Kelet-Magyarország, 1975. november (32. évfolyam, 257-281. szám)
1975-11-19 / 271. szám
2 KBLET-MAGYARORSZAG 1975. november 19. NYITOTT AJTÓ Mióta az öreg nyugdíjba ment, megváltozott a légkör, megszűnt a családiasság — hallottam nemrég egy gépgyárban. Az „öreg”, a régi igazgató. Szeretettel beszéltek róla munkások és műszakiak, idősek és fiatalok. Mindenki ismerte, szinte mindenkinek akadt egy története segítőkészségéről, megértéséről, közvetlen emberi magatartásáról. Mindig nyitva állt az ajtaja, bárki bemehetett hozzá, bármilyen ügyben — mondták jellemzésként. És egy kis sajnálkozással, hogy az a nyitott ajtó már a múlté. Az új igazgató másfajta ember. Mindent maga szeret kézben tartani, percre beosztott a napja, a nagy ügyek között nem jut ideje csip-csup dolgokra. Ügyeinket, bajainkat magunkkal visszük munkahelyünkre is, közérzetünk, hangulatunk munkánkra is rányomja bélyegét. Magánügyünk rögtön közügy lesz, amint idegességünkben selejtet gyártunk, elrontjuk a szerszámot, vagy a kimutatást, netán ráripako- dunk munkatársunkra, beosztottunkra. Hol a határ? Egyáltalán, szabad-e, lehet-e éles határt vonni magán- és közügyeink közé? A gépgyár régi igazgatójának az volt a véleménye, hogy nem. A nyitott ajtó a bizalom jele. Fontosnak tartotta, hogy az emberek tudják, nem zárkózik el i problémáik elöl. Bölcsen í számolt vele, hogy többnyire úgyis végső esetben fordulnak hozzá, nem tartott attól, hogy szobája I panaszirodává alakul. Meghallgatta az embere- I két, bár gyakran csak ta- ! náccsal, jó szóval tudott i segíteni. A hivatalos ügyek kibogozására a vállalati jogtanácsoshoz küldte a látogatókat, a lakástala- nokat kitartásra bíztatta. Az új igazgatónak erre nem jutott az idejéből. A kinevezése utáni évben viszont megszerveztette a gyár saját, kedvező félté telű lakásépítési aKcióját, az első lakók azótá már be is költöztek. A jogtanácsos mellé két másik jo-. gászt alkalmazott, kifejezetten azzal a feladattal, hogy a dolgozók helyett ők, a szakemberek járjanak el a rájuk bízott hivatalos ügyekben. A sét igazgató más-más módszerrel, de hasonló szemléletet képvisel. A nyitott ajtó és a merev időbeosztás csak látszólag a külsőségekben különbözik. A régi igazgató maga beszélgetett az emberekkel, az új létrehozta azt a szervezetet, amely érdemben foglalkozik dolgaikkal. Ki-ki a maga módján, de munkája, a gyári élet részének tartja, hogy az emberek ne maradjanak magukra gondjaikkal, ott számíthassanak támogatásra, ahol dolgoznak. A sajnálkozással emle- getettt nyitott ajtó mégis azt jelzi, hogy a megértés, a jó szó értéke» magasabb, mint gondolnánk. A bizalmat nem pótolhatja hivatalos szervezet. Igazgatóknál sem, de a közvetlen főnököknél még kevésbé. A vezetői alkalmasság próbája az is, hogyan tudnak bánni az emberekkel. Képesek-e műhelyben, irodában, üzemrészben, szövetkezetben megteremteni azt a nyugodt, bizalmas légkört, amelyben az emberek szorongás nélkül említhetik meg gondjaikat, örömeiket, anélkül, hogy ez a fegyelem rovására menne. A bizalom nyitott ajtói, a megértés, munkahelyünk emberi légköre sokszor fontosabb, mint a magasabb fizetés, a kiemelt jutalom. V. E. Mátészalka Noha alig néhány hete volt az avatóünnepsége, valójában az új tanév kezdetén, szeptember elején birtokba vették a diákok az új gépészeti szakközépiskolát. Beköltöztek a vidéki diákok a 200 személyes kollégium szobáiba. A tantermek jól felszereltek, világosak, a műhelyeket korszerű gépekkel látták el és nagyszerű tornaterem biztosítja a testedzés lehetőségeit. Hasonlóan minden igényt kielégít a lá-^ nyok szép kollégiuma. Képeink a gépészeti szakközép- iskola és kollégium égy napjából mutatnak mozaikokat. (Hammel József felvételei) Pankotai Ferenc igazgatóhelyettes a negyedik osztályosok géptanóráján feleltet. A táblánál: Bojer György, Nagy József és Juhász István. Készül az alkatrész belső furata. Dul- jánszki Mihály tanár, Eölyüs Ferenc 4. évfolyamos tanuló munkáját ellenőrzi. A tornateremben ideális körülmények között folynak a testnevelés és sportköri órák. A 134. nyugat-szibériai kőolajlelőhely A Kárpátukrajnai Szimfonikus Zenekar Szabolcsban ötventagú együttes érkezik november 28-án sza- bolcs-szatmári vendégszereplésre a Szovjetunióból. Az ungvári Kárpát-ukrajnai Szimfonikus Zenekar hang- versenykörútjának programjában három koncert szerepel, A megérkezés napján a mátészalkai járási művelődési központban, másnap este a nyírmadai művelődési házban, november 30-án pedig — a Szabolcsi Szimfonikus Zenekarral közös hangversenyen — a megyei művelődési központban lépnek fel. Háromnapos kőrútjuk során megismerkednek a megye nevezetességeivel is, felkeresik a nyírbátori műemlékeket, megtekintik az új vásárosnaményi művelődési központot, a Jósa András Múzeumot és az új megyei könyvtárat, ahol bemutatják a vendégeknek a megye műemlékeiről készült kisfil- met. Programjukban szerepel a szovjet hősi emlékmű megkoszorúzása, valamint egy találkozó a szabolcsi zenekar vezetőivel, amelyen kölcsönös tájékoztatók hangzanak el a két együtes terveiről és eredményeiről. A híres tyumenyi olajmezők egyik központja, Szur- gut város közelében új kőolajlelőhelyre bukkantak a kutatók. Az 1971. óta Nyu- gat-Szibériában feltárt kőolaj- és földgázlelőhelyek sorában a 47. a munkálatok kezdetétől számítva pedig a 134. lelőhelyet mindössze néhány kilométer választKisvárdán született 1891 március 31-én. 1908-ban beiratkozott a színiakadémiára, amit 1911-ben sikeresen be is fejezett. Először Kolozsvárt lépett színpadra 1911- ben Dumas: Kaméliás hölgyének Armand szerepében. Hamar megkedvelték. Nagy sikereket ért el mint Romeo, Marcus Antonius, Liliom, Hamlett alakítója. 1918-ban Kolozsvárról a budapesti Nemzeti Színházhoz . szerződött át. A hazai filmgyártás hőskorában a Janovich-féle vállalkozás vezető csillaga volt. 1913- ban lépett először felvevőgép elé a Sárga csikó Lacijaként. 1920-tól az osztrák és német filmesek foglalkoztatja el a holmogorszkitól, melynek kiaknázása már folyik. Az új „olajparadi- csom”-ot a tyumeni kőolaj első felfedezőinek egyikéről, N. Melik-Karamov fúrómesterről nevezték el. Ez évben a nyugat-szibériai körzetben 147 millió tonna kőolajat hoznak felszínre. ják. Az elegáns és vonzóan jóképű tehetséges színészt hamarosan felfedezi az amerikai filmgyártás is és Vár- konyit Amerikába szerződteti. Itt vette fel 1923-ban, első filmjének forgatása alatt a Victor Varcani nevet. Egyik kiemelkedően nagysikerű alakítása a Királyok- királya című film, Pilátus szerepe. Közel 40 filmben játszott Amerikában. Ismertebb filmjei: Különös rakomány (USA 1940) Hét tenger ördöge (USA 1940), Kényszer- leszállás (USA 1942.) Akikért a harang szól... (USA 1943.) Idősebb korában a New York-i rádióban vállalt szerepeket. New Yorkban halt meg. Kosa Pál RÉGMÚLT IDŐK Amerika ünnepelt filmsztárja Kisvárdáról A KÉPERNYŐ ELŐTT A Este általában szórakozni akar a televíziónézők többsége, főként a vacsora utáni csúcsidőben, nem pedig újra napi gondjaival bajlódni a képernyő előtt. Pedig vannak témák, amelyek lekötik az ember figyelmét akkor is, ha esténként eszébe jutnak a nap bosszantó epizódjai. Ilyen általános érdeklődést kiváltó téma gyermekeink nevelése. Ezért tartom nagyon fontosnak a televíziónak azt a törekvését, hogy oldottabb formában, szinte játékosan beszéljen a nevelés nehezebb kérdéseiről is. A Családi kör szereplői már családtagnak számítanak, nem csupán azért, mert hosszú idő óta ismerjük őket a képernyőről, hanem azért is, mert gondjaik szinte valamennyiünké <s, és mert a probléma megoldásának módját a nézővel közösen igyekeznek megtalálni, több variációt mutatva be. Az bizonyos, hogy nem lehet receptet adni a gyermeknevelés eseteire, mert minden gyermek egyéniség és minden szituáció sajátos kérdéseket vet fel, de mindig van az adott helyzetben legjobbnak ítélhető megoldás. Vagyis dönteni, választani kell. E műsorban újabban a Családi ábécé tesztszerű rejtvénye segít gondolkodva dönteni elkép zeit, de nagyon is a valóságon alapuló helyzetekben. Hasznos ez a játék, különösen azáltal, hogy a műsorújságban található szavazólapon is meg lehet adni a választ. Egy valamit kellene még meggondolniuk a szerkesztőknek: este háromnegyed tízkor már jóval kevesebben tartják továbbra is bekapcsolva készüléküket, még kevesebben fogják ilyenkor bekapcsolni, mint ahány szülőt érdekelne ez a műsor. Nem hiszem, hogy a tömegigény elleni merénylet lenne, ha olykorolykor este nyolc órára lennék a Családi kör adását. Olcsó „szórakozásnak” tűnhet pályakezdő írót és elsőkönyves forgatókönyvírót megbírálni, „levágni”, mégis leírom, hogy Ördög'i Szilveszter novellája, az Advent öröme jobb írás, mint amilyen film a belőle készült adaptáció. Az elbeszélésen is több helyütt érzik, meglátszik a kezdő író, azonban az írás mégis ösz- szefogottabb, feszültebb. Ez elsősorban a dialógusépítés eredménye. Az írásnak ezek az erényei már első olvasásra sugallják a filmre, képernyőre való átdolgozást. A forgatókönyv írója, Árvái Jolán, azonban meg is rekedt a párbeszédek hű átvételénél. Pedig az írásban jóval több a filmalapanyag, a képszerűség, mint amennyit sikerült képpé változtatni. Ebben a forgatókönyv íróján kívül a rendező Radó Gyula és az operatőr Illés János is hibázott. A film szerzőhármasa olyan lehetőségeket hagyott ki, amelyek szinte kikiabálnak a szövegből a képi megfogalmazásért. így aztán a nem hibátlan, de határozott szerkesztő tehetséget mutató írás elszürkült a filmre- vitel során. Nemcsak a dialógusok lettek lazábbak, lá- gyabbak, (pedig a szöveg szinte szóról szóra azonos), hanem csupán szándék maradt a szeretet ünnepe és a szeretetlenség szembenállásának hangulati tükrözése is, mert az ünnep hangulata egy pillanatra sem villan fel, nincs tehát mivel ütköznie a szeretetlenség- nek, elidegenültségnek. Nem volt igazi feszültség a képernyőn, hiányzott az az atmoszféra, ami — ha halványan is — de mégis megle- gyinti az olvasót az írásból. Feszültség legfeljebb a nézőben támadt, mert legalább ■ annyira lassúnak, vontatottnak tarthatta a filmet, mint amennyire érdektelennek, szürkének az utána sugárzott — a gondolatokat mesterkélten keresgélő — beszélgetést. Seregi István RÁDIÓ MELLETT Kit ne izgatnának olyan kérdések, mint a hosszú élet titka, s hogyan lehet örökké fiatalnak maradni? Gyárfás Miklós, az egyik legtermékenyebb és legsikeresebb drámaírónk „a hosszú élet titka” c. 1966-os komédiájában úgy válaszolt ezekre, hogy a feltétlen, bármilyen kellemetlenségeket szülő igazmondás tart fiatalon. A dar|ib — melyet a Rádiószínház* a „Harminc év magyar drámái” rangos sorozatában szombaton este mutatott be — már alcímével (Hódolat Chaplin előtt) sejteti, hogy a fenti sum- mázathoz nem moralizáló színpadi történet, hanem groteszk elemeket is bőven tartalmazó komédia tanulságainak számbavételével lehetett eljutnunk. A századunk elejétől a harmincas évek derekáig ívelő cselekmény Pikéti Sándort mutatta be különféle „kényes” élethelyzetekben, amikor is sorsa kíméletlen igazmondásának kényszere miatt fordult újból és újból rosszra. Ám a Pikéti sorsával visszatérően összefonódó karikatúrasze- rűen jellemzett szereplők, akik a tárgyban a megszokottabb „praktikusságot” tanúsították, közben annak rendje-módja szerint megöregedtek — miközben ő fiatal maradt. Végül mutatványosként tanította az embereket arra, hogy „...dobják el hazugságaikat, mert ez a hosszú élet titka”. A rádióelőadás parádés szereposztásban, Bozó László pontosan értelmező rendezésében mutatta be a modern hangvételű darabot. Krúdy Gyula írásművészetének sajátos realizmusba hajlását példázza az a „Boldogult úrfikoromban” című regénye, mely a régi pesti, városi élet néhány jellegzetes figuráját mutatja be, életszeretően, elnéző kedélyességgel, anélkül, hogy romantikus glóriát rajzolna a fejük köré. A regényből most Z. Szalai Sándor pompás rádiójátékot rendezett, melyet vasárnap hallhattunk Pás Sándor igazi „Krúdys” hangulatot teremtő rendezésében. Az élet bármennyire a vendéglői törzsasztal körül látszott forogni ebben a dramatizálásban, s bárhogyan is burkolta orrcsiklandozó konyhagőzökbe az író a szereplőit, — mégis a valóság, a letűnt világ egy sajátos darabja mutatkozott meg ebben az' egy estés vendéglői metszetben. A rádióra alkalmazás a regény legjellegzetesebb részeit jól emelte ki, hasonlóképpen vette át az író varázsosan hangulatos, jellemfestő, mu- zsikálóan szárnyaló dialógusait. Az egyórás rádiójáték ragyogó szerepeket kínált a színészeknek akik érezhető kedvvel éltek is velük.' Módi Szabó Gábornál tökéletesebb asztaltársasági elnököt nem is tudunk elképzelni, s Major Tamás szerkesztőfigurája tűnt még ki külön a parádésan megformált Krúdy- alakok közül. Merkovszky Pál
