Kelet-Magyarország, 1975. október (32. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-25 / 251. szám
f 2 KELET-MAGYARORSZÁG 1975. október 25. Gesztust — több napra A társadalom megbecsülése tükröződik az idős emberekről történő gondoskodásban. A rendeletek és az írott szabályok mellett azonban kell, hogy a család, az ismerősök, a szomszédok, a szűkebb környezet is segítse e humánus törekvés megvalósulását. Sajnos, levelekből és személyesen, elmondott esetekből tudjuk: ezen a téren tnég sok tennivalónk van. Sokszor még családokon belül sincs egyetértés. Gyakoriak a generációs viták (pedig ma már egyre ritkábban él egy fedél alatt két vagy három generáció), s emiatt nem is ritkán kérik idős levélíróink, hogy juttassuk be őket szociális otthonba. Hányszor olvastuk, hogy kötözködéssel, meggondolatlanul, igazságtalanul odadobott szóval, modorta- lansággal megkeserítik idős emberek életét. Vagy soha nem bizonyítható tanúk nélkül elkövetett komisz- ságokkal keserítik meg védtelen, védekezésre képtelen emberek életét. Orvosok és járásbírók lennének a megmondhatói hány idős ember betegedik bele az évek óta tartó gyűlölködésbe. Egy nyolcvanéves, sokféle öregkori betegségben szenvedő asszony írja, otthonában nincs nyugalma. Lakótársai lepten-nyomon azt kutatják, mivel okozhatnak neki bosszúságot. Ablaka előtt tűráztatják az autót. Ha keresik, letagadják, hogy ott lakik. Leveleit kénytelen egy jó ismerőse címére küldetni, mert lakótársai azt is elsikkasztják. Ebből már nem egyszer volt kellemetlenség. Egy háromtagú család szociális segélyből él, őket a szomszéd a segély miatt háborgatja, még az is fáj neki, hogy a házaspár egyetlen gyereke — aki egyébként százszázalékos vak. — különsegélyben részesül. Védelmet kértek; szeretnének nyugodtan, háborítatlanul élni. El kelLgondolkodnunk ezeken és a hasonló eseteken. Szép és dicséretes, hogy vannak nyugdíjas-találkozók; hogy öregek napját rendeznek, sőt minden évben van öregek hónapja. Ezekből az alkalmakból szeretettel, elismeréssel beszélünk az öregekről, sőt szeretetünk jeléül még ajándékkal is meglepjük őket. Jó lenne, ha ezek a gesztusok nemcsak egy-egy napra korlátozódnának, hanem az év minden napján a családban, a szűkebb vagy tágabb környezetben érezhetnék az idős emberek « feléjük áradó tiszteletet és megbecsülést. Soltész Agnes „Köztulajdon 1945-1975 kiállítás Nyíregyházán A „KÖZTULAJDON 1945 1915” KIÁLLÍTÁS a magyar művészet 30 esztendejének közösségi igényeket szolgáló képző- és iparművészeti alkotásaiból rendezett kiállítás, a köztereinken elhelyezett , szobrokat, kerámiákat, középületeinken belül vagy azok falain elhelyezett skrafittokat, ötvösmunkákat, mozaikot mutatja be. Azokat a köztulajdonból a legvalóságosabban újra köztulajdonná lett műalkotásokat — innen a megnevezés is —, amelyekkel munkába menet tereinken találkozhatunk, tanácsépületek, főiskolák, üzemek, óvodák falain láthatunk. Azoknak első terveit, kisplasztikáit — a helyszíni megvalósulást közelhozó fotódokumentáció segítségével láthatjuk. A nyíregyházi tanárképző főiskola kerengőj ében elhelyezett műalkotások csak ízelítőt adnak erről, hisz ez az anyag előzőleg a Műcsarnok tíz termében volt látható, amely később a Német Demokratikus Köztársaság nagyvárosaiban került bemutatásra, így az anyag csak egy töredéke kerülhetett Nyíregyházára. Az itt bemutatott munkák ha korlátozottan is, érdekes összehasonlításokra adnak lehetőséget, sajátos sétára hívnak Budapettől Győrig, Nyíregyházától Debrecenen át Pécsig — az ott látható és elhelyezett művek megtekintésére. Lehetőséget adnak arra, hogy hogyan oldották meg műfajokon belül feladataikat művészeink, hogyan vállalkozott Gerzson Pál a helsinki nagykövetségünk intarziájának elkészítésére, hogyan oldotta meg Somogyi János falképtervét Székesfehérvárott. Itt láthatjuk Sarkantyú Simon a Madách Színházban megvalósult kartonját, Garányi' József debreceni műanyaggyárra készült kerámiájának első megvalósulását. Nagyobb lehetőségekben gondolkozhatunk szobraink megvalósításáról — hisz itt láthatjuk legjobb szobrászaink legnagyobb köztéri szobrainak első vázlatait, így Kiss István Pest-Buda és Dózsa- emlékműtervét, Illyés Gyula: Rawensbrücki munkáját és Laluja András a busójárásnak, kedves népi hagyománynak mohácsi emlékművét. Nagy Sándor Med- gyessy-tervét és Szabó Iván a nyírbátori templomnál elhelyezett Kinizsi lovasszobrának vázlatát. A megbízások kapcsán közel 4 ezernyi képző- és iparművészeti alkotás került kivitelezésre a 3 évtized alatt. A nagyméretű művészpártolás elfelejtett és elhanyagolt technikák újraéledését segítette elő. Az épületdíszítő falkép esetében újraéledt a mozaik és a freskó és a kerámia nemcsak díszítő, hanem tematikus feladatokra is vállalkozott. Újrafogalmazódott em- lékműszobrászatunk. Az I. világháborús emlékezet formanyelvében színesebb, elevenebb, a maradandóság szerint számban jelentősen gyarapodó szobrok váltották fel. Kétségtelen, hogy a három évtized állami mecenatúrája a szobrászatban hozta a legmarkánsabb, legmaradandóbb eredményeket. Szocialista művek sora született ebben a műfajban, ahol Kerényi Jenő sátoraljaújhelyi partizán emlékműve a meghatározó kiteljesedés, majd Somogyi József— Kiss István és kitűnő szobrászaink egész sora, munkássága az alakulás továb bi története. Falképfestészetben Domolnovszky Endre dunaújvárosi freskója a mezsgyekő. Miként falikárpitjai is közösségi művészetünk példaképei. KÖZTEREINK, KÖZÉPÜLETEINK MŰALKOTÁSAI, a képzőművészet mind jobban átszövi egész életünket, nemcsak ismereteket közvetít, hanem magatartást, életmódot, tevékenységeket is alakít. Az itt látható kiállítás terveivel, fotóival a nagyméretűt kvalitásban is idéző kisplasztikáival, anyag részleteivel, bepillantást enged a születő szocialista mű vészét műhelyébe, belső életébe, vitathatatlan eredményeiről, támogatásának fontosságáról győz meg bennünket. Kovács Béla Hegesztés közben a lakatos. Tornai András, a vas- és fémipari szövetkezet ifjú szakmunkása a Ganz-MÁVAG részére olajedények hegesztését végzi. Javítják a közvilágítást Mátészalkán. A város központjában nagy teljesítményű világítótesteket állítanak fel. (Elek Emil felvételei) A hiszékenység vámszedői Még a mindennapi visszaélésekkel foglalkozó bűnügyi és igazságszolgáltatási dolgozókat is megdöbbentette az a nagyfokú felelőtlenség — „túlzott hiszékenység”,— ami megmutatkozik az állampolgárok nagy részénél az üzleti kapcsolataik lebonyolítása során. Ezt a „hiszékenységet” használta ki alaposan a 20 éves Jakab Rudolf, 2 fivére és 16 éves húga. Bár valamennyien egészséges, munkabíró személyek, de közülük még egy sem vállalt soha állandó munkát. Valamennyien rendszeresen járják a környező településeket és Nyírbátor állatvásárait — de felkeresik lakásukon is az eladó állatok tulajdonosait, „ügyletkötés” végett. Válogatás nélkül vesznek-cserél- nek lovat, csikót, szarvas- marhát és sertéseket, amit néhány nap múlva ismét eladnak, vagy elcserélnek. Fő módszerük, hogy magas árat kínálnak a kiszemelt jószágért, de csak a vételár töredékét fizetik ki előlegként. Minden esetben írást adnak arról, hogy a fennmaradó vételárhátralékot 1—2 héten belül kiegyenlítik. Az így hitelben megszerzett állatokat — sokszor a vételár alatt is — gyorsan értékesítik készpénzért. Természetesen az eladásból befolyt pénzből „eszük ágában sincs” törleszteni a vételárat. A jól öltözött, sima modorú fiatalemberek az üzletelésből származó bevételből élték világukat, amíg közbe nem lépett a rendőrség. Jakab Rudolf egy év alatt — az ismert adatok szerint — 46 ezer forinttal károsította meg „áldozatait”. Vadászterülete a megyén kívül Hajdú és Borsod megyékre is kitetjedt. Jakab Sándor bűnlajstroma még súlyosabb, mert az általa okozott kár is nagyobb, és az „ügyfélforgalma” is jóval meghaladja a „Rudiét”. Jakab Sándor nyírbátori pályafutását lólopással fejezte be, amikor 1975. augusztus 30-án éjjel Hajnal Bertalan nyírbátori lakos körülkerített portájának istállójából ellopott egy tízezer forint értékű pejlovat. Azóta fivérével szökésben vannak. A hiszékeny eladók egy ideig várakozó álláspontra helyezkedtek, sürgették követelésük kiegyenlítését, majd néhányan közülük kártérítési pert indítottak a Nyírbátori Járásbíróságon, vevőik ellen. Akkor lepődtek meg először, amikor a bírósági végrehajtó közölte velük, hogy követelésük behajthatatlan, mivel a Jakab testvérek egyikének sincs lefoglalható vagyona, keresete. Ezek után kétségbeesetten fordultak segítségért a rendőrséghez, hogy legalább a büntetőeljárás akadályozza meg a tetteseket az újabb „áldozatok” becsapásában. Jakab Rudolf körözés útján került rendőrkézre és jelenleg előzetes letartóztatásban várja a bírósági fe- lelősségrevonást 7 rendbeli csalás, üzletszerűen elkövetett üzérkedés bűntette és közveszélyes munkakerülés vétsége miatt. Jakab Sándor és társa ellen elfogatóparancs van kibocsátva, és előkerülésük után kerülhet sor bírósági felelősségre vonásukra. A megkárosított hiszékeny eladóknak viszont várniuk kell még káruk megtérülésére. Legfeljebb a tettesek rabkeresményéből számíthat egy részük „némi törlesztésre.” Tanulságként jó lenne, ha mindenki levonná az esetből azt a kézenfekvő következtetést, hogy foglalkozásnélküli személyekkel nem tanácsos üzleti kapcsolatokat létesíteni és nekik hitelezni! Dr. Pálfy Ferenc járási vezető ügyész fiú vagy lány Az orvostudomány ma már jól ismeri a nemek kialakulásának folyamatát, így annak a lehetősége sem kizárt, hogy a jövőben a családtervezés esetleg a nemek megválasztására is kiterjedjen. Kérdés, hogy ez nem lenne-e káros a társadalom számára, hiszen elképzelhető, hogy jóval többen akarnának fiúgyermeket, mint leányt, bár lehet, hogy a kívánatos egyensúly a szabad választás esetén is kialakulna. Több országban végeztek itiár közvéleménykutatást annak felmérésére, hogy milyen nemű gyermeket szeretnének a szülők, ha előre választani lehetne. A válaszokból az derült ki, hogy csupán kis eltolódás adódna a fiúk javára. A kromoszómák- tói függ A leendő kisgyermek genetikus neme már a megtermékenyítés pillanatában eldől. A fogamzás alkalmával a spermium és a petesejt 23—23 kromoszómája találkozik. A 23 pár közül 22 nagyság, alak és a bennük elhelyezkedő gének alapján teljesen hasonló egymáshoz. A 23. pár tagjai — az úgynevezett nemi kromoszómák — azonban eltérőek amazoktól, s arról nevezetesek, hogy tőlük függ az egyén genetikus neme. A női petesejtnek ezt a 23. kromoszómáját X.-kromoszómának nevezik. A petesejtekkel ellentétben a spermiumok egy része X- kromoszómát, másik része Y-kromoszómát tartalmaz. Ha a megtermékenyítéskor X-kromoszómát tartalmazó spermium hatol a petesejtbe, akkor a 23. kromoszóma- pár „képlete” XX lesz, ami női nemet jelent, (a petesejt megtermékenyítését mindig csupán egyetlen spermium végzi el.) Ha viszont Y-kro- moszómát tartalmazó spermium találkozik a mindig X-kromoszómával rendelkező petesejttel, akkor az új egyed nemi kromoszómájának felépítése XY, s genetikus neme mindig férfi lesz. Az elmondottakból az is kiderül, hogy a magzat nemét mindig a spermiumok döntik el, tehát az apától „függ”, hogy a gyermek fiú lesz-e vagy lány. Versenyfutás a petevezetékben A nemek mesterséges irányításának lehetőségét az a tudományos felismerés alapozta meg, amely kimutatta, hogy az Y-kromoszómát tartalmazó spermiumok — tehát a fiüt nemző spermiumok — nagysága kisebb, ezért mozgásuk gyorsabb, mint az X-kromoszómát tartalmazó - leánygyermeket eredményező — spermiumoké. A kutatók ennek alapján viszonylag egyszerű módszert javasainak a gyermek nemének „megtervezésére”. Meg kell határozni az asz- szonynál a tüszőrepedés időpontját, amikor a pete még közvetlenül a petefészek közelében van, és ha a házaspár fiút akar, akkor a meg- termékenyülésnek lehetőleg a tüszőrepedés napján kell megtörténnie. Ekkor ugyanis a petevezetékben egymással versenyre kelő spermiumok közül az Y-kromoszó- mát tartalmazó, gyorsabb spermiumok érik el előbb és termékenyítik meg a petesejtet. Ha a tüszőrepedés előtt két nappal történik ugyanaz, nagy valószínűséggel leány- gyermek fog születni, ugyanis, ha gyorsabbak is az Y-kro- moszómát tartalmazó spermiumok, rövidebb ideig maradnak nemzőképesek, mint az X-kromoszómával rendelkezők, amelyek még két nap múltával is megtermékenyíthetik a petesejtet. A tüszőrepedés időpontjától való távolodással mind jobban kiegyenlítődik a nemek aránya, érthető módon, hiszen rövidebb távon kevesebb lehetőségük van az Y-kromoszómáknak arra, hogy gyorsaságuk előnyét érvényesítsék, (a petesejt ugyanis a tüszőrepedést követően a petevezetékben „vádorútra indul” a méh irányába.) E módszernek tehát sarkalatos pontja a tüszőrepedés időpontjának megállapítása. A tüszőrepedés többnyire a 28 napos ciklus közepén, tehát kb. a 14—18 napon megy végbe, s enyhe hőemelkedéssel jár. Ha tehát a leendő anya néhány hónapon keresztül pontosan figyelemmel kíséri ciklusidejének alakulását és a naponta végzett lázmérés alapján hőmérsékletgörbét készít, jó közelítéssel meghatározhatja a peteérés, illetve a tüszőrepedés időpontját. Az orvoskutatóknak sikerült a kétféle spermiumot — eltérő nagyságuk és súlyuk következtében — óvatos centrifugálással szétválasztani. Mások viszont arra jöttek rá, hogy ha a spermiumot bizonyos oldatokhoz hozzákeverik, s a keveréket áram hatásának teszik ki, az X-kromoszómát tartalmazó spermiumok az anódhoz, az Y-kromoszómával rendelkezők a kátédhoz vándorolnak. Mindkét esetben a kétféle kromoszóma elkülönítése a cél, ami abból a szempontból érdekes, hogy mesterséges megtermékenyítés útján bármelyikkel elérhető a kívánt nemű gyermek megszületése. Szétválasztás centrifugálással Ilyen beavatkozásra akkor kerülhet sor, ha egy családban súlyos, nemhez kötött öröklődő betegség fordul elő, s csakis az ellenkező nemhez tartozó gyermek világrajövetele kívánatos, illetve megengedett. Ám nem hallgatható el az ebből adódó veszély, hogy a szétválasztás során a spermiumok esetleg károsodnak, ami netán az utód ártalmához vezethet. A születendő gyermek nemének irányíthatósági problémáival először amerikai kutatók foglalkoztak. Később más országok tudósai is bekapcsolódtak a munkába. Ma már meglehetősen gazdag tapasztalati anyag áll az orvosok rendelkezésére, amelyből kitűnik, hogy 80— 85 százalékos sikerhányaddal alkalmazható az ismertetett módszer, persze csak az előírások szogorú betartásé-
