Kelet-Magyarország, 1975. október (32. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-03 / 232. szám
1975. október 3. KELET-MAGYARORSZÁG Negyedszázados jubileum HUSZONÖT ÉVES A SZAKSZERVEZETI TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS. Ennek a szép, negyedszázad küzdelmeit, fejlődését és változásait reprezentáló jubileumnak mély, a szocialista forradalmat segítő, előmozdító, a szervezett dolgozók szempontjából a munkásosztály hatalmának erősítését tükröző jelentősége is van. Valójában csak azok értik, érezhetik igazán, mit is jelentett a célkitűzés, amelynek megvalósításáért a párt hívott fel, s irányításával indult a harc. Fel- szabadulásunkat megelőzően a társadalombiztosítás szervezete széttagolt volt. A sok biztosító intézetnek mégis volt egyetlen közös vonásuk: éspedig az, hogy egyikben sem érvényesült a biztosítottak, a dolgozók, a szervezett munkásság befolyása, beleszólása a társadalombiztosítási munkába. így valójában ezek nem a dolgozó embereknek, hanem a bürokráciának a melegágyai, egyben a régi kizsákmányoló osztályok érdekeinek a képviselői voltak. 1945 után a társadalombiztosítási intézetekben is fokozatosan erősödött a munkásosztály befolyása. Bekapcsolódtak az ügyek intézésébe, harcot vívtak a párt célkitűzéseinek megvalósításáért, a társadalom- biztosítás egységesítéséért, a szolgáltatások fejlesztéséért, az egészségügyi ellátás javításáért. S egyben megtalálták annak a lehetőségét is, hogy a közügyek iránt érdeklődő munkások, dolgozók bekapcsolódjanak a társadalombiztosítás irányításába, ellenőrzésébe. Ezt, a munkásosztály fontos érdekét szolgáló célkitűzést valósította meg az Elnöki Tanács 1950. évi 36. számú törvényerejű rendeleté, amely a társadalombiztosítás igazgatását, a SZOT irányításával a szak- szervezetre bízta. A magyar társadalombiztosítás történetének fontos állomása volt ez. E törvény- erejű rendelet alapján a szakszervezet az aktívák ezreinek munkáját igényelve, kezdte meg a társadalom- biztosítás szakszervezeti irányítását, a mozgalmi és az ügyviteli munka együttműködését. ENNEK A KIBONTAKOZÓ minőségi változást jelentő folyamatnak a motorja a párt volt, a szakszervezetekben dolgozó kommunisták. S e negyedszázad alatt a társadalombiztosítás különböző területein európai mércével mérve is kiváló eredményeket értünk el. A magyar szakszervezeti társadalombiztosítás a világ élvonalában van. S, hogy szocialista forradalmunk ki- teljesedésének eredményeként mit is jelentett, s jelent ez a Nyírség, a valamikor elmaradott Szabolcs- Szatmár szervezett dolgozó társadalma részére, különösen érzékelhető amióta elindultunk az ipari fejlődés útján, s új üzemek egész sorában nevelődik új munkásnemzedékünk, s állami* és szövetkezeti gazdaságaink a szocialista fejlődés új szakaszában az iparszerű termelés korszerű módszereit alkalmazzák. EGÉSZ ÉLETÜTUNKON VÉGIGKÍSÉR a szakszervezeti társadalombiztosítás. E szervezetnek a megalakulása évében 25 évvel ezelőtt, 1950-ben Szabolcs-Szatmár- ban mindössze 58 ezer volt a biztosítottak száma. 1975- ben megyénkben már egész lakossága, 600 ezer lélek! Évente különböző társadalombiztosítási juttatásokra 1 milliárd! forintot fizetnek ki Szabolcs-SzaL- márban. Évente az 1 dolgozóra jutó társadalombiztosítási juttattás összege 11 ezer forint. Nyolcvanezer nyugdíjasról gondoskodunk, 80 ezer gyermek után 35 ezer! család részére folyósítják a családi pótlékot. Most 13 ezer édesanya élvezheti társadalmunk gondoskodása révén a gyermekgondozási juttatásokat. Havonta 250 ezer munkanapra folyósítanak táppénzt megyénkben! Látható, kézzel is fogható szálak fűzik össze életünket születésünktől végóránkig a szakszervezeti biztosítással. Ott vannak a megszületésnél, segítséget nyújtanak betegség, rokkantság idején, tanácsokkal látják el a szülőanyát, a nyugdíj előtt álló munkást. 156 társadalombiztosítási kifizető helyen gondoskodnak a szervezett dolgozóról, munkásokról, parasztokról, értelmiségiekről, valamennyiünkről. Szólnak szép szóval, magyarázták a párt, a kormány, és a SZOT határozatait, segítenek eligazodni az intézkedés sokszor bonyolult útvesztőiben, hogy az ügy, az ember joga értelmet nyerjen, elintéződjék. E JUBILEUM ALKALMÁVAL a szakszervezeti társadalombiztosítást köszöntjük, s vele együtt mindazokat, akik e területen az ember érdekében és javára, cselekszenek. Farkas Kálmán Milyen következtetések levonását tette szükségessé a határozat a vállalat gazdálkodásában? — Egész gazdasági tevé- vékenységünket, vállalati gazdálkodásunkat a társadalmi termelés hatékonyságának eddiginél erőteljesebb növelésére kell alapozni. Ennek ki kell fejeződnie a gépek, berendezések, továbbá a munkaerő hatékonyabb felhasz- lásában, a létrehozott új érték, valamint a vállalat által elért jövedelem fokozódásában. Vállalati szinten akkor hatékony a gazdálkodás, ha a termelési költségek fedezetén és az állam iránti kötelezettségek — adók, egyéb befizetések — teljesítésén túl dinamikus a tiszta jövedelem növekedése, ha a vállalati erőforrások felhasználása és kombinálása olyan, hogy azonos munka elvégzéséhez kevesebb ráfordítás kell. Melyek a vállalati erőforrások ésszerű igénybevételének módjai? — Az erőforrások ésszerű felhasználásának több módja lehetséges. A legszűkösebb erőforrás, a munkaerő, illetve a termelésre fordított munkaidő helyes igénybevétele. Hasonlóan fontos a meglévő állóeszközök jobb kihasználása, a forgóeszközöknél — például az építkezésekhez felhasznált anyagoknál — a készletek csökkentése. Számottevő a takarékos anyag- és energiagazdálkodás, az üzem- és munkaszervezés, továbbá a vezetés színvonalának javítása is hozzájárul a ráfordítások csökkentéséhez. Milyen eredményeket ért el a vállalat az erőforrások ésszerű felhasználásában? — A vállalat a határozat irányelveit első félévi gazdálkodása során már érvényesítette. A termelékenység 8,8 százalékkal volt magasabb és amíg tavaly a többlettermelésnek csupán 22,1 százaléka származott a termelékenység növekedéséből, addig most már 70,7 százaléka. A Központi Bizottság határozata az építőipar jelentős tartalékának nyilvánítja a termelőberendezéseknek és a gépeknek a jelenleginél jobb, észszerűbb kihasználását. Csak az állóeszközöket vizsgálva megállapítható, hogy míg 1974 első felében 100 forint értékű gépre, berendezésre 220 forint értékű termelés jutott, addig 1975 első felében 240 forint, tehát 6,2 százalékkal több. Kedvezően alakult készletgazdálkodásunk is: ugyanolyan mennyiségű anyaggal nagyobb termelést értünk el. A KB-hatá- rozat alapján dolgoztuk ki a vállalat komplex intézkedési tervét, amely szerint építési anyagokkal, energiával, bérrel, fuvarral és egyéb költségekkel összesen 4 millió 200 ezer forint megtakarítást vállaltak dolgozóink. Az első fél évben ebből 2 millió 100 ezer forintot teljesítettünk. Jellemző, hogy míg az anyagköltség-megtakarítás teljesítése csak 44,3 százalékos, addig az energia-felhasználás terén elért megtakarítás 67 százalékos az éves vállaláshoz képest, ami népgazdasági szempontból kedvező tendencia. A Központi Bizottság határozata hívta fel a figyelmet arra a hiáA géplakatos kitüntetése Kovács János. Valószínűleg több ezren viselik ezt a nevet az országban, géplakatos is lehet közülük több száz, talán ugyanolyan szerények, mint a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság géplakatos szocialista brigádjának vezetője, Kovács János. Különös ismertetőjele nincs, ám mégis különbözik névrokonaitól. Augusztusban „Szocialista kultúráért” kitüntetést kapott. Simái úti munkahelyén ennek történetéről beszélgettünk. Miért tüntették ki? — Nem fogja elhinni, de egészen pontosan nem is tudom. Inkább könyvtárosok, tanárok, népművelők kitüntetése ez, jó kulturális munkáért. Igaz tizenegy évig voltam korábban a szakszervezeti bizottság titkára, akkor sok programot szerveztem, újabban a brigádunk se szégyenkezhet a kulturális felajánlások teljesítésével, de ha csak ezért kaptam, úgy érzem nem szolgáltam rá. Hogyan fogadta a brigád a kitüntetést? — Hasonló meglepetéssel. Mi úgy értékeltük, hogy ezzel a kitüntetéssel nem csak a közösségért végzett kulturális szervezőmunkát jutalmazták, de azt a tizenkét éves fejlődést is, amellyel elértük, hogy ez a brigád közösségé formálódót. A tizenhét tagból tizenöt bejáró, a legtöbbje önálló iparos volt, mielőtt ide került, s bizony hosszú időbe telt, amíg mindenki előtt tisztázódott az enyém és a mienk fogalma közötti különbség. Előbb a munkaidő-kihasználással, a munkafegyelemmel voltak bajok. Később már a közösségért végzett munka értékét is tisztázni tudtuk. Mikor mindez magától értetődő lett, akkor jöhetett a harmadik követelmény. Az elolvasott könyvek tartalmának megbeszélése, a tévéfilmek megvitatása, a TIT előadások, a munkás- akadémiák, a politikai szemináriumok, a múzeumi kiállítások, a városi brigádvetélkedőre a felkészülés, a műemlékek megtekintésére szervezett kirándulások. Nem mondom, hogy könnyen ment, de a tavalyi vetélkedősorozat óta már vannak művészettörténeti, zenei, várospolitikai „szakértők” a brigádban, akik nélkülem is felhívják a brigád figyelmét egy-egy fontos eseményre. A bronz, ezüst és arany fokozat után kétszer is elnyertük a Kiváló vállalati brigád címet, legutóbb pedig a tárca legnagyobb kitüntetést, „A szakma kiváló brigádja” címet. — Ha elégedett lennék, azt jelentené, hogy megálltam. Arra törekedtem, s arra nevelem a brigádtagokat is, hogy jó szakmunkások legyenek. Olyanok, akik ha ma nem tudnak egy rajzot elolvasni, holnapra megtanulják. — Tizennégy éve jár be Nagyhalászból. Marad-e idő a családra? — Igaz van otthon egy kiskert, néha azzal foglalom el magam, de legtöbbször otthon is a munkahelyem foglalkoztat. Gimnazista lányom és a harmadikos kicsi lány leckéit inkább a mama ellenőrzi, jobban is ért a nyelvükön. Szabad szombatokon, vasárnap mégis nekem udvarolnak, hogy apu, menjünk el Nyírbátorba, meg ide, meg oda, nézzük meg azt a kiállítást. Negyvenhárom éves. Mi az amit még szeretne elérni? — Becsületesen dolgozni, azokat a sikereket megtartani, vagy növelni, amelyeket eddig elértem. A magam elé állított célokat szeretném teljesíteni. Baraksó Erzsébet nyosságra, hogy az irányításban, a vállalati vezetésben az utóbbi időben háttérbe szorult a tervszerű, intenzív költséggazdálkodás. Milyen eredményeket ért el a vállalat ezen a téren? — E téren is kedvező a fejlődés, rnerl míg tavaly 100 forint értékű termelésnél 97 forint volt a ráfordítás, addig ugyanez az idén csak 94,5 forint. A vállalati erőforrások együttes hatékonysága, azok kombinálása a termelés és a vállalati eredmény szempontjából is megfelel a KB határozatának. Az üzem- és munkaszervezés eredményei nem mindig fejezhetők ki számokkal, inkább minőségi erőforrás ez, amely az építőiparban különösen fontos hatékonysági tényező. A kivitelezés során sok szakma együttes munkáját kell úgy megszervezni, hogy az átfutási idő évről évre csökkenjen; hogy az átadott építmények minőségi színvonala kielégítse a társadalmi igényeket; hogy a vállalati termelékenység nagyobb arányban nőjön, mint a bérszínvonal; hogy differenciált bérezés érvényesüljön; hogy a munkások béremelése mindig megelőzze az alkalmazottak bérfejlesztését; hogy az általánosítható módszerek és tapasztalatok a vállalatnál elterjesztésre kerüljenek; hogy a kimagasló szervezési eredmények széles körben ismertté váljanak. Milyen feladatok állnak a vállalat előtt a gazdálkodás jelenlegi adottságai között? — A feladat, hogy a terv- gazdálkodás bevált eszközeit a ma és a holnap feladatai, követelményei szolgálatába állítsuk, működésüket javítsuk. Meg kell akadályoznunk, hogy a jelentős súlyú vállalati gazdálkodási döntések a terven kívül, vagy a tervezett tendenciától függetlenül önálló életet kezdjenek élni. Döntő fontosságot tulajdonítunk az önálló vállalkozási kockázatok szerepének. Fokozottan értjük ezt az orenbur- gi gázvezeték-építésre, ahol a gyors tájékozódás, a kockázatvállalás és a rugalmas döntési készség nemcsak vállalati, hanem népgazdasági érdekeket szolgáló megtakarításokat is jelent. Csak egyetlen adat: a jelentős felvonulási létesítmények az építkezés befejezése után is megmaradnak, nagy részük lakáscélokat szolgál majd — több milliós értékben. Ehhez hasonló tervek, elképzelések más területen is vannak. Megítélésem szerint ezek a kezdeményezések hasznosak, kidolgozásuk, megvalósításuk azért lehetséges, mert a dolgozók és vezetők kapcsolata jó, az életrevaló javaslatokat minden szinten felkarolják. Lényegében ez azt is jelenti, hogy az üzemi demokrácia élő valóság lett a vállalatnál. Balogh József-HOZZÁSZÓLÁS Maltertelep az udvaron A Kelet-Magyarország szeptember 5.-i számában a Békeház lakóinak levelét közölték, melyben sérelmezték, hogy az udvarukban vállalatunk malterkeverő telepet létesített, és ezzel megbontottuk az udvar rendjét, illetve nyugalmukat zavarjuk. Az észrevétellel kapcsolatosan elmondjuk, hogy vállalatunk a negyedik ötéves tervben előirányzott javítási feladatainak maradéktalanul eleget akar tenni és ennek érdekében szükségesnek tartjuk a Békeház udvarán történő anyag-előkészítést. Onnan ugyanis az anyagot olyan bérleményekhez szállítjuk, ahol malterkeverő gép felállítására nincs lehetőség, például szűk a kapubejárat, rendkívül kicsi, vagy egyáltalán nincs udvar. A körülmények tisztázása érdekében elmondjuk, hogy a cikkben er” „maltertelep” mini egy habarcskeverőbe amely a Békeház Dózsa György utca eső beszögelésben var helyezve, a Békeh 150, a Jókai téri épült,, tői pedig 30—100 méterre Ennek az egyszerű építőipari gépnek a zajszintje elenyésző a Jókai tér és Dózsa György utca által határolt közlekedési csomópontban a gépjárművek okozta zajához képest. Tevékenységünkkel nem sértjük egyébként sem a csendrendelet szabályait, mivel csak reggel 7-től 17 óráig dolgozunk, amikor bérlőink legnagyobb része még munkahelyén tartózkodik. Vállalatunk hagyományos méretű és típusú gépkocsikkal rendelkezik, így a cikkben említett kocsik feltehetően nem vállalatunk tulajdonát képezik. Traktoraink sem okozhatnak elviselhetetlen zajt, mert a városközpontból ezek ki vannak tiltva, nem közlekedhetnek és ez alól a mi járműveink sem kivételek. Megjegyezzük, hogy a vállalathoz ilyen jellegű észrevétel a cikk megjelenésének időpontjáig nem érkezett — amint azt a levélírók említik — így válaszolnunk sem kellett. A fentiek figyelembevételével túlzottnak tartjuk a Békeház lakóinak felvetését. Ilyen meggondolásból az épülő lakótelepeken élők'is hasonló észrevételt tehetnének, mert például a Jósaváros egyes részei még ma is munkaterület, ahol éjjel-nappal dolgoznak a daruk, a gépek. Nyíregyházi Ingatlankezelő és Szolgáltató Vállalat Egy nap Balkányért Koordinációs értekezletet tartottak a napokban a Bal- kányi Nagyközségi Tanácson a tanácsi intézmények és a nem tanácsi szervek vezetőinek részvételével. A megbeszélésen ismertették a község előtt álló feladatok jelenlegi helyzetét, s az ötödik ötéves terv irányelveit. Az értekezleten megállapodás született arról, hogy a község továbbra is támogatja a gyermekintézmények fejlesztését, a közoktatási és a közművelődési célkitűzések helyi megvalósítását. A meghirdetett „Egy nap Bal- kány községért” mozgalom érdekében almaszüreten vesznek részt s a megkeresett pénzt felajánlják a községi gyermekintézmények fejlesztésére. 3 Költség, készlet, határidő Az építőipar tartalékai A decemberi határozat végrehajtása a KEMÉV-nél Az MSZMP Központi Bizottságának 1974. december 5-i határozata és annak végrehajtása gyökeres szemléletváltozást igényel a gazdasági irányításban, a vállalati gazdálkodásban. A feladatokat konkrétabban kell meghatározni és színvonalasabb szervezési, koordináló. szigorú ellenőrző munkával kell végrehajtani. Hogyan és mit tett a határozat végrehajtásáért a Kelet-magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat? — erre kértünk választ dr. Borbás Endrétől, a vállalat gazdasági igazgatóhelyettesétől.
