Kelet-Magyarország, 1975. október (32. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-15 / 242. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1975. október 15. PILLANTÁS A PULT MÖGÉ Nyitvatartás, cipekedés, munkabér A KERESKEDELMI DOLGOZÓKRÓL A kereskedelemmel mindannyian kapcsolatban vagyunk, még a kereskedelemben dolgozók is, hiszen adott esetben ők is vásárlók. Talán ebből következik, hogy a kereskedelem oly gyakran áll a krr tíka középpontjában. Sok észrevétel, megjegyzés hangzik el például a kiszolgálásról. Gyakori kívánság, hogy az üzletek nyitvatartási idejét hosszabbítsák meg, jobban igazodjon a vásárlási csúcsforgalomhoz. A kívánságok néha túlzottak, mintha megfeledkeznénk arról: a kereskedelemben dolgozóknak, a pult másik oldalán lévőknek is ugyanolyan emberi problémáik, személyes gondjaik lehetnek, mint másoknak. Általában a kiskereskedelemben dolgozók hetven százaléka nő. Nekik is a gyermeket éppúgy el kell hozni este 6- ig a bölcsődéből és óvodából, mint másoknak. A túlzott elvárások talán abból is adódnak, hogy sokan nem ismerik munkájukat, annak sokrétűségét. Például nem igen tudják, hogy egy vasboltban dolgozó kereskedő naponta 250—300 mázsa vasat mozgat meg a vállán és nem sokkal kevesebbet cipekedik egy tejboltban dolgozó nő sem. Kiszámították: egy egyszemélyesboltban dolgozó kereskedő 15—20 kilométert is gyalogol a napi nyitvatartási idő alatt. Nemcsak vesz és elad a kereskedő, hanem komoly anyagi felelőssége van, meglehetősen nagy összegű társadalmi tulajdonnal kell elszámolnia. Mindemellett bizonyos készségeket is megkíván ez a munka: gyorsan kell tudni reagálni a vásárlók kérésére, úgyszintén számolni, Jogosan vetődik fel a kérdés: ezek után vonzó-e a kereskedői szakma? Van-e munkaerőhiány a kereskedelemben? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk a két megyei kiskereskedelmi vállalat vezetőivel. A munkaerő megtartásáért A Szabolcs-Szatmár megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalatnál nincsenek létszámgondok — tájékoztatott bennünket Beck József főkönyvelő, de megjegyezte: nagy erőfeszítéseket kell tenniük a munkaerő megszervezéséért, megtartásáért. Évente 80—90 ezer forintot fordítanak oktatási célokra, az idén 35 tanuló végzett a Kereskedelmi Oktatási Központban, közülük 30-an kötöttek szerződést, öt az iparban helyezkedett el — mondván, ott jobbak a lehetőségek. Vidékről bejáró dolgozóiknak a vállalat fizeti az utazási költségeket és éppen a közelmúltban határozták el, hogy egy tizennyolc fős leányszállót létesítenek, ezzel is könnyíteni kívánnak a bejárók helyzetén. A 44 órás munkaidő bevezetése éppoly jogos volt a kereskedelemben, mint máshol. Ma már nem han- goítatja egyetlen dolgozójuk sem, hogy elmegy az iparba, mert ott szabad szombat is van. Természetesen nem volt egyszerű ezt megoldani a meglévő létszámmal, a nyitvatartási idő szűkítése nélkül. Az iparcikküzletek városunkban általában 6 óráig vannak nyitva, kivétel a Nyírfa Áruház, amely este fél 7-ig. Elhangzott olyan kívánság, hogy ezt hosszabbítsák meg fél 8-ig. Méréseket végzett a vállalat, hiszen minden esetben meg kell találni azt a reális nyitvatartási időt, amikor a vásárlók nem tolonganak az üzletben és a vállalat hatékonyságára nézve sem kedvezőtlen. Tehát nem ég hiába a villany, ennek figyelembevételét takarékossági szempontok is megkívánják. A mérések a kérést nem indokolták. Kiemelt bérért sem? Míg az iparcikkek nagyrészéről elmondható, hogy nem napicikkek, addig az élelmiszer-kereskedelemben forgalmazott áruk ezeknek Nőtt a tejtermékek forgalma Egy fél év alatt: 100 ezer hektó dal több, mint az elmúlt év első hat hónapjában volt. A kannás tejföl is emelkedő tendenciát mutat, bár nem vitás, ma már egyre többen a jól csomagolt árut keresik. Egyedülálló a kakaó pályafutása is az év első felében. Itt újra csak a számokhoz kell nyúlni bizonyítékért: megyénkben a kedvelt italból az 1974-es első félévihez hasonlítva <327 százalékos!!! volt az emelkedés. Pár hektó híján hatezer hektolitert ittunk meg. Kiegyensúlyozottnak tekinthető a sajt, túró fogyasztása is, ez a szezontól függően mutat pár százalékos emelkedést, illetve csökkenést. És hogy egy édes hírrel fejeződjék be az információ: a Túró Rudi nevű gyermekcsemege változatlanul népszerű, és még a cukorkák és csokoládék dömpingjében is van ereje ahhoz, hogy félévenként egyharmaddal több fogyjon belőle. A tejipari vállalat kimutatásai szerint 1975 első felében a tej- és tejtermékek forgalma megyénkben 17 százalékkal emelkedett. Az örvendetes jelenség azt mutatja, hogy az egészséges táplálkozás éppen ott hódít tért, ahol ahhoz a legtöbb tartalékunk van. Megyénk lakosságának részesedése a kereskedelmi forgalomba kerülő tej meny- nyiségéből 96 ezer 376 ezer hektoliter volt. Ez IS százalékkal több, mint 1974 első felében. Hozzá kell tenni, hogy amint a hűtőlánc javul, a tejfogyasztás további emelkedése várható. Egyre nagyobb a falusi fogyasztás aránya is. / A legnagyobb karriert a tejtermékek közül a poharas tejföl futja be, állandó iramot tartva. A nagyon jó minőség — sűrűség, íz — biztosítja ezt. A mintegy nyolcezer hektós fogyasztás egyharmadéppen ellenkezője. Amint Kiss János, a Szabolcs-Szatmár megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat igazgatója elmondta: emiatt is tulajdonítanak olyan nagy jelentőséget a lakosság igényeinek, észrevételeinek. Megoldásuk azonban korántsem egyszerű. E szakmában olyan nagymértékű a munkaerőhiány, hogy sok esetben kiemelt bérért sem ' kapnak szakképzett keres- ■ kedőt, különösen kisboltjaikba nehezen találnak" boltvezetőt. Ezekben a boltokban csak minimális szociális körülményeket tudnak teremteni. A modern technikát, a fejlődést, az elavQlt épületekbe nem lehet, bevinni- (különböző szállítóeszközöket, konténereket, nagyobb hűtőtárolókat), amivel a dolgozók munkáját lényegesen meg lehet könnyíteni. Nehéz fizikai munka, a sok cipekedés vár tehát az itt dolgozókra. Ezért szívesebben vállalnak munkát a korszerű modern ABC-áruházakban és még kiemelt fizetésért sem szívesen mennek a kisebb boltokba, ahol a munka fizikai részén túl anyagi felelősség is hárul rájuk. Cél: bevásárló- központok Az élelmiszerszakmában tapasztalható munkaerőhiányra vezethető vissza — jegyzi meg az igazgató, hogy a 44 órás munkahétre való áttérést pillanatnyilag is csak 70 százalékban tudták bevezetni a vállalatnál. Szintén munkaerőhiányra vezethető vissza, amit olvasóink levelei alapján már többször mi is szóvá tettünk: a kisebb boltok korán, már délután 3 órakor is bezárnak... A kisboltok a vállalatnak sok gondot okoznak. Ezért most az a cél, — említi a vállalat igazgatója — hogy nagyobb távolságban, tehát ritkábban nagy ABC-áru- házakat kell építeni és a kisboltokat fokozatosan fel kell számolni. Az elképzelés megvalósításához természetesen szükséges a vásárlói szemlélet megváltoztatása; a lakosság lehetőleg előre több napra, esetleg egy hétre vásároljon. Ennek egyébként napjainkban megvannak a feltételei, hiszen "az országos statisztika szerint ma már három család közül kettőnek hűtőszekrénye van. A nagy bevásárlóközpontok ezt a célt kívánják szolgálni és ez a jövő útja. Soltész Ágnes Noteszlapok ■ ■ ww TÜZELŐ Nem különleges az epizód, megtörténik sokszor, mégis jó elmondani. A Hímes Nyíregyháza egyik családias települése, itt sétáltak az Érpatak környékén a napokban a 2-es gyakorló- iskola gyermekei. Egyikük meglátta, hogy öreg néni és bácsi hordja az utcán leborított tüzelőt az udvarra. Nagy volt a facsomó és erőtlen, lassú a két öreg kéz... A kisdobosok megkérték a kísérő tanítónéniket, hogy segíthessenek. A kis kezek fürgén rakosgatták a téli tüzelőt, ami órágig eltartott volna a két öreg embernek, a gyermekek percek alatt, kézről kézre adogatták a meleget adó fát. Az anyóka sírva köszönte meg a nem várt segítséget és tíz forintot szorongatott a kezében, amit cukorkára szánt a gyermekeknek. De nem tudta, illő dolog-e így fizetni az önzetlen segítséget. A gyermekek nem is fogadták el a pénzt, hanem megígérték, máskor is eljönnek. Most már tudják, melyik házba kell kopogniuk... BARÁZDAPER A per nem bírósági tárgyalótermekben folyik, egyelőre csupán az idegpályák, az indulatok, érzelmek mezején. Ott viszont kiadósán. Két vikendtelek tulajdonosáról van szó, akik nem hajlandók belenyugodni a tanácsilag kicövekelt barázda „nyomvonalába”. Amíg az egyik alszik, a másik kihúzza és arrébb viszi a karót. Egyikük sem enged, hiába igyekszik jobb belátásra bírni őket a munkahelyi vezetőjük, ugyanis egy cégnél dolgoznak, szinte a szomszéd asztalnál... A tízcentik azonban elválasztják őket a barázdáknál és a fejekben. NÁSZÚT ÉS ALMA Kicsit kapatos fiatalember ült mellém a Lillafüred ex- presszen, furcsán ejtette a szót. Könnyű volt megállapítani, hogy Nógrád környéki lehet. Nem is kellett kérdezősködni, mondja magáról, hogy „salgótarjáni”, de innen nősült Szabolcsból, Csegöldről. A felesége Tarjánban dolgozott, ott ismerkedtek meg. Hetvenben házasodtak össze... — A nászutunk ide vezetett Csegöldre — mesélte. — A két hét alatt felhúztuk az anyóséknál a nyári konyhát. Abba húzódtak meg, amíg felépült a nagy ház... A tarjáni bányász most almát szedni utazott Csegöldre, mert mint mondta, két „hazája” van, és mind a kettőben otthon kell lennie... (páll) Egyre több tévés lehetőséget és műfajt használ föl a nemes céljai és a néző szórakoztatása érdekében az „Antikvárium”, Bogáti Péter — úgy látszik — meggyökeresedő műsora. Ez a változatosság azonban nem mindenben szolgált a múlt keddi adás előnyére. Vonatkozik ez elsősorban a Stúdió „K” pantomin-együttes felléptetésére, amely sajátos — és másutt természetesen jobban méltányolható — stílusával „kilógott” a produkcióból, túl azon, hogy Clair Vilmos újkori, 19. kiadású Párbajkódexének a pa- rodizálása jobb (pl. szöveges) lehetőségeket kínált. Kár volt elmulasztani. Jó ötletnek bizonyult viszont a könyvakcióról szóló egy-két riport, interjú. Elsősorban az tetszett, hogy akadt, aki szabatosan megfogalmazta: ő ....nem könyvet, hanem olvasmányt gyűjt.” Ám különleges magyarázatra nemigen szorul, hogy miért adott 26 000 Ft- ot az OPKM a Tudományos Gyűjtemény 23, ma már ritkaságszámba menő évfolyamáért. Miért kellett ezt agyonmagyarázni ? Ami maradéktalanul tetszett: Arany János dalainak a bemutatása, (különösképpen a „Tintásüveg” Bessenyei Ferenc előadásában). A „Magyar kertek” filmszkec ;- cse és a „Magyarság táncaidból a HVDSZ Bihariegyüttesének a bemutatója. A dramatizált anekdotikus, humoros miniatűrök közül pedig a kaszinozó táblabí- rák történetei, elsősorban a kitűnő színészek jóvoltából. És végül Várkonyi Zoltán személyében az „Antikvárium” igazi műsorvezetőgazdára talált, akinek a szavaiból, gesztusaiból sugárzott a könyvek, az irodalom szeretete, s meghitt szellemi élményé tudta felforrósíta- ni a végeredményben eseménytelen összekötő jeleneteket. A „Falu a Hortobágy szélén” c. dokumentumfilm-so- rozat IV. része Balmazújváros felszabadulás utáni megváltozott életét mutatta be. Ebben „A szabadság” c. részben a sorozat legfőbb erényei tárultak föl: a téma sokoldalú megközelítése, a felelősen őszinte hangnem a problémákkal való szembesülésekor, a felszíni jelenségek mélyére hatolás. Jó példája volt annak a közéleti aktivitás sokszor fellelhető hiányait taglaló vita megszervezése és felvétele a helyi művelődési házban. Bárcsak minél több ilyen filmszociográfia születnék a magyar falvakról! Egyetlen kifogásunk a mai közművelődést bemutató képsorozatot illeti, mert mintha túlságosan a múltba vitt volna vissza. A hagyományápolás bemutatása mellett az új közművelődési formákat és kifejezésmódokat is szemléltethette volna Major Sándor szerkesztő műsora. A rendezés Magyar Józsefet, a beleérző operatőri munka Neuman Lászlót dicséri. Merkovszky Pál Rolf Schneider dokumentumjátéka Az eljárás megismételhető, melyet a harminc ívvel ezelőtt zajlott nürnbergi per anyagából írt, nem egyszerű megemlékezésként hatott a hétfői adásban. Több volt, úgy éreztem, figyelmeztetés és számonkérés egyszerre. A Hitler-fasiz- mus módszerei továbbélnek, sőt továbbfejlesztve élnek tovább, példa erre mindaz, amit a vietnami háborúban a polgári személyek ellen elkövetettek az amerikaiak és Thieu zsoldosai, példa a chilei hazafiak tízezreinek megkinzatása, megöletése, a Palesztinái menekülttáborok ellen intézett bombatámadások, s még több minden, ami a nürnbergi per óta a világ közvéleményében háborús bűnnek számít. Ezekkel a gondolattársításokkal figyelmeztet ez az izgalmas dokumentumjáték. S egyben számonkéri azt, hogy elmaradt a nürnbergi per óta elkövetett háborús bűnök számonkérése. Nem a háborús bűnösök lelkiismeretére hivatkozik, ilyen nincs, mint a nürnbergi per is megmutatta. A világ békeszerető embereinek tudatára és aktivitására számít, azt sokkolja. A magyar feldolgozás sikerrel szolgálta e célokat. A héten két hangjáték is szólt azokról a bajokról, amelyek abból származnak, hogy némely termelőszövetkezetben egy némely vezető magánjellegű gazdálkodást folytat. Magyarán mondva annyira magáénak érzi a közös tulajdont az ilyen vezető, hogy teljesen kisajátítja nemcsak a vezetést, hanem a közös vagyon neki tetsző részét is. Mocsár Gábor hangjátéka, a Riasztólövés, a vígjátéki helyzeteket a szavak mögé, a szituációkban és a jellemrajzba rejtett szatirikus gondolatokkal mélyíti el. Ebben az állatfelvásárlónak „hangot kölcsönző” La- tinovits Zoltán adott igen sokat játékával Mocsár Gábor szövegéhez. A szerző első rádiós vígjátékában a közösből szabadon potyázga- tókat teszi nem nevetségessé, hanem utálni valóvá, s a szereplők rendszerével, a „felállással”, kimondja azt is: a bűnözőkkel egy „rangsorba” helyezi őket. Igaza van. Bár az ilyen esetekben nemcsak a potyalesők, a dézsmálok hibásak, hanem a dézsmát felkínálók is. Azonban ez már nem vígjátéki téma. Keményebb hangszerelésű a Nyári gyakorlat című hangjáték. írója, Galgóczi Erzsébet, egy a sikerektől elromlott tsz-enök leváltásának okait indokolja meg: felelőtlen gazdálkodás, korrumpálás, hatalommal való visszaélés, a közös vagyon herdálása, erkölcstelen életmód és még több más, ami szocialista vezetőkhöz méltatlan. Egyoldalúan fekete ember ez az elnök, sematikus. A vezetésre alkalmatlan és méltatlan ember elrettentő, kórtani mintapéldánya. Ez az árnyalás nélküli jellemrajz rontja az alak hitelét, pedig valóban az életből valók a benne sűrített rossz, visszataszító vonások. Azt gondolom, egyórás hangjátékban meg lehet találni a módját az árnyalt jellemzésnek. S még valamit, ami ide tartozik: az elnök felháborító tulajdonságai, magatartása, cselekedetei — kettőt kivéve — csak más szereplők elbeszéléseiből jutnak a hallgatók tudomására, s ez így csökkenti a hallgatók felháborodásának hőfokát. Seregi István JképermyoEEE A rrfTTil MELLETT
