Kelet-Magyarország, 1975. november (32. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-06 / 261. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1975. november 6. JÓSAVÁROSI GYERMEKEK OTTHONA Százharminc kis­gyerek vette birto­kába november 1- én Nyíregyházán az új Krúdy utcai bölcsődét. Sokan luxusépületnek tartják az egyéb­ként 12 millió fo­rintos költséggel ké­szült intézményt. Dávid László tervezőmér­nök: — 1972 második felében kaptam megbízást a 80 sze­mélyes bölcsőde kiviteli ter­vének elkészítésére. A mun­kát szeptember—december között végeztem szemelőtt tartva a helyi adottságbkat, s azt, hogy megyénk első módszertani gyermekintéz­ményének tervét várják tő­lem. Többletköltséget jelen­tett, hogy az intézmény domb helyén, forgalmas út­szakasz mellett épült. így át­A leningrádi filharmonikusok Nyíregyházán A nyíregyházi hangver­senyévad nyitánya, az őszi zenei élet kimagasló ese­ménye lesz november 9- én a leningrádi filharmó­nia zenekarának fellépése a Móricz Zsigmond Szín­házban. Az együttes, amely a Német Szövetségi Köztársaságban rendezett nagy sikerű turné után ér­kezett hazánkba, a szov­jet kultúra napjai alkal­mából lép a közönség elé. A nagyhírű együttest Jurij Temirkanov vezény­li. A kiváló karnagy, aki már évek óta dolgozik a zenekarral három művet vezényel majd. Sosztako- vics VI. szimfóniája, Pro- kofjev II. hegedűversenye és Ravel Daphnis és Chloé szvitje szerepel a műso­ron. Mint látható, a műsor nagy eseménye a hegedű- verseny, melyet a nyír­egyházi közönség által már megismert és meg­kedvelt nagy hegedűs, Gi- don Kremer ad elő. A mű­vész már járt a városban, visszatérése a színházunk színpadára örvendetes, és élményt ígérő. A vasárnap este 9-kor kezdődő kon­certre már minden jegy elkelt. A leningrádi zenekar Nyíregyházáról Szolnokra utazik, ahol a zsúfolt program keretében ismét dobogóra lépnek, hogy minél többek számára sze­rezzék meg a hangver­sennyel semmihez nem hasonlítható nagy élmé­nyét. Módszertani bölcsőde Nyíregyházán riumos megoldást kellett vá­lasztanom, vagyis az utca és a játszótér közé falat tervez­tem, ami részben felfogja a zajt, s elválasztja a két te­rületet. — A létesítmény három pavilonos. Négy, járulékos helyiségekkel ellátott foglal­koztató egység, külön kony­ha, mosoda és személyzeti, gazdasági részek tartoznak hozzá. Az eredeti költségve­tés 13,5 millió forintos volt, de ezt leszállították 10 mil­lióra. Végül tizenkétmillió forintos költséggel épült fel a bölcsőde, ami egyáltalán nem számít luxuskiadásnak. Különben a kiviteli terv nagy sikert aratott. Nem csak elfogadták, de szeretnék or­szágos típussá tenni. Dr. Bartha Tibor, a városi tanács egészségügyi osztályá­nak vezetője: — Megyénkben eddig nem volt olyan gyermekintéz­mény, ahol bölcsődevezetők képzését, továbbképzését vé­gezhettük. E gond megoldá­sát szolgálta az új Krúdy ut­cai bölcsőde. A létesítmény elkészült: nagyon szép és mo­dern. Ám végül mégsem módszertani intézményként kezdte működését november 1-én. Részben azért, mert kevés a gondozók és a tech­nikai személyzet száma. Emellett megfelelő bért sem tudunk a dolgozóknak bizto­sítani. A Krúdy utcai bölcső­de a jósavárosi szülők gond­ját hivatott enyhíteni. Annyi­ra nagy az igény, hogy nyolc­van helyre 130 gyereket vet­tünk fel. Egy módszertani intézményben pedig nem le­het 110 százalékosnál na­gyobb a telítettség. Ezen túl — szintén anyagi okok miatt — még az építést sem fejez­ték be. Nincs kiképezve az udvar, s még más járulékos munkák is hiányoznak. — A bölcsőde jelenlegi helyzete csak átmeneti, 1976- ban mindenképp módszerta­nivá tesszük. Jövőre elkészül a másik jósavárosi bölcsőde, így százra tudjuk csökkente­ni az elhelyezett gyerekek szamát, s teljesebb, stabilabb dolgozólétszámot állítunk majd be magasabb bérrel. (házi) nMajakovszkij mosolyog" Az ismert szovjet rende­ző, Szergej Jutkevics befe­jezte a „Majakovszkij moso­lyog” című film felvételeit. Jutkevics a filmben fel­használja Majakovszkij sza­tíráját, a „Poloská”-t, és egyik forgatókönyvét. Az "új film keveri az élő színészek­kel felvett jeleneteket, az animációs részeket, szere­pelnek benne fényképek és régi újságok. Alekszej Kap­ler szovjet dramaturg, aki személyesen ismerte Maja­kovszkijt, megjelenik a vásznon, és kommentálja az eseményeket. A film formája igen szo­katlan. A nézők nemcsak az eseményeket látják, hanem azt is, hogyan veszik fel, hangosítják és vágják a fil­met. Jutkevics elmondta, hogy a költő foglalkozott a film- művészettel is, több film készült az ő forgatókönyvei alapján, azonban egyik sem volt sikeres. G. T. ^*ilbert Bécaud, a neves francia sanzonénekes és dalszerző kanadai hangversenykörútja során vadászaton vett részt. Erről a következő táviratot küldte egyik párizsi barátjának: „Medvevadászat közben gyönyörű dallam jutott eszembe. Stop. Sajnos, me­nekülés közben elfelejtet­tem. Stop.” ★ Lietta Tornabuoni, olasz újságírónő nemrégiben el­árulta a titkot, miért enge­dik át a férfiak mind gyak­rabban a nőknek a kormány­kereket : — Az utcákon és az autó­sztrádákon olyan szédítő és idegesítő a forgalom, hogy emiatt az autóvezetés nem él­vezet, hanem állandó bosszan- kodás forrása. Éppen ezért, Csipetm/i bors ha férje átengedi önnek a kormánykereket, ne higgye, hogy kedveskedni akar, csu­pán sofőrre van szüksége!... ★ Woody Allen, amerikai filmrendező így indokolta meg válását: — Hosszasan tanácskoztam a feleségemmel arról, hogy elmenjünk-e két hétre üdül­ni a Bermudákra, vagy pedig elváljunk. Végül is a válás mellett döntöttünk, mert az Vezet a cipőipar Szolgáltatás, késztermék, export megyénk szövetkezetei iparában Az ipari szövetkezetek első háromnegyed- évi eredményeit értékelve a KISZÖV elnöksé­ge megállapította, szövetkezeteik a IV. ötéves tervben tett vállalásaikat előreláthatólag telje­sítik. Bár a megfogalmazás óvatos, az idei mun­ka azonban indokolja az optimizmust. Az ipari szövetkezetek teljes termelése meghaladta az 1 milliárd 141 millió Ft-ot, s minden iparcsoport jóval többet termelt a múlt évinél. A legintenzí­vebben a cipőipar, az egyéb és a villamosipar, valamint a gépgyártás fejlődött, 203 millió 481 ezer forinttal több késztermék került a hazai és a külföldi piacokra. Visszaesett a termelés u fafeldolgozó iparban, érezhetően a Nyíregyházi Asztalosipari Szövetkezetben. A legnagyobb volumenű termelést a cipőipar valósítja meg, különösen a nyíregyhá­zi, a rakamazi és a nagykál- lói szövetkezetekben emelke­dett a gyártás. A textilruhá­zati ipar termelésnövekedé­séhez elsősorban a fehérgyar­mati és a kisvárdai szövet­kezet járult, de 20 százalék­kal visszaesett a nagykállói- ak termelése. Az építőipari szövetkezeteknél a fejlődés másfél százalékos, a közös eredményt a demecseri é.s a nagyhalászi szövetkezet ron­totta. A termelékenység át­lag 19,5 százalékkal volt ma­gasabb, mint a korábbi év­ben. A negyvenhárom szövet­kezetben — az első éves ta­nulók nélkül — 11 ezer 855- en dolgoznak. Jelentősen nö­velte a létszámát a Rakama­zi, a Nyíregyházi Cipőipari Szövetkezet és az ELEKTER- FÉM, kevesebb munkás dol­gozott a fémtömegcikk-ipar­ban és a gépgyártásban. Még mindig indokolatlanul ma­gas az alkalmazotti létszám. Kiugróan sok a szolgáltató- iparban, különösen a Nyír­egyházi Fodrász Szövetkezet­ben. Az utóbbi szövetkeze­teknél ésszerűbb munkaerő­gazdálkodásra van szükség. Ami a béreket illeti, a munkásoké átlag 6 százalék­kal emelkedett. A fafeldol­gozó, a textilruházati és a ci­pőiparban ezt a szintet nem érték el, a többi iparcsoport­ban viszont az átlagot meg­haladták az emelkedések. Az alkalmazottak bére 3,4 száza­lékkal nőtt, az átlagosnál jobban a fafeldolgozó ipar­ban és a gépgyártásban. A legkisebb mértékben a szol­gáltatóiparban emelkedtek a bérek. Az év hátralévő hónapjai­ban nagy munka hárul azok­ra a szövetkezetekre, ame­lyekben a termelés nern érte el a várt mennyiséget, s több helyen javítani kell a lét­szám- és a bérgazdálkodáson is. Gondot okoz a lakásépíté­sek elhúzódása. A harmadik negyedévig 102 lakást adtak át, de 316 kivitelezése még nem fejeződött be. Á könyv forradalma Kubában — 1958: Kuba lakosságá­nak több mint 30 százaléka analfabéta, — 1962: Kuba az ameri­kai kontinens első olyan or­szága, ahol az analfabétiz­mus teljesen eltűnt, — 1973: a hivatalos sta­tisztikai adatok szerint az ország minden harmadik la­kosa tanul, — 1974: a kubai könyvin­tézet kiadványainak évi pél­dányszáma eléri a 30 mil­liót ... A fenti dátumok a népi Kuba közművelődésének leg­fontosabb mérföldkövei. Ar­ról tanúskodnak, hogy a nyugati félteke első szocia­lista államában a tudomány és a művelődés egyre in­kább a nép közkincsévé vá­lik. A kubai közművelődés fejlesztésében fontos szere­pet játszanak a könyvtárak, amelyek ma már az ország legtávolabbi részein is meg­találhatók. összesen 160 ki­helyezett közkönyvtár mű­ködik a szigetországban. A kubai könyvtárügy „fő­hadiszállása” a havannai Forradalom terén található, a Jósé Martiról elnevezett nemzeti könyvtárban. Az immár több mint másfél év­tizede működő 12 emeletes könyvtárközpont több millió kötetes állománnyal rendel­mégiscsak tovább tart két hétnél... ★ Maurice Dekobra, francia író gyakran megragadta az alkalmat, hogy egy-két csí­pős megjegyzést tegyen a nőkre. íme kettő belőlük: „A kutyának bolhája van, a férfinak felesége.” „Ha a nő azt mondja, hogy új életet kezd, ez azt jelenti, hogy ugyanúgy fog élni mint előtte, csak egy másik férfi­val.” ★ Fernandel, az ismert fran­cia komikus egy este rengete­get vesztett kártyában, s amikor egyik barátja sajnál­kozva jegyezte meg, hogy még sohasem látta ilyen bal- szerencsésnek, Fernandel így legyintett: — Én vagyok az oka. Két ászt otthon felejtettem!... kezik és több száz tudomá­nyos-ismeretterjesztő, vala­mint olvasókörnek ad ott­hont. A kubai Nemzeti Könyvtár a maga nemében az egyik legkorszerűbb in­tézmény egész Latin-Ameri- kában. Funkcionális felépí­tését tekintve erősen szako­sított. Az általános irodalmi osztályokon kívül zenei, mű­vészeti, tudományos és tech­nikai osztályokra tagozódik. A könyvtárközpont egyik legnagyobb részlege a ifjú­ság és a gyerekek szolgála­tában áll. A könyvtár által szervezett ifjúsági és gyer­mek olvasókörök rendkívül népszerűek a főváros fiatal­jai körében. (BUDAPRESS —PRENSA LATINA) A RÄBATEXT Győri Textilipari Vállalatnál megkezdte próbaüzemét a mérettartósító gép. Az USA-ból származó Sanfor-licenc biztosítja az igényesebb, szebb küllemű textiliát, amely megtartja a méretét. Az új gép a nagyüzemi termelés megkezdése után évente 10 millió négyzetméter mérettartó Sanfor-kelmét gyárt. A képen: Benkő Miklós technikus ellenőrzi a gép munkáját. (MTI foto — Hadas János)

Next

/
Thumbnails
Contents