Kelet-Magyarország, 1975. október (32. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-07 / 235. szám
1975. október 8. •KELET-MAGYARORSZÁG 3 Beszélgetés a szervezésről DH-munkamődszer és társai A Nyíregyházi Konzervgyárban jó két éve úgy döntöttek, hogy bevezetik a Dolgozz hibátlanul! munkarendszert. Hosszas előkészítő munka következett, kilenc munkacsoportban mérték fel a gyár belső és külső helyzetét, kapcsolatait, vázolták a jövő lehetőségeit. Minderről több tucat dossziéban külön-külön tanulmánynak beillő elemzés készült. Csak ezután vállalkoztak arra, hogy a DH-rendszert bevezetik. Az itt említett szervezés előkészítése, majd bevezetése hatalmas szellemi energiát követelt. Azonban egy több, mint kétezer embert foglalkoztató gyárban ezt meg lehet tenni, mert van elég szakember. Ám mit tegyen egy középvállalat, mondjuk a Nyírségi Nyomda, ahol szintén szeretnék az új módszereket bevezetni, de a szervezéssel jó, ha egy ember foglalkozhat önállóan. Mindkét példa napjaink valóságát tükrözi, egy közelmúltban elhangzott ankét példái, amelyet a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság megyei szervezete rendezett. A kérdés: mit tehet egy tudományos társaság a megyéért? — Ha csak a vezetéssel és a szervezéssel kapcsolatos új ismeretek közzétételére vállalkozik, már ez sem kevés munka — vélekedik Folkmayer Tibor, a nyíregyházi városi pártbizottság titkára, aki a DH- munkarendszer előkészítéséről tartott vitaindító előadást. — Viszont az is jó, amit a nyomda igazgatója javasolt, hogy a kisebb vállalatok igényeljék a segítséget, a társaságon belül akár egy szakmai zsűri segítse a vállalatok szervezési elképzeléseinek felülvizsgálatát — teszi hozzá Török István, az SZVT megyei szervezetének titkára. — összehívni a vezetőket, a szervezőket, ukáz- ban kiadni, hogyan csinálják, annak a szervezésnek a hatékonysága nem sokat ér — folytatja Folkmayer Tibor. A szervezésnek valahol itt kezdődik az abc-je. Kollektív munkát feltételez, ahol az eredményeket csak úgy lehet elérni, ha abban mindenki tevékenyen részt vesz. Ha csak a Dolgozz hibátlanul! munkarend- szert nézzük, már akkor is eltérő értelmezésekkel, különböző megvalósításokkal találkozunk. Nyilvánvaló, hogy a mozgósítás ereje nem elhanyagolható, azonban helytelen lenne abból kiindulni, hogy a DH csak egy mozgalom, elég a munkapad mellett elhatározni, hogy ezentúl jobb munkát végez a munkás. Eredményt csak akkor ér el, ha a jobb munkának a feltételeit is megteremtik, olyan szervezési intézkedéseket valósítanak meg, amelyek révén csökken a hibázás lehetősége. — Azt kell felfogni, hogy először felülről lefelé kell elindulni a DH-rendszernél — mondja Folkmayer Tibor. — Csak a részletes felmérés után derül ki, hol kell változtatni. El kell fogadni a szervezéstudomány néhány tételét, így azt, hogy a hibák 70 százaléka .vezetői eredetű, vagyis a felső döntési körből indul ki. Ahogy mondani szokták, csak az nem hibázik, aki nem dolgozik. A vezetői hibák sem szándékosak, hanem a helyzet rossz megítéléséből, esetleg a tájékozottság hiányából fakadhatnak. A DH-nak egyik sarkalatos tétele, hogy kiszűrje a szubjektív, az egyén érzéseitől diktált döntéseket, s igyekezzen tisztán az adottságoknak és a lehetőségeknek megfelelően megszervezni a termelést. A Nyíregyházi Konzervgyár szervezési tapasztalatait — az Országos Vezetőképző Központ javaslatára — rövidesen sorozatban közreadják. Az SZVT- nek is az az egyik feladata, hogy a jó tapasztalatokat terjessze. — Ezért próbáltunk a műszaki hónap idején olyan előadásokat rendezni, amelyek közérdeklődésre tarthatnak számot — mondja Török István. — így az V. ötéves terv köz- gazdasági szabályozórendszeréről dr. Trethon Ferenc pénzügyminiszter-helyettes beszélt, a munkagazdaság időszerű kérdéseiről Buda István munkaügyi államtitkár tart előadást, de szó lesz a szocialista termelésirányítás • megszervezésének nemzetközi tapasztalatairól is Frank Tibornak, az SZVT főtitkár- helyettesének előadásában. A gazdaságosabb, hatékonyabb termelés előtérbe kerülésével kapott nagyobb szerepet a szervezés tudománya is. Mint ahogy bebizonyosodott, nem lehet kampányfeladatként kezelni, a párt Központi Bizottságának 1971-es határozata ma is élő, a vállalatok ennek alapján tudnak javítani munkájukon. L. B. Döntés A megyében jelenleg háromszázöt munkahelyen 323 munkaügyi döntőbizottság működik. A megyei munkajogi bizottság tájértekezleteken értékeli a munkaügyi döntőbizottságok eddigi munkáját és beszéli meg a további feladatokat. Az első tájértekezletre Mátészalkán került sor. A vállalatoknál, intézményeknél működő munkaügyi döntőbizottságok a múlt évben 1862 dolgozó és munkaadó közötti vitában hoztak döntést. 887 esetben döntöt-- tek a dolgozó javára. A tárgyalt ügyek száma az előző évihez képest csökkent. Mivel a munkaügyi döntő- bizottságokat a viták keletkezésének a színhelyéhez közel hívják életre, így alaposan fel lehet tárni azokat az okokat, amelyek köpött a vita keletkezett. A viták igazságos elbírálását segíti, hogy a szakszervezet és a munkahely által egyenlő arányban delegált tagok jól ismerik a munkahelyi körülményeket, köztiszteletben állnak, feddhetetlenek és kellő szakmai ismerettel rendelkeznek. Az eredmények mellett hiányosságok főleg a döntő- bizottságok működéséhez szükséges feltételek megteremtésében — ezek a munkahelyi gazdasági vezetés feladatai — vannak. (sigér) Záhonyban a darabáruk átrakásánál. mozgékony gépek segítik a munkát. Kosa Zoltán gépalkatrészeket rak át. A sok gépesítés mellett jócskán van még nehéz, kézi rakodás is. Veréb Lajos ércátrakáson dolgozik. (Hammel József felvételei) A TAURUS-BIKA EREJE A kerékpárköpenyen egy kis, vékony ezüstszál fut. Az oldalsó részen, azon, amely a legszélesebb felületet tárja a nézó' felé. Milyen jól megy nekünk — gondolhatja valaki —, már díszítünk is. De hamar kiderül, a sáv nem dísz. Életvé- dclem. A piackutatás fortélyai Fényvisszaverődés A Taurus nyíregyházi gyárának vezetője, Gergely Ferenc hamarosan felvilágosít: ez a sáv nem más, mint egy fényvisszaverő réteg, ha ráesik a reflektor fénye, világít. Az Egyesült Államokban már nem is engednek olyan bicikliket az úttestre, amelyeken nem ilyen köpeny van. Vajon honnan tudják? Nos, a piackutatás során derült ki. Ehhez hozzátartozik mondjük olyan „apróság” is, hogy olvassák a külföldi közlekedési szaklapokat. De mindez akkor lesz teljes, ha például a nyugat-európai kerékpárgyárak eladásairól is tudnak, amiből kiderül, hogy csak olyan járművet tudnak eladni, amin ilyen gumi van. Persze ehhez azonnal kapcsolódik: meg kell .tudni, kik és hol gyártanak ilyet. És jön ehhez egyféle jóslás: csak idő kérdése, hogy ez a fényvisz- szaverő kerékpártömlő terjedni kezd Európában is. Nos, a szakember számára ezek az adatok jelzést adnak a gyártmányszerkezet alakításához. Jönnek a szárríítá- sok, drágább-e mint a hagyományos, ha igen mennyivel, mit bír el a piac és így tovább. A tömlő, amit a ke- zembén tartottam, így egy sor tudományos és gazdasági vívódás eredménye, s ha ma csak pár is van belőle, kétségtelenül a jövő terméke. Matrac, USA, tanulmányút Nem kétséges, hogy a gumimatrac nagy sláger a világpiacon. A nyíregyházi gyár termékének legnagyobb konkurrense Japán, és néhány ázsiai állam ipara. Az ok nyilvánvaló: a kempingcikk sok élőmunkát kíván, ehhez munkaerő kell, s miután nálunk van, így jövője biztos. A vásárlók között szerepel az Egyesült Államok is. Nem nagy mennyiséggel, de szerepel. És a Taurus nyíregyházi gyárvezetője a külkereskedelem egyik vezetőjével éppen oda készül tanulmányútra. Talán nagyobb eladásra készülnek? Amint kiderül, nem. — Jelenleg az USA nem a legcsábítóbb piac — mondja Gergely Ferenc. — De ki tudja, meddig lesz így? Ha a legnagyobb kedvezmény elve beugrik a gyakorlatban, akkor a helyzet változik. Nos erre is készülve fogunk tájékozódni. Lehet, hogy a piac megismerése éppen más termékek számára nyit utat. Ezt csak a tapasztalat dönti el. De a legfontosabb, hogy időben rendelkezésre álljanak az információk. Mit kell tudni A magyar gumiipar a külkereskedelemmel együtt figyeli a világpiacot. Nyersanyagot és eladási lehetőséget, tőzsdék részvénymozgását, divatot és szükségletet. De tényleg ilyen egyszerű? Az igazgató — anélkül hogy mítoszt vonna a piackutatás köré — meggyőz arról, hogy nem. — Nem kétséges, hogy száz elemet is fel lehet sorolni, mi kell ahhoz, hogy éld" sük, mit, kinek, mennyi hiába történik mindez, csak az íróasztal, esetleg utazás élménye dönt. Mi: dent oz emberekkel együtt kell végrehajtani, így a számításoknál a lehetőségek között döntően kell építeni az üzem dolgozóira. Mire képesek, mit tudnak újat és jobbat nyújtani, képesek-e vállalni egy-egy feladat nehézségeit, és így tovább. Vagyis a piackutatás csak akkor reális, a belőle született döntés csak akkor megalapozott, ha a gyáriak ereje, képessége is mint faktor jelen van. Mert lehet, hogy tucatnyi jelből összeáll a piaci kép. De az is benne, hogy csak a jó, kiváló minőség adható el. És itt már kinek-kinek a saját háza körül kell keresgélni. Itt jelentkezik a jobb szervezés, a tudatos munka, az érdekeltség, a gyári légkör. Jó helyen kereskedik a Taurus akkor, amikor a hazai és világpiacon betöltendő szerepének vizsgálatakor a gyárkapun belülről indul ki. Csak így marad hű az embléma bikájához. Ami márka, s az erő jelképe. Kell is a világversenyhez. B. L. hajósiamban egyre több m pályázatot hirdetnek az újságokban vezető beosztásokra. Ez meg ez a vállalat keres irányító munkára egyetemet végzett szakembert magas fizetéssel és részesedéssel. Pályázatokat, részletes önéletrajzzal kérik eddig meg eddig eljuttatni. örül az ember lelke, ha ilyet olvas. Lám, az a törekvés,- hogy a lehető legszélesebb körből választassék ki a lehető legalkalmasabb személy. Bennfentesek azonban óvatosságra intenek. Azt mondják, egy kis baj van ezekkel a pályázatokkal. Nem mindegyikkel, de némelyikkel. Elég sokkal. Sportnyelven szólva van itt egy kis bunda. Meghirdetik a pályázatot, s a boldogtalan érdekelt elolvassa az újságban. No, azt mondja, pont egy ilyen vezető állás kéne nekem. Neki- gyürkőzik, ír egy életrajzot, elolvassa, nem tetszik, eldobja, ír egy másodikat, meg egy harmadikat, végre készen van vele. Nagy gonddal lemásolja, borítékolja, elviszi a postára, ajánlottan feladja. Aztán mindennap lesi a postást. Vele együtt a többi, mondjuk ötven pályázó, aki kétség és remény közölt ugyanezt végigszórakozta. A vállalatnál meg nagy az öröm, hogy jönnek a pályázatok. Hadd jöjjenek csak! Minél több, annál jobb. Mert ez az ötven irkafirka beleBundapályázat kerül majd egy dossziéba, a feladók kapnak egy pársoros levelet, hogy „a pályázatban megjelölt állást legnagyobb sajnálatunkra már betöltöttük.” De az a vastag dosszié azért nagyon fontos. Mert vastagón bizonyítja, hogy ezt az állást a legkörültekintőbb kiválasztás útján minden érdektől mentesen töltötték be. Mikor aztán minden boríték már ott van a dossziéban, akkor előkerül a páncél- szekrényből az ötvenegyedik. Ott lapul az már jó ideje. Ebben van annak a bácsinak vagy néninek a pályázata, aki már akkor ki volt jelölve erre az állásra, amikor a pályázatot még ki sem írták. Sőt, jószerivel a kedvéért írták ki a pályázatot. Ö is kap egy levelet. De abban dz all, hogy a pályázatot megnyerte. Erre ugyan nem volna szükség, mert tudta ő már rég. De a játékszabályokat be kell tartani. Hanem valaki egyszer gondolt egy merészet és nagyot. Mikor pályázatára megkapta az elutasító levélkét, egyenesen felment a vállalathoz, fel egészen a főnökhöz és azt mondta, hogy ö bizony kétségbe vonja a pályázat tisztességes voltát. Szerinte az ő életrajzát el sem olvasták. Természetesen kikérték maguknak. Jó, mondta az illető, vegyék csak elő azt a pályázatot. Előkerült a vastag dosszié. Látja, még le is raktuk — hangzott a feddés. No, jó, akkor tessék nekem felolvasni, mit írtam benne. A főnök fennhangon olvasni kezdte: „Alulírott X. Y. megpályáz zom az állást. Bár meg vagyok győződve, hogy bunda az egész és maguknak már régen megvan a jelöltjük. Arról is meg vagyok győződve, hogy maguk ezt a pályázatomat el sem fogják olvasni, de én majd felmegyek magukhoz és akkor maguk fel fogják olvasni ezt a kérvényt, amit akkor látnak először...” — No? — kérdezte a pályázó. — No? — válaszolt a főnök hidegvérrel. — Most legalább tudja, miért utasítottuk el. Aki ilyen ostoba rágalmakat irkái, az nekünk nem kell... — Úgy? Olvassa csak tovább! — „És akkor maguk azt fogják mondani zavarukban, hogy azért utasítottak el, mert aki ilyen ostoba rágalmakat irkái, az maguknak nem kell.” N. S.
