Kelet-Magyarország, 1975. október (32. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-30 / 255. szám
1975. október 30. KELET-MAGYARORSZÁG 7 űjmhsAgok, TUDOMáNYOS XDIATÜSOK fl biológiai kutatás fellegvára Alig több, mint két esztendeje, 1973. októberében adták át rendeltetésének a Magyar Tudományos Akadémia egyik legfiatalabb intézményét, a szegedi biológiai központot. A kutatóközpont létesítésének gondolata azt követően merült fel, hogy az MTA 1962-ben úgy határozott: a rendelkezésre álló anyagi eszközök jelentős részét a következő években a modern biológiai kutatások fejlesztésére koncentrálja. A létesítmény helyéül Szegedet jelölték ki, a tekintélyes hagyományokkal rendelkező egyetemi várost, ahol egykor Szent-Györ- gyi Albert Nobel-díjas biokémikus folytatta kiemelkedő munkásságát, s ahol sok más neves professzor alapított iskolát. A szegedi biológiai központ kutatási főirányául a bioreguláció területét jelölték meg. Egy másik témacsoporton belül a genetikai információ átvitelével és érvényesülésének szabályozásával foglalkoznak a kutatók. A biológiai központ egyik intézete a fotoszintézis folyamatának problematikájával foglalkozik. A négy intézetre — biokémiai, genetikai, biofizikai, növényélettani — tagozódó biológiai központ különös súlyt helyez az ipar és a mezőgazdaság szempontjából fontos mikrobiológiai és növényi életjelenségek megismerésére, valamint sok gyógyászati problémát megoldani hivatott immunológiai, humángenetikai kérdések tisztázására. Kutatóintézet a Rózsadombon A Rózsadomb tetején, gyönyörű környezetben épült fel 1962-ben a Magyar Tudományos Akadémia Központi Kémiai Kutató Intézete. Már korábban, 1952-ben létesült az intézet az alapvető kémiai kutatások végzésére, különös tekintettel azokra a kémiai kutatási feladatokra, amelyek nagyobb felszerelést igényelnek. Az intézet olyan fontos területek megismerésére koncentrálja az erőit, mint a biológiai aktív vegyü- letek, a szénhidrogének, makromolekuláris anyagok kutatása. Az intézetben számos nagy kísérleti berendezés áll a kutatók rendelkezésére. r Évszakok - megrendelésre Martonvásáron a magyar növény nemesítés és -termesztés nagy alakjait — Baross Lászlót, Cserháti Sándort, Tessedik Sámuelt — ábrázoló szobrok szomszédságában emelkedik az egykori Brunswick-kastély, benne a Magyar Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Kutató Intézetével. Az MTA 1953- ban vette át a Földművelésügyi Minisztériumtól a korábbi Növénytermesztési Kutató Intézetet, ekkor kapta új nevét is. Az intézetben növénybiokémiai és -fiziológiai, növénygenetikai, növénynemesitési és -termesztési kísérletek folynak. A kutatóknak 3000 hektáros kísérleti gazdaság áll rendelkezésére laboratóriumi eredményeik gyakorlati kipróbálásához, megvalósításához. Az intézetben működik hazánk egyetlen fitotronja, mely a különféle kultúrnövények nemesítésének munkáját gyorsítja meg. A fitotron 44 klímakamrájában automata berendezések segítségével mindig a kívánt évszaknak megfelelő időjárást állíthatnak elő. Amikor az egyik kamrában' éppen „aratnak”, a másikban még zöldéi a vetés. A klímakamrákban a fényerősségen, a hőmérsékleten és a páratartalmon kívül még egy sor más környezeti tényező is szabályozható. Kik „csinálják” az időjárást a moszkvai metróban? A moszkvai metróhálózat egyik legnagyobb előnye a minden évszakban kellemes klíma: nyáron hűvös, télen meleg, a levegő mindig friss, noha a legtöbb állomás több tucat méterrel a föld felszíne alatt épült. Röviddel ezelőttig a minden állomáson működő speciális szellőzőberendezésekkel érték el ezt, nemrégiben azonban egységes automata ellenőrző- és vezérlőberendezést helyeztek üzembe a föld glatti speciális mikroklíma biztosítására. Azóta az egyes állomások levegőjére vonatkozó adatokat központi vezérlőpulthoz továbbítják, ahol a diszpécser elektronikus berendezés segítségével, néhány másodperc alatt pontos képet kap minden egyes állomás klímáA Szovjetunióban a do- nyeckl szénkémiai intézetben szénkivonaton sikerült fehérjetáplálékul szolgáló mikrobákat tenyészteni. Az így nyert biomassza jobb minőségű, mint az eddigi kőolajon tenyésztett massza és a vegyes táplálékhoz keverve nagyobb napi súlynövekedést eredményez a vágómarhánál és a szárnyasoknál.' Most speciális technológián dolgoznak az ilyenféle mesterséges fehérjék ipari ki- tenyésztésére. Az intézet kereken tíz éve foglalkozik olcsó és teljes értékű tápanyagok szintézisére szolgáló eljárásokkal. Többek között kidolgozott egy módszert, amellyel paraffinból lehet fehérjét előállítani. járói és elvégezheti a szükséges korrektúrákat. A központi szellőzőberendezés naponta 400 millió köbméter levegőt mozgat meg. Az egyes állomások levegőjét két és fél méter átmérőjű ventillátorok tisztítják. A hőmérséklet bizonyos mértékig az utasok hőleadásától függ. A napi átlag negyven perc alatt, amennyi időt egy utas a metróban eltölt, 80 kalória hőt ad le a környezetnek. Mivel a moszkvai metró naponta hatmillió személyt szállít, külön fűtésre egyáltalán nincs szükség. Csak egész kemény téli hidegben vezetik át egyes állomásokon léghevítőkön a ventillátorok által -beszívott levegőt. A Szovjetunióban az elmúlt esztendőben szüretelték le az ország történelmének legnagyobb gyapottermését, összesen 8,2 millió tonna nyers gyapotot. Ez azt jelentette, hogy a Szovjetunió lett a világ legnagyobb gyapottermelője, maga mögött hagyva az Egyesült Államokat. A szovjet gépipar az utóbbi években a legkorszerűbb kombájnokat bo- csáj tóttá a gyapottermelők rendelkezésére. A HN—3,6 típusú gyapotszedő kombájn munkájával 300 gyapotszedőt helyettesít. Ma már elérték, hogy a begyűjtött gyapotnak több mint a felét gépekkel szedik le. KERTBARÁTOKNAK A szüret után is van növényvédelmi munka a kertekben. Ezek elvégzése a következő évi védekezési eljárások eredményességét nagymértékben befolyásolja. A lehullott lomb alatt és a lehullott leveleken, a fatörzsön és kéregrepedésekben, ágelágazásokban és rügyeken ilyenkor már ott vannak különböző áttelelő alakban a jövő évi fertőzés kezdeményei. Az őszi védekezési munkák során ezeket kell megsemmisíteni. A lehullott levelekben az alma- és körtevarasodás kórokozója telel át, a moni- lia pedig az összeszáradt gyümölcsmumiákban vészeli át a telet. Az almafa- és őszibarack lisztharmat átte- lelése a fertőzött rügyekben történik. A gombás betegségeken kívül ilyenkor már megtalálhatók a rovarkártevők telelőre vonult alakjai, a kifejlett egyedek, lárvák, bábok és tojások. Az almamoly, a szilvamoly és a keleti gyümölcsmoly hernyói (lárvái) fatörzsek repedéseiben, sűrű szövésű gubó- ban telelnek át. A körte- moly lárvája a többi gyümölcsmolytól eltérően a talajban telel. A barackmoly fiatal hernyóinak áttelelése a vesszők elágazásaiban történik. A fákon ilyenkor már megtalálhatók a galagonyalepke és aranyfaru pille hernyói a kis és nagy hernyófészkekben, amely néhány pókhálószerű szövedékkel összetartott, elszáradt levélből áll. A gyűrűs- pille a vesszőkön gyűrű alakban elhelyezkedő tojásokban telel át. A rügypikkelyek között, az ág és vesz- sző elágazásokban apró piros tojáscsomók láthatók, amelyek a takácsatkák áttelelő tojásai. A karantén kártevők közé tartozó kaliŐsz a házikertben forniai pajzstetű lárvái a ■ pajzsok ajai-t, a vértetvek ’ pedig vattaszerű, viaszos bevonat alatt találhatók. A lombhúilás után szükséges a lehullott lomb le- permetezése és megsemmisítése. Permetezéshez használható a Novenda (2%), Krezonít (0,9%), és a Fun- dazol 50 WP (0,08%). Ezzel gátolhatjuk az alma és körtevarasodás, csonthéjasok klaszterospóriumos (levélli- kasztó) betegségének, kajszi gnomonia, szilvalevél vörösfoltosság, cseresznye és meggy blumeriellás gombabetegségének áttelelését. Ila nem végezzük el a lomb permetezését, akkor azt feltétlenül gyűjtsük össze és ássuk el. A varasodás áttelelését nagymértékben akadályozza valamelyik nitrogén műtrágya, pl. Karbamid <5%- os töménységben) lombhullás körüli időpontban történő kipermetezése. Csonthéjasok baktériumos betegségének és a citosporás gombás betegség kórokozójának aktivitása fokozódik, így a fertőzés lehetősége fennáll. A fenti kórokozók ágelhalást okoznak. A károsodás csökkenthető a lombhullás után réztartalmú készítménnyel elvégzett permetezéssel. Erre a célra legjobb a bordói lé, mert ez a baktériumos bé- tegség ellen a legmegfelelőbb. A gyümölcsfákról a kis és nagy hernyófészkeket, a gyümölcsmumiákat le kell szedni és meg kell semmisíteni. A fák törzsén a beteg részeket mélyen ki kell vágni és az üreget ki kell tölteni cementes habarcscsal. Kéregkaparással, drót- kefézéssel szintén gyérít- hetjük az áttelelő kártevőket. A fenti növényvédelmi munkákat ajánlatos ősszel elvégezni, mert a tavaszra hagyott munkák esetében sokszor az új fertőzést már nem tudjuk megelőzni. Endreffy Zsolt növényvédő állomás fl kajszibarackfák ágelhalása Hozzászólás a Kelet-Ma- gyarország szeptember 11-én megjelent „Kertbarátoknak” című cikkhez. A hivatkozott újságcikkben Endreffy Zsolt a kajszibarackfák idő előtti elpusztulásával, s az ellene való védekezéssel foglalkozik. Ehhez szólnék néhány szót. A kajszik korai kiszáradása, gutaütése rég foglalkoztatja a szakembereket. Különösen nagy ijedelmet okozott a 30-as, 40-es években a Kecskemét környéki barackosokban fellépő tömeges pusztulás. Ez alkalommal csupán emlékezetbe akarom idézni az akkori kutatások eredményeit, mert tapasztalatom, hogy gutaütéstől a permetezés nem óvja meg a kajszit. Ebben az időben a Földművelésügyi Minisztérium kiadásában megjelent „Növényvédelem és kertészet” című havi folyóiratban sok cikk jelent meg erről. A következőket állapították meg. Azok a fák száradtak ki, melyeknek alanyai tengeribarack volt. A szilvafákba koronamagasságba szem- zett, illetve nemesített kajszik nem kapták meg a gutaütést, ezek állták a sarat. Éppen a kajszi virágzása idején jártam az idén Hevesben, ahol a házikertek általában kajszival vannak beültetve, különösen Verpe- lét, Gyöngyös, Abasár vidékén. Ezek a fák szilvába vannak oltva. De maradjunk itthon! Lövőpetriben, ahol 42 évig tanítottam, jó néhány kajszit szemeztem (csak alvóra!) szilvába, s ezek közül 40 éves kajszik vannak még ma is, egészségesen. (A Héver-porta.) A baj ott van, hogy a faiskolák még ma is tengeribarackba nemesített oltványokat termelnek, mert annak előállítása fele annyi időbe kerül, mint a szilvaalanyba öltottaké, tehát faiskolai szempontból gazdaságosabb, pedig a vásárló szerintem szívesen megvenné még kétszeres áron is a szilvaalanyú kajszicsemetét. Koós Imre nyug. tanító Nyíregyháza, Fecske u. 24. Fényerősség mérése a fitotron klímakamrájának &úzavetése felett. Gépesített gyapotsziiret Fehérjemassza szénből
