Kelet-Magyarország, 1975. november (32. évfolyam, 257-281. szám)
1975-11-16 / 269. szám
1976. november 16. KELET-MAGYARORSZÁG — VASÁRNAPI MELLÉKLET 7 A 04 JELENTKEZIK HALLÓ! MENTŐK ? Az úton szirénázva robog a mentőautó. Egy pillanatra mindannyian odafigyelünk. Szorongva gondolunk arra, nem a hozzátartozónkat, barátunkat viszik-e benne. De ha idegen ember, akkor sem lehetünk közömbösek: gyors orvosi segítségre, életmentésre, vagy elsősegélynyújtásra van szüksége. Évről évre nő a közúti balesetek száma és ezzel rohamosan emelkedik a mentősök munkája is. A megyében például ''1974-ben csaknem 80 ezer alkalommal hívták a mentőt, ebből Nyíregyházán és környékén több mint 31 ezer esetben tárcsázták a 04-et. Az esetek jelentős százaléka közúti baleset. Tavaly a mentők összesen két és fél millió kilométert tettek meg a megyében. Az idei év sajnálatos emelkedést mutat. Az első fél évben már 42 ezer alkalommal hívták a mentőt Szabolcsban. A megyeszékhelyre ebből 12 ezer hívás jutott. A mentőautók már eddig 1,35 millió kilométert tettek meg, s ha hozzászámítjuk a második félévet is, a „rekordra” nem lehetünk büszkék. Emelkedett a hívások száma a szülésekhez. Míg 1973-ban a hívások 11,7 százaléka szülések esetén volt, addig tavaly már 12,7 százalék a szülések aránya az összes híváshoz. Idén ismét emelkedik ez a szám. Életmentéshez általában minden tizedik esetben hívják a mentőt. Ilyenkor szirénázva, kitűzött zászlóval robog a mentőautó. Dr. Virágh Anikó, a megyei mentőszervezet megbízott vezető főorvosa elmondta, hogy sok hiánnyal kell megküzdeni, de emiatt semmiképpen nem a betegek károsulhatnak. — A megyében 133 mentőápoló, 110 gépkocsivezető, két mentőtiszt és egy mentőorvos látja el a szolgálatot. Ha megnézzük, hogy a megye tíz mentőállomásának ellátására így hány ember és kocsi jut, nagyon alacsony számot kapunk. A reális igények nagyobbak. A mentőszolgálat, mint országos szerv központi ellátás és irányítás alatt áll. így nincs nagy különbség az egyes megyék felszereltsége között. Az országban Szabolcs a harmadik helyen áll az ellátásban. — Jelentős gond volt megoldani a munkaidő-csökkentés bevezetését. Egyébként is van nálunk 12, sőt 24 órás szolgálati poszt is. A számítgatások után sikerült elérni, hogy túlórázni senkinek sem kell és tudunk biztosítani egy szabadnapot a havi kötelező négy mellett. A „mentő” szó tartalmazza a legfontosabb jelentést, azt, hogy életmentésről van szó, ahol minden ápolónak, mentőtisztnek, orvosnak, gépkocsivezetőnek a jól összehangolt, gyors, felelősségteljes munkájára van szükség. A késlekedés halált is jelenthet. — Nemcsak a késlekedés, hanem az is, hogy néha indokolatlanul hívnak bennünket. A mentőszolgálat munkáját is segítik a modern technika eszközei. Minden kocsit rádióval láttak el és közvetlen kapcsolatban áll— näK a központtal. Az „irányító stáb” szobájában dolgozik egy telefonos, egy rádiós és egy naplós. A falon a megye mágnestérképe és az egyes mentőautókat kicsiny mágneslapok jelzik és a rádión leadott jelentes szerint az ügyeletes percről percre pontosan ismeri minden kocsinak a mozgási körzetét, irányát. Most éppen egy mentőápoló érkezik az irányítószobába. Kiss György szolgálatvezető megyénk területén mozgó mentők útját kíséri figyelemmel a mágnestáblán. — Szolgálatvezető bajtárs, a beteget most vittük el a baleseti sebészetre. Kell-e indulni valahová? — Nem kell Antal bajtárs, pihenje ki magát. Ebben a pillanatban csörög a telefon, a Jósavárosba egy kismamáért kell indulni. Antal Ferenc mentőápoló megkérdezi a címet még egyszer és máris indul. Gráféi András vezető főápolót munkában találtuk. Ellenőrzi az irányítók munkáját. — Nagyon sok esetben, általában a 24 óra alatt 90—120 alkalommal hívnak bennünket. Majdnem percenként jön a hívás így délelőtt. Ferdinánd László mentőtiszt most éppen a műszerek sterilizálását ellenőrzi. — Mindenkinek, aki erre a pályára jön, el kell döntenie, hogy miért vállalja ezt. Ha a betegek szolgálata, gyors ellátása a célja, csak akkor marad meg ezen a pályán. A kórházban már egy kollektíva fogadja a beteget, de a mentőkocsiban egyszemélyben az ápoló,' vagy a mentőtiszt a felelős. Köteles eldönteni egy pillanat alatt, hogy az adott esetben mit kell tennie. — Sok esetben méltatlankodnak a telefonálók, hogy a mentős a beteg állapota iránt érdeklődik, pedig ez nem „időhúzás”, hanem van úgynevezett esetkocsink, és egyszerű betegszállító autónk. Az előbbi csaknem olyan felszerelt, mint egy orvosi rendelő. A legszükségesebb, azonnali beavatkozásokat a helyszínen el tudjuk végezni. Czerula József gépkocsivezető már húsz éve dolgozik a mentőknél. Nem csak kiváló vezetőnek kell lennie, de rendelkeznie kell elsősegélynyújtási ismeretekkel is. A KRESZ- szabályokat pedig igen rugalmasan kell alkalmazni. — Ha életmentésről van szó, akkor nincs sebességkorlátozás a . számunkra. Az új KRESZ több lehetőséget ad a betegek érdekében, például be lehet hajtani egyirányú utcába az ellentétes oldalról, vagy a pirosba is be lehet menni adott esetben. — Sok esetben probléma az is — folytatja a beszélgetést —, hogy a sérültet az idegenek megpróbálják ellátni és sokszor a szakavatatlan segítség még halált is okozhat. Például gerincsérülésnél, nyílt törésnél nem szabad mozgatni az illetőt. Inkább várják meg a helyszínen a mentőt. A mentősök mindennapi feladatai nem látványosak, hanem a gyors segítséget jelentik. Nem a mutatós, érdekes megoldást keresik, hanem a betegekért, embertársaik életéért küzdenek nap mint nap, minden esetben újra és újra. „ Tóth Kornélia Dr. Virágh Anikó főorvos és Antal Ferenc ápoló az esetkocsi felszerelését ellenőrzi. (Elek Emil felv.) A Magyar Tudományos Akadémia székházának távlati képe. A tudós társaság háza Az alapításának 150. évfordulóját ünneplő Magyar Tudományos Akadémiának a mai Roosevelt térre tekintő székházát 1862—1865 között építették meg egy berlini építész, bizonyos Friedrich August Stüler tervei alapján. Az ország legfontosabb művelődési intézményének építkezéséhez adományaikkal a kézművesek, parasztok, kisemberek I éppúgy hozzájárultak, mint az arisztokrácia és a polgárság. Az építkezési anyagok és berendezési tárgyak túlnyomó része hazai eredetű volt, csupán a kályhákat és a kandallókat, a bronz díszítéseket szerezték be Poroszországból, illetve Bécsből. A nagyterem freskókkal való díszítésével 1892-ben készült el a kor neves művésze, Lotz Károly. A Tudós Társaság székházának a Dunára, a Várra, a Lánc- hidra nyíló ablakain kitekintve Széchenyi álmának a színterén érezhetjük magunkat. 1 A díszterem freskórészletei. I ___________________________ A díszterem. Az Akadémia könyvtára. Lépcsőházi részlet.
