Kelet-Magyarország, 1975. október (32. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-30 / 255. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1975. október 30. A munkavédelem jubileuma HUSZONÖT ÉVVEL EZELŐTT JELENT MEG a Minisztertanács 240/1S50. sz. határozata, mely abból kiindulva, hogy a dolgozók egészsége és testi épsége védelmére vonatkozó szabályok megtartását elsősorban maguknak, a dolgozóknak kell szorgalmazniuk, a munkavédelmi felügyelet végzésével, mit korábban állami szervek (iparfelügyelőség, stb.) végeztek, a szakszervezetet bízta meg azzal, hogy gondoskodjék széles körű balesetelhárítási propagandáról is. A szakszervezetek igyekeztek messzemenően eleget tenni a kapott megbízatásnak és az elmúlt 25 év igazolja, hogy rászolgáltak a bizalomra. Az ellenőrző feladat rendszeres és hatásos teljesítése érdekében létrehozták munkavédelmi felügyelői hálózatukat, mely főfoglalkozású szakfelügyelőkből, vizsgázott társadalmi felügyelőkből és választott üzemi munkavédelmi aktívákból áll. Megyénkben jelenleg az SZMT-nél működő főhivatású szakfelügyelőkön kívül 47 vizsgázott szakszervezeti társadalmi munkavédelmi felügyelő és az üzemi alapszerveknél megválasztott több száz munkavédelmi aktíva tevékenykedik. Megyénk minden jelentősebb üzemében is működik munkavédelmi őrség is. A szakszervezetek tehát azáltal, hogy mozgalmi jellegükből eredően a szakfelügyelők mellett bevonták az ellenőrzésbe a dolgozók széles rétegét, átformálták a munkavédelmi felügyeletet, és kialakították annak új munkastílusát. A felügyeleti tevékenység mellett a szakszervezetek kezdettől fogva nagy súlyt helyeztek a munkavédelmi, fel- világosító és nevelő munkára is. Sokoldalú munkavédelmi propagandát és agitációt alakítottak ki. Kezdeményezésükre és nagyobbrészt saját kiadásukban megjelent szakkönyvek és brossúrák lerakták hazánkban a műszaki munka- védelmi irodalom alapjait. Több száz munkavédelmi tár-, gyú film is készült. Ezek nagy része az SZMT birtokában is megvan, melyeket üzemeink jelentős része előszeretettel vetíti dolgozóik előtt. A szakszervezetek munkavédelmi propagandájának színességét, sokoldalúságát jelzik még a kiállítások, kabaréműsorok, vetélkedők, ankétok rendezése, munkavédelmi hanglemezek kiadása, stb. A szakszervezetek az ellenőrző és nevelő tevékenységen kívül sok más munkavédelmi természetű tevékenységet fejtenek ki. Közreműködnek a dolgozók élet- és munkakörülményeit érintő törvények, rendeletek, utasítások, irányelvek kidolgozásában. Részt vesznek közvetve vagy közvetlenül a vállalati munkavédelmi intézkedési tervek elkészítésében, stb. Elmondhatjuk ezért, hogy a szakszervezetek 25 éves munkavédelmi tevékenysége — amit az állami szervekkel mindig szoros együttműködésben végeztek — nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a dolgozók munkakörülményei jelentősen javultak. Ismeretes, hogy megyénk üzemeiben is új öltözők, fürdők létesítésével kedvezően változtak a szociális körülmények. Korszerű, új üzemek épültek, már a szociális normák figyelembevételével. Fokozott és fejlett biztonságtechnika figyelembevételével történt gépesítéssel, valamint a munka jobb szervezésével számos helyen könnyítették a dolgozók nehéz fizikai munkáját és csökkentették a baleseti veszélyeket. így megyénkben is egyre csökkenő tendenciát mutat átlagosan az 1000 főre jutó üzemi balesetek száma. A baleseti statisztika egyébként sohasem lehet megnyugtató, míg annak fájdalmas tartalma van. Az lenne a megnyugtató, ha egyáltalán nem kellene ilyen statisztikát készíteni. E cél érdekében tehát tovább kell fejleszteni a munkavédelem terén az ellenőrző, felvilágosító és nevelő munkát, hogy az hatékonyságában még eredményesebb legyen. Varga Endre nyug. munkavédelmi főfelügyelő Ma avatják a nyíregyházi kereskedelmi iskolát Üj létesítménnyel gazdagodik a megyeszékhely: október 30-án délután 3 órakor avatják a Krúdy Gyula utca 32. sz. alatt épült új kereskedelmi szakközépiskolát és szakmunkásképző iskolát. A tizennyolc tantermes oktatási épületből a 110 személy befogadására alkalmas kollégiumból és tankonyhából álló létesítményt, hivatalos nevén a Nyíregyházi Kereskedelmi Szakközépiskola és a Kereskedelmi-Ven- déglátóipari Szakmunkás- képző Iskolát Szurdi István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, belkereskedelmi miniszter adja át rendeltetésének. Az irodalmi presszó matinéja A Szabolcs-Szatmár megyei Szálloda- és Vendéglátóipari Vállalat november 8-án délelőtt 10 órától a Hotel Szabolcs presszóban ismét megrendezi a hagyományos matinéját. Az irodalmi preszszó költővendégei: Mester Attila, Ószabó István és Szigeti György. Bevezetőt dr. Katona Béla főiskolai docens mond, a műsorban a versmondó műhely tagjai lépnek fel. Egy férfi lépett be a tanácselnök szobájába, s már kezdte is: — Miklós ez nem lesz jó. Teljesen felvágja a kertet a gép. Nem lehetne inkább szekérrel... Az elnök közbevágott. — Ne haragudj, de meg kell csinálni a csatornázást, te is tudod. Vigyáznak, ahogy csak tudnak... — Csatornát építtetünk az utcájukban, s az elvezetést a kertjén át kell megoldani. Tudom, hogy nem kellemes, de muszáj... — magyarázza' a jelenetet Helmeczi Miklós, a Vajai Nagyközségi Közös Tanács elnöke. — Jelenleg a Damjanich és a Lahner utcában folyik csatornázás. A Tulipán utcában egy kilométer csatorna már készen van. Szép, új házak sorakoznak a vajai Tulipán utcában. (Hammel József felv.) A VAJAI VÁLASZTÓK A tanácshoz fordulnak... Vaján mintegy 3800, társközségeiben, Őrön és Roho- don körülbelül 1600—1600 ember él. 1970. július 1-től van közös tanácsuk." 1945-ig tizenhárom utcája volt a községnek, s ezeket az aradi vértanúkról nevezték el. Amelyik utca nem a kivégzettek nevét viseli, az már a felszabadulás után jött létre. — Arany, Petőfi, Jókai, Tompa, József Attila, Ady, Rákóczi utca, Kert utca, Tulipán utca, Őri út — sorolja az elnök gondolkodás nélkül a neveket. Körülbelül háromszáz telket kaptak az építkezni kívánók. Másfel ezer ember él az új utcákban. Emellett feltétlenül meg kell említeni a két tanyai településünket is. Boglyatanya sorsa megpecsételődött, egyre fogy a népessége. Rá- kóczi-tanyán viszont rendkívül nagy fejlődés ment végbe: több mint háromszáz lakosa van, a régi cselédlaká- sdk helyén zárt utcasorok húzódnak nyolcvanöt új házzal. Van bekötő útjuk, villanyuk, boltjúk, vasúti megállójuk... Csatorna, út, járda, villany, víz — ha ezekkel valahol baj van, vagy hiányoznak, akkor a tanácshoz fordulnak a lakók a községben. Ha kicsi az óvoda, ha korán zárnak az üzletek, rossz az ellátás valamiből — a lakosság a községi- tanácsot keresi fel. Vagy a tanácstagot, akire rábízza mondanivalóját. — Az 1973-as választások idején kapott több, mint száz kérésnek ez év végéig húsz százalékát megvalósítjuk. 1975-ben a lakosság, a tsz és az ÁFÉSZ mintegy hétszázezer forintot fizetett a fejlesztési alapba. „Ebből” körülbelül egymillió forintot használt föl a tanács idén. — Az elmúlt évekből tartalékoltunk pénzt — magyarázza az elnök. — Ha nagyobb dolgot szeretnénk létrehozni, csak így lehetséges. A jövő évre is eltettünk kétmilliót: szeretnénk megépíteni a községi ravatalozót Vaján, az őriek orvosi lakásra, rendelőre gyűjtögetnek... Azonkívül tornaterem kellene a vajai iskolához meg új tantermek. Remélhetőleg az új, ötödik ötéves tervben vízmüvet is kap a község. De az utóbbiakat saját erőnkből nem tudjuk megvalósítani. Mint ahogyan 1962-ben az új, kétszer négy tantermes iskolához is csak egymillióval Négy kiállítás Mátészalkán Bár még hivatalosan nem „működik” a mátészalkai „Szatmári Múzeum”, alig néhány hónapja, hogy többszöri költözködés után végleges helyére került. A múzeumavatás az állandó kiállításokkal a jövő év elején lesz, de addig is vendégkiállításokkal fogadják a látogatókat. Október 31-én délután fél háromkor négy tárlat megnyitására kerül sor. A kiállítások: Szabadságharcaink metszetekben (XIV— XIX. század), Mátészalka villamosítási emlékeiből, Kis Nagy András Kossuth-díjas szobrászművész és Raszler Károly Kossuth-díjas festőművész tárlatát nyitják . a Kossuth utca 5. sz. alatti épületben. A kiállításokat dr. Dankó Imre, a debreceni Déri Múzeum igazgatója mutatja be. tudtunk hozzájárulni, a hiányzó másfelet a megyei tanácstól kaptuk. Saját erőnkből építettük viszont Vaja összes járdáját. Amikor 15 évvel ezelőtt a tanácshoz kerültem, egy méter kövezett járda sem volt a községben... Az 1968-ban épült vajai kultúrház kétmillió forintos költségéhez hatszázezerrel járultunk hozzá. Most folyik a kollégium bővítése, meg a tanácsházhoz építünk egy házasságkötő termet... A tanács anyagi erejét nagymértékben segíti a község lakóinak és szövetkezetének, intézményeinek társadalmi munkája. Tavaly 821 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek. Az óvodaA községi könyvtárban 7000 kötet között válogathatnak az olvasók. bővítésnél, a parkosításnál... — Erre az évre is közel 800 ezer forintért társadalmi munkát terveztünk. Nagyon sokat jelent, hogy a lakosság szívesen vesz részt ebben. Mindhárom községben tudják, hogy nem „a tanácson segítenek”. Saját magukon. A járdát, az óvodát, a szép utcát önmaguknak, gyermekeiknek csinálják... (tgy) MIÉRT Hiánycikkek „születése” Gyakran előfordul, hogy az üzletben az eladó kedvesen vagy kevésbé udvariasan közli velünk, a kívánt áruból most nincs, ez egyébként is hiánycikk. Az ember tudomásul veszi, hiszen kifogyhat bármely áru. De ha hosszú ideig nincs? Vagy később sem lehet kapni? Van-e megoldás, hogy a hiánycikkeket mégse hiányoljuk? csődéi bútorokat rendelt a városi tanács egy fővárosi szövetkezetnél, már hónapok óta várják, hiába. Viszont Kisvárdán az Elektroakusztikai és Faipari Vállalat gyáregysége most készített ugyanilyen beépített bútorokat társadalmi munkában a helyi óvodának. Pénzért biztosan elvállalták volna ezt is... A városi és a megyei tanácsok hatáskörébe tartozik a hiánycikkek számbavétele és elsősorban megszüntetése. Az alapvető közszükségleti cikkek minden üzletben kaphatók. A választék bővítése és bizonyos ideig a hiánycikkek beszerzése nem kis munkát és szervezést igényel. Aprócikkek A megyei áruforgalomban az élelmiszeripari termékek és a vendéglátás területén nincs fennakadás. A ruházati iparban a folytonosan változó divat okoz hiánycikk-problémát. Ugyanis, ha egy új termék piacra kerül és „divatba jön”, hamarosan sokan megkedvelik és olyan nagy arányú kereslet lép fel, amivel az ipar és a kereskedelem nem tud lépést tartani. A legnagyobb probléma a vegyesipar területén adódik. Ide tartoznak a vas- és műszaki cikkek, a bútor, óra- ékszer, hangszer és még folytathatnánk a sort. A vegyesipari termékeket központi és helyi ellátásból kapják a kereskedelmi egységek. Azonban, hogy mit kapnak, sok mindentől függ. Az ipar és a kereskedelem régebben még sokat „labdázott” a témával. A kereskedelmi szakemberek, az üzletek az iparra hárították a felelősséget, hogy miért nem gyártják a szükséges termékeket. Az ipar viszont arra nivatKozott, hogy a korábban megrendelt cikkeket, vagy a kevésbé divatosat, keresettet már nem vette át a kereskedelem, raktárra pedig melyik vállalat hajlandó termelni? Az utóbbi években azonban jobb a kooperáció az ipari és kereskedelmi vállalatok között. A megyei tanács ipari osztályának helyettes vezetője elmondta, hogy a Vállalatok a veszteséges áruk gyártását megszüntetik. Alapanyag A magasabb fogyasztói ár problémája csak egyik formája a hiánycikkek létrejöttének. Másik eset az, hogy nincs megfelelő mennyiségű vagy minőségű anyag a gyártáshoz. Nemrég például előfordult, hogy a rajztáblák és kézi szerszámok farésze nem megfelelő minőségű volt. Előírások szabályozzák, hogy milyen fából készülhet például a rajztábla, gyúródeszka. Köztudomású, hogy hazánkban kevés fa van, így vagy megalkuszunk a rosz- szabb minőségűvel, vagy ez is a hiánycikkek listájára kerül. A kereskedelmi szerveknek és az ipari vállalatoknak az együttműködés érdekében mindent meg kellene tenniük. Nem úgy, mint amikor nyugatról kemény valutáért importálunk mérőlécet, ugyanakkor Nyírbél- teken gyártják... Vagy bölSegít a „kishatármenti" A kereskedelmi osztály vezetője elmondta, hogy a kishatármenti forgalom segítségével jó kapcsolat alakult ki a környező szocialista országok, elsősorban a Szovjetunió kereskedelmi szerveivel. így például kerékpárt, motorkerékpárt, rádiót, hűtőszekrényt, porszívót és még sok más terméket vásárolunk a Szovjetuniótól. A hiánycikk mindig változik. Az életkörülmények javulása, a fejlődés egy sor terméket feleslegessé tett. Ma már nincs az üzletekben például jégszekrény. Ha valaki most akarna ilyet venni, máris hiánycikkel találkozna. A hiánycikkek pótlásánál mindig az az elv, hogy az alapvető termékek ne hiányozzanak. Ha a luxuscikkek hiányoznak vagy éppen magasabb áron kaphatók, ez kevésbé probléma. Ahhoz, hogy egyre kevesebb hiánycikk legyen, sokféle árut kell termelnünk. A nagyobb választék is megoldja a helyzetet. A legfontosabb azonban az ipari üzemek és' a kereskedelmi szervek együttműködésének fejlesztése. T. K.
