Kelet-Magyarország, 1975. október (32. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-30 / 255. szám

XXXII. ÉVFOLYAM. 255. SZÄM ÁRA: 8« FILLÉR 1975. október 30. csütörtök Óvári Miklós Szabolcsba látogatott A Központi Bizottság titkára felavatta az új megyei könyvtárat A Központi Bizottság titkára átadja rendelte­tésének az új megyéi könyvtárat. Tanácsaink Ma ülést tart a megyei ta­nács. Fontos, az egész megye lakosságát közvetlenül érintő tennivalókról, a kereskedel­mi ellátásról tanácskozik a 118 tagú testület, s a meghí­vott szakemberek. Újra át­tekintik az 1970. évi árvíz utáni újjáépítést, mi történt, milyen gondokat kell megol­dani Szamosközben immár több, mint öt esztendővel az árvíz után. A mai tanácsülés egyben ünnepi is: megemlékeznek a 25 esztendővel ezelőtti első tanácsválasztás évfordulójá­ról, a megtett útról. A taná­csok munkája, eredményeik szétválaszthatatlanok a me­gye általános fejlődésétől, hi­szen a tanácsok gazdálkodá­sán, szervező, irányító és el­lenőrző munkáján nagyon sok múlik: szépülnek, gazda­godnak községeink. Tanácsa­ink a megyében évente két­milliárd forinttal gazdálkod­nak — ennek legcélszerűbb felhasználása nemcsak me­gyénk több, mint ötezer ta­nácstagjától, a tanácsi veze­tőktől, hanem a tanácsok minden dolgozójától is függ. Tanácsaink az állampolgá­rok nagyon sokféle ügyét in­tézik: a születési anyakönyvi kivonat elkészítésétől kezd­ve az emberek életének na­gyon sok fontos állomása kapcsolódik az államigazga­tási ügyintézéshez. Ezért az államigazgatási szervezet tö­kéletesítése, a pontosan kö­rülírt hatáskör, a személyes felelősséggel végzett jó ügy­intézés egyúttal a leghatáso­sabb harc a bürokrácia ellen. A köztisztviselő az állam képviselője és a köz szolgá­lója. Magatartása és ügyfél­hez való viszonya nagymér­tékben befolyásolja az ál­lampolgár véleményét, az ál­lamhatalomról kialakult ál­láspontját; az ügyintézés ez­által válik politikává. A X. pártkongresszus ha­tározata, majd az új tanács- törvény alapján megyénkben is kedvezően változott a ta­nácshálózat, a tanácsi mun­ka. Jelenleg 226 községünk­ben összesen 121 tanács mű­ködik, s 34 nagyközségi ta­nácsunknál az állampolgá­rok leggyakrabban előfordu­ló államigazgatási ügyeit már mindenütt a helyszínen inté­zik. Négy városi tanácsunk — különösen a megyeszék­hely, Nyíregyháza — sokol­dalú, nemcsak a város, ha­nem a környező települések számára is értékes munkát végez. A mi tanácsaink számára is elismerés az az értékelés, amely a párt XI. kongresszu­sán hangzott el: „A szocia­lista demokrácia fejlesztésé­nek útján nagy lépésnek te­kinthetjük, hogy az egységes államszervezet részéként erő­södött a tanácsok népképvi­seleti, önkormányzati és ál­lamigazgatási jellege és funk­ciója. A tanácsok mindin­kább területük felelős gaz­dái, és össztársadalmi fela­dataink megoldásában is ha­tékonyan részt vesznek.” A jubileum mindig igényli a számvetést is. A negyed- százados eredményes munka jó biztosíték, a lakosság szé­les körű bizalma jó alap ah­hoz, hogy a tanácsok a párt irányításával a jövőben is si­kerrel tevékenykedjenek a fejlett szocialista társadalom építésén. L osonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, aki harmadik napja tartózkodik hivatalos baráti látogatáson a Szórnád Demokratikus Köztársaság­ban, szerda reggel Moham­med. Sziad Barre társaságá­ban ellátogatott Kisimayóba. Ez az Indiai-óceán partján elterülő nagy kikötőváros Szomália délnyugati részén fekszik, s forgalmas repülő­tere egyben Szomália légi­közlekedésének egyik köz­pontja. A félezer kilométeres utat a magyar államfő repü­lőn tette meg, s közben át­haladt az egyenlítő fölött. Kisimayo kormányzója fo­gadta Losonczi Pált, aki dél­előtt a Szomáliái vezetők tár­saságában megtekintette a A bizottság nagy figyel­met fordított a Lázár György és A. M. Koszigin miniszter- elnök 1975. október 21-i ta­lálkozóján létrejött megálla­podások megvalósításával kapcsolatos intézkedések ki­dolgozására. A találkozóról kiadott magyar—szovjet kö­zös közleményből eredő konkrét intézkedések előké­szítésével kapcsolatban a bi­zottság meghatározta a két ország illetékes szerveinek munkarendjét, a munkák ha­táridőit és irányait. A bizottság megvizsgálta és jóváhagyta a két ország együttműködő minisztériu­mainak és főhatóságainak ja­vaslatait, a gyártásszakosítás és kooperáció további fej­lesztésével kapcsolatban, a híradástechnikai iparban, az autóiparban, a könnyű- és élelmiszeripari gépgyártás­ban, a vegyipari és kőolaj­ipari gépgyártásban, a vegy­iparban, a szerszámgépgyár­tásban, a papíriparban és a gyógyszeriparban. A bizott­ság ülésszaka során két kor­mányközi és tizenegy tárca­közi egyezményt írtak alá a gyártásszakosításról és koo­perációról. A bizottság megvizsgálta az öt magyar nagyvállalat és a megfelelő szovjet vállalatok közötti együttműködés elmé­lyítésével kapcsolatos kérdé­seket. Az aláírt egyezmények közül kettő a Csepel Autó­gyárral és a Beloiannisz Híradástechnikai Gyárral folytatott műszaki-termelési város egyik legfontosabb ipari létesítményét, a húsfel­dolgozó üzemet. A szovjet segítséggel épült, mintegy 500 dolgozót foglalkoztató gyár­ban naponta 170 szarvasmar­hát dolgoznak fel, s évente mintegy félmillió húskon­zervet készítenek. Szerepelt a programban a helybeli kar-, tonüzem, a kikötő, továbbá egy mezőgazdasági ültetvény megtekintése is. Délben a kormányzó ebé­det adott Losonczi Pál tiszte­letére, délután pedig a város sportstadionjában nagygyű­lésen találkozott a magyar államfő Kisimayo dolgozói­val, ahol beszédet mondott. (Folytatás a 4. oldalon) együttműködés elmélyítésére és kibővítésére vonatkozik. A bizottság meghallgatta a szovjet és a magyar külke­reskedelmi szervek beszámo­lóit az 1975. évi áruforgalmi jegyzőkönyv végrehajtásának menetéről és megállapította, hogy a két ország gazdasági együttműködése továbbra is sikeresen fejlődik. A bizottság megvizsgálta a két ország közötti gazdasági és műszaki-tudományos kap­csolatok fejlődését a mező- gazdaságban és jóváhagyta a vetőmagvak, valamint a sző­lő- és gyümölcsszaporító anyagok termesztésében való együttműködésről előkészí­tett egyezménytervezetet. A bizottság megvizsgálta és ál­lást foglalt a Dunai Vasmű oxigénkonverteres üzemének építésében való együttműkö­désben, valamint a Magyar Gördülőcsapágy Művek re­konstrukciójáról szóló kor­mányközi egyezményből ere­dő kölcsönös kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos kérdésekben. A bizottság jóváhagyta a két ország illetékes szervei által az 1976—1980-ra egyez­tetett legfontosabb műszaki­tudományos problémák vég­rehajtási programjának elő­készítésével kapcsolatban végzett munkát. A gazdasági és műszaki-tudományos kap­csolatok továbbfejlesztése és elmélyítése érdekében a bi­zottság célszerűnek tartotta, (Folytatás a 4. oldalon) Övári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára kétnapos látogatásra Sza- bolcs-Szatmár megyébe érke­zett. A vendéget szerdán dél­előtt a megyei pártbizottság székházában dr. Tar Imre, az MSZMP megyei bizottságának első titkára tájékoztatta me­gyénk társadalmi, gazdasági és kulturális helyzetéről. A tájékoztatón részt vettek dr. Pénzes János, a megyei ta­nács elnöke, Ekler György és Gulácsi Sándor, a megyei pártbizottság titkárai, a tö­megszervezetek vezetői és a megye kulturális életének ve­zető munkatársai. Óvári Miklós ezt követően a megyei vezetők társaságá­ban felkereste a Papíripari Vállalat nyíregyházi gyárát. Az üzem bejáratánál a ven­dégeket Varga Gyula, a vá­rosi pártbizottság első titká­ra, Kovácsvölgyi Zoltán igaz­gató, Bakk Sándor, az MSZMP-csúcsvezetőség titká­ra, Hajdú Pálné szb-titkár, Kánási László KISZ-titkár, Sipos Álmosné és Hornyecsek László szocialista brigádveze­tők fogadták. A Központi Bizottság titká­ra később tájékoztatókat hall­gatott meg a gyár életéről. Ismertették: a fiatal és az idén már másfél milliárdos értéket előállító nagyüzem 100 ezer tonna papírt dolgoz fel. Folyamatosan üzemet, minden terméke keresett a piacokon és nyugati importot pótol. A 700 milliós beruhá­zás mindössze 8 év alatt té­rül meg. Óvári Miklós ezután üzem- látogatáson vett részt. Elis­merő sorokat jegyzett be a „November 7.” szocialista bri­gád naplójába, majd megte­kintette a gyár könyvtárát, orvosi rendelőjét és óvodáját. A délutáni programban a Politikai Bizottság tagja Nyír­egyháza új létesítményeivel ismerkedett, ezt követően részt vett az új megyei könyvtár avatásán. A megnyitó után Óvári Miklós mondott avató beszé­det. Elsőként átadta a Köz­ponti Bizottság üdvözletét mindazoknak, akik az új lé­tesítmény megvalósításában részt vettek, azoknak, akik itt fognak dolgozni s látogatni fogják a szép, új könyvtárat. A többi között hangsúlyozta: — Ennek a könyvtárnak az avatása több, mint egy szép létesítmény átadása. Emlé­keztet bennünket azokra a hatalmas változásokra, ame­lyeket a megyében az elmúlt években az ipar, a mezőgaz­daság és a kultúra fejleszté­sében elértek. Óvári Miklós a továbbiak­ban elmondta: az új könyv­tár megépítése azt is jelenti, hogy a megye párt- és taná­csi vezető szervei felismerték, nem elég önmagában a gaz­daság fejlesztése. Nem csak az új gépek, berendezések kí­vánják meg a képzettebb szakembereket, a műveltebb embereket. Társadalmunk alapvető célja áz emberibb élet megteremtése, s ez elkép­zelhetetlen a művelődés ki­bontakoztatása nélkül. — Társadalmunk a követ­kező időszakban is mindent megtesz azért, hogy megte­remtse a kulturális fejlődés legszükségesebb feltételeit — hangsúlyozta a Központi Bi­zottság titkára. Kifejezte re­ményét, hogy a megyében él­ni fognak a kedvező lehetősé­gekkel, az új megyei könyv­tár a kultúra jól működő központjává válik. Az avató beszédet követő­en díszes hímzésű párnán át­adta az új létesítmény kul­csát Horváth Gabriellának, a megyei könyvtár igazgatójá­nak, aki elmondta: mindent megtesznek azért, hogy az új létesítmény betöltse szép hi­vatását. Ezután dr. Pénzes János, a megyei tanács elnöke kitün­tetéseket és dicsérő oklevele­ket adott át a könyvtár ter­vezőjének és építőinek. Az avató ünnepség kulturális műsorral folytatódott, amely­ben fellépett a Magyar Rádió é3 Televízió gyermekkórusa, és Balogh Emese színművész. Az ünnepség után Óvári Miklós megtekintette az új Móricz Zsigmond megyei könyvtárat. A 3400 négyzet- méteres alapterületű intéz­mény építésére és berendezé­sére több, mint 30 millió fo­rintot fordítottak. A korszerű létesítményben külön felnőtt és gyermekkönyvtár, olvasó­terem, zenei könyvtár, kuta­tásokra, tudományos feldol­gozásra és mikrofilmolvasás­ra alkalmas helyiségek, 110 személyes előadó-filmvetítő terem áll az olvasók, a szak­emberek rendelkezésére. A könyvtár — amelyben 225 ezer kötet könyv elhelye­zésére nyílik lehetőség —105 ezer művel várja az olvasó­kat. Külön szakrészlegek tar­talmazzák a társadalomtudo­mányi, a természettudományi, a művészeti és irodalmi könyveket, a folyóirat- és szakcikkállományt. A szabad- polcos elhelyezés révén ezek­hez könnyen hozzáférhetnek az olvasók, akik a kölcsönzé­sen kívül még mintegy húsz­féle szolgáltatást is igénybe vehetnek. Kádár János fogadta NaumeiÉót Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára szerdán a Központi Bizott­ság székházában bemutatkozó látogatáson fogadta Jurij Andrejevics Naumenko vezérezre­dest, az egyesített fegyveres erők főparancsnokának magyarországi képviselőjét. A szívélyes, elvtársi találkozón jelen volt Lázár György, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács el­nöke, ' valamint Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter. Tizenhárom államközi egyezményt írtak alá Befejeződött Moszkvában a magyar—szovjet kormányközi bizottság ülése Jegyzőkönyv aláírásával befejeződött a ma­gyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudomá­nyos együttműködési kormányközi bizottság 16. ülésszaka. A jegyzőkönyvet szerda délután a moszkvai KGST-székházban dr. Szekér Gyula, és Mihail Leszecsko miniszterelnök-helyettesek, a kormányközi bizottság társelnökei írták alá. A kormányközi bizottság 16. ülésszakát ok­tóber 27—29. között tartották meg Moszkvában. Szomáliái—magyar barátsági nagygyűlés Losonczi Pál beszéde övári Miklós a papírgyár termékeivel ismer­kedik*

Next

/
Thumbnails
Contents