásait egy másik népnek feltárja, egy másik nemzettel megismerteti. Egy ilyen nagy jelentőségű rendezvénysorozatnak vagyunk most tanúi, amikor a „Szovjet kultúra napjai Magyarországon” címmel november első felében számtalan művészi ágban feltárul előttünk a Szovjetunió nagy szellemi alkotásainak tárháza, amikor megcsodálhatjuk egy baráti nép felénk kitárulkozó nagyszerű művészetét. Ezeknek a kulturális napoknak kimagasló eseménye volt a Móricz Zsigmond Színházban november 9-én, vasárnap este 7 órakor elhangzott felejthetetlenül szép zenekari hangverseny, melyet A zenekar. Sosztakovics zeneszerző és zongoraművész. Tízenegyéves korában már zenét szerez a forradalom tiszteletére, s amikor I. szimfóniáját bemutatták, csak 18 éves volt. Alkotásainak tengelyében a szimfónia áll (10 szimfónia!). Ez a műfaj nála egy-egy problémakör széles kibontakozására ad lehetőséget, benne a valóság lírai, epikai vagy drámai ábrázolása egymást kiegészíti. Tételei monumentális érzelmi, hangulati ellentéteikkel a teljes világ, a teljes élet felidézöi. Ennek a zenei műfajnak Sosztakovics hivatott költője. Minden gondolata őszinte szenvedélyével bilincseli le hallgatóit. téka olyan klasszikus egészet produkált, hogy hasonlóan tökéletes megoldást csak a legritkább kivételként hallhatunk. A közönség rendkívül melegen ünnepelte a kiváló művészt, az őt kísérő zenekarral és karmesterével együtt. A harmadik szerző, akinek művét hallottuk: Ravel Maurice kiváló francia zeneszerző. Daphnis et Chloé című balettzenéje volt. Ravel az új francia zene egyik reprezentáns vezető alakja. Könnyedség és eleganciával ragadja meg a zenei formák világának csillogó felszínét. Fő jel- legzetesége a virtuóz formakészség. színesen sziporkázó ragyogás, pompás muzikális folyamatosság. A zenekari színeknek virtuóz ezermestere. G. Krémer hegedűművész. a Leningrád Filharmonikus Zenekar adott. A műsor első két száma a szovjet zene két kiváló zeneszerzőjének alkotása — Sosztakovics VI. szimfóniája és Prokofjev II. hegedűversenye volt. A szovjet népnek a zene iránti óriási igényére a szovjet zeneszerzők a zene minden műfajában a művek értékes és hatalmas mennyiségével válaszolnak. Az egyes zenedarabok természetesen nagyon is különbözők, de megegyeznek abban, hogy rajtuk van a népi, nemzeti vonás és a zeneszerző egyéni kézjegye., A szovjet korszak hajnalából egy világraszóló művész alakja emelkedik ki: Dmitrij Szergej Szergejevics Prokofjev életműve mindennél ékesebben mond ellent azoknak, akik határt akarnak vonni Nyugat és Kelet kultúrája között. A szovjet zene ezen egyik legkiemelkedőbb alakja sokáig élt nyugaton és a művészete készségesen szívta magába a nyugati hatásokat. Ennek ellenére is megmaradt szovjet zeneszerzőnek és ő maga sem kívánt más lenni egész életében. Zenéjének, így hegedűversenyének is fő jellemző vonása a kifejező ritmika, az orosz népi dallamvilágban gyökerező, üde harmóniák, a dallamok határozott arcéle, a zenekar színeinek merész villódzása, a formálás klasszikus rendje, a kifejezés hol lírai szenvedélye, hol gunyorossága. Ezek együttesen adják Prokofjev zenéjének egyéni hangvételét, felejthetetlen varázsát. A művet előadó Gidon Krémer művészete komoly, meggyőző erővel hatott. Ezt vártuk is, hiszen az orosz hegedűsök híre világhír. Játékában éreztük a valódi művészegyéniség. élményekkel terhes, komoly és nemes törekvésű őszinte megnyilatkozását. Ügy éreztük, hogy a nagyszerű instrumentális elgondolás itt lépést tartott a muzikális elgondolással. JáMit mondjunk a műveket előadó zenekarról, erről a pompás együttesről? A zenekari hangzás kristályos tisztasággal, arieli lebegéssel, opa- lizáló tündéri színpompával torkollott az eufoniába. Ez a szépség, ez a harmónia, az együttes játékának ez a csúcsa, mint valami titokzatos, mágikus hatalom, mint valami természetfeletti démon igézete — fogta meg a hallgatóságot. A hegedűk és a fúvósok zengő pompájában életbe szóló élményt kaptunk. Természetesen mindez nem magától volt. A zeneművek lelkét feltárni, a zenekar és hallgatóság közötti kapcsolatot megteremteni csak a legkiválóbb karmesternek sikerül. Jurij Temirkanov karmesternek sikerült. Keze alatt mint egyetlen, varázslatos hangszer szólalt meg a zenekar. Érzékeny lélekkel tárta föl a szimfónia komoly hangulatát, finoman együtt muzsikált a hegedűversenynyel, stílusosan összefogta a francia zene csillogó szipor- kázását. Ügy érezzük, hogy a leningrádi szimfonikusok zenekari estje tényleg összekötő híd volt a szovjet és a magyar zenekultúra között. Vikár Sándor Megyénk három mezőgazdasági szakmunkásképző intézetében ebben a tanévben négyszázkilencvenhárom szakmunkásjelölt tanul. Mátészalkán ötvennyolc serlés- és szarvasmarha-tenyésztőt, valamint húsz péket, Tisza- bercelen százhatvankét gyümölcs- és zöldségtermesztőt, illetve tizenhat dísznövény- termesztőt, Baktalóránthá- zán kétszázharminchét növénytermesztő gépészt képeznek. Az oktatás célja — elvileg — magas szinten képzett szakembereket adni az egyre korszerűsödő mezőgazdaságnak. A jövő az állattenyésztésben a szakosított telepeké, a növénytermesztésben a zárt rendszereké, az újabb, korszerűbb telepítéseké, a gépesítésben pedig a gépsoroké. Vajon lépést tart-e a gazdaságok fejlődésével az iskolai oktatás, vele együtt korszerűsödik-e, vagy éppen csak követi ezt a tempót? A három iskolában erre kerestünk választ. Nehéz a válaszadás Mint kiderült, ez a válaszadás nem is olyan egyszerű, a matematika nyelvén szólva számos eredőt elemezve alakulhat csak ki egy komplex kép. Kezdjük tehát az elején, az általános iskolával. Ismert, hogy a továbbtanulók nagy része szakmunkásképző intézetekbe adja be jelentkezési lapjait. Az ipari szakmák vonzereje mellett elenyésző a mezőgazdaság iránti érdeklődés. A baktai iskola kivételével súlyos gondokkal küszködnek. De halljuk, mi erről az iskolák véleménye. — Ellenszenves a szakma! — fogalmaz tömören Sípos István, a mátészalkai igazgatóhelyettes. — A rossz hír, a szakmától való idegenkedés és a szülői szemlélet; valahol itt látjuk az okokat. Évente kétoldalas ismertetőt küldünk minden iskolába. Az eredmény igen gyenge, a tizennyolc elsőévest szó szerint verbúváltuk. Háromszáz gyereket kerestünk meg az idén, olyanokat, akik mindkét választott helyről kimaradtak, akiket sehova sem vettek fel. Közülük kettő fogadta el ajánlatunkat. A gépek vonzereje — Hatvannyolc elsőévesünk közül — ismerteti az adatokat Sóvári Mihály, a ti- szaberceli intézet igazgató- helyettese — tizenkilencen választották ezt a szakmát. A többi második, harmadik átirányítással került hozzánk. A gyakorlatban már régen a „nehéz szakmák” közé tartozunk. ÉVENKÉNT PLUSZ ÖT SZÁZALÉK Útépítés, korszerűsítés negyedmilliárdért A városépítésekhez, a községek megközelítéséhez, a szállítás, a kereskedelem meggyorsításához fontos az új utak, hidak és járdák építése és a meglévők korszerűsítése, karbantartása. Erre az öt évre 2*31 millió forintot kapott a megyei tanács vb építési, közlekedési és vízügyi osztálya, amelyet az utak, hidak és járdák építésére fordíthattak. Most az utolsó évben 57 millió forintból gazdálkodtak. A megyében az idén 117 ezer négyzetméter utat építettek, több mint 300 ezer négyzetméter út korszerűsítését végezték el. Több mint 32 ezer négyzetméterrel növelték a járdaterületet. Legtöbbet a fehérgyarmati járásban építettek. Itt összesen 21 ezer négyzetméter úttal és közel négyezer négyzetméter járdával gazdagodott a járás. Nyíregyházán nem egészen 14 ezer négyzetméter utat és ugyanennyi járdát adtak át. Az építésnek 90 százaléka Jósavárosban történt. Idén új hid nem épült, a meglevőknél 35 folyómétert korszerűsítettek. Készítettek egy érdekes felmérést is. A városokban a kiépített utak hosszát elosztották a lakosok számával. így az ezer főre jutó kiépített út Nyíregyházán (a tanácsi és az országos utakat figyelembe véve) 0,9 kilométer, Mátészalkán -2,4, Kisvárdán 2,1 és Nyírbátorban 1,5 kilométer. # Az ötéves terv idején minden évben öt százalékkal emelkedett az új utak, hidak és járdák építésének és meglevők korszerűsítésének az aránya. T. K. Pályaválasztás, beilleszkedés, lemorzsolódás A baktaiak általában válogatni is tudnak, a gépek vonzereje nagyobb, évente valamivel több a jelentkező, mint a felvehető létszám. A szakmunkásképzőbe jelentkező, vagy valamilyen úton-módon odakerülő gyerekek felkészültsége a lehető leggyengébb. Szálkán 2,2 az átlag, a berceli iskolában egy-két tizeddel jobb, a baktaiban eléri a 2,7-et. Sajnos, ezek az adatok sem mindig reálisak. — Felméréseink egészen mást mutatnak — mondja Barsi Csaba, a baktai iskola igazgatóhelyettese. Azt tapasztaljuk, hogy az általános iskolák a közepesnél gyengébbekkel nem törődnek, a 2,5 körül osztályozottak tényleges tudása szerintünk 1,8— 2,1 között van. Erről a szintről kezdik meg a hároméves képzést. Ennyi ideje van az iskolának arra, hogy a szakmai elméletből, gyakorlatból megfelelő fel- készültséget, a közismereti tantárgyakból a legszükségesebb ismereteket adja, s lehetőleg igyekezzen a szakmát is megszerettetni azokkal a fiatalokkal, akik eredetileg egészen más pálya iránt érdeklődtek. Mit mutatnak a későbbi adatok? Ki jut el a vizsgáig ? Az új közösségbe nehéz a beilleszkedés. Az első hónapokban igen sokan meggondolják magukat, s elmennek. Mátészalkán harminc beiratkozott gyerek közül évek óta csak húsz jut a szakmunkás- vizsgáig, Baktán 10—12 százalékos á lemorzsolódás, Ti- szabercelen hasonló, kivéve az elmúlt tanévet, amikor a nyolcvanhat beiratkozott elsősből év végére negyvenegyen maradtak. Ez a több mint 50 százalékos „lemorzsolódás” megdöbbentő és elgondolkoztató. Mindeddig nem esett szó — s nem véletlenül — a termelő gazdaságokról. Azért nem véletlenül, mert kezdetben, az iskola megkezdéséig a leendő mezőgazdasági szakKevesebb baleset Az NSZK és Csehszlovákia kivételével 23 európai ország autópályáin vezettek be sebességkorlátozást. Az intézkedést követően jelentősen csökkent a közúti balesetek száma. Ez derül ki a nyugatnémet DPA hírügynökség körkérdéséből, melyet a belga, dán, francia, brit, olasz, holland, osztrák, lengyel, svájci és jugoszláv közlekedési minisztériumhoz, valamint a rendőrhatósághoz intézett. A körkérdésre adott válaszokból ugyanakkor az is kiderül, hogy a sebesség- korlátozás rendszerint csak akkor sikeres, ha a rendőrség szigorúan ellenőrzi és megbünteti a közlekedési rend ellen vétőket. munkások semmiféle kapcsolatban nincsenek a termelő- szövetkezetekkel, állami gazdaságokkal. Az intézetek egyedül, elszeparáltan kezdenek a képzéshez, néhány gyerek kivételével — akik saját érdekükben, önállóan vagy szülői segítséggel keresnek maguknak egy leendő munkahelyet — fogalmuk sincs arról, hol fognak három év múlva dolgozni. Ellentétben az iparral, ahol köztudomású, hogy az üzem legalább azonos súlyt vállal a tanulók foglalkoztatásából. Marad minden gond az iskolára. Hogyan látja el három éven át ezt a feladatát? Baraksó Erzsébet A bűnüldözők káernká- soknak nevezik őket, a jegyzőkönyvekben azonban közveszélyes munkakerülőként szerepelnek. Sajnálatos, Szabolcs- Szatmár megyében is találni ilyeneket. Tavaly a bíróság hetet ítélt el közülük és több mint nyolc- vanan kerültek a rendőrségre szabálysértés miatt. A bűnüldöző szervek szemmel tartják őket, ugyanakkor elhelyezkedési, ha úgy tetszik pályaválasztási tanácsokat is kapnak az említett emberek a jogászoktól és a rendőröktől. A káemká- sok között képzett szakember alig van, de vala- mennyiőjük egészséges és munkaképes. Miért is ez a számontartás? Azért, mert a passzív munkakerülők is veszélyesek a társadalomra, például a tavaly elítéltek közül az egyikre nyolc lopást tudtak rábizonyítani. Van köztük úgynevezett kitartott, van kis és nagystílű bűnöző, jelentős azoknak a száma, akik a szülői nyugdíjból tartják fenn magukat. Sajnos jó néhányan vannak azok, akik a börtön után sem hajlandók munkát vállalni. Van már a tétlenségre is orvosság. Az egyik büntetésvégrehajtási intézetben gyógykezelés mellett hasznos munkát végeznek a beutaltak — rendes fizetésért. Kezelésük alatt megismerhetik a munka örömét. Ha környezetük kedvező hatással van rájuk, javíthatók Eredményes lehet az is, ha a munkahelyeken félre teszik az előítéleteket, ha börtönviselt, vagy régebben munkakerülő ember jelentkezik hasznos tevékenységre, munkára. Az Elnöki Tanács egyik törvényerejű rendelete értelmében januártól a megyeszékhelyeken hivatásos pártfogók kezdik meg tevékenységüket, egyik feladatuk lesz az utógondozás és a munkába állás segítése. A hivatásos pártfogó szintén javíthat az említett • sta-* tisztikán. Nábrádi Lajos
