Kelet-Magyarország, 1975. november (32. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-19 / 271. szám

2 KBLET-MAGYARORSZAG 1975. november 19. NYITOTT AJTÓ Mióta az öreg nyugdíj­ba ment, megváltozott a légkör, megszűnt a csalá­diasság — hallottam nem­rég egy gépgyárban. Az „öreg”, a régi igazgató. Szeretettel beszéltek róla munkások és műszakiak, idősek és fiatalok. Min­denki ismerte, szinte min­denkinek akadt egy törté­nete segítőkészségéről, megértéséről, közvetlen emberi magatartásáról. Mindig nyitva állt az aj­taja, bárki bemehetett hozzá, bármilyen ügyben — mondták jellemzésként. És egy kis sajnálkozással, hogy az a nyitott ajtó már a múlté. Az új igazgató másfajta ember. Mindent maga szeret kézben tarta­ni, percre beosztott a nap­ja, a nagy ügyek között nem jut ideje csip-csup dolgokra. Ügyeinket, bajainkat magunkkal visszük mun­kahelyünkre is, közérze­tünk, hangulatunk mun­kánkra is rányomja bé­lyegét. Magánügyünk rög­tön közügy lesz, amint idegességünkben selejtet gyártunk, elrontjuk a szerszámot, vagy a kimu­tatást, netán ráripako- dunk munkatársunkra, beosztottunkra. Hol a határ? Egyálta­lán, szabad-e, lehet-e éles határt vonni magán- és közügyeink közé? A gép­gyár régi igazgatójának az volt a véleménye, hogy nem. A nyitott ajtó a bi­zalom jele. Fontosnak tar­totta, hogy az emberek tudják, nem zárkózik el i problémáik elöl. Bölcsen í számolt vele, hogy több­nyire úgyis végső esetben fordulnak hozzá, nem tar­tott attól, hogy szobája I panaszirodává alakul. Meghallgatta az embere- I két, bár gyakran csak ta- ! náccsal, jó szóval tudott i segíteni. A hivatalos ügyek kibogozására a vállala­ti jogtanácsoshoz küldte a látogatókat, a lakástala- nokat kitartásra bíztatta. Az új igazgatónak erre nem jutott az idejéből. A kinevezése utáni évben viszont megszerveztette a gyár saját, kedvező félté telű lakásépítési aKcióját, az első lakók azótá már be is költöztek. A jogtaná­csos mellé két másik jo-. gászt alkalmazott, kifeje­zetten azzal a feladattal, hogy a dolgozók helyett ők, a szakemberek járja­nak el a rájuk bízott hi­vatalos ügyekben. A sét igazgató más-más módszerrel, de hasonló szemléletet képvisel. A nyitott ajtó és a merev időbeosztás csak látszólag a külsőségekben különbö­zik. A régi igazgató maga beszélgetett az emberek­kel, az új létrehozta azt a szervezetet, amely érdem­ben foglalkozik dolgaik­kal. Ki-ki a maga mód­ján, de munkája, a gyári élet részének tartja, hogy az emberek ne maradja­nak magukra gondjaikkal, ott számíthassanak támo­gatásra, ahol dolgoznak. A sajnálkozással emle- getettt nyitott ajtó mégis azt jelzi, hogy a megér­tés, a jó szó értéke» maga­sabb, mint gondolnánk. A bizalmat nem pótolhatja hivatalos szervezet. Igaz­gatóknál sem, de a köz­vetlen főnököknél még ke­vésbé. A vezetői alkal­masság próbája az is, ho­gyan tudnak bánni az em­berekkel. Képesek-e mű­helyben, irodában, üzem­részben, szövetkezetben megteremteni azt a nyu­godt, bizalmas légkört, amelyben az emberek szo­rongás nélkül említhetik meg gondjaikat, örömei­ket, anélkül, hogy ez a fegyelem rovására menne. A bizalom nyitott ajtói, a megértés, munkahe­lyünk emberi légköre sok­szor fontosabb, mint a magasabb fizetés, a kie­melt jutalom. V. E. Mátészalka Noha alig néhány hete volt az avatóünnepsége, valójá­ban az új tanév kezdetén, szeptember elején birtokba vették a diákok az új gépé­szeti szakközépiskolát. Be­költöztek a vidéki diákok a 200 személyes kollégium szo­báiba. A tantermek jól fel­szereltek, világosak, a műhe­lyeket korszerű gépekkel látták el és nagyszerű torna­terem biztosítja a testedzés lehetőségeit. Hasonlóan minden igényt kielégít a lá-^ nyok szép kollégiuma. Ké­peink a gépészeti szakközép- iskola és kollégium égy nap­jából mutatnak mozaikokat. (Hammel József felvételei) Pankotai Ferenc igazgatóhelyettes a negyedik osztá­lyosok géptanóráján feleltet. A táblánál: Bojer György, Nagy József és Juhász István. Készül az alkatrész belső furata. Dul- jánszki Mihály tanár, Eölyüs Ferenc 4. évfolyamos tanuló munkáját ellenőrzi. A tornateremben ideális körülmények között folynak a testnevelés és sport­köri órák. A 134. nyugat-szibériai kőolajlelőhely A Kárpát­ukrajnai Szimfonikus Zenekar Szabolcsban ötventagú együttes érke­zik november 28-án sza- bolcs-szatmári vendégsze­replésre a Szovjetunióból. Az ungvári Kárpát-ukrajnai Szimfonikus Zenekar hang- versenykörútjának prog­ramjában három koncert szerepel, A megérkezés nap­ján a mátészalkai járási mű­velődési központban, másnap este a nyírmadai művelő­dési házban, november 30-án pedig — a Szabolcsi Szimfonikus Zenekarral kö­zös hangversenyen — a me­gyei művelődési központ­ban lépnek fel. Háromnapos kőrútjuk so­rán megismerkednek a me­gye nevezetességeivel is, fel­keresik a nyírbátori műem­lékeket, megtekintik az új vásárosnaményi művelődési központot, a Jósa András Mú­zeumot és az új megyei könyvtárat, ahol bemutatják a vendégeknek a megye mű­emlékeiről készült kisfil- met. Programjukban szere­pel a szovjet hősi emlékmű megkoszorúzása, valamint egy találkozó a szabolcsi ze­nekar vezetőivel, amelyen kölcsönös tájékoztatók hang­zanak el a két együtes ter­veiről és eredményeiről. A híres tyumenyi olajme­zők egyik központja, Szur- gut város közelében új kő­olajlelőhelyre bukkantak a kutatók. Az 1971. óta Nyu- gat-Szibériában feltárt kő­olaj- és földgázlelőhelyek sorában a 47. a munkálatok kezdetétől számítva pedig a 134. lelőhelyet mindössze néhány kilométer választ­Kisvárdán született 1891 március 31-én. 1908-ban be­iratkozott a színiakadémiára, amit 1911-ben sikeresen be is fejezett. Először Kolozs­várt lépett színpadra 1911- ben Dumas: Kaméliás höl­gyének Armand szerepében. Hamar megkedvelték. Nagy sikereket ért el mint Romeo, Marcus Antonius, Liliom, Hamlett alakítója. 1918-ban Kolozsvárról a budapesti Nemzeti Színház­hoz . szerződött át. A hazai filmgyártás hőskorában a Janovich-féle vállalkozás vezető csillaga volt. 1913- ban lépett először felvevő­gép elé a Sárga csikó Laci­jaként. 1920-tól az osztrák és né­met filmesek foglalkoztat­ja el a holmogorszkitól, melynek kiaknázása már fo­lyik. Az új „olajparadi- csom”-ot a tyumeni kőolaj első felfedezőinek egyikéről, N. Melik-Karamov fúró­mesterről nevezték el. Ez évben a nyugat-szibé­riai körzetben 147 millió tonna kőolajat hoznak fel­színre. ják. Az elegáns és vonzóan jóképű tehetséges színészt hamarosan felfedezi az ame­rikai filmgyártás is és Vár- konyit Amerikába szerződ­teti. Itt vette fel 1923-ban, első filmjének forgatása alatt a Victor Varcani nevet. Egyik kiemelkedően nagy­sikerű alakítása a Királyok- királya című film, Pilátus szerepe. Közel 40 filmben ját­szott Amerikában. Ismertebb filmjei: Különös rakomány (USA 1940) Hét tenger ör­döge (USA 1940), Kényszer- leszállás (USA 1942.) Akikért a harang szól... (USA 1943.) Idősebb korában a New York-i rádióban vállalt sze­repeket. New Yorkban halt meg. Kosa Pál RÉGMÚLT IDŐK Amerika ünnepelt filmsztárja Kisvárdáról A KÉPERNYŐ ELŐTT A Este általában szórakozni akar a televíziónézők több­sége, főként a vacsora utáni csúcsidőben, nem pedig új­ra napi gondjaival bajlódni a képernyő előtt. Pedig van­nak témák, amelyek lekötik az ember figyelmét akkor is, ha esténként eszébe jut­nak a nap bosszantó epi­zódjai. Ilyen általános ér­deklődést kiváltó téma gyermekeink nevelése. Ezért tartom nagyon fontosnak a televíziónak azt a törekvé­sét, hogy oldottabb formá­ban, szinte játékosan be­széljen a nevelés nehezebb kérdéseiről is. A Családi kör szereplői már családtagnak számíta­nak, nem csupán azért, mert hosszú idő óta ismerjük őket a képernyőről, hanem azért is, mert gondjaik szin­te valamennyiünké <s, és mert a probléma megoldá­sának módját a nézővel kö­zösen igyekeznek megtalál­ni, több variációt mutatva be. Az bizonyos, hogy nem lehet receptet adni a gyer­meknevelés eseteire, mert minden gyermek egyéniség és minden szituáció sajátos kérdéseket vet fel, de min­dig van az adott helyzet­ben legjobbnak ítélhető megoldás. Vagyis dönteni, választani kell. E műsorban újabban a Családi ábécé tesztszerű rejtvénye segít gondolkodva dönteni elkép zeit, de nagyon is a valósá­gon alapuló helyzetekben. Hasznos ez a játék, különö­sen azáltal, hogy a műsor­újságban található szavazó­lapon is meg lehet adni a választ. Egy valamit kelle­ne még meggondolniuk a szerkesztőknek: este három­negyed tízkor már jóval ke­vesebben tartják továbbra is bekapcsolva készülékü­ket, még kevesebben fogják ilyenkor bekapcsolni, mint ahány szülőt érdekelne ez a műsor. Nem hiszem, hogy a tömegigény elleni me­rénylet lenne, ha olykor­olykor este nyolc órára len­nék a Családi kör adását. Olcsó „szórakozásnak” tűnhet pályakezdő írót és elsőkönyves forgatókönyv­írót megbírálni, „levágni”, mégis leírom, hogy Ördög'i Szilveszter novellája, az Advent öröme jobb írás, mint amilyen film a belőle készült adaptáció. Az elbe­szélésen is több helyütt ér­zik, meglátszik a kezdő író, azonban az írás mégis ösz- szefogottabb, feszültebb. Ez elsősorban a dialógusépítés eredménye. Az írásnak ezek az erényei már első olva­sásra sugallják a filmre, képernyőre való átdolgozást. A forgatókönyv írója, Árvái Jolán, azonban meg is rekedt a párbeszédek hű átvételénél. Pedig az írás­ban jóval több a filmalap­anyag, a képszerűség, mint amennyit sikerült képpé változtatni. Ebben a forga­tókönyv íróján kívül a ren­dező Radó Gyula és az ope­ratőr Illés János is hibázott. A film szerzőhármasa olyan lehetőségeket hagyott ki, amelyek szinte kikiabálnak a szövegből a képi megfo­galmazásért. így aztán a nem hibátlan, de határozott szerkesztő tehetséget muta­tó írás elszürkült a filmre- vitel során. Nemcsak a dia­lógusok lettek lazábbak, lá- gyabbak, (pedig a szöveg szinte szóról szóra azonos), hanem csupán szándék ma­radt a szeretet ünnepe és a szeretetlenség szembenállá­sának hangulati tükrözése is, mert az ünnep hangu­lata egy pillanatra sem vil­lan fel, nincs tehát mivel ütköznie a szeretetlenség- nek, elidegenültségnek. Nem volt igazi feszültség a kép­ernyőn, hiányzott az az at­moszféra, ami — ha halvá­nyan is — de mégis megle- gyinti az olvasót az írásból. Feszültség legfeljebb a né­zőben támadt, mert leg­alább ■ annyira lassúnak, vontatottnak tarthatta a filmet, mint amennyire ér­dektelennek, szürkének az utána sugárzott — a gondo­latokat mesterkélten keres­gélő — beszélgetést. Seregi István RÁDIÓ MELLETT Kit ne izgatnának olyan kérdések, mint a hosszú élet titka, s hogyan lehet örökké fiatalnak maradni? Gyárfás Miklós, az egyik legtermékenyebb és legsi­keresebb drámaírónk „a hosszú élet titka” c. 1966-os komédiájában úgy válaszolt ezekre, hogy a feltétlen, bármilyen kellemetlensé­geket szülő igazmondás tart fiatalon. A dar|ib — melyet a Rádiószínház* a „Harminc év magyar drámái” rangos sorozatában szombaton este mutatott be — már alcímé­vel (Hódolat Chaplin előtt) sejteti, hogy a fenti sum- mázathoz nem moralizáló színpadi történet, hanem groteszk elemeket is bőven tartalmazó komédia tanul­ságainak számbavételével lehetett eljutnunk. A századunk elejétől a harmincas évek derekáig ívelő cselekmény Pikéti Sándort mutatta be külön­féle „kényes” élethelyzetek­ben, amikor is sorsa kímé­letlen igazmondásának kényszere miatt fordult új­ból és újból rosszra. Ám a Pikéti sorsával visszatérően összefonódó karikatúrasze- rűen jellemzett szereplők, akik a tárgyban a megszo­kottabb „praktikusságot” tanúsították, közben annak rendje-módja szerint meg­öregedtek — miközben ő fiatal maradt. Végül mutat­ványosként tanította az em­bereket arra, hogy „...dob­ják el hazugságaikat, mert ez a hosszú élet titka”. A rádióelőadás parádés sze­reposztásban, Bozó László pontosan értelmező rende­zésében mutatta be a mo­dern hangvételű darabot. Krúdy Gyula írásművé­szetének sajátos realizmus­ba hajlását példázza az a „Boldogult úrfikoromban” című regénye, mely a régi pesti, városi élet néhány jellegzetes figuráját mutat­ja be, életszeretően, elnéző kedélyességgel, anélkül, hogy romantikus glóriát rajzolna a fejük köré. A re­gényből most Z. Szalai Sán­dor pompás rádiójátékot rendezett, melyet vasárnap hallhattunk Pás Sándor iga­zi „Krúdys” hangulatot te­remtő rendezésében. Az élet bármennyire a vendéglői törzsasztal körül látszott forogni ebben a dramatizálásban, s bárho­gyan is burkolta orrcsiklan­dozó konyhagőzökbe az író a szereplőit, — mégis a va­lóság, a letűnt világ egy sajátos darabja mutatkozott meg ebben az' egy estés vendéglői metszetben. A rá­dióra alkalmazás a regény legjellegzetesebb részeit jól emelte ki, hasonlóképpen vette át az író varázsosan hangulatos, jellemfestő, mu- zsikálóan szárnyaló dialó­gusait. Az egyórás rádiójá­ték ragyogó szerepeket kí­nált a színészeknek akik érezhető kedvvel éltek is velük.' Módi Szabó Gábor­nál tökéletesebb asztaltár­sasági elnököt nem is tu­dunk elképzelni, s Major Tamás szerkesztőfigurája tűnt még ki külön a pará­désan megformált Krúdy- alakok közül. Merkovszky Pál

Next

/
Thumbnails
Contents