Kelet-Magyarország, 1975. október (32. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-03 / 232. szám

2 KELET-MAGYARORSZAG 1975. október 3. AZ IKEBANA IHLETÉSÉRE Virág­kötők ver­senye Kakuk Lajosné, a verseny győztese virágkötés közben. A már hagyománnyá vált virágkötészeti versenyt az idén — ötödször — Nyíregy­házán rendezték meg. A két­napos bemutatóval egybekö- *SH vetélkedőn a debreceni, kolci, a nyíregyházi ■'éti és a Kazincbarci- rosgazdálkodási Válla- jsszesen 13 jelöltje vett * tizenkét nő és az egy férfi négy kategóriában mér­te össze tudását. Közel száz­féle virágot — többek közt kálát, fekete mályvát, kard­virágot, anturiumot — ren­deztek vázákba, tálakba. Va­lamennyi kategóriában szép, ízléses kompozíciók készül­tek. Nagy sikert arattak a menyasszonyi csokrok. A legdrágábbat királynői or- chydeákból kötötték, a leg­kedvesebbet egyszerű tuba­rózsákkal díszítették. A háromtagú zsűri dr. Nagy Béla egyetemi tanszék- vezető tanár irányításával Kakuk Lajosné kazincbarci­kai versenyzőnek ítélte az első díjat. Két debreceni je­lölt: Szondy Erzsébet és Kiss Sándorné kapta a második, illetve a harmadik helyezést. A versenyt kétnapos virág­kiállítás követte. A bemuta­tón közel ötvenféle cserepes Alexa Illésné nyíregyházi versenyző virágot és a résztvevők kom­pozícióit állították ki. Az idei verseny előedzés volt a Az első díjas szabadon vá­lasztott kompozíció (Gaál Béla felvételei) jövő évi országos vetélkedő­re. Reméljük, hogy 1976-ban újra Nyíregyházán találkoz­nak majd a virágok művé­szei. Milyen legyen a szovjet falu? Soha nem fektettek be a Szovjetunió mezőgazdaságá­ba olyan nagy összegeket, mint 1965-től 1974-ig. Állami és kolhozerőből 195 milliárd rubelt kapott a szovjet me­zőgazdaság, azaz 2,8-szer töb­bet, mint az ezt megelőző tíz évben. Ebben az ötéves terv­időszakban a mezőgazdaság­ba beruházott összeg a nép- gazdasági összbefektetések 26 százaléka. A mezőgazdság mindenirá­nyú iparosítása mellett a szovjet agrárprogram a falu egy sor fontos problémájának megoldását is előirányozza. A falvakban széles körű lakás- és kommunális építkezésbe kezdtek. Az állam, valamint a kollektív gazdaságok és ma­gánszemélyek is óriási össze­geket fordítanak erre. Csupán az utóbbi tíz évben több mint 353 millió négyzetméter alap- területű lakást, sok ezer isko­lát, klubot és kultúrházat, gyermekintézményt, könyv­tárat, kórházat stb. adtak át a szovjet falvak lakóinak. Még nagyobb méretű a szovjet falu rövid távú re­konstrukciója. 1976—1980 kö­zött teljes erővel kibontako­zik az Oroszországi Föderáció nem feketeföldű zónáinak fej­lesztési terve. Ennek megva­lósítására az elkövetkező öt évben 35 milliárd rubelt for­dítanak. Nagy munkát kell elvégezni a falvak méreteinek növelésé területén. Jelenleg ebben a zónában csaknem 143 ezer la­kott település van, összesen 16 milliós lélekszám- mal. Többségükben száz lakosnál kisebb telepü­lések ezek. A lakosság ilyen szétszórtsága nem teszi lehetővé a falusi dolgozók mindennapi élet- és kulturá­lis viszonyainak javítását, akadályozza a mezőgazdasági termelés további koncentrálá­sát. Elengedhetetlen tehát a lakott települések átalakítása és a parasztok kis falvakból nagyobb településekbe köl­töztetése. Ez a probléma rendkívül bonyolult. Már 1976—1980- ban 170 ezer családot költöz­tetnek át. Az emberek nagy falvakba telepítését 1990-ben szándékoznak befejezni. Az átköltöző falusiaknak az Ál­lami Bank kedvezményes hi­teleket nyújt és az ezzel kap­csolatos költségek 35 százalé­kát az állam viseli. A lakos­ság többsége ma is perspekti­vikusnak ítélt településeken él, amelyekből több mint 29 ezer van ezen a területen. Természetesen az egész Szov­jetunióban folyik a falvak életfeltételeinek állandó ja­vítása, s ez a tizedik ötéves tervidőszakban még szélesebb körűvé válik. Ezzel kapcsolat­ban felmerül a létfontosságú kérdés, milyen legyen a szov­jet falu? Már rendelkeznek a kérdés megválaszolásához ele­gendő, a mai gazdasági és tár­sadalmi haladás követelmé­nyeinek megfelelő tapaszta­lattal. A moszkvai, leningrádi, a gorkiji és a kirovi területen a modern életforma minden követelményének megfelelő, a parasztok magasfokú kulturá­lis és kommunális kiszolgálá­sával jellemezhető települése­ket építettek. De azért folyik a szakértők, az építészek vitája arról, hogy milyenek legyenek e telepü­lések alaprajzi és építészeti tervei? Milyen típusú lakóhá­zakat, kereskedelmi központo­kat, iskolákat és más létesít­ményeket építsenek. Egyesek például földszintes házakat akarnak, mások a falu „ur- banizálásáért” állnak ki; — négy-, sőt nyolcemeletes épü­leteket szeretnének emelni. Az illetékes állami bizottság elnökének véleménye szerint a kétszintes házak lesznek a legelterjedtebbek. 1 Neves szovjet szakemberek egybehangzó véleménye sze­rint a falu átalakítását célzó intézkedések egyik legfonto­sabb támpontja a városi la­kások kényelmének a falusi környezet előnyös tulajdonsá­gaival való összehangolása, az ember számára annyira szük­séges és semmivel sem pótol­ható természeti szépségekkel és kincsekkel. 80 EZER GYERMEK MUNKÁJA Szeptember 10. és 15. kö­zött tartották meg megye- szerte a járási és városi úttö­rővezetői konferenciákat. Ezeket a tanácskozásokat kö­veti október 6-án a megyei, majd pedig a VI. országos úttörővezetői konferencia. A napokban lezárult tanácsko­zásokon több, mint ezer kül­dött és meghívott vett részt. A vitában 165-en mondták el véleményüket arról, hogy az úttörőmozgalom hogyan felel meg hivatásának, a megnöve­kedett politikai és társadal­mi követelményeknek. Szó esett a közösségi ember for­málásának módszereiről, az úttörőparlamentek jelentősé­géről, majd megválasztották a járási és a városi úttörőve­zetői tanácsokat és a megyei küldötteket. A konferenciák tapasztalatairól beszélget­tünk Milei Lajosnéval, a me­gyei úttörővezetői tanács el­nökével. — A múlt évben ese­ményekben és felada­tokban bővelkedő évet zártak a pajtások. Ho­gyan értékelte a kon­ferencia a tavalyi mun­kát, közülük elsősorban a hazánk 30. évfordu­lója tiszteletére rende­zett programokat? Úttörővezetői konferenciák — A múlt történetének fel­dolgozása, a lakóhely jelené­nek és jövőjének megismeré­se valamennyi csapat prog- Tamjában szerepelt. A pajtá­sok összegyűjtötték szocialis­ta építésünk eredményeit, je­lentősebb alkotásait, megta­nulták az eredményeket ér­tékelni és büszkék azokra. Munkájukról gazdag kiállítá­sok tanúskodtak. Sok helyen avattak felszabadulási em­léktáblát, Vállajon Kincske­reső falumúzeumot nyitottak és Vaján haditechnikai par­kot avattak. Olyan tettek ezek, amelyeket gyerekek munkája őriz meg a jövő szá­mára. Hazafias és honvédelmi nevelésükben nagy segítséget kaptak és kapnak pajtásaink a fegyveres testületektől. Már rendszeres munkakapcsolat­ról számolhattak be a nyír­egyházi és a nyírbátori járá­siak. — Ezt megelőzően több vita és megbeszé­lés témája volt a csa­patok és a KlSZ-szer- vezetek közötti munka. Ezen a területen mi­lyen eredményekről számolhattak be a kon­ferencia résztvevői? — A csapatok és a KISZ- esek közötti együttműködések ott a leggyümölcsözőbbek, ahol a patronálási feladato­kat szocialista szerződésekben rögzítik. Követendő példa van erre a mérki úttörőcsa­patban. „Az egy iskola — egy üzem” mozgalom keretében sokoldalú kapcsolatot építet­tek ki a HAFE, a 21. számú Volán, a Csepel Vas- és Fém­művek KISZ-szervezeteivel és szocialista brigádjaival. Ezen kívül, úgy érezzük az el­múlt években javult az isko­lák és az úttörőcsapatok kap­csolata is. • — Hogyan összegez­né a konferenciák ta­pasztalatait? — A konferenciák elérték céljukat, megfogalmazták A csehszlovák CKD Praha Vállalat Tatra üzeme jelenleg a világ legnagyobb villamos- kocsi gyártója. A Szovjet­unióban mintegy 4000 cseh­szlovák gyártmányú villamos közlekedik, az NDK-ban több, mint 700, Kairóban több, mint 100. Sokat szállítottak már Bulgáriába, Romániába, Jugoszláviába; a négy világ­mindazt, ami a mozgalom to­vábbfejlesztéséhez szüksé­ges. A gondolatok, a kritikák mögött ott éreztük 80 ezer gyermek sorsát. A tanácsko­zásokat az egység, a gyermek­központúság, a reális opti­mizmus jellemezte. A köztu­datban még nem éléggé el­terjedt, hogy az ifjúság, szó alatt az úttörőket is értsék. Bízunk abban, hogy a már említett dokumentumok hoz­zájárulnak a gyermekszerve­zet munkájának támogatá­sához, s a társadalmi szervek segítsége jobban tehermente­síti a pedagógus úttörőveze­tőket. Balogh Júlia rész több, mint huszonnégy országába. Prágában jelenleg két új villamos típust próbálnak ki: a T 5-ös egyrészes motorko­csit és a KT 4 D típusú csuk­lós villamost. Ezeknek a vil­lamosoknak minden tengelye meghajtott, s ez jelentősen növeli a vontatóerőt; a gyor­sulás pedig — az átlagosan használt városi autóbuszok­hoz hasonlítva — csaknem kétszeres. A veszélyes ellen­állás-szabályozókat félvezető berendezések helyettesítik. Ez a megoldás körülbelül 25 szá­zalékos energia-megtakarítást eredményez. A hagyományos fékberendezéseket sínfékek­kel egészítették ki — s ezál- taj az egyre sűrűbb városi forgalomban sokkal nagyobb a biztonság. A CKD Tatra üzem mind­két új típus kialakításához formatervezőket alkalmazott, és figyelembe vette az uta­sok maximális kényelmét is. A kocsik nagy felülete üve­gezve van; tökéletes a kilá.- tás. Több párnázott, mű­anyagból készült ülésvariáci­ót dolgoztak ki, s a kocsik belsejét fénycsövek világítják meg; a fűtést az oldalfalak­ban helyezték el. Újdonság még, hogy az aj­tókat az utasok maguk nyit­hatják ki. Ez elsősorban télen előnyös, mert csak azt az aj­tót kell kinyitni, amelyre fel- és leszálláshoz szükség van. Babakocsi és rétikul Évente csaknem 230 da­rab elvesztett tárgyat visz­nek be Nyíregyházán, a városi tanács talált tár­gyakat őrző raktárába. En­nél természetesen jóval több dolgot hagynak el a megyeszékhely lakói. Az idén is tartjuk „for­mánkat”: már eddig 187 darab gazdátlan tárgyat szállítottak a megőrzőbe, legnagyobb számban ke­rékpárokat. Ottjártunk- kor legalább ötven darab állt szorosan egymás mel­lett. De látható itt motor- kerékpár, babakocsi, reti- kül. Nemrég egy 14 ezer forint értékű fényképező­gépet hoztak, szerencsére ennek megkerült a gazdá­ja. A megtalált tárgyakat 3 hónapig őrzik a városi ta­nácson, s ha eddig nem jelentkezik a tulajdonos, a megtalálóé lesz, vagy a tanács a Bizományi Áru­háznak adja át. Az eddigi tapasztalatok szerint a megtalált tárgyaknak még a fele sem került vissza igazi tulajdonosához, egy­szerűen nem jelentkeznek érte. Azt még az ember el tudja képzelni, valaki el­hagyja kerékpárját, táská­ját, de hogyan lehet egy babakocsit elveszteni ? Még szerencse, hogy üres volt... b. g. A csehszlovák Tatra gyár új villamosai

Next

/
Thumbnails
Contents