Kelet-Magyarország, 1975. november (32. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-26 / 277. szám

1-975. november 26. KELET-MAGYARORSZÄG 3 Megkezdődtek a KISZ-kongresszus előkészületei megyénkben Intézkedési tervek — Módszertani segítség Akcióprogram — Április 4-ig: újjáválasztás Legfontosabb teendő vala­mennyi KISZ-szervezetben, hogy azokat a célokat, egyé­ni-vállalásokat sikeresen tel­jesítsék, amelyeket az akció­Megkezdődtek a kongresz- szusi készülődések KISZ- szervezeteinkben. A magyar ifjúkommunisták legfelsőbb fórumának tanácskozására a jövő év májusában kerül sor. Szabolcs-Szatmárban több mint 1200 KlSZ-alapszerve- zet, s mintegy 35 ezer fiatal készül a nagy eseményre munkával, felajánlásokkal, az akcióprogramok teljesíté­sével. Ehhez a nagyarányú mun­kához nyújt segítséget vala­mennyi alapszervezetnek a KISZ Szabolcs-Szatmár me­gyei Bizottsága, ahol elmond­ták: az elmúlt napokban a megyében dolgozó valameny- nyi KISZ-vezető 1 napos tan­folyamon vett részt. Mintegy 80—90 KISZ-vezető, a KISZ megyei, járási, városi és nagyközségi bizottságainak •vezetői, munkatársai együtt -tanácskoztak a kongresszusi előkészületekről. Elkészült a KISZ megyei bizottságának a kongresszusi intézkedési terve, valamint az 1976—77-es mozgalmi év ak­cióprogramja is. Ezeket a dokumentumokat a KISZ •megyei bizottsága november 28-án tárgyalja meg és hagy­ja jóvá. Még ez év december 6-ig a járások és a városok is elkészítik a kongresszusi in­tézkedési tervüket és akció- programjukat. Ezek után a nagyközségi KlSZ-bizottsá- goknál kerül sor erre a mun­kára, melyet december 13-ig be .is fejeznek. E munkákkal párhuzamo­san év végéig a KlSZ-alap- szervezetek titkárai, valamint a január—februári taggyűlé­seket vezető elnökök részére tanfolyamot szerveznek, amelyen módszertani segítsé­get adnak a kongresszusi fel­készüléssel kapcsolatban. KISZ-alapszervezeteink két taggyűlést tartanak. Az elsőn értékelik a kongresszusra ko­rábban készült akcióprogram végrehajtását, valamint az egyéni vállalások teljesítését. Ezen a taggyűlésen kerül sor a KISZ-vezetőség és a kül­döttek megválasztására is. A második taggyűléseken vitat­ják meg a fiatalok a már el­készült 1976—77-es évi ak­cióprogramot, javaslataik­kal, észrevételeikkel kiegé­szítik, s így kerül elfogadás­ra. Ezeken a taggyűléseken szólnak majd arról a levélről is, amelyet a KISZ Központi Bizottsága küld a kongresz­szus alkalmából a KISZ- alapszervezeteknek. A kongresszusra való ké­szülődés idején jelentős ká­derpolitikai munkát. végez a KISZ megyei bizottsága. Ugyanis 1976. február 20-ig — a második taggyűlések előtt az új KISZ-vezetők k^zésére kerül sor, akiket a taggyűlé­seken választottak meg. 1976. április 4-ig — a me­gyei kivételével — sor kerül valamennyi KISZ-bizottság újjáválasztására. Nem látvá­nyos a kommunista fiatalok kongresszusi készülődése, de tartalmas, átgondolt munka. programokban előírtak és el­fogadtak. így készülhetnek legméltóbban az ifjúkommu­nisták a KISZ IX kongresz- szusáya. amely értékeli majd az eddig végzett munkát, s új feladatokra készíti fel a magyar ifjúságot, (f. k.) GYORSAN, KORSZERŰEN Tervezés a megye szolgálatában A beruházások megva­lósulásának egyik feltéte­le, hogy az építők időben, jó minőségű terveket kapjanak kézhez. A me­gye építési feladatainak megoldásában a megyei tanács tervezőirodája, a NYIRTERV vesz részt más, nagyobb tervező vállalatok mellett. Scholtz Bélával, az iroda műsza­ki igazgatóhelyettesével beszélgettünk, hogy a IV. ötéves terv építési célja­inak megvalósításához mennyiben járult hozzá a NYIRTERV. — Irodánk három terüle­ten folytatott különösen je­lentős tevékenységet. Az egyik a lakóépületek terve­zése, a másik az ipari, vé­gül a kommunális épületek tervezése képezte munkánk nagyobbik részét. Ebben az ötéves tervben mintegy 3— 3,5 milliárd forint értékű építmény kiviteli tervét ké­szítettük el. Ezen belül — ami szintén fontos minőségi mutató — nagyon sok egye­di munkát oldott-meg a vál­lalat. — Hogyan alakult a la­kásépítés segítése? Milyen új technológiák meghonosítá­sához adott az iroda segítsé­get? — A számokat nézve: 2635 lakás tervét készítet­tük el. Ettől többet mond az, hogy az általunk tervezett lakások háromnegyede kor­szerű építési módbt jelent. Legnagyobb a részarányuk az alagútzsalus technológiá­val épített lakásoknak, mint­egy 1500 tervét készítettük el. Magának a berendezés­nek az importjában, majd a hazai berendezés elterjeszté­sében is közreműködött az iroda. Több alkalommal fog­lalkoztunk a meglévő be­rendezések továbbfejleszté­sével, s ennek eredménye­ként változatosabb kivitelű lakások építhetők ezzel a technológiával. Eredménye­inket más megyék tervező vállalati is figyelemmel kí­sérték. — Több beruházó vállalat nyilatkozott elismeréssel az előkészítés, tervezés, kivite­lezés gyorsaságáról. — Az iroda két nagy munkája;Mátészalkán a Ma­gyar • Optikai. Művek gyára terveinek elkészítése és Kis­várdán a Villamosszigetelő és Műanyaggyár tervezése volt. Mellette tucatnyi egyéb létesítményt is terveztünk. A gyorsaság titka az, hogy a megyében lévő vállalatok­kal együttműködve sikerült olyan megoldásokat találni, amelyek az igen gyors átfu­tást tették lehetővé. Megyei bázisra építve — Nyírbátor­ban, a Csepel Motorkerék­pár-gyár gyáregységében — készültek azok a vasszerke­zetű csarnokcsalád elemei, amelyeket többek között Nagykállóban. a Magyar Posztógyár üzemének építé­sénél, Ujfehértón az Újpes­ti Gyapjúszövőgyár csarno­kában, Demecserben a Ma­gyar Gyapjufonó- és Szövő­gyár építésénél használtak fel a kivitelezők. Nagykálló­ban például a tervfeladat meghatározása és az első csarnok üzembe helyezése között egy év sem telt el. Hasonló kooperáció alapján készült el a sóstói kiállítási csarnok öthónapos átfutási idővel a tervezéstől a kulcs­átadásig. — Az iroda több középü­letet is tervezett a megyé­nek. Melyek ezek? — Külön kiemelem a me­gyei művelődési központ épületét, melynek építése most folyik. Kevés tanácsi tervező iroda dicsekedhet azzal, hogy ilyen nagy volu­menű munkát kap. A tervei már az országos szakirodal­mat is megjárták. Az okta­tási intézmények közül a nyíregyházi kereskedelmi oktatási központ, a pénzügyi szakközépiskola, a nyírbáto­ri kollégium is a mi mun­kánk. Sokszor szinte a pár­huzamosság. volt meg a tervezés és a kivitelezés között az egészségügyi léte­sítményeknél. így készül' el az év végére a nyíregyházi tbc-szanatórium mellett a 200 ágyas pavilon. — A vállalat építészei mennyire tudnak lépést tar­tani a korszerű' technológiá­val, mennyire kapnak teret az egyedi tervezői elképzelé­sek? — Elvben az egyedi mun­káknak nem lenne akadálya, hiszen jelenleg a hagyomá­nyos technológia olcsóbb, mint az új eljárások. ...Ennek viszont az építés gyorsasága szab határt. Az iroda törek­szik az építész túlkapások visszafogására, az import­szerelvények, gépek, beren­dezések visszaszorítására. Hogy a továbbfejlődésre megvan a lehetőség, azt bi­zonyítja, hogy két építé­szünk mesteriskolát végzett — más tanácsi vállalatoknál nincs mesteriskolát végzett tervező — mérnökeink, technikusaink részt vesznek az Építőipari Tudományos Egyesület munkájában, el­jutnak külföldi tapasztalat- cserékre is. — Vagyis megvan a lehe­tőség a következő ötéves terv beruházásainak segíté­sére is. — Igen. Többek között olyan nagy munkához fog­tunk, mint a Csepeli Szer­számgépgyár nyírbátori gyá­ra beruházási programjának elkészítése, amely a megye egyik nagy ipari beruházá­sa lesz. L. B. Termelőszövetkezetek Gazdálkodás '76 TERVINFORMÁCIÓS JELENTÉST KÉSZÍTETTEK megyénk termelőszövetkezetei. A jelentések az 1976. évre szóló termelési, elképzeléseket tartalmazzák. A másfélszáz adatból a gazdálkodás olyan alapvető kér­déseire kaphatunk választ; milyen alapot biztosítanak a termelés fokozásához, a takarékos, gazdaságos terme­léshez, a megyei mezőgazdasági üzemek elképzelése mennyiben találkozik a népgazdasági elvárásokkal. (Most csak ez utóbbival foglalkozunk.) Alapvető élelmiszerünk a kenyér. A kenyérgabona vetésterülete 1973-ban 80 ezer hektár volt, ehhez viszo­nyítva a terület növelése 1976-ban reális, 4 százalék. Természetesen a terület viszonylag kisebb mértékű nö­vekedésének együtt kell járni a hektáronkénti termés­átlagok nagyobb arányú növekedésével. Adottságaink búzából a hektáronkénti 30 vagy több mázsás megyei átlaghoz biztosítottak. Növelik termelőszövetkezeteink a takarmánykalá­szosok vetésterületét, és kiemelkedően nagy százalék­ban a kukorica vetésterületét. Kukoricából az 1973. évi 45 560 hektárral szemben 1976-ra a tervezett terület- nagyság 53 075 hektár, 16 százalék. (1973 azért lehet az összehasonlítási alap, mert a IV. ötéves terv éveiben ez volt az az esztendő, amikor mezőgazdasági üzemeink optimális körülmények között, megfelelő eredményeket értek el.) AZ IPARSZERU TERMESZTÉS terjedése, fejlődé­se, a 110 százalékos gépesítettség, a megfelelő jövede­lemszint, ezek azok, amelyek a termelőszövetkezeteket elsősorban a gabonafélék területnagyságának növelésé­re ösztönzik. Közrejátszik még — főleg a kukoricater­mesztésben — az állatállomány növekedése, ehhez a megfelelő takarmányalap biztosítása. Mindezekből füg­getlenül következhet egy kérdőjel. A többtermelésnek a területnövelés nem az egyedüli járható útja, sőt, ez a legkevésbé járható. Egyes kultúráknál a területnöve­lés — mert az összes termőföld hagysága nem gyara­podik, inkább csökken — csak más növények rovására történhet. Erre bőséggel van példa. Termelőszövetkezeteink 1976-ban 1973-hoz viszo­nyítva a burgonya termőterületét 24, a cukorrépáét 3, a napraforgóét 13, a dohányét 30 (!), a zöldségét 15, a pillangós takarmánynövények termőterületét 15 szá­zalékkal kívánják csökkenteni. Mivel indokolhatják? A nagy teljesítményű eszközök, művelő- és betakarító­gépek hiányával, részben az ebből fakadó kisebb jöve­delmezőséggel. A vélemények azonban eltérőek. Van­nak, ahol erősítik; a burgonya, a zöldség, a dohány, a napraforgó kifizetődő, jól jövedelmező termesztési ág. Van ahol ennek ellenkezőjét állítják. Más helyeken csak a. dohányt, vagy a burgonyát dicsérik, az egyéb növé­nyeket elmarasztalják. Alapvető és lényeges, hogy a nagyfokú területcsök­kenést csak igen kevés termelőszövetkezet indokolhat­ja azzal, hogy a termésátlag náluk már annyira magas, hogy most már kisebb területről a korábbitól nagyobb termésmennyiséget takaríthatnak be. Kérdés, megte­rem-e mindenütt hektáronként a 300—320 mázsa bur­gonya, a 450 mázsa cukorrépa, a 15—17 mázsa napra­forgó, és bőséges-e a zöldségtermelés? Addig is, amíg ezt a szintet nem érjük el, a terület csökkentése sehol sem indokolt. SZABOLCS-SZATMÁR MEGYÉBEN ÉLÜNK, az ország néhány alapvetően fontos élelmiszer-gazdasági termékének termőterülete. Az ország ellátásában nem­csak a szabolcsi jonatán alma jelentős, de a szabolcsi burgonya, dohány, cukorrépa, napraforgó és zöldség is. így volt eddig, így kell, hogy legyen 1976-ban. Honnan elégítsék ki a növekvő igényeket, ha nem innen? Ilyen alapon kétszer is meg kell gondolni, helyes-e az előze­tes elképzelés, mi kerül majd a végleges termelési ter­vekbe. Vannak, akik úgy gondolják: a gazdaságosság, a jövedelmezőség megteremtése üzemi szinten egyes ter­mékek termelésének megszüntetésével, vagy csökken­tésével megoldható. Vannak, akik a hozamok növelé­sében, az ésszerű és szakszerűbb gazdálkodásban látják a megoldást. Ez utóbbi a helyes, és a célravezető mód. ITT MAR SZÉLES LATÖKÖRÜSÉG párosul a fe­lelősségérzettel abban a helyes törekvésben, hogy az üzemi elhatározás, terv szerves része legyen a megyei, a népgazdasági tervnek, ne hátráltassa, hanem segítse az országos célok megvalósítását. E gy hatalmas csattanásra figyeltem föl. A hang irányába -néztem, s lát­tam, hogy valakit el­ütött egy autó. Nem sok idő múlva jöttek a mentők s hallottam amint mondták, hogy azt az embert vérátöm­lesztéssel menthetik csak meg. Akkor, 18 évesen határoztam el, hogy önkéntes véradó le­szek — meséli Kádár Sándor, a MOM mátészalkai gyáregy­ségének fiatal hegesztője. Őt, s 159 társát köszöntötte ün­nepség keretében a napok­ban a mátészalkai járási Vö­röskereszt és a megyei vér­adóállomás küldöttsége. A 25 éves kocsordi fiatal­ember és munkatársa, Tóth Zoltán megkapta a „Kiváló véradó” kitüntetés bronz fo­kozatát. Mindketten tízszeres önkéntes véradók. Rajtuk kí­vül néhány dolgozónak aján­déktárgyakat nyújtottak át. Életet mentettek Halász Béla fúrós hétszeres véradó. Öt példamutató helytállásáért jutalmazták. — 1973-ban adtam először vért — mondja Halász Béla. — Igazság szerint a sógorom példáját követtem. Ő Buda­pesten lakik, s már nagyon régóta véradó. De nem ön­kéntes alapon. Egyszer, pon­tosan 12 évvel ezelőtt én is vele tartottam. Azóta 25—26 alkalommal adtam vért, eb­ből hétszer mint önkéntes. Tarczali Antalné kiváló szervező munkájáért része­sült dicséretben. — Négy éve dolgozom a vállalatnál — mondja a fia­talasszony —, azóta vagyok elsősegélynyújtó. Többek közt segítek a vállalati vöröske­reszt munkájában. A szerve­zés hetekkel az akció előtt kezdődik. Agitálni, toborozni kell az embereket, külön-kü- lön megkeresni őket. De ne­kem nem jelent megterhelést ez a feladat. Nagyon szívesen csinálom. T arczaliné szavait komo­lyan hallgatja öccse, Vass Endre, a MOM KISZ-szervezeti titkára. — Vitathatatlan, hogy a szervezés nehéz feladat —r veszi át a szót nővérétől. — Különösen nálunk, ahol ezer- embert foglalkoztatnak. Kü­lön dicséret illeti a vállalati vöröskereszt elnökét, dr. Nagy Enikő üzemorvost, aki hozzá­értéssel és lelkesen irányítja az agitációs munkát. Szeren­cse, hogy gyáregységünkben aktívak az emberek. Ékes bit zonyíték, hogy dolgozóink há­rom év alatt 110 liter élet­mentő vért adtak. — Én Kádár Sándorral dolgozom együtt a Május 1. szocialista brigádban. Tizen­négyen vagyunk, valameny- nyien önkéntes véradók. Ná­lunk általános, hogy a társa­dalmi megmozdulásokon a brigádok teljes létszámmal részt vesznek. Azt hiszem, szép kifejeződése ez a kol­lektív szellemnek. — Itt, az ünnepségen felve­tődött, hogy jó lenne szocia­lista szerződést kötni a válla­Seres Ernő lat és a véradóállomás kö­zött. Mi támogatjuk ezt az elképzelést. Házi Zsuzsa Az ökörítói Szamos menti Tsz „Bánki Donáth” szocialista szerelőbrigád tagja, Erdődi György gépszerelő „Dutra” erőgép sebességváltóját javítja. (Hammel József felvétele)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents